← Magyarország

7/2012. (III. 1.) AB határozata az Országos Választási Bizottság 176/2011. (X. 12.) OVB határozata megsemmisítéséről.

Röviden

Ez a határozat az Országos Választási Bizottság (OVB) egy döntését semmisíti meg, amely egy országos népi kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítéséről szólt, és új eljárásra utasítja az OVB-t. A döntés oka, hogy a népi kezdeményezésben szereplő kérdés időközben elvesztette egyértelműségét és aktualitását a jogszabályi változások miatt.

Mit szabályoz

Kit érint

Kulcspontok

Jogszabály szövege

7/

  1. (III. 1.) AB határozata az Országos Választási Bizottság 176/
  2. (X. 12.) OVB határozata megsemmisítéséről. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népi kezdeményezésre irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítése tárgyában hozott határozat ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő határozatot: Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 176/
  3. (X. 12.) OVB határozatát megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot új eljárásra utasítja. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi. Indokolás I.
  5. október 28-án a választási eljárásról szóló
  6. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) akkor hatályos
  7. §

(1)bekezdése alapján kifogás érkezett az Alkotmánybírósághoz az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 176/
  1. (X. 12.) OVB határozata (a továbbiakban: OVBh.) ellen. Egy választópolgár
  2. szeptember 16-án országos népi kezdeményezésre irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az OVB-hez, amelyen az alábbi kérdés szerepelt: „Támogatja-e Ön, hogy az Országgyűlés tárgyalja meg, hogy megtiltásra kerüljön a közterületen történő életvitelszerű lakhatás?” Az OVB az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát hitelesítette. Az OVBh. indokolása szerint az aláírásgyűjtő ív a törvényben meghatározott formai és a kérdésre vonatkozó tartalmi követelményeknek eleget tett. Az OVBh.-val szemben – a törvényes határidőn belül – egy magánszemély kifogást nyújtott be, melyben kérte, hogy az Alkotmánybíróság az OVBh.-t semmisítse meg, és az OVB-t utasítsa új eljárásra. A kifogástevő szerint a kérdés nem egyértelmű, mert nem állapítható meg, mit jelent az „életvitelszerű lakhatás” kifejezés. A kifogástevő emellett utal arra, hogy a kérdés nem országos ügyre, hanem helyi ügyre vonatkozik, és ennek alátámasztására a kifogástevő arra hivatkozik, hogy a kérdésben Budapest VIII. kerületében
  3. szeptember 25-én helyi népszavazást tartottak.
  4. A kifogás beérkezését követően –
  5. január 1-jén – hatályba lépett Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény). Az Alaptörvény ugyan nem szól a népi kezdeményezés jogintézményéről, az Országgyűlés által
  6. december 30-án elfogadott Magyarország Alaptörvénye átmeneti rendelkezéseinek
  7. cikke azonban úgy rendelkezik, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló
  8. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány)
  9. december 31-én hatályos 28/D. §-át az Alaptörvény hatályba lépésekor folyamatban lévő ügyekben az Alaptörvény hatályba lépését követően is alkalmazni kell. A Ve.
  10. január 1-jén hatályba lépett
  11. §
(2)bekezdése alapján a Ve. egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló
  1. évi CCI. törvénnyel megállapított rendelkezéseinek hatályba lépését megelőzően benyújtott népi kezdeményezés hitelesítésére a Ve.-nek a kezdeményezés benyújtásakor hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. Mindezek alapján az Alkotmánybírósághoz a
  2. január 1-jét megelőzően benyújtott népi kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítésével kapcsolatos OVB határozat elleni kifogás elbírálására továbbra is az Alkotmánybíróságnak van hatásköre, s az Alkotmánybíróságnak a népi kezdeményezés benyújtásakor hatályban lévő szabályok alapján kell eljárnia. II. Az Alkotmánybíróság a kifogást az alábbi jogszabályok alapján vizsgálta meg:
  3. Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló
  4. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) vonatkozó rendelkezései: „
  5. §
(1)Országos népi kezdeményezést legalább 50 000 választópolgár nyújthat be. Az országos népi kezdeményezés arra irányulhat, hogy az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdést az Országgyűlés tűzze a napirendjére. Az országos népi kezdeményezésben megfogalmazott kérdést az Országgyűlés köteles megtárgyalni.” „
  1. § A népi kezdeményezésnek pontosan és egyértelműen tartalmaznia kell a megtárgyalásra javasolt kérdést.
  2. § Az Országos Választási Bizottság akkor tagadja meg az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha a) a kérdés nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe, b) a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek, c) az aláírásgyűjtő ív nem felel meg a választási eljárásról szóló törvényben foglalt követelményeknek.”
