10/2014. (IV. 3.) MNB rendelete a tőkekövetelményről, a valós értéken értékelt nem realizált nyereségről és veszteségről, az ezekhez kapcsolódó levonásokról és a tőkeinstrumentumokhoz kapcsolódó szerzett jogokról

Miről szól ez a jogszabály?

Ez a rendelet a hitelintézetek és befektetési vállalkozások tőkekövetelményeiről, valamint a valós értéken értékelt nem realizált nyereségekről és veszteségekről, az ezekhez kapcsolódó levonásokról és a tőkeinstrumentumokhoz kapcsolódó szerzett jogokról szól. A rendelet az Európai Parlament és a Tanács prudenciális követelményekről szóló 575/2013/EU rendeletével (CRR) összhangban határozza meg a szabályokat.

Kire vonatkozik: Hitelintézetek; Befektetési vállalkozások.

Fő adatok

Ország: Magyarország
Jogterület: Egyéb jogszabályok
Szakaszok: 9
Forrás: MultiLegalPile/
Szöveg letöltve: 2026-07-07
Magyarázat frissítve: 2026-07-08

Mit szabályoz ez a jogszabály?

A hitelintézetek és befektetési vállalkozások tőkemegfelelési mutatóinak elérendő értékeit.
A valós értéken értékelt nem realizált veszteségek és nyereségek figyelembe vételét a tőkeelemek számítása során.
A tőkeelemekből történő levonások mértékét és ütemezését.
A 2011. december 31. előtt kibocsátott, de a CRR feltételeinek már nem megfelelő tőkeelemek átmeneti figyelembevételét.

Kire vonatkozik ez a jogszabály?

Hitelintézetek
Befektetési vállalkozások

Melyek a főbb pontok?

2014. január 1. és 2014. december 31. között az elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutatónak 4%-os, az alapvető tőkemegfelelési mutatónak 5,5%-os értéket kell elérnie.
A valós értéken értékelt nem realizált veszteségek 2014-ben 100%-ban, 2017-ben 20%-ban hagyhatók figyelmen kívül az elsődleges alapvető tőkeelemek számítása során.
A valós értéken értékelt nem realizált nyereségek 2015-ben 60%-ban, 2017-ben 20%-ban kell figyelmen kívül hagyni az elsődleges alapvető tőkeelemek számítása során.
A levonandó értékek aránya fokozatosan növekszik 2014-től 2017-ig, például a legtöbb levonás esetében 2014-ben 20%, 2017-ben 80%.

Egyéb jogszabályok

255/2014. (X. 10.) Korm. rendelete a 2014–2020 programozási időszakra rendelt források felhasználására vonatkozó uniós…

5/2012. (III. 1.) NGM rendelete az elemi költségvetésről

2018. XL. törvény Magyarország 2019. központi költségvetésének megalapozásáról

261/2012. (X. 11.) KE határozata kitüntetés adományozásáról

34/2018. (XII. 3.) AM rendelete az élelmiszer-vállalkozás működéséhez szükséges szakképesítésekről

122/2019. (III. 19.) KE határozata kitüntetés adományozásáról

1491/2016. (IX. 15.) Korm. határozata a digitális termékek és szolgáltatások exportjának növeléséről, Magyarország…

1310/2012. (VIII. 23.) Korm. határozata az egyes beruházási projektek kapcsán felmerülő régészeti feltárási költségek…

Egyéb jogszabályok

Jogszabály szövege

Tartalomjegyzék (9)

1. § Az Európai Parlament és a Tanács hitelintézetekre és befektetési váll
2. § A CRR 468. cikkében foglaltakra tekintettel az intézmény a valós ér
3. § A CRR 468. cikkében foglaltakra tekintettel az intézménynek valós ér
4. § (1) Az intézménynek a CRR 478. cikke (3) bekezdés a) pontjával ös
5. § A CRR 479. cikkével összhangban az intézmény azon tételeket, amelyek
6. § A CRR 480. cikk (1) bekezdése szerinti, az összevont alapú szavatoló t
7. § A CRR 481. cikk (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, amennyibe
8. § A CRR 486. cikk (2)–(4) bekezdésében foglalt, a 2011. december 31.
9. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba

10/2014. (IV. 3.) MNB rendelete a tőkekövetelményről, a valós értéken értékelt nem realizált nyereségről és veszteségről, az ezekhez kapcsolódó levonásokról és a tőkeinstrumentumokhoz kapcsolódó szerzett jogokról.

