7/2009. (VI. 11.) HM rendelete a Magyar Honvédség légvédelmi készenléti repüléseiről.

7/2009. (VI. 11.) HM rendelete a Magyar Honvédség légvédelmi készenléti repüléseiről. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 74. § (2) bekezdés p) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 71/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva – a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 133/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el: A rendelet hatálya 1. § A rendelet hatálya kiterjed a Magyar Honvédség légvédelmi készenléti repüléseinek végrehajtásában, biztosításában vagy szervezésében közreműködésre kötelezett szervezetre, személyre. A légvédelmi készenléti repülés 2. § A légvédelmi készenléti repülés olyan – az állami repülések céljára kijelölt légterekben végrehajtott repülések szabályairól szóló jogszabályban meghatározott – honvédelmi célú, műveleti repülés, amely rendeltetése szerint a) a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvényben (a továbbiakban: Hvt.) meghatározottak szerint az ország légterének oltalmazása és területének védelme érdekében végrehajtott repülés (a továbbiakban: légvédelmi készenléti valós repülés), vagy b) az a) pontban meghatározott repülésre történő felkészülés érdekében végrehajtott repülés (a továbbiakban: légvédelmi készenléti gyakorló repülés). Rádióösszeköttetés, közleményváltás 3. § (1) A légvédelmi készenléti repülés végrehajtása során a katonai légijármű személyzete a NATO légierő harcszabályzatban, valamint az egyezményes kommunikációra vonatkozó, hatályos szövetségi dokumentumokban meghatározott kifejezések és közleményváltási eljárások al kalmazásával, angol vagy – kényszerhelyzet esetén – magyar nyelven tartja fenn a kapcsolatot egymással és a légvédelmi irányító szolgálattal. (2) Ha a légvédelmi irányító szolgálat frekvenciáján egy időben magyar és a szövetséges fegyveres erők kötelékébe tartozó légijárművek is forgalmaznak, a közleményváltás során az angol nyelv használata minden esetben kötelező. Légvédelmi készenléti repülés éles függesztett fegyverzettel 4. § (1) A légvédelmi készenléti valós repülés kivételével az éles levegő-levegő rakétákkal függesztett és nem biztosítható fedélzeti tűzfegyverrel rendelkező katonai légijármű a légi célok elfogására szolgáló légvédelmi repülési feladatban csak akkor vehet részt, ha arról végrehajtási parancs külön rendelkezik. (2) Az éles függesztett fegyverzettel, engedéllyel végrehajtott repülési feladat során a következő biztonsági szabályokat kell alkalmazni: a) a légijárművezetőnek minden esetben kerülnie kell a véletlen fegyveralkalmazás lehetőségét magában hordozó manőver végrehajtását, b) légvédelmi készenléti gyakorló repülés során a légijárművezető a fegyverzet alkalmazására vonatkozó kifejezéseket a rádión folytatott közleményeiben nem alkalmazhat, c) a fedélzeti fegyverzeti főkapcsoló kikapcsolt, biztosított állását a feladat-végrehajtás teljes ideje alatt rendszeresen ellenőrizni kell, d) légvédelmi készenléti gyakorló repülés során az elfogás során csak vizuális célazonosítási feladat (VID) hajtható végre; ha a célrepülőgép manővert, szárnybillegtetést hajt végre, az elfogási feladatot azonnal be kell fejezni, és az elfogó légijárműnek szabad irányban ki kell válni. Polgári légijármű elfogása 5. § (1) A légvédelmi készenléti valós repülést végző katonai légijármű a Hvt. 131. § (1) bekezdés szerinti repülés során, a feladat végrehajtásának körzetébe történő kirepüléskor a feladatban nem érintett, az általános légiforgalomra vonatkozó szabályok szerint közlekedő légijárművet (a továbbiakban: GAT légijármű) – a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel – oldalirányban 5 NM (9,3 km) vagy függőlegesen 1000 láb (300 m távolságnál kisebb mértékben nem közelítheti meg. (2) A légvédelmi készenléti valós repülést végrehajtó katonai légijármű a feladat végrehajtásának körzetébe történő kirepüléskor, hangsebesség feletti repülés esetében a feladatban nem érintett GAT légijárművet oldalirányban 10 NM (18,6 km) vagy függőlegesen 2000 láb (600 m) távolságnál kisebb mértékben nem közelítheti meg. (3) A légvédelmi készenléti valós repülést végző katonai légijármű személyzete a polgári légijármű elfogása céljából végrehajtott repülés során, a) ha az elfogott polgári légijármű feltételezhetően fel van szerelve