11/2018. (V. 30.) BM rendelete a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szervek parancsnoki nyomozásának különös szabályairól
Miről szól ez a jogszabály?
Ez a rendelet a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szervek parancsnoki nyomozásának különös szabályait határozza meg.
Kire vonatkozik: A belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának tagjaira (katonákra); A parancsnoki nyomozás lefolytatására hatáskörrel rendelkező parancsnokokra és vezetőkre.
Határidők:
- A parancsnoknak a nyomozótiszti megbízásról és annak visszavonásáról 8 napon belül értesítenie kell az ügyészt.
Fő adatok
- Ország
- Magyarország
- Jogterület
- Egyéb jogszabályok
- Szakaszok
- 12
- Forrás
- MultiLegalPile/
- Szöveg letöltve
- Magyarázat frissítve
Mit szabályoz ez a jogszabály?
- A katonai büntetőeljárásban eljáró parancsnoki nyomozásra jogosult vezetőket.
- A nyomozótisztek kijelölését, képzését és feladatait.
- A nyomozószervek működését.
- A parancsnoki nyomozás során figyelembe veendő különös szabályokat.
Kire vonatkozik ez a jogszabály?
- A belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának tagjaira (katonákra).
- A parancsnoki nyomozás lefolytatására hatáskörrel rendelkező parancsnokokra és vezetőkre.
Melyek a főbb pontok?
- A katona ellen indított katonai büntetőeljárásban, ha nem az ügyész végzi a nyomozást, meghatározott vezetők járnak el parancsnoki nyomozásra jogosult vezetőként (pl. országos rendőrfőkapitány, büntetés-végrehajtás országos parancsnoka, főigazgató).
- A nyomozótisztnek jogi egyetemi végzettséggel, vagy Rendőrtiszti Főiskolán/Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán szerzett felsőfokú végzettséggel, vagy felsőfokú végzettséggel és felsőfokú rendészeti szakképesítéssel kell rendelkeznie, és a parancsnoknak írásban kell megbíznia.
- A parancsnoknak a nyomozótiszti megbízásról és annak visszavonásáról 8 napon belül értesítenie kell az ügyészt.
- A nyomozás során fokozott figyelmet kell fordítani a bűncselekmény elkövetését elősegítő vagy megkönnyítő okok, körülmények felderítésére.
Egyéb jogszabályok
8
Jogszabály szövege
Jogszabály szövege
Tartalomjegyzék (12)
- 2. § A katona ellen indított katonai büntetőeljárásban – ha a nyomozást nem
- 3. § Ha a bűncselekményt a vezénylés ideje alatt követték el, a belügyminis
- 4. § A nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldön szolgálatot telje
- 5. § (1) Az ismeretlen tettes által elkövetett bűncselekmény tekintetében
- 6. § Az országos parancsnok az ügy jelentőségére tekintettel vagy az ügyé
- 9. § A nyomozótisztek rendszeres, szervezett szakmai képzéséről a parancsn
- 10. § (1) A nyomozás elrendelésekor a parancsnok – ha nem személyesen jár el
- 12. § A nyomozószerv tagjára a nyomozótisztre vonatkozó szabályokat kell alk
- 14. § A nyomozás során be kell szerezni és az ügyirat részeként kell kezelni
- 15. § Ha a parancsnok az általános megelőzés, a katonai rend és fegyelem
- 16. § Ha a folyamatban lévő parancsnoki nyomozás során olyan adat merül fel
- 18. § Hatályát veszti
11/2018. (V. 30.) BM rendelete a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szervek parancsnoki nyomozásának különös szabályairól.
