198/D/
- AB végzés. Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő v é g z é s t: Az Alkotmánybíróság a Zala Megyei Bíróság 8.Kpk. 21.297/2009/
- számú végzésében alkalmazott, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. törvény
- szeptember
- napjáig hatályos
- §
(1)bekezdése, a 98. §
(3)bekezdése, a 104. §
(2)bekezdése, valamint a 109. §
(2)bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja. I. Az indítványozó a Zala Megyei Bíróság 8.Kpk. 21.297/2009/
- számú végzésében alkalmazott, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)
- szeptember
- napjáig hatályos
- §
(1)bekezdése, a 98. §
(3)bekezdése, a 104. §
(2)bekezdése, valamint a 109. §
(2)bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól alkotmányjogi panasz keretében. Álláspontja szerint a támadott rendelkezések az Alkotmány 57. §
(5)bekezdésébe foglalt jogorvoslathoz való jogot sértik. Ennek indokát abban látta, hogy a Ket. fenti rendelkezései elzárják az indítványozót attól, hogy a másodfokon eljáró közigazgatási hatóságnak a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasító végzése ellen bírósági felülvizsgálattal élhessen. A másodfokú közigazgatási szerv az indítványozó fellebbezését azzal utasította el, hogy a fellebbezés nem a jogosulttól származik, ugyanis a felszámolás alatt álló Bt. nevében kizárólag a felszámoló tehet jognyilatkozatokat, az indítványozó – mint a Bt. beltagja – azonban erre nem jogosult. Ezt követően a bíróság a panasz tárgyául szolgáló végzésben a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül abból az indokból utasította el, hogy olyan végzések ellen, mellyel szemben önálló fellebbezésnek nincs helye, bírósági felülvizsgálat sem kérhető. Az indítványozó arra hivatkozott, hogy a Ket. 98. §
(3)bekezdése, a 104. §
(2)bekezdése és a 109. §
(2)bekezdése együttesen – a fellebbezést hivatalból elutasító végzés elleni önálló fellebbezést expressis verbis meg nem engedve – kizárta, hogy az indítványozó bírósághoz fordulhasson a vissza nem térítendő agrártámogatás visszafizetésére kötelező határozattal szemben, mely véleménye szerint a jogorvoslathoz való jog sérelmét eredményezte. II. 1. Az Alkotmánynak az indítvánnyal érintett rendelkezése: „57. §
(5)A Magyar Köztársaságban a törvényben meghatározottak szerint mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. A jogorvoslati jogot – a jogviták ésszerű időn belüli elbírálásának érdekében, azzal arányosan – a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvény korlátozhatja.” 2. A Ket.-nek az indítvánnyal támadott, a bírósági végzésben alkalmazott, 2009. szeptember 31-ig hatályos rendelkezései: „71. §
(1)A hatóság – a
(4)és
(5)bekezdésben meghatározott kivétellel – az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során eldöntendő egyéb kérdésekben pedig végzést bocsát ki (a továbbiakban együtt: döntés).” „98. §
(3)Az eljárást felfüggesztő, az eljárást megszüntető, a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító, az eljárási bírságot kiszabó, valamint a költség összegének megállapítása és a költségviselés tárgyában hozott elsőfokú végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye.” „104. §
(2)A határidőn túl benyújtott fellebbezést – ha az ügyfél igazolási kérelmet nem terjesztett elő –, továbbá a fellebbezésre nem jogosulttól származó fellebbezést az elbírálásra jogosult szerv érdemi vizsgálat nélkül végzéssel elutasítja.” „109. §
(2)Ha törvény alapján a végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye, az ügyfél, továbbá a kifejezetten rá vonatkozó végzés esetében az eljárás egyéb résztvevője jogszabálysértésre hivatkozással kezdeményezheti a jogerős végzés bírósági felülvizsgálatát. Az elsőfokú végzés közvetlenül a bíróság előtt támadható meg, ha a végzést olyan hatóság hozta, amelynek – a kormányt ide nem értve – nincs felügyeleti szerve, továbbá akkor, ha törvény az ügyben az elsőfokú határozattal szemben is kizárja a fellebbezést, és a határozat bírósági felülvizsgálatát teszi lehetővé. A bíróság a végzést nemperes eljárásban vizsgálja felül.” III. Az indítvány érdemi elbírálásra alkalmatlan.
- A Ket. valamennyi támadott rendelkezését a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. törvény módosításáról szóló
- évi CXI. törvény
- október
- napjával módosította. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata, hogy a módosított vagy hatályon kívül helyezett jogszabályi rendelkezés alkotmányellenességét főszabály szerint az Alkotmánybíróságról szóló
- évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.)
