41/2013. (IX. 30.) NGM rendelete a pénzügyi konglomerátum szintű tőkemegfelelés számításáról.

41/2013. (IX. 30.) NGM rendelete a pénzügyi konglomerátum szintű tőkemegfelelés számításáról. A pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló 2013. évi LXXXIII. törvény 17.  §-ában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § f ) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva az alábbiakat rendelem el: 1. § E rendelet hatálya a  pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló 2013. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Pktv.) 7. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott pénzügyi ágazatbeli vállalkozásokra terjed ki. 2. § A Pktv. 11. § (1) bekezdés g) pontja alapján a kiegészítő felügyeletet ellátó Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) az érintett felügyeleti hatóságokkal és a pénzügyi konglomerátummal folytatott egyeztetés alapján dönt arról, hogy a  pénzügyi konglomerátum tőkemegfelelésének számítása során e  rendeletben meghatározott módszerek közül melyik számítási módszert kell alkalmazni. A  kiegészítő felügyeletet ellátó MNB-nek a  kiegészítő felügyeleti célok eléréséhez a leginkább alkalmas módszert kell választania. 3. § (1) A pénzügyi konglomerátum szavatoló tőkéjének meghatározása során a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó a) hitelintézet tekintetében a  hitelintézetekről és a  pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 74. §-a szerinti szavatoló tőkét, b) befektetési vállalkozás tekintetében a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az  általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bsztv.) 105. § (4) bekezdése szerinti szavatoló tőkét, c) biztosító tekintetében a  biztosítókról és a  biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 121. § (1) bekezdése szerinti szavatoló tőkét, d) a harmadik országbeli szabályozott vállalkozás tekintetében a székhelye szerinti ország jogszabályai szerinti – a működés feltételeként előírt – legkisebb tőkét kell figyelembe venni. (2) A pénzügyi konglomerátum tőkeszükségletének meghatározása során a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó a) hitelintézet tekintetében a Hpt. 76. § (1) és (2) bekezdése szerinti tőkeszükségletet, b) befektetési vállalkozás tekintetében a Bsztv. 105. § (2) és (3) bekezdése szerinti tőkeszükségletet, c) biztosító tekintetében a Bit. 8. számú melléklete szerinti minimális szavatoló tőke szükségletet, d) a harmadik országbeli szabályozott vállalkozás tekintetében a székhelye szerinti ország jogszabályai szerinti – a működés feltételeként előírt – legkisebb tőkét kell figyelembe venni. (3) A  pénzügyi konglomerátum szavatoló tőkéjének meghatározása során a  pénzügyi ágazatbeli nem szabályozott vállalkozások esetében a) a  pénzügyi vállalkozás szavatoló tőkéje a  Hpt. 5. számú melléklet 3–5. és 15–17.  pontjában meghatározott tőkeelemek összege, b) a  járulékos vállalkozás szavatoló tőkéje a  Hpt. 5. számú melléklet 3–5. és 15–17.  pontjában meghatározott tőkeelemek összege, c) a viszontbiztosító szavatoló tőkéje a Bit. 121. § (1) bekezdésében meghatározott szavatoló tőke, d) a  biztosítói holding társaság szavatoló tőkéje a  Bit. 123.  § (2)  bekezdésében meghatározott tőkeelemek összege, e) a vegyes pénzügyi holding társaság szavatoló tőkéjének meghatározásakor a pénzügyi konglomerátumban legjelentősebb pénzügyi ágazatbeli szabályozott vállalkozásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (4) A  pénzügyi konglomerátum tőkeszükségletének meghatározása során a  pénzügyi ágazatbeli nem szabályozott vállalkozások esetében a) a  pénzügyi vállalkozás tőkeszükséglete a  Hpt. 9.  § (4)  bekezdése vagy a  Hpt. 16.  § (2), (4) és (6)  bekezdése szerinti minimális jegyzett tőke, b) a  járulékos vállalkozás tőkeszükséglete az  adott jogi személyre, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra előírt legkisebb tőke, c) a  viszontbiztosító tőkeszükséglete a  Bit. 8. számú mellékletében meghatározott minimális szavatoló tőke szükséglet, d) a biztosítói holding társaság tőkeszükséglete nulla, e) a vegyes pénzügyi holding társaság tőkeszükségletének meghatározásakor a pénzügyi konglomerátumban legjelentősebb pénzügyi ágazatbeli szabályozott vállalkozásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (5) A harmadik országbeli nem szabályozott vállalkozás szavatoló tőkéje és tőkeszükséglete a székhelye szerinti ország jogszabályai szerinti – a működés feltételeként előírt – legkisebb tőke. 4. § (1) A  