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 290. § (4) bekezdés a)–h) pontjában foglalt, valamint a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 180. § (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 4. § (9) bekezdés c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. §Az Európai Parlament és a Tanács hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális

követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 575/2013/EU rendeletének (a továbbiakban:

CRR) 465. cikkében meghatározottakkal összhangban a hitelintézeteknek és a befektetési vállalkozásoknak (a továbbiakban együtt: intézmény) a 2014. január 1. és 2014. december 31. közötti időszakban el kell érniük

a)az elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutatójuk tekintetében a 4%-os,

b)az alapvető tőkemegfelelési mutatójuk tekintetében az 5,5%-os értéket.

2. §A CRR 468. cikkében foglaltakra tekintettel az intézmény a valós értéken értékelt eszközökhöz vagy

kötelezettségekhez kapcsolódó, mérlegen belül elszámolt nem realizált veszteségeinek legfeljebb

a)100%-át a 2014. január 1. és 2014. december 31. közötti időszakban,

b)60%-át a 2015. január 1. és 2015. december 31. közötti időszakban,

c)40%-át a 2016. január 1. és 2016. december 31. közötti időszakban,

d)20%-át a 2017. január 1. és 2017. december 31. közötti időszakban figyelmen kívül hagyhatja az elsődleges alapvető tőkeelemek számítása során.

3. §A CRR 468. cikkében foglaltakra tekintettel az intézménynek valós értéken értékelt eszközökhöz vagy

kötelezettségekhez kapcsolódó, mérlegen belül elszámolt nem realizált nyereségeinek

a)60%-át a 2015. január 1. és 2015. december 31. közötti időszakban,

b)40%-át a 2016. január 1. és 2016. december 31. közötti időszakban,

c)20%-át a 2017. január 1. és 2017. december 31. közötti időszakban kell figyelmen kívül hagynia az elsődleges alapvető tőkeelemek számítása során.

4. §(1) Az intézménynek a CRR 478. cikke (3) bekezdés a) pontjával összhangban a CRR 36. cikk (1) bekezdésének

a)–h) pontjában foglalt egyedi levonandó értékeknek a jövőbeni nyereségtől függően érvényesíthető, átmeneti különbözetekből eredő halasztott adókövetelések kivételével

a)a 2014. január 1. és 2014. december 31. közötti időszakban 20%-át,

b)a 2015. január 1. és 2015. december 31. közötti időszakban 40%-át,

c)a 2016. január 1. és 2016. december 31. közötti időszakban 60%-át,

d)a 2017. január 1. és 2017. december 31. közötti időszakban 80%-át kell levonnia az elsődleges alapvető tőkeelemek számítása során.

(2)Az (1) bekezdéstől eltérően az intézménynek a CRR 478. cikk (3) bekezdés a) pontjával összhangban a CRR 36. cikk

(1)bekezdés f ) és g) pontjában foglalt tételek 100%-át kell levonnia az elsődleges alapvető tőkeelemek számítása során a 2014. január 1. és 2017. december 31. közötti időszakban.

(3)Az intézménynek a CRR 478. cikk (3) bekezdés b) pontjával összhangban az elsődleges alapvető tőkeelemekből a jövőbeni nyereségtől függően érvényesíthető, átmeneti különbözetekből eredő halasztott adóköveteléseknek, valamint az intézmény közvetlen és közvetett és szintetikus módon tulajdonában lévő, pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok – amennyiben ezekben az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik – CRR 48. cikke értelmében levonandó aggregált összegének

a)a 2014. január 1. és 2014. december 31. közötti időszakban 20%-át,

b)a 2015. január 1. és 2015. december 31. közötti időszakban 40%-át,

c)a 2016. január 1. és 2016. december 31. közötti időszakban 60%-át,

d)a 2017. január 1. és 2017. december 31. közötti időszakban 80%-át kell levonnia.

(4)Az (1) és a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően az intézménynek a 2014. január 1-jét megelőzően már fennálló, jövőbeni nyereségtől függően érvényesíthető és átmeneti különbözetekből eredő halasztott adókövetelések tekintetében

a)a 2014. január 1. és 2015. január 2. közötti időszakban azok 0%-át,

b)a 2015. január 2. és 2016. január 2. közötti időszakban azok 10%-át,

c)a 2016. január 2. és 2017. január 2. közötti időszakban azok 20%-át,

d)a 2017. január 2. és 2018. január 2. közötti időszakban azok 30%-át,

e)a 2018. január 2. és 2019. január 2. közötti időszakban azok 40%-át, f ) a 2019. január 2. és 2020. január 2. közötti időszakban azok 50%-át,

g)a 2020. január 2. és 2021. január 2. közötti időszakban azok 60%-át,

h)a 2021. január 2. és 2022. január 2. közötti időszakban azok 70%-át,

i)a 2022. január 2. és 2023. január 2. közötti időszakban azok 80%-át,

j)a 2023. január 2. és 2024. január 2. közötti időszakban azok 90%-át kell levonnia az elsődleges alapvető tőkeelemek számítása során.

