30/2004. (IV. 6.) OGY határozata az óvoda- és iskolabezárások okait vizsgáló bizottság munkájáról szóló jelentés elfogadásáról és a szükséges kormányz

30/

1. (IV. 6.) OGY határozata az óvoda- és iskolabezárások okait vizsgáló bizottság munkájáról szóló jelentés elfogadásáról és a szükséges kormányzati intézkedésekről.
2. Az Országgyűlés — elfogadva az ,,Óvoda- és iskolabezárások okait vizsgáló bizottság’’ jelentését — megállapítja A határozatot az Országgyűlés a
3. április 5-i ülésnapján fogadta el. A határozatot az Országgyűlés a
4. április 5-i ülésnapján fogadta el. A közoktatás feszítő problémája a meglevő intézményhálózat és a demográfiai változások, valamint a pénzügyi források és az ellátandó feladatok közötti feszültség. Ugyancsak kis hatásfokúak a gyermekek, a tanulók eltérő körülményeit ellensúlyozni hivatott juttatások, szolgáltatások. A sajnálatosan csökkenő gyermeklétszám mellett az egymást követő kormányok oktatáspolitikája az intézményi szolgáltatások bővítésével a pedagógusok munkahelyét megőrizte. A szolgáltatások folyamatos bővítése sok esetben az állami költségvetésből nem finanszírozott, így az oktatáspolitikai szándék és az iskolafenntartó önkormányzatok pénzügyi helyzete feloldandó ellentmondásba került. Ez a probléma a 90-es évek közepére nyilvánvalóvá vált, a cselekvés azonban mind ez idáig elmaradt. A probléma megoldására hatékony intézkedések szükségesek. Hatékonyabbá kell tenni a pedagógusi és tanulói munkát, valamint az oktatási rendszerbe befektetett források szakszerű felhasználását. E befektetésnek az ellátottak későbbi munkateljesítményében kell megmutatkoznia, amellyel Magyarország versenyképessége az Európai Unió tudás- és munkaerőpiacán növekszik. Ennek feltétele a teljesítményt és felelősséget növelő magatartás erősítése az iskolákban, az iskolafenntartók és az oktatási kormányzat körében. Az Országgyűlés közérdeknek tekinti a közoktatási intézményrendszer fenntartását és az ellátás jó színvonalát. Minden egyes gyermek — éljen bár falun vagy városban — művelődése, egyre nagyobb tudása valamennyiünk érdekében áll. Cél, hogy a felnövekvő korosztályok minél sikeresebbek legyenek a hazai és a nemzetközi tudáspiacon, csökkenjenek a közoktatási intézmények földrajzi elhelyezkedéséből, infrastrukturális és szakmai-pedagógiai feltételeiből eredő esélykülönbségek. Az iskolai szolgáltatás minősége és a pénzfelhasználás hatékonysága nem csupán az adott iskola ,,méreteitől’’, az oda járó gyermekek számától függ. A jelenlegi oktatásszervezés vesztesei a kistelepülésen élő, valamint a szociálisan hátrányos helyzetű családban született gyermekek, akiknek lemaradása az iskolákban fokozódik. Az Országgyűlés azt a megközelítési módot javasolja, hogy a kiindulási, viszonyítási pont minden iskolarendszert érintő döntésnél azon alkotmányos alapjogok érvényesülése legyen, amelyek a gyermekeket, a fiatalokat az oktatásra, a nevelésre és a művelődésre vonatkozóan megilletik.
5. Az Országgyűlés a tények ismeretében megállapítja 2.
6. Az évtizedekkel ezelőtt megkezdődött demográfiai csökkenés miatt fokozatosan és folyamatosan, országrészenként és településenként eltérő mértékben szűkül a közoktatást igénybe vevők száma. A demográfiai csökkenés hatása néhány év múlva a felsőoktatást is érintheti. 2.
7. A kedvezőtlen demográfiai és pénzügyi folyamatok nyomán hozott döntések között az önkormányzati körben a vizsgálat által áttekintett időszakban az óvoda- és iskolabezárásnál jóval gyakoribb volt az oktatási-nevelési intézmények összevonása, átszervezése, illetve a középfokú intézmények átadása a megyei (fővárosi) önkormányzatok nak. Az egyházi, alapítványi és magánintézmények, valamint az önkormányzati társulások által fenntartott intézmények száma növekedett. 2.
8. A közoktatási intézményhálózat egy része — a fenntartó pénzügyi helyzetétől függő mértékben — alulfinanszírozott. Az önkormányzati közoktatási feladatellátás megszervezése, az ellátás színvonala ma nagymértékben a település nem normatív alapú bevételeinek függvénye. Így ott az óvodai, iskolai, kollégiumi nevelés színvonala, a tanulók teljesítménye részben a pénzügyi lehetőségek leképeződése. 2.
9. A helyi közélet jelentős eseménye, valódi helyi közügy az oktatási-nevelési intézmények bezárása vagy átszervezése, amely olykor túlzott politikai színezetet kap, és esetenként országos szintre emelkedik. Az oktatási-nevelési intézmények kikerülhetetlen újraszervezése éppen ezért többnyire az önkormányzati választásokat követő időszakra tevődik, amely gyakorta komoly érdeksérelemmel jár. Az osztály-, illetve az iskola-összevonások után a diákok egy része nem tudja folytatni tanulmányait a korábbi iskolája programjára épülő helyi tanterv szerint. 2.
