← Magyarország

10/2014. (IV. 3.) MNB rendelete a tőkekövetelményről, a valós értéken értékelt nem realizált nyereségről és veszteségről, az ezekhez kapcsolódó levoná

Röviden

Ez a rendelet a hitelintézetek és befektetési vállalkozások tőkekövetelményeiről, valamint a valós értéken értékelt nem realizált nyereségekről és veszteségekről, az ezekhez kapcsolódó levonásokról és a tőkeinstrumentumokhoz kapcsolódó szerzett jogokról szól. A rendelet az Európai Parlament és a Tanács prudenciális követelményekről szóló 575/2013/EU rendeletével (CRR) összhangban határozza meg a szabályokat.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Kulcsfontosságú pontok

Jogszabály szövege

10/

  1. (IV. 3.) MNB rendelete a tőkekövetelményről, a valós értéken értékelt nem realizált nyereségről és veszteségről, az ezekhez kapcsolódó levonásokról és a tőkeinstrumentumokhoz kapcsolódó szerzett jogokról. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
  2. évi CCXXXVII. törvény
  3. §

(4)bekezdés a)–h) pontjában foglalt, valamint a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 180. §
(4)bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 4. §
(9)bekezdés
  1. c)pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. § Az Európai Parlament és a Tanács hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 575/2013/EU rendeletének (a továbbiakban: CRR) 465. cikkében meghatározottakkal összhangban a hitelintézeteknek és a befektetési vállalkozásoknak (a továbbiakban együtt: intézmény) a 2014. január 1. és 2014. december 31. közötti időszakban el kell érniük
  2. a)az elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutatójuk tekintetében a 4%-os,
  3. b)az alapvető tőkemegfelelési mutatójuk tekintetében az 5,5%-os értéket. 2. § A CRR 468. cikkében foglaltakra tekintettel az intézmény a valós értéken értékelt eszközökhöz vagy kötelezettségekhez kapcsolódó, mérlegen belül elszámolt nem realizált veszteségeinek legfeljebb
  4. a)100%-át a 2014. január 1. és 2014. december 31. közötti időszakban,
  5. b)60%-át a 2015. január 1. és 2015. december 31. közötti időszakban,
  6. c)40%-át a 2016. január 1. és 2016. december 31. közötti időszakban,
  7. d)20%-át a 2017. január 1. és 2017. december 31. közötti időszakban figyelmen kívül hagyhatja az elsődleges alapvető tőkeelemek számítása során. 3. § A CRR 468. cikkében foglaltakra tekintettel az intézménynek valós értéken értékelt eszközökhöz vagy kötelezettségekhez kapcsolódó, mérlegen belül elszámolt nem realizált nyereségeinek
  8. a)60%-át a 2015. január 1. és 2015. december 31. közötti időszakban,
  9. b)40%-át a 2016. január 1. és 2016. december 31. közötti időszakban,
  10. c)20%-át a 2017. január 1. és 2017. december 31. közötti időszakban kell figyelmen kívül hagynia az elsődleges alapvető tőkeelemek számítása során. 4. §
(1)Az intézménynek a CRR 478. cikke
(3)bekezdés a) pontjával összhangban a CRR 36. cikk
(1)bekezdésének a)–
  1. h)pontjában foglalt egyedi levonandó értékeknek a jövőbeni nyereségtől függően érvényesíthető, átmeneti különbözetekből eredő halasztott adókövetelések kivételével
  2. a)a 2014. január 1. és 2014. december 31. közötti időszakban 20%-át,
  3. b)a 2015. január 1. és 2015. december 31. közötti időszakban 40%-át,
  4. c)a 2016. január 1. és 2016. december 31. közötti időszakban 60%-át,
  5. d)a 2017. január 1. és 2017. december 31. közötti időszakban 80%-át kell levonnia az elsődleges alapvető tőkeelemek számítása során.
(2)Az
(1)bekezdéstől eltérően az intézménynek a CRR 478. cikk
(3)bekezdés a) pontjával összhangban a CRR 36. cikk
(1)bekezdés f ) és g) pontjában foglalt tételek 100%-át kell levonnia az elsődleges alapvető tőkeelemek számítása során a 2014. január 1. és 2017. december 31. közötti időszakban.
(3)Az intézménynek a CRR 478. cikk
(3)bekezdés
  1. b)pontjával összhangban az elsődleges alapvető tőkeelemekből a jövőbeni nyereségtől függően érvényesíthető, átmeneti különbözetekből eredő halasztott adóköveteléseknek, valamint az intézmény közvetlen és közvetett és szintetikus módon tulajdonában lévő, pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok – amennyiben ezekben az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik – CRR 48. cikke értelmében levonandó aggregált összegének
  2. a)a 2014. január 1. és 2014. december 31. közötti időszakban 20%-át,
  3. b)a 2015. január 1. és 2015. december 31. közötti időszakban 40%-át,
  4. c)a 2016. január 1. és 2016. december 31. közötti időszakban 60%-át,
  5. d)a 2017. január 1. és 2017. december 31. közötti időszakban 80%-át kell levonnia.
(4)Az
(1)és a
(3)bekezdésben foglaltaktól eltérően az intézménynek a 2014. január 1-jét megelőzően már fennálló, jövőbeni nyereségtől függően érvényesíthető és átmeneti különbözetekből eredő halasztott adókövetelések tekintetében
  1. a)a 2014. január 1. és 2015. január 2. közötti időszakban azok 0%-át,
  2. b)a 2015. január 2. és 2016. január 2. közötti időszakban azok 10%-át,
  3. c)a 2016. január 2. és 2017. január 2. közötti időszakban azok 20%-át,
  4. d)a 2017. január 2. és 2018. január 2. közötti időszakban azok 30%-át,
  5. e)a 2018. január 2. és 2019. január 2. közötti időszakban azok 40%-át, f ) a 2019. január 2. és 2020. január 2. közötti időszakban azok 50%-át,
  6. g)a 2020. január 2. és 2021. január 2. közötti időszakban azok 60%-át,
  7. h)a 2021. január 2. és 2022. január 2. közötti időszakban azok 70%-át,
  8. i)a 2022. január 2. és 2023. január 2. közötti időszakban azok 80%-át,
  9. j)a 2023. január 2. és 2024. január 2. közötti időszakban azok 90%-át kell levonnia az elsődleges alapvető tőkeelemek számítása során.
(5)Az intézménynek a CRR 478. cikk
(3)bekezdés
  1. c)és
  2. d)pontjával összhangban a CRR 56. cikk
  3. c)és
  4. d)pontja valamint a CRR 66. cikk
  5. c)és
  6. d)pontja szerint levonandó összegeknek
  7. a)a 2014. január 1. és 2014. december 31. közötti időszakban 20%-át,
  8. b)a 2015. január 1. és 2015. december 31. közötti időszakban 40%-át,
  9. c)a 2016. január 1. és 2016. december 31. közötti időszakban 60%-át,
  10. d)a 2017. január 1. és 2017. december 31. közötti időszakban 80%-át kell levonnia a kiegészítő alapvető valamint a járulékos tőkeelemekből.
(6)Az intézménynek a CRR 478. cikk
(3)bekezdés
  1. c)és
  2. d)pontjával összhangban a CRR 56. cikk
  3. b)pontja, valamint a CRR 66. cikk
  4. b)pontja szerint levonandó összegek 100%-át kell levonnia a kiegészítő alapvető valamint a járulékos tőkeelemek számítása során a 2014. január 1. és 2017. december 31. közötti időszakban. 5. § A CRR 479. cikkével összhangban az intézmény azon tételeket, amelyek az Európai Parlament és a Tanács, a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló 2006/48/EK irányelvének 65. cikkében foglaltaknak megfelelően 2013. december 31-éig az irányelvet átültető jogszabályok alapján összevont alapú tartaléknak minősültek volna, konszolidált elsődleges alapvető tőkéjének számítása során
  5. a)a 2014. január 1. és 2014. december 31. közötti időszakban 80%-ban,
  6. b)a 2015. január 1. és 2015. december 31. közötti időszakban 60%-ban,
  7. c)a 2016. január 1. és 2016. december 31. közötti időszakban 40%-ban,
  8. d)a 2017. január 1. és 2017. december 31. közötti időszakban 20%-ban figyelembe veheti. 6. § A CRR 480. cikk
(1)bekezdése szerinti, az összevont alapú szavatoló tőke számítás során a kisebbségi részesedések, a kiegészítő alapvető tőkébe beszámítható tőkeelemek, illetve a járulékos tőkébe beszámítható tőkeelemek kapcsán figyelembe veendő korrekciós tényező értéke
  1. a)a 2014. január 1. és 2014. december 31. közötti időszakban 0,2;
  2. b)a 2015. január 1. és 2015. december 31. közötti időszakban 0,4;
  3. c)a 2016. január 1. és 2016. december 31. közötti időszakban 0,6;
  4. d)a 2017. január 1. és 2017. december 31. közötti időszakban 0,8. 7. § A CRR 481. cikk
(2)bekezdésében foglaltaknak megfelelően, amennyiben az intézmény tulajdonában olyan, pénzügyi szektorbeli szervezet által kibocsátott tőkeinstrumentum van, amely esetében nem teljesülnek a CRR 49. cikk
(1)bekezdés
  1. b)és
  2. e)pontjában foglalt követelmények, és az MNB engedélyezi az intézmény számára, hogy a CRR 36. cikk
(1)bekezdése szerinti levonások helyett a CRR 49. cikk
(1)bekezdésben meghatározott módszereket alkalmazza, az intézmény tulajdonában álló tőkeinstrumentum-állomány le nem vonandó hányada 2014. január 1. és 2014. december 31. között 50%. 8. § A CRR 486. cikk
(2)–
(4)bekezdésében foglalt, a 2011. december 31. előtt kibocsátott és az akkor hatályos jogszabályok alapján a szavatolótőke-számítás során elismert, de a CRR szerinti elsődleges alapvető tőke, kiegészítő alapvető tőke és járulékos tőke feltételeknek már nem megfelelő tőkeelemek átmeneti időszakra való figyelembe vétele során alkalmazandó százalékos arány
  1. a)a 2014. január 1. és 2014. december 31. közötti időszakban 80%,
  2. b)a 2015. január 1. és 2015. december 31. közötti időszakban 70%,
  3. c)a 2016. január 1. és 2016. december 31. közötti időszakban 60%,
  4. d)a 2017. január 1. és 2017. december 31. közötti időszakban 50%,
  5. e)a 2018. január 1. és 2018. december 31. közötti időszakban 40%, f ) a 2019. január 1. és 2019. december 31. közötti időszakban 30%,
  6. g)a 2020. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakban 20%,
  7. h)a 2021. január 1. és 2021. december 31. közötti időszakban 10%. 9. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. Dr. Matolcsy György s. k., a Magyar Nemzeti Bank elnöke

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.