pénzügyi konglomerátum szavatoló tőkéjének meghatározása során a  pénzügyi konglomerátumhoz tartozó vállalkozás tőkeszükségletében jelentkező hiányt teljes összegében le kell vonni a  pénzügyi konglomerátum szavatoló tőkéjéből. Ha az  anyavállalatnak a  kötelezettsége egyértelműen a  pénzügyi konglomerátumhoz tartozó vállalkozásban lévő részesedésére korlátozódik, akkor a  tőkeszükségletben jelentkező hiány – a kiegészítő felügyeletet ellátó MNB engedélyével – részesedésarányosan figyelembe vehető. (2) A  pénzügyi konglomerátum tőkemegfelelési számítása során mindig azon ágazatra vonatkozó szabályok szerinti tőkeelemeket lehet figyelembe venni, amelybe az  adott vállalat tartozik. A  pénzügyi konglomerátum tőkemegfelelésének számítása során ugyanazon tőkeelemet nem lehet többször figyelembe venni. A  pénzügyi konglomerátum szintjén fennálló tőkehiányt kizárólag olyan tőkeelemmel lehet fedezni, amely a banki, befektetési szolgáltatási és biztosítási szolgáltatási ágazat rendelkezései alapján egyaránt tőkeelemnek tekinthető. 5. § (1) A pénzügyi konglomerátum – az MNB 2. §-ban foglalt döntése alapján – a tőkemegfelelése számítását a 6–8. §-ban rögzített módszerek egyikével köteles elvégezni. A  pénzügyi konglomerátumhoz tartozó pénzügyi ágazatbeli vállalkozásokat – a  6.  §-ban rögzített módszer kivételével – a  közvetlen vagy közvetett tulajdoni hányaduk arányában kell figyelembe venni. Ha az  így kiszámított kiegészítő tőkemegfelelési érték – azaz a  konglomerátum szintjén számított szavatoló tőke és tőkeszükséglet különbözet – nem negatív, a  pénzügyi konglomerátum a kiegészítő tőkemegfelelési követelményeknek megfelel. (2) Tőkekapcsolat nélküli befolyás esetén az összevonás módszere a kiegészítő felügyeletet ellátó MNB által az érintett felügyeleti hatóságokkal egyeztetve állapítható meg. (3) A  pénzügyi konglomerátum szavatoló tőkéjének számítása során figyelembe kell venni a  Hpt. 5. számú mellékletében, a Bsztv. 2. mellékletében és a Bit. 123. §-ában és 124. §-ában foglalt – tőkeelemek figyelembevételére vonatkozó – határértékeket. A pénzügyi ágazatbeli nem szabályozott vállalkozásokat a határértékek számítása során az ágazata szabályozott vállalkozására vonatkozó szabályok szerint kell figyelembe venni. 6. § (1) A számviteli konszolidáción alapuló módszer az összevont (konszolidált) beszámolókon alapul. (2) A számviteli konszolidáción alapuló módszer esetében a pénzügyi konglomerátum kiegészítő tőkemegfelelésének számításakor a pénzügyi konglomerátum összevont (konszolidált) alapon számított szavatoló tőkéjéből ki kell vonni a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó ágazatok – összevont alapon megállapított – tőkeszükségletének összegét. 7. § (1) A levonás és összeadás módszere egyedi beszámolókon alapul. (2) A  levonás és összeadás módszere esetében a  pénzügyi konglomerátum kiegészítő tőkemegfelelésének számításakor a  pénzügyi konglomerátum vállalkozásai szavatoló tőkéjének összegéből ki kell vonni a  pénzügyi konglomerátum vállalkozásai tőkeszükséglete értékének és a  pénzügyi konglomerátumhoz tartozó vállalkozások közötti részesedések könyv szerinti értékének az összegét. (3) A  jegyzett tőke olyan arányban vehető figyelembe, amilyen arányban az  anyavállalat vagy a  vállalat a  csoport valamely más vállalkozásában közvetve vagy közvetlenül részesedéssel rendelkezik. 8. § A kombinált módszer esetében a  pénzügyi konglomerátum kiegészítő tőkemegfelelésének számításakor –  a  kiegészítő felügyeletet ellátó MNB engedélyével – a  6.  §-ban és 7.  §-ban foglalt módszerek kombinációja alkalmazható. 9. § (1) Ez a rendelet 2013. október 1-jén lép hatályba. (2) Hatályát veszti a pénzügyi konglomerátum szintű tőkemegfelelés számításáról szóló 36/2005. (X. 31.) PM rendelet. 10. § Ez a rendelet a) a  pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítók és befektetési vállalkozások kiegészítő felügyeletéről, valamint a 73/239/EGK, a 79/267/EGK, a 92/49/EGK, a 92/96/EGK, a 93/6/EGK és a 93/22/EGK tanácsi, továbbá a  98/78/EK és a  2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló 2002. december 16-i 2002/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, b) a 98/78/EK, a 2002/87/EK, a 2006/48/EK és a 2009/138/EK irányelvnek a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó pénzügyi vállalkozások kiegészítő felügyelete tekintetében történő módosításáról szóló 2011. november 16-i 2011/89/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. Varga Mihály s. k., nemzetgazdasági miniszter