41/2013. (IX. 30.) NGM rendelete a pénzügyi konglomerátum szintű tőkemegfelelés számításáról
Miről szól ez a jogszabály?
Ez a rendelet a pénzügyi konglomerátumok tőkemegfelelésének számítási módját határozza meg, biztosítva a kiegészítő felügyeleti követelmények teljesülését.
Kire vonatkozik: A pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben meghatározott pénzügyi ágazatbeli vállalkozások; Hitelintézetek, befektetési vállalkozások, biztosítók és harmadik országbeli szabályozott vállalkozások.
Fő adatok
Mit szabályoz ez a jogszabály?
- A pénzügyi konglomerátumok szavatoló tőkéjének és tőkeszükségletének meghatározását.
- A tőkemegfelelés számítására alkalmazható módszereket (számviteli konszolidáció, levonás és összeadás, kombinált módszer).
- A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerepét a számítási módszer kiválasztásában.
- A tőkehiány kezelését és a tőkeelemek figyelembevételének szabályait.
Kire vonatkozik ez a jogszabály?
- A pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben meghatározott pénzügyi ágazatbeli vállalkozások.
- Hitelintézetek, befektetési vállalkozások, biztosítók és harmadik országbeli szabályozott vállalkozások.
- Pénzügyi vállalkozások, járulékos vállalkozások, viszontbiztosítók, biztosítói holding társaságok és vegyes pénzügyi holding társaságok.
Melyek a főbb pontok?
- Az MNB dönt arról, hogy a rendeletben meghatározott módszerek közül melyiket kell alkalmazni a tőkemegfelelés számításához, a kiegészítő felügyeleti célok eléréséhez leginkább alkalmas módszert választva.
- A pénzügyi konglomerátum szavatoló tőkéjének meghatározásakor figyelembe kell venni a hitelintézetek, befektetési vállalkozások és biztosítók vonatkozó törvények szerinti szavatoló tőkéjét, valamint a harmadik országbeli szabályozott vállalkozások székhelye szerinti ország jogszabályai szerinti legkisebb tőkét.
- A pénzügyi konglomerátum tőkeszükségletének meghatározásakor a hitelintézetek, befektetési vállalkozások és biztosítók vonatkozó törvények szerinti tőkeszükségletét, valamint a harmadik országbeli szabályozott vállalkozások székhelye szerinti ország jogszabályai szerinti legkisebb tőkét kell figyelembe venni.
- A pénzügyi konglomerátum szavatoló tőkéjének számítása során a vállalkozás tőkeszükségletében jelentkező hiányt teljes összegében le kell vonni a pénzügyi konglomerátum szavatoló tőkéjéből, kivéve, ha az MNB engedélyével részesedésarányosan figyelembe vehető.
Adójog
8
Jogszabály szövege
Jogszabály szövege
Tartalomjegyzék (10)
- 2. § A Pktv. 11. § (1) bekezdés g) pontja alapján a kiegészítő felügyeletet
- 3. § (1) A pénzügyi konglomerátum szavatoló tőkéjének meghatározása során a
- 105. § (4) bekezdése szerinti szavatoló tőkét,
- 4. § (1) A pénzügyi konglomerátum szavatoló tőkéjének meghatározása során
- 5. § (1) A pénzügyi konglomerátum – az MNB 2. §-ban foglalt döntése alapján
- 6. § (1) A számviteli konszolidáción alapuló módszer az összevont (konszoli
- 7. § (1) A levonás és összeadás módszere egyedi beszámolókon alapul
- 8. § A kombinált módszer esetében a pénzügyi konglomerátum kiegészítő tőke
- 9. § (1) Ez a rendelet 2013. október 1-jén lép hatályba
- 10. § Ez a rendelet
41/2013. (IX. 30.) NGM rendelete a pénzügyi konglomerátum szintű tőkemegfelelés számításáról.
A pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló 2013. évi LXXXIII. törvény 17. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § f ) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva az alábbiakat rendelem el:
1.§ E rendelet hatálya a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló 2013. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Pktv.) 7. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott pénzügyi ágazatbeli vállalkozásokra terjed ki.