összeütközési veszélyt jelző fedélzeti rendszerrel (ACAS/TCAS) – a riasztás elkerülése érdekében – az elfogott polgári légijárműtől mért 20 NM (37,2 km) távolságon belül köteles a fedélzeti válaszjeladó nyomásmagassági információ kisugárzását szüneteltetni, b) a feladat befejezését követően, az elfogott polgári légijárműtől történő elrepüléskor a fedélzeti válaszjeladó nyomásmagassági információ kisugárzását az elfogott légijárműtől számított 10 NM (18,6 km) távolság elérését követően haladéktalanul aktiválja. Állami légijármű előre nem tervezett (eseti) légi célként történő felhasználása 6. § (1) A légvédelmi készenléti szolgálatot ellátó erők gyakoroltatása, valamint a valósághű kiképzési körülmények megteremtése érdekében lehetőség van olyan magyar vagy szövetséges katonai légijármű előre nem tervezett elfogására, amely útvonalrepülést, illetve átrepülést hajt végre a műveleti légiforgalom számára kijelölt, időszakosan korlátozott légtérben vagy közös felhasználású légtérben, és amely valamely polgári vagy katonai légiforgalmi vagy légvédelmi szolgálat kezelése alatt áll (a továbbiakban: koordinált eseti légi cél). (2) Az (1) bekezdés szerinti elfogási feladat végrehajtása csak koordinált eseti légi cél esetén engedélyezett az alábbiakban meghatározott feltételek és szabályok szerint: a) koordinált eseti légi célként elfogási feladat céljára olyan magyar vagy szövetséges katonai légijármű használható fel, amely az (1) bekezdésben meghatározott légtérben repül, és amelynek repülési tervében szerepel, hogy útvonalrepülése során esetleges elfogása lehetséges, b) a koordinált eseti légi cél elfogását akkor lehet végrehajtani, ha az folyamatosan radarirányítás alatt áll, és a légijármű parancsnoka koordinált eseti légi célként történő igénybevételének lehetőségét a rávezetés megkezdése előtt rádión megerősítette, c) az elfogás során védekező, megtévesztő manőver alkalmazása tilos, d) koordinált eseti légi cél elfogása az (1) bekezdésben meghatározott légtérben látvarepülési meteorológiai körülmények megléte esetén hajtható végre. Együttműködés a légvédelmi és a légiforgalmi irányító szolgálatok között 7. § Az 5–6. §-ban meghatározott, a légvédelmi készenléti repüléssel összefüggő operatív együttműködési eljárást a légvédelmi irányító szolgálat és a légiforgalmi irányító szolgálat együttműködési megállapodásban rögzíti, amelyet a légiközlekedési hatóság hagy jóvá. A felkészülés rendszabályai 8. § A végrehajtó állománynak a légvédelmi készenléti repülés megkezdése előtt a következő területekre kiterjedő biztonsági rendszabályokból és eljárásokból kell felkészülnie: a) a feladat végrehajtásának meteorológiai feltételei, b) a megtévesztő és légiharc manőverek alkalmazásá nak általános rendszabályai, c) a kis- és földközeli magasságokon végrehajtott ma nőverezés rendszabályai, d) az elfogó légijármű minimális repülési sebességgel végrehajtott repülésének rendszabályai, e) a vizuális azonosítás eljárásai, f) a minimális biztonságos magasságok meghatározása, g) a feladat végrehajtásának rendszabályai éjszaka, h) az elkülönítések, biztonsági távolságok betartásának szabályai, eljárásai, i) a feladat megszakításának szabályai, j) a szállítórepülők és a helikopterek célként történő felhasználásának rendszabályai, k) a fedélzeti fegyverrendszer alkalmazásának bizton sági rendszabályai, l) az elfogó légijárművek fegyverzete biztosítottságá nak ellenőrzési rendszabályai, m) kényszerhelyzeti eljárások. Értelmező rendelkezések 9. § E rendelet alkalmazásában 1. Elfogás: légijármű vagy kötelék repülésének azon szakasza, amelynek során a légijármű vagy a kötelék olyan manőverek sorozatát hajtja végre önállóan vagy a légvédelmi irányító szolgálat által biztosított rávezetés alapján, hogy a fedélzeti fegyverzet alkalmazása, vizuális azonosítás vagy légi harc végrehajtásához megfelelő helyzetbe kerüljön, 2. Légiharc: a légijármű személyzetek, kötelékek szervezett, fegyveres, intenzív harctevékenysége a levegőben, amely a légi ellenség megsemmisítésére, illetve szándékának meghiúsítására irányul, 3. Véletlen fegyveralkalmazás: a fedélzeti fegyverzet nem szándékolt alkalmazása (rakéta, illetve fedélzeti tűzfegyver tűzkiváltása), amelyet emberi vagy technikai hiba okoz. Hatálybalépés 10. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. Dr. Szekeres Imre s. k., honvédelmi miniszter