11/2018. (V. 30.) BM rendelete a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szervek parancsnoki nyomozásának különös szabály

11/2018. (V. 30.) BM rendelete a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szervek parancsnoki nyomozásának különös szabályairól. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 866.  § (4)  bekezdés a)  pontjában kapott felhatalmazás alapján, a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 40.  § (1)  bekezdés 2., 8., 19. és 20.  pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 109. § 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró igazságügyi miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el: 1. Általános rendelkezések 1. § E rendelet alkalmazásában 1. katona: a  belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állományának tagja, 2. parancsnok: a  parancsnoki nyomozás lefolytatására hatáskörrel rendelkező állományilletékes parancsnok vagy parancsnoki nyomozásra jogosult vezető, 3. ügyész: a  büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 700.  § (1)  bekezdése alapján a katonai büntetőeljárásban eljáró ügyész. 2. A katonai nyomozó hatóságra vonatkozó különös rendelkezések 2. § A katona ellen indított katonai büntetőeljárásban – ha a nyomozást nem az ügyész végzi – a következő esetekben az állományilletékes parancsnok helyett parancsnoki nyomozásra jogosult vezetőként 1. az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnél a) az országos rendőrfőkapitány jár el a kinevezési jogkörébe tartozó vezető esetében, b) az országos rendőrfőkapitány jár el az  Országos Rendőr-főkapitányság teljes hivatásos állománya vonatkozásában, c) a Készenléti Rendőrség parancsnoka jár el a  Készenléti Rendőrség teljes hivatásos állománya vonatkozásában, d) a megyei vagy fővárosi rendőr-főkapitányság vezetője jár el az  általa irányított szervek hivatásos állománya vonatkozásában, 2. a büntetés-végrehajtás szervezeténél a) a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka jár el a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka és parancsnokának helyettesei, a büntetés-végrehajtási intézmény vezetője és vezetőjének helyettese, valamint a büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezethez vezényelt ügyvezető esetében, b) a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka vagy a büntetés-végrehajtási intézmény vezetője jár el a vezetése alatt álló szervtől a büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezethez vezényelt esetében, 3. a hivatásos katasztrófavédelmi szervnél a  főigazgató jár el a kinevezési jogkörébe tartozó vezető esetében, a  rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti helyi szerv vezetőinek kivételével, 4. a  polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál a  főigazgató jár el az  általa vezetett polgári nemzetbiztonsági szolgálat teljes hivatásos állománya vonatkozásában. 3. § Ha a bűncselekményt a vezénylés ideje alatt követték el, a belügyminiszter irányítása alá tartozó, másik rendvédelmi feladatokat ellátó szervhez vezényelt katona vonatkozásában a vezénylés helye szerinti parancsnok jogosult eljárni. 4. § A nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldön szolgálatot teljesítő katona vonatkozásában a szolgálati hely szerinti magyar szervezet állományilletékes parancsnoka jár el katonai nyomozó hatóságként, ha a bűncselekményt a külföldi szolgálat teljesítése alatt követte el. 5. § (1) Az  ismeretlen tettes által elkövetett bűncselekmény tekintetében – az  elkövető ismertté válásáig – az  elkövetés helye szerint illetékes parancsnok jogosult eljárni. (2) A  büntetés-végrehajtás szervezete tekintetében az  ismeretlen tettes által szállítójárművön elkövetett bűncselekmény tekintetében a szállítójárművet használó büntetés-végrehajtási szerv parancsnoka jogosult eljárni. 6. § Az országos parancsnok az  ügy jelentőségére tekintettel vagy az  ügyész javaslatára az  ügy nyomozását magához vonhatja az  alárendeltségébe tartozó parancsnoktól, továbbá a  parancsnoki nyomozás lefolytatására más parancsnoki nyomozásra jogosult vezetőt jelölhet ki. 3. A nyomozótiszt 7. § (1) Nyomozótisztként a parancsnok által vezetett szervezeti egység legalább tiszti rendfokozatú a) jogi egyetemi végzettséggel, b) a Rendőrtiszti Főiskolán vagy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán szerzett felsőfokú végzettséggel vagy c) felsőfokú végzettséggel és felsőfokú rendészeti szakképesítéssel rendelkező azon tagja járhat el, akit e feladatok ellátásával a parancsnok írásban megbízott. (2) A munkaköri leírásban a nyomozótiszti feladatok ellátását szerepeltetni kell. (3) A nyomozótiszti megbízás megszűnik, ha azt a parancsnok írásban visszavonja. (4) A  nyomozótiszti megbízásról, valamint a  megbízás visszavonásáról a  parancsnok az  ügyészt a  döntést követő 8 napon belül értesíti. 