  3. A Ve.-nek a jelen ügyben alkalmazandó –
  4. december 31-éig hatályban volt – rendelkezései: „
  5. §
(1)Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív, illetőleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követő tizenöt napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani. (…)
(3)Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság, illetőleg az Országgyűlés határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot, illetőleg az Országgyűlést új eljárásra utasítja.” 3. A hatályos Ve. alkalmazandó rendelkezése: „156. §
(1)E törvénynek az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénnyel megállapított rendelkezéseit – a
(2)bekezdésben meghatározott kivétellel – a folyamatban lévő népszavazási és népi kezdeményezéssel kapcsolatos ügyekben is alkalmazni kell.
(2)E törvénynek az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló
  1. évi CCI. törvénnyel megállapított rendelkezéseinek hatálybalépését megelőzően benyújtott népszavazási kezdeményezés és népi kezdeményezés hitelesítésére a benyújtásakor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.” A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló
  2. évi II. törvény (a továbbiakban: új Szabs. tv.) „
  3. Közterületen életvitelszerű lakhatás tilalmának megszegése
  4. §
(1)Aki a közterület belterületét rendeltetésétől eltérő módon, életvitelszerű lakhatás céljára használja, illetve életvitelszerű lakhatáshoz használt ingóságokat közterületen tárol, szabálysértést követ el.
(2)Az
(1)bekezdésben meghatározott szabálysértés nem állapítható meg, ha a feladat ellátására kötelezett önkormányzat a hajléktalan-ellátás feltételeit nem biztosítja.
(3)Az
(1)bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a közterület-felügyelő is szabhat ki helyszíni bírságot.” III. A kifogás – az alábbiak szerint – megalapozott. Az Alkotmánybíróságnak a jelen ügyben irányadó hatáskörét a Ve. 156. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó,
  1. december 31-ig hatályban volt
  2. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróságnak a kifogás alapján lefolytatott eljárása jogorvoslati eljárás. Ennek során az Alkotmánybíróság – alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban – a beérkezett kifogás keretei között azt vizsgálja, hogy az aláírásgyűjtő ív megfelel-e a jogszabályi feltételeknek, és hogy az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítési eljárásában az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelően járt-e el. A kifogást az Alkotmánybíróság a Ve.
  3. §
(3)bekezdése alapján érdemben bírálta el. Az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta, hogy az aláírásgyűjtő íven található kérdés megfelel-e az Nsztv.
  1. §-ának, amely szerint a népi kezdeményezésnek pontosan és egyértelműen tartalmaznia kell a megtárgyalásra javasolt kérdést. A kifogás ugyanis az „életvitelszerű lakhatás” kifejezést nem tartja egyértelműnek. Az OVBh. meghozatalát és a kifogás benyújtását követően az Országgyűlés
  2. december 23-ai ülésnapján elfogadta az új Szabs. tv.-t, amelynek
  3. §-a szankcionálja a közterületen életvitelszerű lakhatás tilalmának megszegését. A népi kezdeményezés egy olyan kérdés országgyűlési napirendre tűzését kívánja elérni, amelynek parlamenti vitája megtörtént, s a szóban forgó kérdésben az Országgyűlés törvényt alkotott. Az időközben megváltozott,
  4. április 15-én hatályba lépő jogi szabályozásra tekintettel a kérdés elvesztette időszerűségét. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint ezért a népi kezdeményezésben foglalt kérdés nem egyértelmű, a választópolgár számára azt a téves látszatot kelti, mintha az Országgyűlés napirendjén a közterületen folytatott életvitelszerű lakhatás szankcionálásának kérdése fel sem merült volna. A félreérthető, a választópolgárt félrevezető kérdés pedig nem felel meg az Nsztv.
  5. §-ából következő egyértelműség követelményének. A most vizsgált kérdés az OVB-hez hitelesítésre történt benyújtásakor az egyértelműség követelményének még megfelelt. Az Alkotmánybíróságnak – a kifogás elbírálása során – azonban figyelembe kellett vennie azt, hogy a megváltozott jogi szabályozás miatt a kezdeményezésben szereplő kérdés a választópolgári egyértelműség követelményének már nem felel meg, ezért nem hitelesíthető. Tekintettel arra, hogy a kezdeményezésben szereplő kérdés a fent ismertetett jogszabályi változásokra tekintettel nem felel meg az Nsztv.
  6. §-ának, ezért az Alkotmánybíróság a 176/
  7. (X. 12.) OVB határozatot megsemmisítette, és az Országos Választási Bizottságot új eljárásra utasította. Az Alkotmánybíróság a határozat közzétételét az OVB 176/
  8. (X. 12.) határozatának a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el. Budapest,
  9. február
  10. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.