10/2018. (VII. 27.) MvM rendelete egyes ingatlanok műemlékké nyilvánításáról, illetve műemléki védettségének megszüntetéséről
Miről szól ez a jogszabály?
Ez a rendelet egyes ingatlanok műemlékké nyilvánításáról, valamint más ingatlanok műemléki védettségének megszüntetéséről vagy fenntartásáról szól.
Kire vonatkozik: Ingatlanok tulajdonosai, amelyek műemlékké válnak, vagy amelyek műemléki védettsége megváltozik; A Magyar Állam, mint elővásárlási jog jogosultja bizonyos ingatlanok esetében.
Fő adatok
- Ország
- Magyarország
- Jogterület
- Egyéb jogszabályok
- Szakaszok
- 13
- Forrás
- MultiLegalPile/
- Szöveg letöltve
- Magyarázat frissítve
Mit szabályoz ez a jogszabály?
- Ingatlanok műemlékké nyilvánítása.
- Műemléki környezet kijelölése.
- Műemlékek kategóriába sorolása örökségvédelmi bírság szempontjából.
- Műemléki védettség megszüntetése vagy fenntartása.
Kire vonatkozik ez a jogszabály?
- Ingatlanok tulajdonosai, amelyek műemlékké válnak, vagy amelyek műemléki védettsége megváltozik.
- A Magyar Állam, mint elővásárlási jog jogosultja bizonyos ingatlanok esetében.
Melyek a főbb pontok?
- Öt ingatlan műemlékké nyilvánításra került: Budapest I. kerület, Fő utca 11–13. (egykori Andrássy-palota); Budapest II. kerület, Apostol utca 13/b (Neuschlosz-villa); Geszt, külterület 0139 (Tisza család sírboltja); Karcag, Széchenyi István sugárút 4. (postaépület); Miskolc, Erzsébet tér 2. (lakóépület és Arany Szarvas Gyógyszertár); Szeged, Takaréktár utca 7. (egykori Szeged–Csongrádi Takarékpénztár).
- A műemlékké nyilvánított ingatlanok többsége II. kategóriába került az örökségvédelmi bírság szempontjából, kivéve a szegedi ingatlant, amely I. kategóriába soroltatott.
- A Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg a Budapest I. kerület, Fő utca 11–13., a Budapest II. kerület, Apostol utca 13/b és a Szeged, Takaréktár utca 7. szám alatti ingatlanokra vonatkozóan.
- Több ingatlan, vagy azok egyes részei esetében a műemléki védettség megszüntetésre került (pl. Budapest I. kerület, Franklin utca 2. szám alatti ingatlan egy része; Budapest XII. kerület, Alkotás utca 42–46. szám alatti Testnevelési Egyetem északi és déli melléképületei; Esztergom, 19744 helyrajzi számú ingatlan melléképülete; Leányfalu, Szent Imre herceg utca 4. szám alatti ingatlan; Miskolc, Sütő János utca 42. szám alatti Bárczay-kastély melléképülete), míg más részeken a védettség fenntartásra került.
Egyéb jogszabályok
8
Jogszabály szövege
Jogszabály szövege
Tartalomjegyzék (13)
- 1. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest I. kerület, Fő utca 11–13. szám a
- 2. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest II. kerület, Apostol utca 13/b sz
- 3. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Geszt (Békés megye), külterület 0139 hely
- 4. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Karcag (Jász-Nagykun-Szolnok megye), Széc
- 5. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Miskolc (Borsod-Abaúj-Zemplén megye), Erzs
- 6. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Szeged (Csongrád megye) I. kerület, Takaré
- 7. § (1) A 22509/1958. ÉM-120344/1958. MM számú miniszteri döntéssel védet
- 8. § (1) Az Országos Műemléki Felügyelőség 4610/1987. számú határozatával
- 9. §
- 10. § (1) Az Országos Műemléki Felügyelőség 381/1991. számú határozatával v
- 50. § (2) bekezdésében meghatározott műemléki környezet fenntartása mellett
- 11. § (1) A 863-4/1953. FOM számú miniszteri döntéssel védetté nyilvánított
- 12. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba
10/2018. (VII. 27.) MvM rendelete egyes ingatlanok műemlékké nyilvánításáról, illetve műemléki védettségének megszüntetéséről.
