10/2014. (IV. 3.) MNB rendelete a tőkekövetelményről, a valós értéken értékelt nem realizált nyereségről és veszteségről, az ezekhez kapcsolódó levoná

10/2014. (IV. 3.) MNB rendelete a tőkekövetelményről, a valós értéken értékelt nem realizált nyereségről és veszteségről, az ezekhez kapcsolódó levonásokról és a tőkeinstrumentumokhoz kapcsolódó szerzett jogokról. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 290. § (4) bekezdés a)–h) pontjában foglalt, valamint a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 180. § (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 4. § (9) bekezdés c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. § Az Európai Parlament és a  Tanács hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a  648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 575/2013/EU rendeletének (a  továbbiakban: CRR) 465.  cikkében meghatározottakkal összhangban a  hitelintézeteknek és a  befektetési vállalkozásoknak (a továbbiakban együtt: intézmény) a 2014. január 1. és 2014. december 31. közötti időszakban el kell érniük a) az elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutatójuk tekintetében a 4%-os, b) az alapvető tőkemegfelelési mutatójuk tekintetében az 5,5%-os értéket. 2. § A CRR 468.  cikkében foglaltakra tekintettel az  intézmény a  valós értéken értékelt eszközökhöz vagy kötelezettségekhez kapcsolódó, mérlegen belül elszámolt nem realizált veszteségeinek legfeljebb a) 100%-át a 2014. január 1. és 2014. december 31. közötti időszakban, b) 60%-át a 2015. január 1. és 2015. december 31. közötti időszakban, c) 40%-át a 2016. január 1. és 2016. december 31. közötti időszakban, d) 20%-át a 2017. január 1. és 2017. december 31. közötti időszakban figyelmen kívül hagyhatja az elsődleges alapvető tőkeelemek számítása során. 3. § A CRR 468.  cikkében foglaltakra tekintettel az  intézménynek valós értéken értékelt eszközökhöz vagy kötelezettségekhez kapcsolódó, mérlegen belül elszámolt nem realizált nyereségeinek a) 60%-át a 2015. január 1. és 2015. december 31. közötti időszakban, b) 40%-át a 2016. január 1. és 2016. december 31. közötti időszakban, c) 20%-át a 2017. január 1. és 2017. december 31. közötti időszakban kell figyelmen kívül hagynia az elsődleges alapvető tőkeelemek számítása során. 4. § (1) Az  intézménynek a  CRR 478.  cikke (3)  bekezdés a)  pontjával összhangban a  CRR 36.  cikk (1)  bekezdésének a)–h)  pontjában foglalt egyedi levonandó értékeknek a  jövőbeni nyereségtől függően érvényesíthető, átmeneti különbözetekből eredő halasztott adókövetelések kivételével a) a 2014. január 1. és 2014. december 31. közötti időszakban 20%-át, b) a 2015. január 1. és 2015. december 31. közötti időszakban 40%-át, c) a 2016. január 1. és 2016. december 31. közötti időszakban 60%-át, d) a 2017. január 1. és 2017. december 31. közötti időszakban 80%-át kell levonnia az elsődleges alapvető tőkeelemek számítása során. (2) Az (1) bekezdéstől eltérően az intézménynek a CRR 478. cikk (3) bekezdés a) pontjával összhangban a CRR 36. cikk (1) bekezdés f ) és g) pontjában foglalt tételek 100%-át kell levonnia az elsődleges alapvető tőkeelemek számítása során a 2014. január 1. és 2017. december 31. közötti időszakban. (3) Az  intézménynek a  CRR 478.  cikk (3)  bekezdés b)  pontjával összhangban az  elsődleges alapvető tőkeelemekből a  jövőbeni nyereségtől függően érvényesíthető, átmeneti különbözetekből eredő halasztott adóköveteléseknek, valamint az  intézmény közvetlen és közvetett és szintetikus módon tulajdonában lévő, pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok – amennyiben ezekben az  intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik – CRR 48. cikke értelmében levonandó aggregált összegének a) a 2014. január 1. és 2014. december 31. közötti időszakban 20%-át, b) a 2015. január 1. és 2015. december 31. közötti időszakban 40%-át, c) a 2016. január 1. és 2016. december 31. közötti időszakban 60%-át, d) a 2017. január 1. és 2017. december 31. közötti időszakban 80%-át kell levonnia. (4) Az  (1) és a  (3)  bekezdésben foglaltaktól eltérően az  intézménynek a  2014. január 1-jét megelőzően már fennálló, jövőbeni nyereségtől függően érvényesíthető és átmeneti különbözetekből eredő halasztott adókövetelések tekintetében a) a 2014. január 1. és 2015. január 2. közötti időszakban azok 0%-át, b) a 2015. január 2. és 2016. január 2. közötti időszakban azok 10%-át, c) a 2016. január 2. és 2017. január 2. közötti időszakban azok 20%-át, d) a 2017. január 2. és 2018. január 2. közötti időszakban azok 30%-át, e) a 2018. január 2. és 2019. január 2. közötti időszakban azok 40%-át, f ) a 2019. január 2. és 2020. január 2. közötti időszakban azok 50%-át, g) a 2020. január 2. és 2021. január 2. közötti időszakban azok 60%-át, h) a 2021. január 2. és 2022. január 2. közötti időszakban azok 70%-át, i) a 2022. január 2. és 2023. január 2. közötti időszakban azok 80%-át, j) a 2023. január 2. és 2024. január 2. közötti időszakban azok 90%-át kell levonnia az elsődleges alapvető tőkeelemek számítása során. (5) Az intézménynek a CRR 478. cikk (3) bekezdés c) és d) pontjával összhangban a CRR 56. cikk c) és d) pontja valamint a CRR 66. cikk c) és d) pontja szerint levonandó összegeknek a) a 2014. január 1. és 2014. december 31. közötti időszakban 20%-át, b) a 2015. január 1. és 2015. december 31. közötti időszakban 40%-át, c) a 2016. január 1. és 2016. december 31. közötti időszakban 60%-át, d) a 2017. január 1. és 2017. december 31. közötti időszakban 80%-át kell levonnia a kiegészítő alapvető valamint a járulékos tőkeelemekből. (6) Az  intézménynek a  CRR 478.  cikk (3)  bekezdés c) és d)  pontjával összhangban a  CRR 56.  cikk b)  pontja, valamint a CRR 66. cikk b) pontja szerint levonandó összegek 100%-át kell levonnia a kiegészítő alapvető valamint a járulékos tőkeelemek számítása során a 2014. január 1. és 2017. december 31. közötti időszakban. 5. § A CRR 479.  cikkével összhangban az  intézmény azon tételeket, amelyek az  Európai Parlament és a  Tanács, a  hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló 2006/48/EK irányelvének 65.  cikkében foglaltaknak megfelelően 2013. december 31-éig az  irányelvet átültető jogszabályok alapján összevont alapú tartaléknak minősültek volna, konszolidált elsődleges alapvető tőkéjének számítása során a) a 2014. január 1. és 2014. december 31. közötti időszakban 80%-ban, b) a 2015. január 1. és 2015. december 31. közötti időszakban 60%-ban, c) a 2016. január 1. és 2016. december 31. közötti időszakban 40%-ban, d) a 2017. január 1. és 2017. december 31. közötti időszakban 20%-ban figyelembe veheti. 6. § A CRR 480. cikk (1) bekezdése szerinti, az összevont alapú szavatoló tőke számítás során a kisebbségi részesedések, a  kiegészítő alapvető tőkébe beszámítható tőkeelemek, illetve a  járulékos tőkébe beszámítható tőkeelemek kapcsán figyelembe veendő korrekciós tényező értéke a) a 2014. január 1. és 2014. december 31. közötti időszakban 0,2; b) a 2015. január 1. és 2015. december 31. közötti időszakban 0,4; c) a 2016. január 1. és 2016. december 31. közötti időszakban 0,6; d) a 2017. január 1. és 2017. december 31. közötti időszakban 0,8. 7. § A CRR 481.  cikk (2)  bekezdésében foglaltaknak megfelelően, amennyiben az  intézmény tulajdonában olyan, pénzügyi szektorbeli szervezet által kibocsátott tőkeinstrumentum van, amely esetében nem teljesülnek a CRR 49. cikk (1) bekezdés b) és e) pontjában foglalt követelmények, és az MNB engedélyezi az intézmény számára, hogy a  CRR 36.  cikk (1)  bekezdése szerinti levonások helyett a  CRR 49.  cikk (1)  bekezdésben meghatározott módszereket alkalmazza, az  intézmény tulajdonában álló tőkeinstrumentum-állomány le nem vonandó hányada 2014. január 1. és 2014. december 31. között 50%. 8. § A CRR 486.  cikk (2)–(4)  bekezdésében foglalt, a  2011. december 31. előtt kibocsátott és az  akkor hatályos jogszabályok alapján a szavatolótőke-számítás során elismert, de a CRR szerinti elsődleges alapvető tőke, kiegészítő alapvető tőke és járulékos tőke feltételeknek már nem megfelelő tőkeelemek átmeneti időszakra való figyelembe vétele során alkalmazandó százalékos arány a) a 2014. január 1. és 2014. december 31. közötti időszakban 80%, b) a 2015. január 1. és 2015. december 31. közötti időszakban 70%, c) a 2016. január 1. és 2016. december 31. közötti időszakban 60%, d) a 2017. január 1. és 2017. december 31. közötti időszakban 50%, e) a 2018. január 1. és 2018. december 31. közötti időszakban 40%, f ) a 2019. január 1. és 2019. december 31. közötti időszakban 30%, g) a 2020. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakban 20%, h) a 2021. január 1. és 2021. december 31. közötti időszakban 10%. 9. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. Dr. Matolcsy György s. k., a Magyar Nemzeti Bank elnöke