- §-ában foglalt bírói kezdeményezés és az Abtv.
- §-a szerinti alkotmányjogi panasz esetében [10/
- (II. 25.) AB határozat, ABH 1992, 72, 76.] vizsgálja. Mivel jelen ügyben az indítvány alkotmányjogi panasz, ezért az Alkotmánybíróság a vizsgálatot az indítvány alapját képező bírósági végzésben alkalmazott normaszöveg tekintetében végezte el.
- Az Alkotmánybíróság megvizsgálta, hogy az alkotmányjogi panasz megfelel-e az Abtv.
- §
(1)és
(2)bekezdéseiben meghatározott követelményeknek. Az Abtv. 48. §
(1)bekezdése kimondja: Az Alkotmányban biztosított jogainak megsértése miatt alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz az, akinek a jogsérelme az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be, és egyéb jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, illetőleg más jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. Az Abtv. 48. §
(2)bekezdése szerint alkotmányjogi panaszt a jogerős határozat kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet írásban benyújtani. 2.
- Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó a Zala Megyei Bíróság jogerős végzését
- november hó
- napján vette kézhez, és indítványát
- január hó
- napján, azaz 60 napon belül adta postára, ezért az határidőben érkezettnek tekintendő. 2.
- Az Alkotmánybíróság ezt követően azt vizsgálta meg, hogy az indítványozó jogsérelme az alkotmányellenes jogszabály(ok) alkalmazása folytán következett-e be. Ezzel összefüggésben az alábbiakra mutat rá: Az indítványozó valójában nem az alkalmazott jogszabályok alkotmányellenességét állította, hanem azt sérelmezte, hogy ügyében a bíróság a jogerős végzésében a bírósági felülvizsgálat lehetőségét érdemi vizsgálat nélkül utasította el, mivel a bírósági felülvizsgálatot olyan végzéssel összefüggésben terjesztette elő, mely ellen önálló fellebbezésnek nincs helye, így a bírósági felülvizsgálat lehetőségét sem biztosítja a Ket. Azaz az indítvány tartalmilag annak megállapítására irányul, hogy a Ket.
- §
(3)bekezdését [jelenlegi b) pontját] – önálló fellebbezésnek van helye a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító végzéssel szemben – lehet-e kiterjesztően alkalmazni a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasító végzéssel összefüggésben is. Ennek a jogértelmezési kérdésnek az eldöntése azonban a jogalkalmazó, nem pedig az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik. Az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy a Ket. Szakértői Bizottságának szakmai véleményét tartalmazó 25. számú módszertani állásfoglalás az eljáró hatóságok számára világos iránymutatást adott ebben a kérdésben: Eszerint: „a Ket. 104 §
(2)bekezdése úgy rendelkezik, hogy a határidőn túl benyújtott fellebbezést – ha az ügyfél igazolási kérelmet nem terjesztett elő —, továbbá a nem a jogosulttól származó fellebbezést, az egyébként elbírálásra jogosult szerv érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. Az eljárás rendjére vonatkozóan a Ket. 104. §
(2)bekezdése ad iránymutatást. E szerint a benyújtott fellebbezést a másodfokú hatóságnak érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. Ez a döntés a másodfokú hatóság által hozott első fokú végzés lesz. Első fokú a végzés azért, mert ebben a kérdésben korábban még egyetlen hatóság sem döntött. A Ket. 98. §
(2)és
(3)bekezdéseiben foglaltakra figyelemmel az így hozott végzés önálló fellebbezéssel támadható. Az ilyen fellebbezéseket az a közigazgatási hatóság bírálja el, mely a végzést hozó hatóság felügyeleti szerve. A részletezett szabályoknak megfelelően hozott elutasító végzés ellen további jogorvoslati lehetőség a bírósági felülvizsgálat.” 3. Az Alkotmánybíróság hatáskörét az Abtv. 1. § a)–
- h)pontjai határozzák meg. Sem ez a felsorolás, sem más törvény nem utalja az Alkotmánybíróság hatáskörébe a jogalkalmazói jogértelmezés alkotmányossági szempontú felülvizsgálatát. Így az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre arra sem, hogy konkrét ügyekben megvizsgálja, hogy azok eldöntése során az adott jogszabályt megfelelően értelmezték és alkalmazták-e az arra hatáskörrel rendelkező szervek. Ezért az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü határozat (ABK 2009. január, 3.) 29. §
- b)pontja alapján visszautasította. Budapest, 2010. szeptember 7. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke