← Magyarország

14/2010. (II. 5.) Korm. rendelete a közlekedési területeken végzett szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeiről, valamint a bejelentés

Röviden

Ez a rendelet a közlekedési területeken végzett szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó eljárási szabályokat határozza meg.

Mit szabályoz

Kire vonatkozik

Főbb pontok

Jogszabály szövege

14/

  1. (II. 5.) Korm. rendelete a közlekedési területeken végzett szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeiről, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokról. A Kormány a közúti közlekedésről szóló
  2. évi I. törvény
  3. §

(3)bekezdés a) pont
  1. alpontjában, a légiközlekedésről szóló
  2. évi XCVII. törvény 73/A. §-ában, a víziközlekedésről szóló
  3. évi XLII. törvény
  4. §
(1)bekezdés l) pontjában, a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. §
(1)bekezdés
  1. i)pontjában, a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 53. §
  2. a)pontjában, valamint a Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. §
(3)bekezdés a) pont
  1. alpontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alkotmány
  2. §
(1)bekezdés
  1. b)pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § E rendelet hatálya a közlekedési területeken végzett szakértői tevékenységre terjed ki. 2. § A Kormány az 1. mellékletben felsorolt szakértői szakterületek tekintetében a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvény ben meghatározott területi mérnöki kamarát (a továb biak ban: területi mérnöki kamara) jelöli ki. 3. § E rendelet alkalmazásában
  2. a)szakértői tevékenység: a közlekedéssel kapcsolatos műszaki, természettudományi jelenségek ok-okozati összefüggéseinek értékelése, az ehhez szükséges adatgyűjtési tevékenység végzése, az úszólétesítmények, légijárművek, vasúti járművek, közúti járművek műszaki vizsgálatával, üzemeltetésével, működtetésével kapcsolatos dokumentáció összeállítása, szakvélemény készítése, ideértve a műszaki infrastruktúra hálózatokat és rendszereket is, kivéve az egyes közlekedési építményekkel kapcsolatos tervezői és szakértői tevékenységet;
  3. b)eljáró hatóság: az 1. melléklet tekintetében a területi mérnöki kamara, a 2. melléklet tekintetében a Nemzeti Közlekedési Hatóság. 4. §
(1)Az 1. és 2. mellékletben felsorolt szakterületen szakértői tevékenységet az a személy végezhet, aki rendelkezik
  1. a)a szakértői szakterülethez kapcsolódó képesítéssel; valamint
  2. b)a szakképzettség megszerzését köve tően szerzett, a kérelmezett szakterületnek megfelelő szakmai gyakorlattal.
(2)Ha az
  1. és
  2. melléklet a tevékenység folytatásához egyetemi vagy főiskolai alapképzésben szerzett végzettségen túl szakirányú továbbképzésben szerzett szakképzettség vagy egyéb szakképesítés meglétét írja elő, úgy a gyakorlati időt a szakirányú továbbképzésben szerzett szakképzettség vagy egyéb szakképesítés megszerzésétől kell számítani.
(3)Szakmai gyakorlatként – a
(4)bekezdésben foglalt eltéréssel –
  1. a)felsőoktatási intézményben szaktárgy-oktatói,
  2. b)az adott szakterülettel kapcsolatos kutatási, fejlesztési, oktatási,
  3. c)szakterületi üzemeltetői,
  4. d)egyéb, a szakterületnek megfelelő területen végzett tevékenység vehető figye lembe.
(4)Szakmai gyakorlatként a 2. melléklet
  1. a)4. pontja szerinti szakterület esetében 500 ejtőernyős ugrás vagy a szakterülethez kapcsolódó legalább 5 év időtartamban folytatott oktatói tevékenység,
  2. b)5. pontja szerinti szakterület esetében 100 ejtőernyős ugrás, vagy a szakterülethez kapcsolódó legalább 5 év időtartamban folytatott szakterületi üzemeltetői vagy egyéb a szakterületen végzett tevékenység,
  3. c)6., 8–9., 13–14., 18., 20. és 22. pontja szerinti szakterület esetében a szakterülethez kapcsolódó legalább 5 év időtartamban folytatott oktatói tevékenység,
  4. d)12. pontja szerinti szakterület esetében a szakterülethez kapcsolódó legalább 5 év időtartamban folytatott légiforgalmi irányítói tevékenység,
  5. e)21. pontja szerinti szakterület esetében legalább 10 év időtartamban folytatott vitorlázógép-gyártási vagy vitorlázógép-üzemeltetési tevékenység,
  6. f)25. pontja szerinti szakterület esetében legalább 3 év időtartamban folytatott védelmi tiszti vagy védelmi oktatói tevékenység folytatása szükséges.
(5)Több szakterület esetében a feltételek fennállását az egyes szakterületekre külön-külön kell vizsgálni. 5. §
(1)A szakértői tevékenység folytatására irányuló bejelentés tartalmazza:
  1. a)a szakértői tevékenységet folytatni szándékozó személy (a továb biak ban: bejelentő)