2. §A Pktv. 11. § (1) bekezdés g) pontja alapján a kiegészítő felügyeletet ellátó Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban
MNB) az érintett felügyeleti hatóságokkal és a pénzügyi konglomerátummal folytatott egyeztetés alapján dönt arról, hogy a pénzügyi konglomerátum tőkemegfelelésének számítása során e rendeletben meghatározott módszerek közül melyik számítási módszert kell alkalmazni. A kiegészítő felügyeletet ellátó MNB-nek a kiegészítő felügyeleti célok eléréséhez a leginkább alkalmas módszert kell választania.
3. §(1) A pénzügyi konglomerátum szavatoló tőkéjének meghatározása során a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó
a)hitelintézet tekintetében a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 74. §-a szerinti szavatoló tőkét,
b)befektetési vállalkozás tekintetében a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bsztv.)
105. §
(4)bekezdése szerinti szavatoló tőkét,
c)biztosító tekintetében a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 121. § (1) bekezdése szerinti szavatoló tőkét,
d)a harmadik országbeli szabályozott vállalkozás tekintetében a székhelye szerinti ország jogszabályai szerinti
–a működés feltételeként előírt – legkisebb tőkét kell figyelembe venni.
(2)A pénzügyi konglomerátum tőkeszükségletének meghatározása során a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó
a)hitelintézet tekintetében a Hpt. 76. § (1) és (2) bekezdése szerinti tőkeszükségletet,
b)befektetési vállalkozás tekintetében a Bsztv. 105. § (2) és (3) bekezdése szerinti tőkeszükségletet,
c)biztosító tekintetében a Bit. 8. számú melléklete szerinti minimális szavatoló tőke szükségletet,
d)a harmadik országbeli szabályozott vállalkozás tekintetében a székhelye szerinti ország jogszabályai szerinti
–a működés feltételeként előírt – legkisebb tőkét kell figyelembe venni.
(3)A pénzügyi konglomerátum szavatoló tőkéjének meghatározása során a pénzügyi ágazatbeli nem szabályozott vállalkozások esetében
a)a pénzügyi vállalkozás szavatoló tőkéje a Hpt. 5. számú melléklet 3–5. és 15–17. pontjában meghatározott tőkeelemek összege,
b)a járulékos vállalkozás szavatoló tőkéje a Hpt. 5. számú melléklet 3–5. és 15–17. pontjában meghatározott tőkeelemek összege,
c)a viszontbiztosító szavatoló tőkéje a Bit. 121. § (1) bekezdésében meghatározott szavatoló tőke,
d)a biztosítói holding társaság szavatoló tőkéje a Bit. 123. § (2) bekezdésében meghatározott tőkeelemek összege,
e)a vegyes pénzügyi holding társaság szavatoló tőkéjének meghatározásakor a pénzügyi konglomerátumban legjelentősebb pénzügyi ágazatbeli szabályozott vállalkozásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(4)A pénzügyi konglomerátum tőkeszükségletének meghatározása során a pénzügyi ágazatbeli nem szabályozott vállalkozások esetében
a)a pénzügyi vállalkozás tőkeszükséglete a Hpt. 9. § (4) bekezdése vagy a Hpt. 16. § (2), (4) és (6) bekezdése szerinti minimális jegyzett tőke,
b)a járulékos vállalkozás tőkeszükséglete az adott jogi személyre, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra előírt legkisebb tőke,
c)a viszontbiztosító tőkeszükséglete a Bit. 8. számú mellékletében meghatározott minimális szavatoló tőke szükséglet,
d)a biztosítói holding társaság tőkeszükséglete nulla,
e)a vegyes pénzügyi holding társaság tőkeszükségletének meghatározásakor a pénzügyi konglomerátumban legjelentősebb pénzügyi ágazatbeli szabályozott vállalkozásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(5)A harmadik országbeli nem szabályozott vállalkozás szavatoló tőkéje és tőkeszükséglete a székhelye szerinti ország jogszabályai szerinti – a működés feltételeként előírt – legkisebb tőke.
4. §(1) A pénzügyi konglomerátum szavatoló tőkéjének meghatározása során a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó
vállalkozás tőkeszükségletében jelentkező hiányt teljes összegében le kell vonni a pénzügyi konglomerátum szavatoló tőkéjéből. Ha az anyavállalatnak a kötelezettsége egyértelműen a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó vállalkozásban lévő részesedésére korlátozódik, akkor a tőkeszükségletben jelentkező hiány – a kiegészítő felügyeletet ellátó MNB engedélyével – részesedésarányosan figyelembe vehető.
