← Magyarország

11/2018. (V. 30.) BM rendelete a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szervek parancsnoki nyomozásának különös szabály

Röviden

Ez a rendelet a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szervek parancsnoki nyomozásának különös szabályait határozza meg.

Mit szabályoz

Kire vonatkozik

Főbb pontok

Jogszabály szövege

11/

  1. (V. 30.) BM rendelete a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szervek parancsnoki nyomozásának különös szabályairól. A büntetőeljárásról szóló
  2. évi XC. törvény
  3. §

(4)bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 40. §
(1)bekezdés 2., 8.,
  1. és
  2. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/
  3. (V. 22.) Korm. rendelet
  4. §
  5. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró igazságügyi miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:
  6. Általános rendelkezések
  7. § E rendelet alkalmazásában
  8. katona: a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állományának tagja,
  9. parancsnok: a parancsnoki nyomozás lefolytatására hatáskörrel rendelkező állományilletékes parancsnok vagy parancsnoki nyomozásra jogosult vezető,
  10. ügyész: a büntetőeljárásról szóló
  11. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.)
  12. §
(1)bekezdése alapján a katonai büntetőeljárásban eljáró ügyész. 2. A katonai nyomozó hatóságra vonatkozó különös rendelkezések 2. § A katona ellen indított katonai büntetőeljárásban – ha a nyomozást nem az ügyész végzi – a következő esetekben az állományilletékes parancsnok helyett parancsnoki nyomozásra jogosult vezetőként 1. az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnél
  1. a)az országos rendőrfőkapitány jár el a kinevezési jogkörébe tartozó vezető esetében,
  2. b)az országos rendőrfőkapitány jár el az Országos Rendőr-főkapitányság teljes hivatásos állománya vonatkozásában,
  3. c)a Készenléti Rendőrség parancsnoka jár el a Készenléti Rendőrség teljes hivatásos állománya vonatkozásában,
  4. d)a megyei vagy fővárosi rendőr-főkapitányság vezetője jár el az általa irányított szervek hivatásos állománya vonatkozásában, 2. a büntetés-végrehajtás szervezeténél
  5. a)a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka jár el a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka és parancsnokának helyettesei, a büntetés-végrehajtási intézmény vezetője és vezetőjének helyettese, valamint a büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezethez vezényelt ügyvezető esetében,
  6. b)a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka vagy a büntetés-végrehajtási intézmény vezetője jár el a vezetése alatt álló szervtől a büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezethez vezényelt esetében, 3. a hivatásos katasztrófavédelmi szervnél a főigazgató jár el a kinevezési jogkörébe tartozó vezető esetében, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti helyi szerv vezetőinek kivételével, 4. a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál a főigazgató jár el az általa vezetett polgári nemzetbiztonsági szolgálat teljes hivatásos állománya vonatkozásában. 3. § Ha a bűncselekményt a vezénylés ideje alatt követték el, a belügyminiszter irányítása alá tartozó, másik rendvédelmi feladatokat ellátó szervhez vezényelt katona vonatkozásában a vezénylés helye szerinti parancsnok jogosult eljárni. 4. § A nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldön szolgálatot teljesítő katona vonatkozásában a szolgálati hely szerinti magyar szervezet állományilletékes parancsnoka jár el katonai nyomozó hatóságként, ha a bűncselekményt a külföldi szolgálat teljesítése alatt követte el. 5. §
(1)Az ismeretlen tettes által elkövetett bűncselekmény tekintetében – az elkövető ismertté válásáig – az elkövetés helye szerint illetékes parancsnok jogosult eljárni.
(2)A büntetés-végrehajtás szervezete tekintetében az ismeretlen tettes által szállítójárművön elkövetett bűncselekmény tekintetében a szállítójárművet használó büntetés-végrehajtási szerv parancsnoka jogosult eljárni.
  1. § Az országos parancsnok az ügy jelentőségére tekintettel vagy az ügyész javaslatára az ügy nyomozását magához vonhatja az alárendeltségébe tartozó parancsnoktól, továbbá a parancsnoki nyomozás lefolytatására más parancsnoki nyomozásra jogosult vezetőt jelölhet ki.
  2. A nyomozótiszt
  3. §
(1)Nyomozótisztként a parancsnok által vezetett szervezeti egység legalább tiszti rendfokozatú
  1. a)jogi egyetemi végzettséggel,
  2. b)a Rendőrtiszti Főiskolán vagy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán szerzett felsőfokú végzettséggel vagy
  3. c)felsőfokú végzettséggel és felsőfokú rendészeti szakképesítéssel rendelkező azon tagja járhat el, akit e feladatok ellátásával a parancsnok írásban megbízott.