8. § (1) A büntetés-végrehajtási szervezetnél a nyomozótiszt megbízása vonatkozhat a) egy büntetés-végrehajtási szervnél történő nyomozótiszti feladatok ellátására, b) több büntetés-végrehajtási szervnél történő nyomozótiszti feladatok ellátására (a továbbiakban: körzetesítés). (2) Körzetesítés esetén a  nyomozótisztet a  körzet központjaként meghatározott büntetés-végrehajtási szerv parancsnoka – a körzethez tartozó büntetés-végrehajtási szervek parancsnokainak előzetes egyetértésével – bízza meg. 9. § A nyomozótisztek rendszeres, szervezett szakmai képzéséről a  parancsnok, valamint az  ügyészség gondoskodik. A képzéshez, valamint a nyomozótiszti feladat ellátáshoz szükséges feltételeket a parancsnok biztosítja. 10. § (1) A nyomozás elrendelésekor a parancsnok – ha nem személyesen jár el – kijelöli az ügyben eljáró nyomozótisztet. (2) A  nyomozótiszt a  nyomozás megindulásától folyamatosan végzi azokat az  eljárási cselekményeket, amelyek nem tartoznak a  parancsnok kizárólagos döntési hatáskörébe. A  Be. 708.  §-a szerinti határozatok, előterjesztések tervezeteit a nyomozótiszt készíti el. (3) A nyomozótiszt a parancsnokot minden lényeges körülményről tájékoztatja. 4. A nyomozószerv 11. § (1) Nyomozószerv az  általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnél, a  Terrorelhárítási Központnál, valamint a Nemzeti Védelmi Szolgálatnál működik. (2) Nyomozószervként a) az Országos Rendőr-főkapitányság, b) a megyei, fővárosi rendőr-főkapitányság, c) az egyes rendőri feladatok ellátására törvényben vagy kormányrendeletben létrehozott más rendőri szerv, d) a Terrorelhárítási Központ, valamint e) a Nemzeti Védelmi Szolgálat szervezeti és működési szabályzatában a fegyelmi döntések előkészítésére megjelölt szervezeti elem jár el. 12. § A nyomozószerv tagjára a nyomozótisztre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a) a nyomozószerv tagjának a 7. § (1) bekezdése szerinti megbízására nem kerül sor, és a parancsnok az ügyészt akkor értesíti, ha a hivatásos állomány tagja a nyomozószerv állományába vagy onnan áthelyezésre kerül, b) a nyomozás elrendelésekor a parancsnok a nyomozószervet jelöli ki a nyomozás lefolytatására. 5. A parancsnoki nyomozás különös szabályai 13. § Az újabb bűncselekmények megelőzése érdekében a  nyomozás során fokozott figyelmet kell fordítani a bűncselekmény elkövetését elősegítő vagy megkönnyítő okok, körülmények felderítésére. 14. § A nyomozás során be kell szerezni és az ügyirat részeként kell kezelni a) a terhelt minősítését, a dicséreteiről és fenyítéseiről szóló kimutatást, továbbá b) az illetményszámfejtést végző szervnek a terhelt illetményéről szóló igazolását. 15. § Ha a  parancsnok az  általános megelőzés, a  katonai rend és fegyelem megszilárdítása érdekében indokoltnak tartja, hogy a  bíróság a  tárgyalást a  Be. 509.  § (2)  bekezdése alapján ne a  bíróság hivatalos helyiségében, hanem a  rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatalos helyiségében tartsa meg, ennek indítványozására az  ügyésznek javaslatot tesz. 16. § Ha a  folyamatban lévő parancsnoki nyomozás során olyan adat merül fel, amely alapján a parancsnok megítélése szerint előkészítő eljárás lefolytatásának lenne helye, a  parancsnok előkészítő eljárást kezdeményezhet a lefolytatásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervnél. 6. Záró rendelkezések 17. § Ez a rendelet 2018. július 1-jén lép hatályba. 18. § Hatályát veszti a) a büntetés-végrehajtási szervezet katonai nyomozó hatóságairól és a  bűncselekmények parancsnoki nyomozásáról szóló 16/2003. (VI. 20.) IM rendelet, b) a rendőrség katonai nyomozó hatóságairól és a  bűncselekmények parancsnoki nyomozásáról szóló 30/2013. (VI. 28.) BM rendelet, c) az Alkotmányvédelmi Hivatal és a  Nemzetbiztonsági Szakszolgálat katonai nyomozó hatóságairól és a bűncselekmények parancsnoki nyomozásáról szóló 31/2013. (VI. 28.) BM rendelet, d) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv katonai nyomozó hatóságairól és a  bűncselekmények parancsnoki nyomozásáról szóló 32/2013. (VI. 28.) BM rendelet, e) a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ katonai nyomozó hatóságairól és a bűncselekmények parancsnoki nyomozásáról szóló 27/2016. (VII. 15.) BM rendelet. Dr. Pintér Sándor s. k., belügyminiszter