(2)A pénzügyi konglomerátum tőkemegfelelési számítása során mindig azon ágazatra vonatkozó szabályok szerinti tőkeelemeket lehet figyelembe venni, amelybe az adott vállalat tartozik. A pénzügyi konglomerátum tőkemegfelelésének számítása során ugyanazon tőkeelemet nem lehet többször figyelembe venni. A pénzügyi konglomerátum szintjén fennálló tőkehiányt kizárólag olyan tőkeelemmel lehet fedezni, amely a banki, befektetési szolgáltatási és biztosítási szolgáltatási ágazat rendelkezései alapján egyaránt tőkeelemnek tekinthető.
5. §(1) A pénzügyi konglomerátum – az MNB 2. §-ban foglalt döntése alapján – a tőkemegfelelése számítását a 6–8. §-ban
rögzített módszerek egyikével köteles elvégezni. A pénzügyi konglomerátumhoz tartozó pénzügyi ágazatbeli vállalkozásokat – a 6. §-ban rögzített módszer kivételével – a közvetlen vagy közvetett tulajdoni hányaduk arányában kell figyelembe venni. Ha az így kiszámított kiegészítő tőkemegfelelési érték – azaz a konglomerátum szintjén számított szavatoló tőke és tőkeszükséglet különbözet – nem negatív, a pénzügyi konglomerátum a kiegészítő tőkemegfelelési követelményeknek megfelel.
(2)Tőkekapcsolat nélküli befolyás esetén az összevonás módszere a kiegészítő felügyeletet ellátó MNB által az érintett felügyeleti hatóságokkal egyeztetve állapítható meg.
(3)A pénzügyi konglomerátum szavatoló tőkéjének számítása során figyelembe kell venni a Hpt. 5. számú mellékletében, a Bsztv. 2. mellékletében és a Bit. 123. §-ában és 124. §-ában foglalt – tőkeelemek figyelembevételére vonatkozó – határértékeket. A pénzügyi ágazatbeli nem szabályozott vállalkozásokat a határértékek számítása során az ágazata szabályozott vállalkozására vonatkozó szabályok szerint kell figyelembe venni.
6. §(1) A számviteli konszolidáción alapuló módszer az összevont (konszolidált) beszámolókon alapul
(2)A számviteli konszolidáción alapuló módszer esetében a pénzügyi konglomerátum kiegészítő tőkemegfelelésének számításakor a pénzügyi konglomerátum összevont (konszolidált) alapon számított szavatoló tőkéjéből ki kell vonni a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó ágazatok – összevont alapon megállapított – tőkeszükségletének összegét.
7. §(1) A levonás és összeadás módszere egyedi beszámolókon alapul
(2)A levonás és összeadás módszere esetében a pénzügyi konglomerátum kiegészítő tőkemegfelelésének számításakor a pénzügyi konglomerátum vállalkozásai szavatoló tőkéjének összegéből ki kell vonni a pénzügyi konglomerátum vállalkozásai tőkeszükséglete értékének és a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó vállalkozások közötti részesedések könyv szerinti értékének az összegét.
(3)A jegyzett tőke olyan arányban vehető figyelembe, amilyen arányban az anyavállalat vagy a vállalat a csoport valamely más vállalkozásában közvetve vagy közvetlenül részesedéssel rendelkezik.
8. §A kombinált módszer esetében a pénzügyi konglomerátum kiegészítő tőkemegfelelésének számításakor
–a kiegészítő felügyeletet ellátó MNB engedélyével – a 6. §-ban és 7. §-ban foglalt módszerek kombinációja alkalmazható.
9. §(1) Ez a rendelet 2013. október 1-jén lép hatályba
(2)Hatályát veszti a pénzügyi konglomerátum szintű tőkemegfelelés számításáról szóló 36/2005. (X. 31.) PM rendelet.
10. §Ez a rendelet
a)a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítók és befektetési vállalkozások kiegészítő felügyeletéről, valamint a 73/239/EGK, a 79/267/EGK, a 92/49/EGK, a 92/96/EGK, a 93/6/EGK és a 93/22/EGK tanácsi, továbbá a 98/78/EK és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló 2002. december 16-i 2002/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
b)a 98/78/EK, a 2002/87/EK, a 2006/48/EK és a 2009/138/EK irányelvnek a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó pénzügyi vállalkozások kiegészítő felügyelete tekintetében történő módosításáról szóló 2011. november 16-i 2011/89/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. Varga Mihály s. k., nemzetgazdasági miniszter