A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 866. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 2., 8., 19. és 20. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 109. § 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró igazságügyi miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:
1.Általános rendelkezések 1. § E rendelet alkalmazásában 1. katona: a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állományának tagja, 2. parancsnok: a parancsnoki nyomozás lefolytatására hatáskörrel rendelkező állományilletékes parancsnok vagy parancsnoki nyomozásra jogosult vezető, 3. ügyész: a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 700. § (1) bekezdése alapján a katonai büntetőeljárásban eljáró ügyész. 2. A katonai nyomozó hatóságra vonatkozó különös rendelkezések
2. §A katona ellen indított katonai büntetőeljárásban – ha a nyomozást nem az ügyész végzi – a következő esetekben
az állományilletékes parancsnok helyett parancsnoki nyomozásra jogosult vezetőként 1. az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnél
a)az országos rendőrfőkapitány jár el a kinevezési jogkörébe tartozó vezető esetében,
b)az országos rendőrfőkapitány jár el az Országos Rendőr-főkapitányság teljes hivatásos állománya vonatkozásában,
c)a Készenléti Rendőrség parancsnoka jár el a Készenléti Rendőrség teljes hivatásos állománya vonatkozásában,
d)a megyei vagy fővárosi rendőr-főkapitányság vezetője jár el az általa irányított szervek hivatásos állománya vonatkozásában, 2. a büntetés-végrehajtás szervezeténél a) a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka jár el a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka és parancsnokának helyettesei, a büntetés-végrehajtási intézmény vezetője és vezetőjének helyettese, valamint a büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezethez vezényelt ügyvezető esetében,
b)a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka vagy a büntetés-végrehajtási intézmény vezetője jár el a vezetése alatt álló szervtől a büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezethez vezényelt esetében, 3. a hivatásos katasztrófavédelmi szervnél a főigazgató jár el a kinevezési jogkörébe tartozó vezető esetében, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti helyi szerv vezetőinek kivételével, 4. a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál a főigazgató jár el az általa vezetett polgári nemzetbiztonsági szolgálat teljes hivatásos állománya vonatkozásában.
3. §Ha a bűncselekményt a vezénylés ideje alatt követték el, a belügyminiszter irányítása alá tartozó, másik rendvédelmi
feladatokat ellátó szervhez vezényelt katona vonatkozásában a vezénylés helye szerinti parancsnok jogosult eljárni.
4. §A nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldön szolgálatot teljesítő katona vonatkozásában a szolgálati hely
szerinti magyar szervezet állományilletékes parancsnoka jár el katonai nyomozó hatóságként, ha a bűncselekményt a külföldi szolgálat teljesítése alatt követte el.
5. §(1) Az ismeretlen tettes által elkövetett bűncselekmény tekintetében – az elkövető ismertté válásáig – az elkövetés
helye szerint illetékes parancsnok jogosult eljárni.
(2)A büntetés-végrehajtás szervezete tekintetében az ismeretlen tettes által szállítójárművön elkövetett bűncselekmény tekintetében a szállítójárművet használó büntetés-végrehajtási szerv parancsnoka jogosult eljárni.
6. §Az országos parancsnok az ügy jelentőségére tekintettel vagy az ügyész javaslatára az ügy nyomozását magához
vonhatja az alárendeltségébe tartozó parancsnoktól, továbbá a parancsnoki nyomozás lefolytatására más parancsnoki nyomozásra jogosult vezetőt jelölhet ki.
3.A nyomozótiszt 7. § (1) Nyomozótisztként a parancsnok által vezetett szervezeti egység legalább tiszti rendfokozatú
a)jogi egyetemi végzettséggel,
b)a Rendőrtiszti Főiskolán vagy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán szerzett felsőfokú végzettséggel vagy
c)felsőfokú végzettséggel és felsőfokú rendészeti szakképesítéssel rendelkező azon tagja járhat el, akit e feladatok ellátásával a parancsnok írásban megbízott.
(2)A munkaköri leírásban a nyomozótiszti feladatok ellátását szerepeltetni kell.
(3)A nyomozótiszti megbízás megszűnik, ha azt a parancsnok írásban visszavonja.
(4)A nyomozótiszti megbízásról, valamint a megbízás visszavonásáról a parancsnok az ügyészt a döntést követő 8 napon belül értesíti. 8. § (1) A büntetés-végrehajtási szervezetnél a nyomozótiszt megbízása vonatkozhat
a)egy büntetés-végrehajtási szervnél történő nyomozótiszti feladatok ellátására,
b)több büntetés-végrehajtási szervnél történő nyomozótiszti feladatok ellátására (a továbbiakban: körzetesítés).
(2)Körzetesítés esetén a nyomozótisztet a körzet központjaként meghatározott büntetés-végrehajtási szerv parancsnoka – a körzethez tartozó büntetés-végrehajtási szervek parancsnokainak előzetes egyetértésével – bízza meg.
