← Magyarország

73/2013. (XII. 18.) BM rendelete a szabálysértési ügyekben alkalmazható közvetítői eljárás egyes kérdéseiről.

Röviden

Ez a rendelet a szabálysértési ügyekben alkalmazható közvetítői eljárás részleteit szabályozza, meghatározva a közvetítő értesítésének, kijelölésének, a megbeszélés lefolytatásának és a kapcsolódó dokumentáció kezelésének módját.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Főbb pontok

📄 Jogszabály szövege
73/2013. (XII. 18.) BM rendelete a szabálysértési ügyekben alkalmazható közvetítői eljárás egyes kérdéseiről. A szabálysértésekről, a  szabálysértési eljárásról és a  szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 250.  §  (2)  bekezdés j)  pontjában kapott felhatalmazás alapján, az  egyes miniszterek, valamint a  Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 12.  § a)  pontjában meghatározott feladatkörében eljáró közigazgatási és igazságügyi miniszterrel egyetértésben, az  egyes miniszterek, valamint a  Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § o) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. A közvetítő értesítése a közvetítői eljárásra utalásról 1. § (1) A  szabálysértési hatóság vagy a  bíróság a  közvetítői eljárásra utalásról szóló döntését a  szabálysértésekről, a  szabálysértési eljárásról és a  szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 82/D.  § (3)  bekezdésében meghatározott iratokkal együtt 3 napon belül kézbesíti a  közvetítői eljárás lefolytatására illetékes pártfogó felügyelői szolgálatnak (a továbbiakban: pártfogó felügyelői szolgálat). Ha  a  döntésnek a  határidőben történő kézbesítése akadályba ütközik, a  szabálysértési hatóság vagy a  bíróság – az iratok postai úton történő megküldését megelőzően – a közvetítői eljárás lefolytatása érdekében értesítőlapot állít ki és azt haladéktalanul, de legfeljebb a  döntéstől számított 3 napon belül megküldi a  pártfogó felügyelői szolgálatnak. (2) Az értesítőlap tartalmazza a) a szabálysértési hatóság vagy bíróság megnevezését, ügyszámát, valamint a döntés meghozatalának napját, b) a szabálysértésnek a Szabs. tv. szerinti megnevezését, c) az  eljárás alá vont személy és a  sértett természetes személyazonosító adatait, lakcímét, tartózkodási helyét, egyéb, rendelkezésre álló elérhetőségi adatait, nem természetes személy sértett nevét, székhelyét, képviselőjének nevét, d) a  szabálysértési hatóság vagy a  bíróság rendelkezésére álló, a  közvetítői eljárás lefolytatása szempontjából lényeges más adatot. (3) Az  értesítőlap aláírt példánya elektronikus úton vagy telefaxon is továbbítható a  pártfogó felügyelői szolgálat számára. 2. A közvetítő kijelölése 2. § (1) Ha a szabálysértési hatóság vagy a bíróság a pártfogó felügyelői szolgálatot közvetítői eljárás lefolytatása érdekében keresi meg, a  pártfogó felügyelői szolgálat vezetője kijelöli az  ügyben közvetítői tevékenységet végző pártfogó felügyelőt (a továbbiakban: közvetítő). (2) Ha a közvetítői eljárásra utalt ügy körülményei ezt indokolják, egy ügyben több közvetítő is kijelölhető. Ez esetben a  vezető közvetítőként kijelölt közvetítő teljesíti a  Szabs. tv.-ben és e  rendeletben a  közvetítő számára előírt feladatokat. (3) A  közvetítő akadályoztatása esetén vagy a  megállapodásban foglaltak teljesítésének ellenőrzésére a  pártfogó felügyelői szolgálat vezetője más közvetítőt jelölhet ki. 3. A közvetítői megbeszélés 3. § (1) A közvetítői megbeszélést a pártfogó felügyelői szolgálat hivatali helyiségében kell megtartani. (2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a közvetítő döntése alapján a közvetítői megbeszélés a pártfogó felügyelői szolgálat illetékességi területén belül lévő járási, fővárosi kerületi hivatal erre alkalmas hivatali helyiségében is megtartható. A  közvetítői eljárás lefolytatásáról a  pártfogó felügyelői szolgálat a  járási, fővárosi kerületi hivatal vezetőjét a helybiztosítás érdekében a döntést követően haladéktalanul értesíti. (3) A közvetítő – ha a közvetítői eljárásban részt vevők érdekei indokolják – az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérő helyszínt is meghatározhat. (4) A  közvetítői megbeszélésre történő idézésben a  sértettet, az  eljárás alá vont személyt, valamint a  törvényes képviselőt a közvetítő röviden tájékoztatja a közvetítői eljárás lényegéről, jogkövetkezményeiről, valamint jogaikról és kötelezettségeikről. (5) A  közvetítői megbeszélést a  közvetítő vezeti, aki meghatározza a  közvetítői megbeszélés menetét, valamint a közvetítői megbeszélésen résztvevők felszólalásának rendjét. 