347/
- (XII. 11.) Korm. rendelete a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló törvény végrehajtásáról. A Kormány az
- § tekintetében a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló
- évi XC. törvény
- §
(1)bekezdés a) pontjában, a
- § tekintetében a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló
- évi XC. törvény
- §
(1)bekezdés b) pontjában, a
- § tekintetében a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló
- évi XC. törvény
- §
(1)bekezdés c) pontjában, az
- § tekintetében a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló
- évi XXXI. törvény
- §
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontjában, valamint a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény 13. §
(1)bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk
(1)bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
- Az élet- és vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetése esetén az értesítendő hatóságok és a kötelező értesítés esetei
- §
(1)A közszolgáltató
- a)nem megfelelő tömörségű égéstermék-elvezető, vagy
- b)az égéstermék-elvezető nem megfelelő állékonysága miatti veszély esetében soron kívül értesíti az elsőfokú építésügyi hatóságot, valamint gázfogyasztó készülék esetében a földgázelosztót.
(2)A közszolgáltató
- a)tüzelőberendezés működése közben az égéstermék 5 percen túli tartós visszaáramlása,
- b)ki nem égethető égéstermék-elvezető belső felületén lerakódott szurokréteg,
- c)szilárd- vagy olaj-tüzelőberendezés égéstermék-elvezetőjénél a szikrafogó hiánya az E–F tűzvédelmi osztályú (nád, szalma, fazsindely és egyéb anyagú) tetőhéjalás esetében, vagy az égéstermék-elvezetőből kijutó szikra által veszélyeztetett területen belül E–F tűzvédelmi osztályú anyag jelenléte az égéstermék-elvezető kitorkollásától mért 15 méteres távolságon belül,
- d)olyan égéstermék-elvezető használata, amelynek falába B–F tűzvédelmi osztályba tartozó épületszerkezet van beépítve, vagy az ilyen éghető anyagtól való távolságtartás kisebb, mint az égéstermék-elvezető gyártója által meghatározott minimális távolság vagy ennek hiányában kisebb, mint 12 cm,
- e)olyan égéstermék-elvezető használata, amelynél a jogszabály szerinti műszaki vizsgálatot, ellenőrzést és tisztítást nem végezték el,
- f)nem megfelelően rögzített összekötő elem vagy
- g)nem zárható tisztítónyílás miatti veszély esetében soron kívül értesíti az elsőfokú tűzvédelmi hatóságot, valamint gázfogyasztó készülék esetében a földgázelosztót. 2. A közszolgáltatóval és az ingatlan tulajdonosával szembeni eljárás 2. §
(1)A kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló
- évi XC. törvény (a továbbiakban: törvény)
- §
(2)bekezdés b) pontjában meghatározott tájékoztatás során a közszolgáltató megküldi az 1. §-ban meghatározott hatóságnak az ellenőrzés vagy vizsgálat eredményét tartalmazó dokumentum másolatát.
(2)Amennyiben az ingatlan használója a törvény 7. §
(2)bekezdés a) pontjában meghatározott felszólításban foglalt kötelezettségét nem teljesíti, a tűzvédelmi hatóság a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet-és balesetbiztosításáról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint jár el.
(3)Amennyiben az ingatlan használója a törvényben meghatározott kötelezettségeit – ide nem értve a törvény 7. §
(2)bekezdés a) pontja szerinti felszólításban foglalt kötelezettséget – nem teljesíti, a közszolgáltató 3 munkanapon belül felhívja határidő megjelölésével az ingatlan tulajdonosát a kötelezettség teljesítésére, a szabálytalan állapot megszüntetésére. A felhívás eredménytelensége esetén a közszolgáltató a tűzvédelmi hatóságot értesíti. 3. A közszolgáltatási díj megállapításának elvei 3. §
(1)Az ellátásért felelős önkormányzat a közszolgáltatási díjat a közszolgáltatási feladat tartalmától függő részletes szabályokra és a település szerkezetére figyelemmel határozza meg.
(2)Az
- melléklet
- pontjában megadott sormunka tevékenységek esetében 1 egységnyi munkaráfordítást a
- évi díjak kialakításánál legfeljebb nettó 4000 forinttal lehet figyelembe venni.
- január 1-jétől az egységnyi munkaráfordítás esetében a közszolgáltatási díj legalacsonyabb összegének kiszámítása során a helyi sajátosságokra figyelemmel lefelé 20%-kal lehet eltérni a
- évre számított 4000 forintnak a
(7)bekezdés szerint korrigált összegétől. A tevékenységek munkaráfordításai az égéstermék-elvezető típusának jele szerint kerülnek meghatározásra, a jelölések magyarázatát az 1. melléklet 1. pontja tartalmazza.
(3)Az
- melléklet
- pontjában megadott műszaki vizsgálat esetében 1 egységnyi munkaráfordítást
- január 1-jétől legfeljebb a
- évre számított 4000 forintnak a
(7)bekezdés szerint korrigált összegével lehet figyelembe venni, melytől lefelé 20%-kal lehet eltérni a helyi sajátosságokra figyelemmel.