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (2) bekezdés n) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 14. § 14. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. §(1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest I. kerület, Fő utca 11–13. szám alatti, 14408 helyrajzi számú ingatlant
(2)Műemléki környezetként a Budapest I. kerület, 14407, 14409, 14323 és 14326 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 14417 és 14477/6 helyrajzi számú közterületek ezen ingatlanok által érintett szakaszát jelölöm ki.
(3)Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.
(4)A műemlékké nyilvánítás célja az 1872–1873-ban Linzbauer István tervei szerint épült egykori Andrássy-palota építészeti, belsőépítészeti, művészeti értékeinek, valamint városképi jelentőségének megőrzése.
(5)Az (1) bekezdésben meghatározott ingatlanra vonatkozóan a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg.
2. §(1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest II. kerület, Apostol utca 13/b szám alatti, 13037/3 helyrajzi számú ingatlant
(2)Műemléki környezetként a 13028/2, 13035, 13036, 13037/1, 13037/2, 13037/4 és 13037/5 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 12991 helyrajzi számú közterület ezen ingatlanok által érintett szakaszát jelölöm ki.
(3)Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.
(4)A műemlékké nyilvánítás célja az 1898–1899-ben Alpár Ignác terve szerint épült Neuschlosz-villa építészeti, belsőépítészeti, művészeti értékeinek, valamint városképi jelentőségének megőrzése.
(5)Az (1) bekezdésben meghatározott ingatlanra vonatkozóan a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg.
3. §(1) Műemlékké nyilvánítom a Geszt (Békés megye), külterület 0139 helyrajzi számú ingatlannak az 1. mellékletben
megjelölt részét.
(2)Műemléki környezetként a külterület 0139 helyrajzi számú ingatlan fennmaradó részét, valamint a 0138/1, 0138/9, 0140, 0146, 0152 és 0153 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki.
(3)Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.
(4)A műemlékké nyilvánítás célja a Tisza család 19. század végén épült historizáló sírboltja, valamint az előtte lévő támfalak és obeliszkek, illetve kő lábazatos kovácsoltvas kerítés építészeti, művészeti, történeti értékeinek megőrzése.
4. §
(1)Műemlékké nyilvánítom a Karcag (Jász-Nagykun-Szolnok megye), Széchenyi István sugárút 4. szám alatti, 6925 helyrajzi számú ingatlant.
(2)Műemléki környezetként a 6903, 6904, 6905, 6906, 6924 és 6941 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 6524/1, 6524/2 és 6524/3 helyrajzi számú közterületek ezen ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.
(3)Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.
(4)A műemlékké nyilvánítás célja az 1935-ben Körmendi Nándor tervei szerint emelt postaépület építészeti, művészeti, történeti értékeinek megőrzése.
5. §(1) Műemlékké nyilvánítom a Miskolc (Borsod-Abaúj-Zemplén megye), Erzsébet tér 2. szám alatti, 2414 helyrajzi számú
ingatlant.
(2)Műemléki környezetként a 2413, 2415, 2428, 2429, 2427/3 és 2528/1 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 2426 és 2427 helyrajzi számú közterületek ezen ingatlanok által érintett szakaszát jelölöm ki.
(3)Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.
(4)A műemlékké nyilvánítás célja az 1812-ben emelt, 1896–1898-ban bővített lakóépület építészeti értékeinek megőrzése, valamint a földszintjén lévő Arany Szarvas Gyógyszertár belsőépítészeti értékeinek és 19. századi berendezésének fokozott védelme.
6. §(1) Műemlékké nyilvánítom a Szeged (Csongrád megye) I. kerület, Takaréktár utca 7. szám alatti, 3945 helyrajzi számú
ingatlant.
(2)Műemléki környezetnek a Szeged I. kerület, 3938, 3940, 3941, 3944, 3947, 3949, 3958/1, 3960 és 3965 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 3939 és 3946 helyrajzi számú közterületek ezen ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.
(3)Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.
(4)A védetté nyilvánítás célja az 1903–1904 között, Baumhorn Lipót tervei alapján, szecessziós stílusban épült egykori Szeged–Csongrádi Takarékpénztár kiemelkedő építészeti, belsőépítészeti, képző- és iparművészeti értékeinek, valamint városképi jelentőségének megőrzése.
(5)Az (1) bekezdésben meghatározott ingatlanra vonatkozóan a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg.