10. A nyugodt, magas színvonalú pedagógiai munka elképzelhetetlen a közoktatási intézményhálózat stabilizálása és az ezt szolgáló, kormányzati ciklusokon átívelő oktatáspolitika nélkül.
11. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy az érintett minisztériumok, az érintett civil szervezetek, szakszervezetek és az országos szakmai szervezetek, valamint önkormányzati szövetségek bevonásával készítsen a felmerült problémák megoldására feladattervet az alábbi szempontok alapján: 3.
12. Tekintse át a közoktatás finanszírozási, döntési és felelősségi rendszerét. Tegyen javaslatot a problémák orvoslására. Legyen különös tekintettel a kistelepüléseken, valamint a hátrányos helyzetű családokban élő gyermekek alapvető jogainak érvényesülésére. Javaslatait juttassa el az Országgyűlés Oktatási és Tudományos Bizottságának
13. szeptember 30-ig. 3.
14. A kormányprogramban foglaltak szem előtt tartásával készítsen javaslatot az iskolabezárások, illetve átszervezések miatt hátrányosabb helyzetbe kerülő gyermekeknek, tanulóknak biztosítandó szolgáltatások, kedvezmények és juttatások körének a központi költségvetés terhére történő fejlesztésére annak érdekében, hogy ezek érdemben szolgálják az esélyegyenlőség megteremtését. Javaslataikat terjesszék az Országgyűlés elé
15. június 10-ig. 3.
16. A bolognai folyamatban átalakuló felsőfokú pedagógusképzés és továbbképzés rendszere feleljen meg a közoktatási intézményrendszernek, illetve az intézményrendszerben ellátandó feladatoknak (kiemelkedő képességű, illetve a hátrányos helyzetű tanulók képzése, kistelepüléseken, külterületeken élők gondjaiból következő feladatok stb.). 3.
17. Mérje fel milyen mértékben képesek az iskolák megfelelni az átjárhatóság követelményének. A vizsgálat alapján készítsen intézkedési tervet. Erről, illetve a vizsgá lat eredményeiről tájékoztassa az Országgyűlést
18. július 31-ig. A vizsgálat eredményét tárja a széles nyilvánosság elé. 3.
19. Alakítson ki olyan állami ellenőrzési, mérési és értékelési rendszert, amely garanciát biztosít a fiatalok — oktatásuk, nevelésük, művelődésük színvonalára vonatkozó — alkotmányos alapjogainak érvényesülésére. Erről tájékoztassa az Országgyűlés Oktatási és Tudományos Bizottságát
20. április 15-ig. 3.
21. Dolgozza ki azt a költségvetési finanszírozási rendszert, amely garantálja a gyermekek esélyegyenlőségét, valamint a lelkiismereti és a vallásszabadság mint alkotmányos alapjog érvényesülését az iskolaválasztás tekintetében. A költséghatékonysági szempontok mellett az iskolák teljesítménye alapján a pedagógiai hatékonyság szempontjai is jelenjenek meg. A javaslatokról és tervekről minél szélesebb körben folytasson minél mélyebb vitát az iskolahasználók, az iskolafenntartók, szakmai és érdekképviseleti szervezetek körében. A javaslatokról és a tervekről tájékoztassa
22. december 31-ig az Országgyűlés Oktatási és Tudományos Bizottságát. 3.
23. Dolgozza ki az iskolafenntartó önkormányzatok képviselő-testületeinek oktatással-neveléssel kapcsolatos döntéseit előkészítő eseti és állandó szakértők alkalmazásának jogszabályi és pénzügyi feltételeit a
24. évi költségvetés tervezési időszakára. 3.
25. Az alapfokú oktatás terén tapasztalható demográfiai csökkenés hatásának ismeretében dolgozzon ki koncepciót a hasonló folyamatok előtt álló középfokú oktatás várható problémáinak kezelésére. Javaslatait
26. december 31-ig terjessze az Országgyűlés elé. A dokumentumot bocsássa vitára. 3.
27. Tekintse át a közoktatási intézmények átszervezésével, bezárásával, más fenntartó részére történő átadásával kapcsolatos jogszabályokat, szükség esetén gondoskodjon ezek kiegészítéséről, módosításáról, az eljárásrend megsértése esetén alkalmazandó szankciókról. A javaslatokat
28. szeptember 30-ig terjessze az Országgyűlés Oktatási és Tudományos Bizottsága elé. 3.
29. Haladéktalanul készítsen az oktatási-nevelési intézmények átszervezése során keletkezett érdeksérelmek megelőzésére és orvoslására naprakész kiadványt, amelyből minden iskolafenntartó és valamennyi érintett közérthető formában megismerheti a közoktatásra vonatkozó jogszabályokat és a jogorvoslat lehetőségét. Érje el, hogy az önkormányzatok is minél szélesebb körben hozzák nyilvánosságra a helyi oktatási rendszert érintő terveiket, döntéseiket, valamint az oktatási-nevelési intézmények minőségére vonatkozó adatokat. A kiadványt
30. szeptember 30-ig terjessze az Országgyűlés Oktatási és Tudományos Bizottsága elé. Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyűlés elnöke