(2)A munkaköri leírásban a nyomozótiszti feladatok ellátását szerepeltetni kell.
(3)A nyomozótiszti megbízás megszűnik, ha azt a parancsnok írásban visszavonja.
(4)A nyomozótiszti megbízásról, valamint a megbízás visszavonásáról a parancsnok az ügyészt a döntést követő 8 napon belül értesíti. 8. §
(1)A büntetés-végrehajtási szervezetnél a nyomozótiszt megbízása vonatkozhat
  1. a)egy büntetés-végrehajtási szervnél történő nyomozótiszti feladatok ellátására,
  2. b)több büntetés-végrehajtási szervnél történő nyomozótiszti feladatok ellátására (a továbbiakban: körzetesítés).
(2)Körzetesítés esetén a nyomozótisztet a körzet központjaként meghatározott büntetés-végrehajtási szerv parancsnoka – a körzethez tartozó büntetés-végrehajtási szervek parancsnokainak előzetes egyetértésével – bízza meg.
  1. § A nyomozótisztek rendszeres, szervezett szakmai képzéséről a parancsnok, valamint az ügyészség gondoskodik. A képzéshez, valamint a nyomozótiszti feladat ellátáshoz szükséges feltételeket a parancsnok biztosítja.
  2. §
(1)A nyomozás elrendelésekor a parancsnok – ha nem személyesen jár el – kijelöli az ügyben eljáró nyomozótisztet.
(2)A nyomozótiszt a nyomozás megindulásától folyamatosan végzi azokat az eljárási cselekményeket, amelyek nem tartoznak a parancsnok kizárólagos döntési hatáskörébe. A Be. 708. §-a szerinti határozatok, előterjesztések tervezeteit a nyomozótiszt készíti el.
(3)A nyomozótiszt a parancsnokot minden lényeges körülményről tájékoztatja. 4. A nyomozószerv 11. §
(1)Nyomozószerv az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnél, a Terrorelhárítási Központnál, valamint a Nemzeti Védelmi Szolgálatnál működik.
(2)Nyomozószervként
  1. a)az Országos Rendőr-főkapitányság,
  2. b)a megyei, fővárosi rendőr-főkapitányság,
  3. c)az egyes rendőri feladatok ellátására törvényben vagy kormányrendeletben létrehozott más rendőri szerv,
  4. d)a Terrorelhárítási Központ, valamint
  5. e)a Nemzeti Védelmi Szolgálat szervezeti és működési szabályzatában a fegyelmi döntések előkészítésére megjelölt szervezeti elem jár el. 12. § A nyomozószerv tagjára a nyomozótisztre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy
  6. a)a nyomozószerv tagjának a 7. §
(1)bekezdése szerinti megbízására nem kerül sor, és a parancsnok az ügyészt akkor értesíti, ha a hivatásos állomány tagja a nyomozószerv állományába vagy onnan áthelyezésre kerül,
  1. b)a nyomozás elrendelésekor a parancsnok a nyomozószervet jelöli ki a nyomozás lefolytatására. 5. A parancsnoki nyomozás különös szabályai 13. § Az újabb bűncselekmények megelőzése érdekében a nyomozás során fokozott figyelmet kell fordítani a bűncselekmény elkövetését elősegítő vagy megkönnyítő okok, körülmények felderítésére. 14. § A nyomozás során be kell szerezni és az ügyirat részeként kell kezelni
  2. a)a terhelt minősítését, a dicséreteiről és fenyítéseiről szóló kimutatást, továbbá
  3. b)az illetményszámfejtést végző szervnek a terhelt illetményéről szóló igazolását. 15. § Ha a parancsnok az általános megelőzés, a katonai rend és fegyelem megszilárdítása érdekében indokoltnak tartja, hogy a bíróság a tárgyalást a Be. 509. §
(2)bekezdése alapján ne a bíróság hivatalos helyiségében, hanem a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatalos helyiségében tartsa meg, ennek indítványozására az ügyésznek javaslatot tesz. 16. § Ha a folyamatban lévő parancsnoki nyomozás során olyan adat merül fel, amely alapján a parancsnok megítélése szerint előkészítő eljárás lefolytatásának lenne helye, a parancsnok előkészítő eljárást kezdeményezhet a lefolytatásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervnél. 6. Záró rendelkezések 17. § Ez a rendelet 2018. július 1-jén lép hatályba. 18. § Hatályát veszti
  1. a)a büntetés-végrehajtási szervezet katonai nyomozó hatóságairól és a bűncselekmények parancsnoki nyomozásáról szóló 16/2003. (VI. 20.) IM rendelet,
  2. b)a rendőrség katonai nyomozó hatóságairól és a bűncselekmények parancsnoki nyomozásáról szóló 30/2013. (VI. 28.) BM rendelet,
  3. c)az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat katonai nyomozó hatóságairól és a bűncselekmények parancsnoki nyomozásáról szóló 31/2013. (VI. 28.) BM rendelet,
  4. d)a hivatásos katasztrófavédelmi szerv katonai nyomozó hatóságairól és a bűncselekmények parancsnoki nyomozásáról szóló 32/2013. (VI. 28.) BM rendelet,
  5. e)a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ katonai nyomozó hatóságairól és a bűncselekmények parancsnoki nyomozásáról szóló 27/2016. (VII. 15.) BM rendelet. Dr. Pintér Sándor s. k., belügyminiszter

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.