41/
- (IX. 30.) NGM rendelete a pénzügyi konglomerátum szintű tőkemegfelelés számításáról. A pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló
- évi LXXXIII. törvény
- §-ában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/
- (VII. 1.) Korm. rendelet
- § f ) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva az alábbiakat rendelem el:
- § E rendelet hatálya a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló
- évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Pktv.)
- §
(2)és
(3)bekezdésében meghatározott pénzügyi ágazatbeli vállalkozásokra terjed ki. 2. § A Pktv. 11. §
(1)bekezdés g) pontja alapján a kiegészítő felügyeletet ellátó Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) az érintett felügyeleti hatóságokkal és a pénzügyi konglomerátummal folytatott egyeztetés alapján dönt arról, hogy a pénzügyi konglomerátum tőkemegfelelésének számítása során e rendeletben meghatározott módszerek közül melyik számítási módszert kell alkalmazni. A kiegészítő felügyeletet ellátó MNB-nek a kiegészítő felügyeleti célok eléréséhez a leginkább alkalmas módszert kell választania. 3. §
(1)A pénzügyi konglomerátum szavatoló tőkéjének meghatározása során a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó
- a)hitelintézet tekintetében a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 74. §-a szerinti szavatoló tőkét,
- b)befektetési vállalkozás tekintetében a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bsztv.) 105. §
(4)bekezdése szerinti szavatoló tőkét, c) biztosító tekintetében a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 121. §
(1)bekezdése szerinti szavatoló tőkét, d) a harmadik országbeli szabályozott vállalkozás tekintetében a székhelye szerinti ország jogszabályai szerinti – a működés feltételeként előírt – legkisebb tőkét kell figyelembe venni.
(2)A pénzügyi konglomerátum tőkeszükségletének meghatározása során a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó a) hitelintézet tekintetében a Hpt. 76. §
(1)és
(2)bekezdése szerinti tőkeszükségletet, b) befektetési vállalkozás tekintetében a Bsztv. 105. §
(2)és
(3)bekezdése szerinti tőkeszükségletet,
- c)biztosító tekintetében a Bit. 8. számú melléklete szerinti minimális szavatoló tőke szükségletet,
- d)a harmadik országbeli szabályozott vállalkozás tekintetében a székhelye szerinti ország jogszabályai szerinti – a működés feltételeként előírt – legkisebb tőkét kell figyelembe venni.
(3)A pénzügyi konglomerátum szavatoló tőkéjének meghatározása során a pénzügyi ágazatbeli nem szabályozott vállalkozások esetében
- a)a pénzügyi vállalkozás szavatoló tőkéje a Hpt. 5. számú melléklet 3–5. és 15–17. pontjában meghatározott tőkeelemek összege,
- b)a járulékos vállalkozás szavatoló tőkéje a Hpt. 5. számú melléklet 3–5. és 15–17. pontjában meghatározott tőkeelemek összege,
- c)a viszontbiztosító szavatoló tőkéje a Bit. 121. §
(1)bekezdésében meghatározott szavatoló tőke, d) a biztosítói holding társaság szavatoló tőkéje a Bit. 123. §
(2)bekezdésében meghatározott tőkeelemek összege, e) a vegyes pénzügyi holding társaság szavatoló tőkéjének meghatározásakor a pénzügyi konglomerátumban legjelentősebb pénzügyi ágazatbeli szabályozott vállalkozásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(4)A pénzügyi konglomerátum tőkeszükségletének meghatározása során a pénzügyi ágazatbeli nem szabályozott vállalkozások esetében a) a pénzügyi vállalkozás tőkeszükséglete a Hpt. 9. §
(4)bekezdése vagy a Hpt. 16. §
(2),
(4)és
(6)bekezdése szerinti minimális jegyzett tőke,
- b)a járulékos vállalkozás tőkeszükséglete az adott jogi személyre, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra előírt legkisebb tőke,
- c)a viszontbiztosító tőkeszükséglete a Bit. 8. számú mellékletében meghatározott minimális szavatoló tőke szükséglet,
- d)a biztosítói holding társaság tőkeszükséglete nulla,
- e)a vegyes pénzügyi holding társaság tőkeszükségletének meghatározásakor a pénzügyi konglomerátumban legjelentősebb pénzügyi ágazatbeli szabályozott vállalkozásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(5)A harmadik országbeli nem szabályozott vállalkozás szavatoló tőkéje és tőkeszükséglete a székhelye szerinti ország jogszabályai szerinti – a működés feltételeként előírt – legkisebb tőke. 4. §
(1)A pénzügyi konglomerátum szavatoló tőkéjének meghatározása során a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó vállalkozás tőkeszükségletében jelentkező hiányt teljes összegében le kell vonni a pénzügyi konglomerátum szavatoló tőkéjéből. Ha az anyavállalatnak a kötelezettsége egyértelműen a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó vállalkozásban lévő részesedésére korlátozódik, akkor a tőkeszükségletben jelentkező hiány – a kiegészítő felügyeletet ellátó MNB engedélyével – részesedésarányosan figyelembe vehető.