4. § (1) A  közvetítői megbeszélés kezdetekor a  közvetítő megállapítja a  sértett és az  eljárás alá vont személy személyazonosságát, és megkérdezi őket, hogy a  közvetítői eljárás lényegére, jogkövetkezményeire, valamint a  jogaikra és kötelezettségeikre történt írásbeli tájékoztatást megértették-e, nemleges válasz esetén a  meg nem értett részt megmagyarázza. (2) A  közvetítői megbeszélésen a  közvetítő a  sértettet és az  eljárás alá vont személyt meghallgatja. A  közvetítő a  sértettet és az  eljárás alá vont személyt egymás jelenlétében is, és egymás távollétében is meghallgathatja. A sértett és az eljárás alá vont személy az üggyel kapcsolatos álláspontját szóban kifejtheti, és a rendelkezésére álló iratokat is bemutathatja. (3) Ha a  sértett és az  eljárás alá vont személy meghallgatására egymás távollétében kerül sor, és lakóhelyük eltérő megyében van, a  pártfogó felügyelői szolgálat vezetője megkereséssel élhet a  sértett vagy az  eljárás alá vont személy lakóhelye szerint illetékes pártfogó felügyelői szolgálathoz a meghallgatás lefolytatása érdekében. (4) Ha a  közvetítő a  sértettet és az  eljárás alá vont személyt egymás távollétében hallgatja meg, az  így kapott tájékoztatást közölheti a közvetítői eljárásban részt vevő sértettel vagy más sértettel, az eljárás alá vont személlyel vagy más eljárás alá vont személlyel, továbbá a képviselővel azért, hogy a tájékoztatásban foglaltakat álláspontjuk kialakításánál figyelembe vehessék. Ha a tájékoztatást adó sértett úgy nyilatkozik, hogy a tájékoztatás vagy annak valamely része nem hozható más sértett, az  eljárás alá vont személy vagy képviselő tudomására, e  személyek a korlátozással érintett körben nem tájékoztathatóak. Ha a tájékoztatást adó eljárás alá vont személy úgy nyilatkozik, hogy a  tájékoztatás vagy annak valamely része nem hozható a  sértett, más eljárás alá vont más személy vagy képviselő tudomására, e személyek a korlátozással érintett körben nem tájékoztathatóak. (5) Ha a  sértett korlátozottan cselekvőképes, őt a  közvetítő meghallgatja, az  eljárás alá vont személy a  nyilatkozatát ebben az esetben is közvetlenül a sértetthez intézi. (6) A sértettnek – ha a törvényes képviselet kötelező, a törvényes képviselőnek is – és az eljárás alá vont személynek, nem természetes személy sértett esetében pedig a  képviseletére feljogosított személynek a  megállapodás megkötésekor és aláírásakor személyesen, együttesen meg kell jelenniük. A  jogi képviselő távolmaradása a közvetítői megbeszélés megtartásának nem akadálya. 4. A feljegyzés 5. § (1) A közvetítői megbeszélésről készült feljegyzésben fel kell tüntetni a) a pártfogó felügyelői szolgálat megnevezését, az ügy számát és az eljárás alá vont személy nevét, b) annak a szabálysértési hatóságnak vagy bíróságnak a megnevezését és ügyszámát, amely az ügyet közvetítői eljárásra utalta, c) a közvetítői megbeszélés helyét, megkezdésének és befejezésének időpontját, d) a közvetítő, a sértett, az eljárás alá vont személy, a képviselők, továbbá a közvetítői megbeszélésen részt vett más személyek nevét, e) ismételt közvetítői megbeszélés esetén ennek tényét, valamint f ) azt, hogy a közvetítői megbeszélésen létrejött-e megállapodás. (2) A feljegyzésben röviden ismertetni kell a közvetítői megbeszélés menetét oly módon, hogy a  jogok gyakorlása és a  kötelezettségek teljesítése, valamint az  eljárási szabályok megtartása nyomon követhető legyen, azzal, hogy a  feljegyzés nem tartalmazhat a  sértettre vagy az  eljárás alá vont személyre vonatkozó olyan adatot, tényt vagy körülményt, amelyre a közvetítő titoktartási kötelezettsége kiterjed. 5. A szabálysértési hatóság vagy a bíróság tájékoztatása a szabálysértési eljárás felfüggesztése meghosszabbításának szükségességéről 6. § (1) A  szabálysértési eljárás felfüggesztése meghosszabbításának szükségességéről a  közvetítő legkésőbb a felfüggesztés lejártát megelőző 3. napig írásban tájékoztatja a szabálysértési hatóságot vagy a bíróságot. (2) Ha a  tájékoztatás határidőben történő megküldése akadályba ütközik, a  közvetítő az  írásbeli tájékoztatást megelőzően, a  felfüggesztés lejártát megelőző 3. napig elektronikus úton vagy telefaxon tájékoztatja a szabálysértési hatóságot vagy a bíróságot. (3) A szabálysértési hatóság vagy a bíróság a szabálysértési eljárás felfüggesztése időtartamának meghosszabbításáról 3 napon belül tájékoztatja a közvetítőt. 6. A jelentés megküldése 7. § A  jelentést a  közvetítő postai úton továbbítja a  szabálysértési hatóságnak vagy a  bíróságnak. A  Szabs.tv. 82/F.  § (1)  bekezdés szerinti kötelezettség teljesítése érdekében a  közvetítő elektronikus úton vagy telefaxon is továbbíthatja jelentését a szabálysértési hatóságnak vagy a bíróságnak. 7. Záró rendelkezések 8. § Ez a rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba. dr. pintér sándor s. k., belügyminiszter

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.