20/2011. (III. 30.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló

20/2011. (III. 30.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Budakalász Nagyközség Önkormányzata Budakalász egyes ingatlanaira vonatkozó önkormányzati elővásárlási jog elrendeléséről szóló 21/2004. (IX. 28.) KPVT számú rendelete alkotmányellenes, ezért azt megsemmisíti. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi. Indokolás I. Az indítványozó Budakalász Nagyközség Önkormányzata Budakalász egyes ingatlanaira vonatkozó önkormányzati elővásárlási jog elrendeléséről szóló 21/2004. (IX. 28.) KPVT számú rendelete (a továbbiakban: Ör.) egészének megsemmisítését kérte. A támadott rendelet határozatlan időre elővásárlási jogot állapít meg az Ör.-ben felsorolt ingatlanok tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 25. §-a alapján. Az indítványozó álláspontja szerint az Alkotmány 57. § (5) bekezdésében foglalt jogorvoslathoz való jogot sérti, hogy az önkormányzat rendeleti formában valójában egyedi döntéseket pótol, amely által ellehetetleníti a döntés elleni jogorvoslat igénybevételét. E miatt kérte a támadott Ör. egészének megsemmisítését. II. 1. Az Alkotmány érintett rendelkezése: „57. § (5) A Magyar Köztársaságban a törvényben meghatározottak szerint mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. A jogorvoslati jogot – a jogviták ésszerű időn belüli elbírálásának érdekében, azzal arányosan – a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvény korlátozhatja.” 2. Az Étv. érintett rendelkezései: „25. § (1) A települési önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg az építési szabályzatban és a szabályozási tervben meghatározott településrendezési célok meg valósításához szükséges ingatlanok esetében. (2) (3) A fővárosban a fővárosi vagy azt a kerületi önkormányzatot illeti meg az elővásárlás joga, amely a megosztott feladatkör alapján az adott településrendezési cél meg valósítója. (4) Az (1)–(3) bekezdések szerinti elővásárlási jogot az önkormányzat köteles az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni. Ha az elővásárlási jog fenntartásának indokai megszűnnek, az önkormányzatnak haladéktalanul kérni kell az ingatlan-nyilvántartásból való törlést. (5) Az önkormányzat (1)–(4) bekezdésekben szabályozott elővásárlási joga – az országos jelentőségű védett természeti területen lévő és a műemléki ingatlanra vonatkozó elővásárlási jogot kivéve – a más jogszabályokon, illetve szerződésen alapuló elővásárlási jogot megelőzi. (6) Ha az önkormányzat az elővásárlási joga gyakorlásával kapcsolatos megkereséstől számított hatvan napon belül nem nyilatkozik, az ingatlan elidegeníthető. A bejegyzett elővásárlási jogot az elidegenítés nem érinti.” 3. Az Ör. vizsgált rendelkezései: „1. § Budakalász Nagyközség Önkormányzat a 17/2002. (X. 18.) sz. rendelettel elfogadott helyi építési szabályzat rendelkezéseinek végrehajtása érdekében a 2. §-ban felsorolt ingatlanokra vonatkozóan a Budakalász Nagyközség Önkormányzata javára, határozatlan időre, elővásárlási jogot állapit meg. 2. § Az elővásárlási joggal terhelt budakalászi ingatlanok a következők: sorszám HRSZ / alszám felhasználás célja sorszám HRSZ / alszám felhasználás célja (...) 3. § (1) Jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. A rendelet kihirdetésről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik. (2) A jegyző gondoskodik az elővásárlási jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az alábbi rendeletek hatályukat vesztik: a) Budakalász Nagyközség Önkormányzat 9/1999. (III. 31.) Kpvt. sz. rendelete Budakalász egyes ingatlanjaira vonatkozó önkormányzati elővásárlási jog elrendeléséről b) Budakalász Nagyközség Önkormányzat 23/1999. (XII. 30.) Kpvt. sz. rendelete Budakalász egyes ingatlanjaira vonatkozó önkormányzati elővásárlási jog elrendeléséről szóló rendeletének módosításáról c) Budakalász Nagyközség Önkormányzat 14/2000. (V. 15.) Kpvt. sz. rendelete Budakalász egyes ingatlanjaira vonatkozó önkormányzati elővásárlási jog elrendeléséről d) Budakalász Nagyközség Önkormányzat 4/2001. (II. 14.) Kpvt. sz. rendelete a 14/2000. (V. 15.) számú elővásárlási jogról szóló rendelet módosításáról e) Budakalász Nagyközség Önkormányzat 10/2002. (IV. 25.) Kpvt. sz. rendelete a 9/1999. (III. 31.) számú és 23/1999. (XII. 30.) számú elővásárlási jogról szóló rendelet módosításáról f) Budakalász Nagyközség Önkormányzat 11/2004. (VII. 05.) Kpvt. sz. rendelete Budakalász egyes ingatlanjaira vonatkozó önkormányzati elővásárlási jog elrendeléséről szóló rendeletének módosításáról.” III. Az indítvány megalapozott. 