(4)Munkaráfordításnak tekintendő a helyszínen elvégzendő, átlagosan szükséges tevékenység időigénye, valamint a szükséges adminisztratív és egyéb járulékos tevékenységek arányos részének összege. A munkaráfordítás a technológiához szükséges létszámra figyelemmel került meghatározásra. 1 egységnyi munkaráfordításnak minősül az átlag-háztartásban üzemelő két, az 1. mellékletben meghatározott ENHG jelű, üzemelő égéstermék-elvezetőhöz kapcsolódó sormunka tevékenység összege, a 2013. évi kötelezően ellátandó feladatokra figyelemmel.
(5)Az
- melléklet
- pontjában meghatározott vizsgálatok esetében a
- évi díjak kialakításánál legfeljebb nettó 14 000 forintot lehet figyelembe venni, melytől lefelé 20%-kal lehet eltérni.
(6)Az ellátásért felelős önkormányzat a feladatok díjmeghatározásánál egységesen a
(2)–
(5)bekezdés szerint meghatározott összeget alkalmazza.
(7)A további évekre a díjak meghatározásánál a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző év október
- és a tárgyév szeptember
- közötti egy éves fogyasztói árindexszel korrigálva kell az előző évben aktuális maximum értéket figyelembe venni.
- Záró rendelkezések
- §
(1)Ez a rendelet 2013. január 1-jén lép hatályba.
(2)E rendelet tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló,
- december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv
- cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
- §
(1)A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §
(1)bekezdése a következő j) ponttal egészül ki: [A Kormány első fokú tűzvédelmi hatóságként – a
(2)és
(3)bekezdésben, az
- §-ban és más kormányrendeletben meghatározott kivételekkel – a katasztrófavédelmi kirendeltséget jelöli ki, amely] „j) eljár a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló
- évi XC. törvény (a továbbiakban: Ksktv.)
- §
(2)bekezdés
- b)és
- e)pontjában meghatározott hatósági felügyeleti eljárásokban.”
(2)Az R. 1. §
(2)bekezdése a következő
- h)ponttal egészül ki: [A Kormány első fokú tűzvédelmi hatóságként a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervét (a továbbiakban: területi szerv) jelöli ki, amely] „
- h)eljár – az 1. §
(1)bekezdés j) pontjában meghatározott kivétellel – a Ksktv. 12. §-ában meghatározott hatósági felügyeleti eljárásokban.”
(3)Az R. a következő 9/A. és 9/B. §-sal egészül ki: „9/A. §
(1)A tűzvédelmi hatóság, amennyiben a helyszíni ellenőrzés eredményeként megállapítja, hogy az ingatlan használója a Ksktv. 7. §
(2)bekezdés a) pontja szerinti felszólításban foglalt kötelezettségét nem teljesítette, jogosult megtenni mindazon intézkedéseket, amelyek az élet- és vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetésének elhárításához szükségesek, így különösen a közvetlen veszélyeztetést okozó tüzelő berendezés üzemeltetését megszüntetni, a berendezés és tartozékait lezárni, leplombálni.
(2)Amennyiben a Ksktv. 7. §
(2)bekezdés a) pontja szerinti felszólításban foglalt kötelezettségnek az ingatlan tulajdonosa nem tesz eleget, vele szemben a tűzvédelmi hatóság – az
(1)bekezdésben meghatározott intézkedések megtétele mellett – tűzvédelmi bírságot szab ki.
(3)A tűzvédelmi hatóság helyszíni vizsgálatánál a közszolgáltató köteles képviseletéről gondoskodni.
(4)A Ksktv.-ben meghatározott közszolgáltatói tevékenységre vonatkozó szabályok megszegése esetén a területi szerv, a Ksktv. 9. §
(3)bekezdés d) pontjában meghatározott kötelezettségek megszegése esetén a helyi szerv jogosult a bírság kiszabására. 9/B. §
(1)A Ksktv. 12. §
(3)bekezdésében meghatározott esetekben a tűzvédelmi hatóság felügyeleti jogkörében eljárva a vitás ügyet kivizsgálja. Ha a tűzvédelmi hatóság a kérelemnek helyt ad, írásban, határidő tűzésével felhívja a közszolgáltatót a szakmai nyilatkozat kiadására vagy módosítására.
(2)Ha a közszolgáltató az
(1)bekezdésben meghatározott kötelezettségének a tűzvédelmi hatóság által megadott határidőn belül nem vagy nem a felhívásban meghatározottaknak megfelelően tesz eleget, terhére a tűzvédelmi hatóság tűzvédelmi bírságot szab ki.
(3)A közszolgáltatóval szemben tűzvédelmi bírságot kiszabó határozatot a tűzvédelmi hatóság az ellátásért felelős önkormányzatnak másolatban megküldi.” Orbán Viktor s. k., miniszterelnök