10/2018. (VII. 27.) MvM rendelete egyes ingatlanok műemlékké nyilvánításáról, illetve műemléki védettségének megszüntetéséről.

10/2018. (VII. 27.) MvM rendelete egyes ingatlanok műemlékké nyilvánításáról, illetve műemléki védettségének megszüntetéséről. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93.  § (2)  bekezdés n)  pontjában kapott felhatalmazás alapján, a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 14.  § 14.  pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest I. kerület, Fő utca 11–13. szám alatti, 14408 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetként a Budapest I. kerület, 14407, 14409, 14323 és 14326 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 14417 és 14477/6 helyrajzi számú közterületek ezen ingatlanok által érintett szakaszát jelölöm ki. (3) Az  örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a  műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A  műemlékké nyilvánítás célja az  1872–1873-ban Linzbauer István tervei szerint épült egykori Andrássy-palota építészeti, belsőépítészeti, művészeti értékeinek, valamint városképi jelentőségének megőrzése. (5) Az (1) bekezdésben meghatározott ingatlanra vonatkozóan a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg. 2. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest II. kerület, Apostol utca 13/b szám alatti, 13037/3 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetként a  13028/2, 13035, 13036, 13037/1, 13037/2, 13037/4 és 13037/5 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 12991 helyrajzi számú közterület ezen ingatlanok által érintett szakaszát jelölöm ki. (3) Az  örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a  műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A  műemlékké nyilvánítás célja az  1898–1899-ben Alpár Ignác terve szerint épült Neuschlosz-villa építészeti, belsőépítészeti, művészeti értékeinek, valamint városképi jelentőségének megőrzése. (5) Az (1) bekezdésben meghatározott ingatlanra vonatkozóan a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg. 3. § (1) Műemlékké nyilvánítom a  Geszt (Békés megye), külterület 0139 helyrajzi számú ingatlannak az  1.  mellékletben megjelölt részét. (2) Műemléki környezetként a külterület 0139 helyrajzi számú ingatlan fennmaradó részét, valamint a 0138/1, 0138/9, 0140, 0146, 0152 és 0153 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki. (3) Az  örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a  műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A  műemlékké nyilvánítás célja a  Tisza család 19. század végén épült historizáló sírboltja, valamint az  előtte lévő támfalak és obeliszkek, illetve kő lábazatos kovácsoltvas kerítés építészeti, művészeti, történeti értékeinek megőrzése. 4. § (1) Műemlékké nyilvánítom a  Karcag (Jász-Nagykun-Szolnok megye), Széchenyi István sugárút 4. szám alatti, 6925 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetként a 6903, 6904, 6905, 6906, 6924 és 6941 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 6524/1, 6524/2 és 6524/3 helyrajzi számú közterületek ezen ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az  örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a  műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A műemlékké nyilvánítás célja az 1935-ben Körmendi Nándor tervei szerint emelt postaépület építészeti, művészeti, történeti értékeinek megőrzése. 5. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Miskolc (Borsod-Abaúj-Zemplén megye), Erzsébet tér 2. szám alatti, 2414 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetként a 2413, 2415, 2428, 2429, 2427/3 és 2528/1 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 2426 és 2427 helyrajzi számú közterületek ezen ingatlanok által érintett szakaszát jelölöm ki. (3) Az  örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a  műemléket II. kategóriába sorolom. (4) A  műemlékké nyilvánítás célja az  1812-ben emelt, 1896–1898-ban bővített lakóépület építészeti értékeinek megőrzése, valamint a  földszintjén lévő Arany Szarvas Gyógyszertár belsőépítészeti értékeinek és 19. századi berendezésének fokozott védelme. 6. