140/2011. (XII. 2.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló

140/2011. (XII. 2.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Alkotmánybíróság Eger Megyei Jogú Város Közgyűlésének az érvényes szabályozási tervvel nem érintett városrészekben folyó építési tevékenység szabályozásáról szóló 4/2006. (I. 27.) számú rendeletét megsemmisíti. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi. Indokolás I. A Heves Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője (a továbbiakban: indítványozó) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 99. § (2) bekezdés a) pontja alapján kérte Eger Megyei Jogú Város Közgyűlésének az érvényes szabályozási tervvel nem érintett városrészekben folyó építési tevékenység szabályozásáról szóló 4/2006. (I. 27.) számú rendelete (a továbbiakban: Ör.) alkotmányellenességének a megállapítását és megsemmisítését. Az Ör. Eger Megyei Jogú Város közigazgatási területén esetlegesen alkalmazni rendeli a korábbi – már hatályban nem lévő – Részletes Rendezési Tervet (a továbbiakban: RRT), amennyiben az adott területre vonatkozóan nincs hatályos szabályozási terv és helyi építési szabályzat. Az indítványozó véleménye szerint az Ör. tehát egy már hatályon kívül helyezett jogszabály alkalmazását rendeli el, ami ellentétes az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) előírásaival, így sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését. Fentiekre hivatkozva az indítványozó törvényességi észrevételt tett a rendeletre, kérve annak hatályon kívül helyezését. Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése – a törvényességi észrevételt megtárgyalva – a 199/2006. (IV. 27.) számú határozatában úgy döntött, hogy a kifogásolt rendeletet hatályában fenntartja. Az indítványozó ezt követően fordult az Alkotmánybírósághoz kérve az Ör. alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését. II. 1. Az Ör. hatálya Eger Megyei Jogú Város közigazgatási területén belül azokra a városrészekre terjed ki, ahol nincs hatályos szabályozási terv és helyi építési szabályzat. Ezeken a területeken az illeszkedés szabályainak meghatározása esetről esetre történik, oly módon, hogy meg kell vizsgálni a helyi településszerkezeti terv, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK), illetve az adott területre vonatkozó korábban hatályos részletes rendezési terv közül a beépítési paraméterek tekintetében melyik tartalmazza a legszigorúbb szabályokat, és azt kell kötelezően alkalmazni. A hivatalvezető indítványában hivatkozott az Étv. 60 § (3) bekezdésére, amelynek értelmében a törvény hatálybalépésekor a korábbi jogszabályoknak megfelelően megalkotott érvényes településrendezési terveket a módosításukig, illetve a megyei jogú városok esetében legfeljebb 2003. december 31-ig lehet alkalmazni. Felhívta továbbá az Étv. 18. § (2) bekezdését is, amely úgy rendelkezik, hogy ha egy adott területen nincs építési szabályzat, illetőleg szabályozási terv, építési munkát végezni csak az Étv., valamint az egyéb – hatályos – jogszabályok megtartásával lehet. Az Ör. azonban az Étv. idézett rendelkezései ellenére is a már hatályát vesztett régi RRT alkalmazására ad lehetőséget, ami ellentétes az Étv. fenti rendelkezéseivel, ezáltal sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését. 2. Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében meghatározott alkotmányos korlát szerint a helyi önkormányzat feladatkörében rendeletet alkothat, amely azonban nem lehet ellentétes más jogszabállyal. Az Ötv. 16. § (1) bekezdése pedig előírja, hogy a képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá a törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. Az Ötv. 8. § (1) bekezdése a települési önkormányzat feladatai közé sorolja a településfejlesztést, a településrendezést, valamint az épített környezet védelmét. Az Étv. 7. § (1) bekezdése szerint a településrendezés céljai közé tartozik az építési helyi rendjének szabályozása, a (3) bekezdés pedig tételesen meghatározza ennek eszközeit, úgymint a településfejlesztési koncepció, a településszerkezeti terv, valamint a helyi építési szabályzat és szabályozási terv. Az Étv. 18. § (2) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy ha egy adott területen nincs építési szabályzat, illetőleg szabályozási terv, építési munkát végezni csak az Étv., valamint az egyéb – hatályos – jogszabályok megtartásával lehet. Az Étv. 60. § (3) bekezdése szerint a törvény hatálybalépésekor a korábbi jogszabályok