7. §
(1)A 22509/1958. ÉM-120344/1958. MM számú miniszteri döntéssel védetté nyilvánított Budapest I. kerület, korábban a 14152 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan telekalakítása során létrejött Franklin utca 2. szám alatti, 14152/2 helyrajzi számú ingatlanának műemléki védettségét – tekintettel arra, hogy a telekalakítás következtében az ingatlanon műemléki érték nem található – megszüntetem.
(2)A Budapest I. kerület, 14152/1 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettségét – tekintettel a romantikus sarokház változatlanul fennálló műemléki értékeire – továbbra is fenntartom.
(3)A (2) bekezdés szerint védett ingatlan műemléki környezeteként a 14111/5, 14111/7, 14133, 14147, 14151/1 és a 14152/2 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 14154, 14271 helyrajzi számú közterületek ezen ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.
8. §
(1)Az Országos Műemléki Felügyelőség 4610/1987. számú határozatával védetté nyilvánított Budapest XII. kerület, Alkotás utca 42–46. szám alatti, 7804 helyrajzi számú ingatlanon található Testnevelési Egyetemnek a közhiteles műemléki nyilvántartásban 19677 azonosító számon nyilvántartott északi melléképülete és csatlakozó tornacsarnoka, valamint a 19678 azonosító számon nyilvántartott déli melléképülete műemléki védettségét
–tekintettel arra, hogy a műemléki értékeiket helyreállíthatatlanul elvesztették – megszüntetem.
(2)A Budapest XII. kerület, 7804 helyrajzi számú ingatlan – a Testnevelési Egyetem közhiteles műemléki nyilvántartásban 1125 azonosító számon nyilvántartott főépületének és 19684 azonosító számon nyilvántartott kertjének – műemléki védettségét továbbra is fenntartom, tekintettel a védetté nyilvánítást megalapozó műemléki értékek – főépület és kert – fennállására.
9. §
(1)A 22509/1958. ÉM-120344/1958. MM számú miniszteri döntéssel védetté nyilvánított Esztergom (KomáromEsztergom megye), 19744 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettségét – tekintettel arra, hogy az azon található melléképület a műemlék szakmai ismérveinek nem felel meg – megszüntetem.
(2)Az Esztergom, Bajcsy-Zsilinszky Endre utca 7. szám alatti, 19743 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettségét továbbra is fenntartom, tekintettel a védett klasszicista lakóépület műemléki értékeinek fennállására.
(3)A (2) bekezdés szerinti védett ingatlan műemléki környezeteként az Esztergom, 19742, 19744, 19745, 19746 és a 19760/3 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 19758/2, 19758/3 és a 19760/32 helyrajzi számú közterületek ezen ingatlanok által érintett szakaszát jelölöm ki.
10. §(1) Az Országos Műemléki Felügyelőség 381/1991. számú határozatával védetté nyilvánított Leányfalu (Pest
megye), korábban a 1586/1 és 1586/2 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan telekalakítása során létrejött Szent Imre herceg utca 4. szám alatti, 1586/4 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettségét – tekintettel arra, hogy a telekalakítás során létrejött ingatlanon műemléki érték nem található – megszüntetem.
(2)A Leányfalu, Móricz Zsigmond utca 155. szám alatti, 1586/3 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettségét továbbra is fenntartom, tekintettel a védetté nyilvánítást megalapozó műemléki értékek – lakóépület, kertészlak és kert – fennállására.
(3)Az (1) bekezdésben meghatározott ingatlant műemléki környezetnek jelölöm ki, az egyes ingatlanok műemléki védettségének megszüntetéséről és egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 4/2016. (I. 11.) MvM rendelet
50. §(2) bekezdésében meghatározott műemléki környezet fenntartása mellett
11. §
(1)A 863-4/1953. FOM számú miniszteri döntéssel védetté nyilvánított Miskolc (Borsod-Abaúj-Zemplén megye), Sütő János utca 42. szám alatti, 41008 helyrajzi számú ingatlanon található Bárczay-kastély közhiteles műemléki nyilvántartásban 16759 azonosító számon nyilvántartott melléképületének műemléki védettségét – tekintettel annak megsemmisülésére – megszüntetem.
(2)A Miskolc, Sütő János utca 42. szám alatti, 41008 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettségét fenntartom, tekintettel az ingatlanon található további védett műemléki értékek fennállására.
12. §Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba
Gulyás Gergely s. k., Miniszterelnökséget vezető miniszter