(5)Az intézménynek a CRR 478. cikk (3) bekezdés c) és d) pontjával összhangban a CRR 56. cikk c) és d) pontja valamint a CRR 66. cikk c) és d) pontja szerint levonandó összegeknek

a)a 2014. január 1. és 2014. december 31. közötti időszakban 20%-át,

b)a 2015. január 1. és 2015. december 31. közötti időszakban 40%-át,

c)a 2016. január 1. és 2016. december 31. közötti időszakban 60%-át,

d)a 2017. január 1. és 2017. december 31. közötti időszakban 80%-át kell levonnia a kiegészítő alapvető valamint a járulékos tőkeelemekből.

(6)Az intézménynek a CRR 478. cikk (3) bekezdés c) és d) pontjával összhangban a CRR 56. cikk b) pontja, valamint a CRR 66. cikk b) pontja szerint levonandó összegek 100%-át kell levonnia a kiegészítő alapvető valamint a járulékos tőkeelemek számítása során a 2014. január 1. és 2017. december 31. közötti időszakban.

5. §

A CRR 479. cikkével összhangban az intézmény azon tételeket, amelyek az Európai Parlament és a Tanács, a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló 2006/48/EK irányelvének 65. cikkében foglaltaknak megfelelően 2013. december 31-éig az irányelvet átültető jogszabályok alapján összevont alapú tartaléknak minősültek volna, konszolidált elsődleges alapvető tőkéjének számítása során

a)a 2014. január 1. és 2014. december 31. közötti időszakban 80%-ban,

b)a 2015. január 1. és 2015. december 31. közötti időszakban 60%-ban,

c)a 2016. január 1. és 2016. december 31. közötti időszakban 40%-ban,

d)a 2017. január 1. és 2017. december 31. közötti időszakban 20%-ban figyelembe veheti.

6. §

A CRR 480. cikk (1) bekezdése szerinti, az összevont alapú szavatoló tőke számítás során a kisebbségi részesedések, a kiegészítő alapvető tőkébe beszámítható tőkeelemek, illetve a járulékos tőkébe beszámítható tőkeelemek kapcsán figyelembe veendő korrekciós tényező értéke

a)a 2014. január 1. és 2014. december 31. közötti időszakban 0,2;

b)a 2015. január 1. és 2015. december 31. közötti időszakban 0,4;

c)a 2016. január 1. és 2016. december 31. közötti időszakban 0,6;

d)a 2017. január 1. és 2017. december 31. közötti időszakban 0,8.

7. §

A CRR 481. cikk (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, amennyiben az intézmény tulajdonában olyan, pénzügyi szektorbeli szervezet által kibocsátott tőkeinstrumentum van, amely esetében nem teljesülnek a CRR 49. cikk (1) bekezdés b) és e) pontjában foglalt követelmények, és az MNB engedélyezi az intézmény számára, hogy a CRR 36. cikk (1) bekezdése szerinti levonások helyett a CRR 49. cikk (1) bekezdésben meghatározott módszereket alkalmazza, az intézmény tulajdonában álló tőkeinstrumentum-állomány le nem vonandó hányada 2014. január 1. és 2014. december 31. között 50%.

8. §A CRR 486. cikk (2)–(4) bekezdésében foglalt, a 2011. december 31. előtt kibocsátott és az akkor hatályos

jogszabályok alapján a szavatolótőke-számítás során elismert, de a CRR szerinti elsődleges alapvető tőke, kiegészítő alapvető tőke és járulékos tőke feltételeknek már nem megfelelő tőkeelemek átmeneti időszakra való figyelembe vétele során alkalmazandó százalékos arány

a)a 2014. január 1. és 2014. december 31. közötti időszakban 80%,

b)a 2015. január 1. és 2015. december 31. közötti időszakban 70%,

c)a 2016. január 1. és 2016. december 31. közötti időszakban 60%,

d)a 2017. január 1. és 2017. december 31. közötti időszakban 50%,

e)a 2018. január 1. és 2018. december 31. közötti időszakban 40%, f ) a 2019. január 1. és 2019. december 31. közötti időszakban 30%,

g)a 2020. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakban 20%,

h)a 2021. január 1. és 2021. december 31. közötti időszakban 10%.

9. §Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba

Dr. Matolcsy György s. k., a Magyar Nemzeti Bank elnöke

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.