  2. aa)iskolai végzettségét, illetve szakképzettségét, az azt igazoló oklevelének, bizonyítványának számát és keltét, a kibocsátó felsőoktatási intézmény nevét, nem magyar felsőoktatási intézményben szerzett oklevél esetén a Magyarországon megszerezhető oklevéllel való egyenértékűség elismerésről szóló határozat számát,
  3. ab)szakképesítését, az azt tanúsító bizonyítványának, oklevelének számát és keltét, a kibocsátó felnőttképzést folytató intézmény nevét, nem magyar intézményben szerzett oklevél esetén a Magyarországon megszerezhető oklevéllel való egyenértékűség elismerésről szóló határozat számát;
  4. b)a szakterület meghatározását;
  5. c)amennyiben a szakértői tevékenységet határozott időtartamban kívánja folytatni, a tevékenység megkezdésének és megszüntetésének időpontját.
(2)A bejelentéshez csatolni kell: a) az
(1)bekezdés aa)–
  1. ab)pontja szerinti oklevél, bizonyítvány másolatát;
  2. b)a szakirány elbírálásához az oklevél mellékletét is be kell nyújtani, ha a kérelmező kreditrendszerben szerezte meg az oklevelét, vagy ha az a szakirány megállapítása érdekében szükséges;
  3. c)az eddigi szakmai tevékenység részletes leírását, amely tartalmazza a szakmai gyakorlat megszerzésének helyét, idejét, a betöltött munka- vagy feladatkört és a végzett szakmai tevékenységet;
  4. d)a szakmai gyakorlatot igazoló okmányok másolatát. 6. § Ha a végzettséget igazoló oklevélből annak szintje, illetve a szakirány nem állapítható meg, akkor az eljáró hatóság a feltételek fennállásának ellenőrzése során az oklevél szintje, illetve szakiránya tekintetében a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet 3. §
(8)bekezdése szerinti bizottság véleményét kéri. 7. §
(1)A szakértői tevékenységet folytató személyekről, valamint azon személyekről, amelyek tekintetében a tevékenység folytatását megtiltotta, az eljáró hatóság egységes nyilvántartást vezet, amely nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:
  1. a)szakértői tevékenység szakterületének megnevezése, jele,
  2. b)nyilvántartási szám,
  3. c)a nyilvántartásba történő felvétel időpontja,
  4. d)az adatváltozás bejelentésének időpontja,
  5. e)a 8. §
(1)bekezdés szerinti intézkedés és annak időbeli hatálya.
(2)A nyilvántartásban szereplő személy
(1)bekezdés a)–
  1. c)és
  2. e)pontjai szerinti adatai nyilvánosak, azokat a Nemzeti Közlekedési Hatóság az interneten bárki számára ingyenesen és korlátozásmentesen megismerhető módon közzéteszi. 8. §
(1)Ha a szakértő tevékenységével vagy mulasztásával megszegi
  1. a)a tevékenységre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit, vagy
  2. b)a szakmai szabályok rendelkezéseit úgy, hogy azzal kárt okoz és ennek tényét a bíróság jogerősen megállapította, az eljáró hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. §
(1)bekezdés a) pontja szerinti figyelmeztetést követő egy éven belüli ismételt szabályszegés esetén a tevékenység folytatását legfeljebb három év időtartamra megtiltja.
(2)Az eljáró hatóság az
(1)bekezdés szerinti intézkedését a nyilvántartásba bejegyzi. Az eljáró hatóság a nyilvántartásból az intézkedéssel kapcsolatos bejegyzést a megtiltás időtartamának lejártával törli. 9. § A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 4. §
(10)bekezdés
  1. b)pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továb biak ban: Szolgtv.) szerinti, a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a közlekedési hatóság jár el a következő szolgáltatási tevékenységek tekintetében:] „
  2. b)a Kkt. 16/A. §-a szerinti szakértői tevékenység, ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik,” 10. §
(1)Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(2)E rendelet 9. §-a a hatálybalépését követő második napon veszti hatályát.
(3)A közlekedési, hírközlési és vízügyi szakértők működésének engedélyezéséről szóló 33/
  1. (X. 15.) KHVM rendelet alapján
  2. december 31-ig benyújtott, e rendelet hatálybalépéséig el nem bírált kérelmeket, ha az a kérelmező számára kedvezőbb, az e rendelet szerinti bejelentésnek kell tekintetni.
(4)A közlekedési, hírközlési és vízügyi szakértők működésének engedélyezéséről szóló 33/
  1. (X. 15.) KHVM rendelet alapján,
  2. december 31-én az
  3. és
  4. melléklet szerinti szakterületen szakértői névjegyzékben szereplő személyek tevékenységüket a szakértői engedélyek határidejének lejártáig folytathatják, akkor is, ha a
  5. § szerinti feltételeknek nem felelnek meg.
(5)Ez a bekezdés, valamint a
(2)
(4)bekezdés 2015. február 1-jén veszti hatályát. Bajnai Gordon s. k., miniszterelnök

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.