9. §A nyomozótisztek rendszeres, szervezett szakmai képzéséről a parancsnok, valamint az ügyészség gondoskodik
A képzéshez, valamint a nyomozótiszti feladat ellátáshoz szükséges feltételeket a parancsnok biztosítja.
10. §(1) A nyomozás elrendelésekor a parancsnok – ha nem személyesen jár el – kijelöli az ügyben eljáró nyomozótisztet
(2)A nyomozótiszt a nyomozás megindulásától folyamatosan végzi azokat az eljárási cselekményeket, amelyek nem tartoznak a parancsnok kizárólagos döntési hatáskörébe. A Be. 708. §-a szerinti határozatok, előterjesztések tervezeteit a nyomozótiszt készíti el.
(3)A nyomozótiszt a parancsnokot minden lényeges körülményről tájékoztatja.
4.A nyomozószerv 11. § (1) Nyomozószerv az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnél, a Terrorelhárítási Központnál, valamint a Nemzeti Védelmi Szolgálatnál működik.
(2)Nyomozószervként
a)az Országos Rendőr-főkapitányság,
b)a megyei, fővárosi rendőr-főkapitányság,
c)az egyes rendőri feladatok ellátására törvényben vagy kormányrendeletben létrehozott más rendőri szerv,
d)a Terrorelhárítási Központ, valamint
e)a Nemzeti Védelmi Szolgálat szervezeti és működési szabályzatában a fegyelmi döntések előkészítésére megjelölt szervezeti elem jár el.
12. §A nyomozószerv tagjára a nyomozótisztre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy
a)a nyomozószerv tagjának a 7. § (1) bekezdése szerinti megbízására nem kerül sor, és a parancsnok az ügyészt akkor értesíti, ha a hivatásos állomány tagja a nyomozószerv állományába vagy onnan áthelyezésre kerül,
b)a nyomozás elrendelésekor a parancsnok a nyomozószervet jelöli ki a nyomozás lefolytatására.
5.A parancsnoki nyomozás különös szabályai 13. § Az újabb bűncselekmények megelőzése érdekében a nyomozás során fokozott figyelmet kell fordítani a bűncselekmény elkövetését elősegítő vagy megkönnyítő okok, körülmények felderítésére.
14. §A nyomozás során be kell szerezni és az ügyirat részeként kell kezelni
a)a terhelt minősítését, a dicséreteiről és fenyítéseiről szóló kimutatást, továbbá
b)az illetményszámfejtést végző szervnek a terhelt illetményéről szóló igazolását.
15. §Ha a parancsnok az általános megelőzés, a katonai rend és fegyelem megszilárdítása érdekében indokoltnak
tartja, hogy a bíróság a tárgyalást a Be. 509. § (2) bekezdése alapján ne a bíróság hivatalos helyiségében, hanem a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatalos helyiségében tartsa meg, ennek indítványozására az ügyésznek javaslatot tesz.
16. §Ha a folyamatban lévő parancsnoki nyomozás során olyan adat merül fel, amely alapján a parancsnok megítélése
szerint előkészítő eljárás lefolytatásának lenne helye, a parancsnok előkészítő eljárást kezdeményezhet a lefolytatásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervnél.
6.Záró rendelkezések 17. § Ez a rendelet 2018. július 1-jén lép hatályba.
18. §Hatályát veszti
a)a büntetés-végrehajtási szervezet katonai nyomozó hatóságairól és a bűncselekmények parancsnoki nyomozásáról szóló 16/2003. (VI. 20.) IM rendelet,
b)a rendőrség katonai nyomozó hatóságairól és a bűncselekmények parancsnoki nyomozásáról szóló 30/2013. (VI. 28.) BM rendelet,
c)az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat katonai nyomozó hatóságairól és a bűncselekmények parancsnoki nyomozásáról szóló 31/2013. (VI. 28.) BM rendelet,
d)a hivatásos katasztrófavédelmi szerv katonai nyomozó hatóságairól és a bűncselekmények parancsnoki nyomozásáról szóló 32/2013. (VI. 28.) BM rendelet,
e)a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ katonai nyomozó hatóságairól és a bűncselekmények parancsnoki nyomozásáról szóló 27/2016. (VII. 15.) BM rendelet.
Dr. Pintér Sándor s. k., belügyminiszter