51/2013. (XII. 2.) NVB határozata. A Nemzeti Választási Bizottság L. E., M-né D. Zs., R. Zs., V. J-né, T. G-né, T. B, V. J., V. E., T-né T. A., K. F-né, K. F., K. K., L. I., E. A-né, N. Z-né, E. R., F. D., L-né M. B., B. J-né, H. T-né, M.…

51/2013. (XII. 2.) NVB határozata. A Nemzeti Választási Bizottság L. E., M-né D. Zs., R. Zs., V. J-né, T. G-né, T. B, V. J., V. E., T-né T. A., K. F-né, K. F., K. K., L. I., E. A-né, N. Z-né, E. R., F. D., L-né M. B., B. J-né, H. T-né, M. M., H. R., N. L. és K-né H. M. magánszemélyek (a továbbiakban: beadványozók) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő határozatot: A Nemzeti Választási Bizottság az „Egyetért-e Ön azzal, hogy a közjegyzői, végrehajtói, és minden hatósági tevékenység, csak állami alkalmazotti, és ne magánvállalkozási formában legyen végezhető?” kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja.

A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – a Kúriához címzett kifogást lehet benyújtani a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest, Pf. 547; fax: 06-1-795-0304). A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. Az illeték mértéke 15 000 Ft. A kifogás benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.

Indokolás I. A beadványozók 2013. október 31-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtották be a Nemzeti Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban:

Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából.

Az országos népszavazás, illetőleg népi kezdeményezés során alkalmazandó aláírásgyűjtő ív tartalmát a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: régi Ve.) 118. § (3)–(5) bekezdései, mintáját a régi Ve. 153. §

A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán szereplő kérdés nem felel meg az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének sem. Az egyértelműség követelménye a népszavazáshoz való jog érvényesülésének garanciája, melyet a választópolgár és a jogalkotó aspektusából is vizsgálni szükséges. Az egyértelműség követelménye azt jelenti, hogy a kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni, az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen legyen értelmezhető, a kérdésre igennel vagy nemmel lehessen felelni. A kérdés egyértelműségének megállapításakor azt is vizsgálni kell, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja-e dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles.

A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán szereplő kérdés legalább három kérdést foglal magában, amelyek külön-külön is megválaszolhatók, így a választópolgárnak nincs lehetősége megkülönböztetést tenni, és részkérdésenként véleményt nyilvánítani a kezdeményezésről.

A Bizottság megállapítja továbbá, hogy a kérdésben szereplő „állami alkalmazott” kifejezés többféle értelmezési lehetőséget is felvet, melynek okán az sem a választópolgár, sem a jogalkotó számára nem egyértelmű. A kérdésből nem derül ki, hogy ezen alanyi kör csak a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 1. § (2) bekezdésében meghatározott központi államigazgatási szervekkel (a továbbiakban: közigazgatási szerv) közszolgálati, közalkalmazotti, illetve kormányzati szolgálati jogviszonyban állókat jelenti, vagy minden, a közigazgatási szervvel munkaviszonyban álló személyt, így a fentiekben említetteken túl a vállalkozási vagy megbízási szerződésen alapuló munkaviszonyban állókat is magában foglalja esetleg a helyi önkormányzat képviselő-testületének, illetve a közös önkormányzati hivatal köztisztviselőjét is.

A közigazgatási hatósági ügy fogalmát a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 12. §-ának (2) bekezdése határozza meg. A hivatkozott jogszabályhely

A Bizottság álláspontja szerint nem egyértelmű, hogy a kezdeményezés alapján csak államigazgatási szerv végezhetne hatósági tevékenységet és ezáltal például a helyi önkormányzat képviselő-testülete, a polgármester és a jegyző nem, vagy tekintettel arra, hogy Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) preambuluma szerint a helyi önkormányzatok az egységes állami szervezetrendszer részei, a kezdeményezés arra irányul, hogy hatósági ügy intézésére, valamint a kezdeményezésben nevesített „közjegyzői, végrehajtói tevékenység”-re csak a Ket. 12. § (2) bekezdés a)–d) pontjaiban nevesített közigazgatási hatóság rendelkezzen hatáskörrel.

A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy a kérdés azért sem felel meg az egyértelműség követelményének, mert megtévesztő, ugyanis azt a téves látszatot kelti, mintha jelenleg a közjegyzői és végrehajtói tevékenységet kizárólag magánvállalkozási formában lehetne folytatni.

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi III. törvény 225. § (1) bekezdése szerint a végrehajtás elrendelését és foganatosítását a bíróság, illetve a közjegyző, továbbá a törvényben meghatározott más szervek és személyek, így különösen a következők végzik:

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi III. törvény 256. § (1) bekezdése szerint a törvényszéki végrehajtó, a törvényszéki végrehajtó-helyettes és a törvényszéki végrehajtójelölt a törvényszéknél szolgálati viszonyban álló bírósági tisztviselő, azaz ezen tisztségek nem magánvállalkozási formában gyakorolt tevékenységek. Tekintettel arra, hogy a kérdés a választópolgárok számára ezzel ellentétes tartalmú kijelentést tartalmaz, ezért az megtévesztő, így nem felel meg az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének.

A leírtak alapján a kérdésben tartott népszavazás alkalmával a választópolgárok számára nem lenne egyértelmű, hogy aláírásukkal, illetve szavazatukkal pontosan mit támogatnak, illetve a kezdeményezésben tartott érvényes és eredményes népszavazás esetén az Országgyűlés számára nem lenne egyértelmű, hogy pontosan milyen tartalmú jogszabály megalkotására kötelezné a népszavazás eredménye.

A Nemzeti Választási Bizottság – az Nsztv. 10. § c) és e) pontja alapján, mivel a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelmények és az aláírásgyűjtő ív nem felel meg a régi Ve.-ben foglalt követelményeknek – az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.

II. A határozat a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 349. § (1) bekezdés c) pontján és (2) bekezdésén, az Nsztv. 2. §-án, a 10. § c) és e) pontjain, a 13. §-án, a Mötv. preambulumán, a Ket. 12. § (2) és (3) bekezdésén, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi III. törvény 225. § (1) és a 256. § (1) bekezdésein, a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagja és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 1. § (2) bekezdésén, a régi Ve.

118. §(3)-(5) bekezdésein, a 124/A. § (3) bekezdés b) pontján, a 153. § (1) bekezdés e) pontján, a 11/2008. (III. 1.) ÖTM

rendeleten, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a régi Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 39. § (3) bekezdés d) pontján, 42. § (1) bekezdés g) pontján, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2013. november 26. Dr. Patyi András s. k., a Nemzeti Választási Bizottság elnöke