1. Az Alkotmánybíróság 43/2006. (X. 5.) AB határozatában (a továbbiakban: Abh.) vizsgálta az Étv. 25. §-át és egy az alapján alkotott önkormányzati rendeletet, amely elővásárlási jogot állapított meg az önkormányzat képviselő-testületének javára. A jogorvoslathoz való jog kapcsán kifejtette az elővásárlási jogot megállapító rendeletről: „Az Alkotmány 57. §-ának (5) bekezdése szerint bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen áll fenn a jogorvoslat joga. A jelen esetben azonban nem bírósági, közigazgatási és más hatósági döntésről van szó, hanem települési önkormányzat képviselő-testületének rendeletéről, azaz jogszabályról. Az Alkotmánybíróság az építésügyről szóló 1964. évi III. törvénynek – az Étv. 25. §-ában meghatározott rendelkezéseket nem tartalmazó – szabályai alapján megalkotott önkormányzat képviselő-testületi rendelet vizsgálata alapján 1994-ben kimondta, hogy alkotmányellenes az a szabályozás, amely »az ingatlantulajdont korlátozó egyedi döntések rendeleti formában való megjelentetésével gyakorlatilag kizárja a fellebbezés és a bírósági felülvizsgálat benyújtásának a lehetőségét, és ezáltal sérti a tulajdonvédelemre is garanciát nyújtó jogorvoslat lehetőségét« [6/1994. (II. 18.) AB határozat, ABH 1994, 65, 67.]. A 45/1997. (IX. 19.) AB határozat azt állapította meg, hogy alkotmányellenes az a szabályozási mód, amelynél több egyedi döntés összefoglalása jogszabályi, törvényi rendelkezés formájában jelenik meg, és ezzel kizárja a bírósági felülvizsgálatot, sérti a jogorvoslat lehetőségét (ABH 1997, 311, 318.). Az 53/2002. (XI. 28.) AB határozat rendelkező részében mondta ki, hogy az Országgyűlés jogalkotói feladatának elmulasztásával alkotmányellenes helyzetet idézett elő azáltal, hogy a törvényi rendelkezés alapján védett természeti területek egyedi meghatározása során nem biztosított önálló jogorvoslatot. A határozat indokolása rámutatott, hogy a tulajdonjog korlátozásának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésével kapcsolatos jogorvoslati lehetőség nem pótolhatja a jogszabályi formában történő védett területté nyilvánítással okozott sérelem bírósági felülvizsgálatát; »a védett természeti területek egyedi megjelölésére vonatkozó döntésről alakisági követelményeknek megfelelő, önálló határozatba foglalt és elkülönített döntés« hiányában nincs érdemi jogorvoslati lehetőség (ABH 2002, 327, 335.). Ugyanezt az elvet érvényesítette a 33/2006. (VII. 13.) AB határozat, amely a fokozottan védett természeti területté nyilvánításnál a jogszabályban – egyedi közigazgatási határozat nélkül – kimondott tulajdonjog-korlátozás tekintetében állapította meg az Alkotmány 57. §-ának (5) bekezdésében meghatározott jogorvoslati jognak a megsértésével járó alkotmányellenes helyzetet (ABK 2006. július). Az Étv. 25. §-ának (2) bekezdése alapján nem kerül sor olyan közigazgatási határozat meghozatalára, amellyel szemben jogorvoslattal lehetne élni, hanem a települési önkormányzat rendelete határozza meg, melyek azok a telkek, amelyekre a megjelölt településrendezési cél meg valósítása érdekében elővásárlási jog keletkezik. A jogorvoslatra lehetőséget nem biztosító megoldás sérti az Alkotmány 57. §-ának (5) bekezdését. Ezért az Alkotmánybíróság megállapította az Étv. 25. §-a (2) bekezdésének és az ennek alapján megalkotott Ör.-nek az alkotmányellenességét.” (ABH 2006, 540, 548–549.) Jelen ügyben a támadott Ör. is rendeleti formában állapítja meg az elővásárlási joggal terhelt ingatlanok körét, s az abban felsorolt ingatlanokra az önkormányzat rendelete alapján az ingatlan-nyilvántartási hatóság feltünteti az elővásárlási jogot. Az Ör. 3. § (2) bekezdése alapján a jegyző köteles gondoskodni az elővásárlási jog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéséről. Mivel azonban az Ör. jogszabályi formában tartalmazza az elővásárlási jog alapítását, e tárgyban nem születik olyan külön közigazgatási határozat, amely egyedi döntés ellen a tulajdonos megfelelő jogorvoslattal élhetne. Mivel ez az Alkotmány 57. § (5) bekezdését sérti, az Alkotmánybíróság megállapította az Ör. alkotmányellenességét és jelen határozat közzétételének napjával azt megsemmisítette. A határozat Magyar Közlönyben történő közzététele az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 41. §-án alapul. Budapest, 2011. március 28. Dr. Holló András s. k., Dr. Kovács Péter s. k., alkotmánybíró alkotmánybíró