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Szeged (Csongrád megye) I. kerület, Takaréktár utca 7. szám alatti, 3945 helyrajzi számú ingatlant. (2) Műemléki környezetnek a  Szeged I. kerület, 3938, 3940, 3941, 3944, 3947, 3949, 3958/1, 3960 és 3965 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 3939 és 3946 helyrajzi számú közterületek ezen ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. (3) Az  örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a  műemléket I. kategóriába sorolom. (4) A védetté nyilvánítás célja az 1903–1904 között, Baumhorn Lipót tervei alapján, szecessziós stílusban épült egykori Szeged–Csongrádi Takarékpénztár kiemelkedő építészeti, belsőépítészeti, képző- és iparművészeti értékeinek, valamint városképi jelentőségének megőrzése. (5) Az (1) bekezdésben meghatározott ingatlanra vonatkozóan a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg. 7. § (1) A  22509/1958. ÉM-120344/1958. MM számú miniszteri döntéssel védetté nyilvánított Budapest I. kerület, korábban a 14152 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan telekalakítása során létrejött Franklin utca 2. szám alatti, 14152/2 helyrajzi számú ingatlanának műemléki védettségét – tekintettel arra, hogy a telekalakítás következtében az ingatlanon műemléki érték nem található – megszüntetem. (2) A Budapest I. kerület, 14152/1 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettségét – tekintettel a romantikus sarokház változatlanul fennálló műemléki értékeire – továbbra is fenntartom. (3) A  (2)  bekezdés szerint védett ingatlan műemléki környezeteként a  14111/5, 14111/7, 14133, 14147, 14151/1 és a 14152/2 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 14154, 14271 helyrajzi számú közterületek ezen ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki. 8. § (1) Az  Országos Műemléki Felügyelőség 4610/1987. számú határozatával védetté nyilvánított Budapest XII. kerület, Alkotás utca 42–46. szám alatti, 7804 helyrajzi számú ingatlanon található Testnevelési Egyetemnek a  közhiteles műemléki nyilvántartásban 19677 azonosító számon nyilvántartott északi melléképülete és csatlakozó tornacsarnoka, valamint a  19678 azonosító számon nyilvántartott déli melléképülete műemléki védettségét – tekintettel arra, hogy a műemléki értékeiket helyreállíthatatlanul elvesztették – megszüntetem. (2) A  Budapest XII. kerület, 7804 helyrajzi számú ingatlan – a  Testnevelési Egyetem közhiteles műemléki nyilvántartásban 1125 azonosító számon nyilvántartott főépületének és 19684 azonosító számon nyilvántartott kertjének – műemléki védettségét továbbra is fenntartom, tekintettel a védetté nyilvánítást megalapozó műemléki értékek – főépület és kert – fennállására. 9. § (1) A  22509/1958. ÉM-120344/1958. MM számú miniszteri döntéssel védetté nyilvánított Esztergom (KomáromEsztergom megye), 19744 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettségét – tekintettel arra, hogy az azon található melléképület a műemlék szakmai ismérveinek nem felel meg – megszüntetem. (2) Az  Esztergom, Bajcsy-Zsilinszky Endre utca 7. szám alatti, 19743 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettségét továbbra is fenntartom, tekintettel a védett klasszicista lakóépület műemléki értékeinek fennállására. (3) A  (2)  bekezdés szerinti védett ingatlan műemléki környezeteként az  Esztergom, 19742, 19744, 19745, 19746 és a  19760/3 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a  19758/2, 19758/3 és a  19760/32 helyrajzi számú közterületek ezen ingatlanok által érintett szakaszát jelölöm ki. 10. § (1) Az  Országos Műemléki Felügyelőség 381/1991. számú határozatával védetté nyilvánított Leányfalu (Pest megye), korábban a  1586/1 és 1586/2 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan telekalakítása során létrejött Szent Imre herceg utca 4. szám alatti, 1586/4 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettségét – tekintettel arra, hogy a telekalakítás során létrejött ingatlanon műemléki érték nem található – megszüntetem. (2) A  Leányfalu, Móricz Zsigmond utca 155. szám alatti, 1586/3 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettségét továbbra is fenntartom, tekintettel a védetté nyilvánítást megalapozó műemléki értékek – lakóépület, kertészlak és kert – fennállására. (3) Az  (1)  bekezdésben meghatározott ingatlant műemléki környezetnek jelölöm ki, az  egyes ingatlanok műemléki védettségének megszüntetéséről és egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 4/2016. (I. 11.) MvM rendelet 50. § (2) bekezdésében meghatározott műemléki környezet fenntartása mellett. 11. § (1) A  863-4/1953. FOM számú miniszteri döntéssel védetté nyilvánított Miskolc (Borsod-Abaúj-Zemplén megye), Sütő János utca 42. szám alatti, 41008 helyrajzi számú ingatlanon található Bárczay-kastély közhiteles műemléki nyilvántartásban 16759 azonosító számon nyilvántartott melléképületének műemléki védettségét – tekintettel annak megsemmisülésére – megszüntetem. (2) A  Miskolc, Sütő János utca 42. szám alatti, 41008 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettségét fenntartom, tekintettel az ingatlanon található további védett műemléki értékek fennállására. 12. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Gulyás Gergely s. k., Miniszterelnökséget vezető miniszter