rendelkezései szerinti tartalmi követelményeknek megfelelően készített érvényes településrendezési terveket a módosításukig, de legfeljebb 2003. december 31-ig változatlanul alkalmazni kell a megyei jogú városok, a városok, a főváros, valamint a fővárosi kerületek (a továbbiakban: városi önkormányzatok) esetében. Az Étv. hatálybalépését megelőzően elfogadott rendezési terv megyei jogú városok esetében tehát csak abban az esetben volt alkalmazható 2003. december 31-ig, ha az abban foglalt szabályozás nem kerül módosításra. A 47/2005. (XII. 14.) AB határozat (a továbbiakban: Abh.) szerint az Étv. 60. § (3) bekezdéséből fakadóan az önkormányzat: „a korábbi rendezési tervet nem módosíthatja, ha a település területének vagy annak egy részének felhasználására, beépítésére vonatkozó helyi szabályokon változtatni kíván, hanem csak az Ét(v). és az OTÉK rendelkezéseinek megfelelő új településszerkezeti tervet fogadhat el határozattal, valamint az erre épülő új szabályozási tervet és helyi építési szabályzatot alkothat önkormányzati rendelettel.” (ABH 2007, 704, 711.) A fentiek szerint, amennyiben a megyei jogú városok – 2003. december 31-ig – az Étv. hatálybalépése előtt elfogadott rendezési terveiken változtatni kívántak, akkor nem tekinthettek el az Étv., valamint az OTÉK településrendezéssel kapcsolatos előírásaitól. 2003. december 31-ét követően pedig már nem alkalmazhatják az Étv. hatálybalépését megelőzően elfogadott rendezési terveket, azaz a fenti időpontig új – az Étv. előírásainak megfelelő – rendezési tervet kellett készíteniük. Az Étv. 60. § (3) bekezdése tehát nemcsak a hatálybalépése előtt alkotott rendezési tervek módosítását korlátozta, hanem expressis verbis megtiltotta azok alkalmazását 2003. december 31-ét követően. Az 1998. január 1-jén hatályba lépett Étv. átalakította a településrendezés korábbi szabályait, számos feladatot róva az önkormányzatok számára is, így – többek között – településszerkezeti, szabályozási tervet kellett kidolgozniuk, új helyi építési szabályzatot kellett alkotniuk az Étv-nek megfelelő tartalommal. Ugyanakkor a jogalkotó az Étv. 60. § (3) bekezdésében jelentős – a törvény hatálybalépésétől 2003. december 31-ig tartó – átmeneti időt biztosított a városi önkormányzatoknak arra, hogy az új törvényi előírásokat alkalmazva, megalkossák és elfogadják az új – az Étv. szabályainak megfelelő – rendezési terveket. Az Étv. lehetőséget biztosított arra is, hogy a korábbi rendezési terveket módosítsák az új rendezési terv elfogadásáig, de legkésőbb az átmeneti időszak végéig, ám a módosítás során figyelemmel kellett lenni az Étv. és az egyéb építési tárgyú jogszabályok hatályos előírásaira is. Az Alkotmánybíróság eljárása során észlelte, hogy az Étv. 60. § (3) bekezdése 2009. október 1. napjával hatályát vesztette. Bár a 2009. évi LVII. törvény 46. § (7) bekezdésének 24. pontja valóban hatályon kívül helyezte az átmeneti időszakra vonatkozó törvényi rendelkezést, ez nem jelenti azt, hogy a városi önkormányzatok ennek következtében eltérhetnének az Étv. településrendezésre vonatkozó szabályaitól. Épp ellenkezőleg, az Étv. 60. § (3) bekezdésében szabályozott átmeneti időszak lezárultával a városi önkormányzatoknak már rendelkezniük kell az Étv. szabályainak megfelelő településszerkezeti tervvel, helyi építési szabályzattal. A jogalkotó erre tekintettel döntött a határidő lejártát követően az átmenetet biztosító rendelkezés deregulációjáról. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése 2006. évben – a törvényi határidő lejárta után – kifejezett törvényi tiltás ellenére alkotta meg az érvényes szabályozási tervvel nem érintett városrészekben folyó építési tevékenység szabályozásáról szóló rendeletét. Az Ör. azzal, hogy az Étv. hatálybalépése előtt alkotott, így már hatályban nem lévő rendezési terv (RRT) alkalmazását rendeli alkalmazni, eltér az Étv. kogens szabályaitól. Az Alkotmánybíróság a fentiek alapján megállapítja, hogy az Ör. az Étv. 18. § (2) bekezdésébe ütközik, így sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében foglaltakat, ezért megsemmisíti azt. Az Alkotmánybíróság e határozatának a Magyar Közlönyben történő közzétételét az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 41. §-a alapján rendelte el. Az Abtv. 42. §-a alapján az Ör. a megsemmisítésről szóló alkotmánybírósági határozat közzétételét követő napon veszti hatályát. Budapest, 2011. november 30. Dr. Holló András s. k., Dr. Kiss László s. k., előadó alkotmánybíró alkotmánybíró