(2)A pénzügyi konglomerátum tőkemegfelelési számítása során mindig azon ágazatra vonatkozó szabályok szerinti tőkeelemeket lehet figyelembe venni, amelybe az adott vállalat tartozik. A pénzügyi konglomerátum tőkemegfelelésének számítása során ugyanazon tőkeelemet nem lehet többször figyelembe venni. A pénzügyi konglomerátum szintjén fennálló tőkehiányt kizárólag olyan tőkeelemmel lehet fedezni, amely a banki, befektetési szolgáltatási és biztosítási szolgáltatási ágazat rendelkezései alapján egyaránt tőkeelemnek tekinthető. 5. §
(1)A pénzügyi konglomerátum – az MNB
- §-ban foglalt döntése alapján – a tőkemegfelelése számítását a 6–
- §-ban rögzített módszerek egyikével köteles elvégezni. A pénzügyi konglomerátumhoz tartozó pénzügyi ágazatbeli vállalkozásokat – a
- §-ban rögzített módszer kivételével – a közvetlen vagy közvetett tulajdoni hányaduk arányában kell figyelembe venni. Ha az így kiszámított kiegészítő tőkemegfelelési érték – azaz a konglomerátum szintjén számított szavatoló tőke és tőkeszükséglet különbözet – nem negatív, a pénzügyi konglomerátum a kiegészítő tőkemegfelelési követelményeknek megfelel.
(2)Tőkekapcsolat nélküli befolyás esetén az összevonás módszere a kiegészítő felügyeletet ellátó MNB által az érintett felügyeleti hatóságokkal egyeztetve állapítható meg.
(3)A pénzügyi konglomerátum szavatoló tőkéjének számítása során figyelembe kell venni a Hpt.
- számú mellékletében, a Bsztv.
- mellékletében és a Bit.
- §-ában és
- §-ában foglalt – tőkeelemek figyelembevételére vonatkozó – határértékeket. A pénzügyi ágazatbeli nem szabályozott vállalkozásokat a határértékek számítása során az ágazata szabályozott vállalkozására vonatkozó szabályok szerint kell figyelembe venni.
- §
(1)A számviteli konszolidáción alapuló módszer az összevont (konszolidált) beszámolókon alapul.
(2)A számviteli konszolidáción alapuló módszer esetében a pénzügyi konglomerátum kiegészítő tőkemegfelelésének számításakor a pénzügyi konglomerátum összevont (konszolidált) alapon számított szavatoló tőkéjéből ki kell vonni a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó ágazatok – összevont alapon megállapított – tőkeszükségletének összegét. 7. §
(1)A levonás és összeadás módszere egyedi beszámolókon alapul.
(2)A levonás és összeadás módszere esetében a pénzügyi konglomerátum kiegészítő tőkemegfelelésének számításakor a pénzügyi konglomerátum vállalkozásai szavatoló tőkéjének összegéből ki kell vonni a pénzügyi konglomerátum vállalkozásai tőkeszükséglete értékének és a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó vállalkozások közötti részesedések könyv szerinti értékének az összegét.
(3)A jegyzett tőke olyan arányban vehető figyelembe, amilyen arányban az anyavállalat vagy a vállalat a csoport valamely más vállalkozásában közvetve vagy közvetlenül részesedéssel rendelkezik.
- § A kombinált módszer esetében a pénzügyi konglomerátum kiegészítő tőkemegfelelésének számításakor – a kiegészítő felügyeletet ellátó MNB engedélyével – a
- §-ban és
- §-ban foglalt módszerek kombinációja alkalmazható.
- §
(1)Ez a rendelet 2013. október 1-jén lép hatályba.
(2)Hatályát veszti a pénzügyi konglomerátum szintű tőkemegfelelés számításáról szóló 36/2005. (X. 31.) PM rendelet. 10. § Ez a rendelet
- a)a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítók és befektetési vállalkozások kiegészítő felügyeletéről, valamint a 73/239/EGK, a 79/267/EGK, a 92/49/EGK, a 92/96/EGK, a 93/6/EGK és a 93/22/EGK tanácsi, továbbá a 98/78/EK és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló 2002. december 16-i 2002/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
- b)a 98/78/EK, a 2002/87/EK, a 2006/48/EK és a 2009/138/EK irányelvnek a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó pénzügyi vállalkozások kiegészítő felügyelete tekintetében történő módosításáról szóló 2011. november 16-i 2011/89/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. Varga Mihály s. k., nemzetgazdasági miniszter