33/2003. (XII. 9.) PM rendelete a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap működésével összefüggő szabályokról

Miről szól ez a jogszabály?

Ez a rendelet a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap működésével kapcsolatos szabályokat rögzíti, meghatározva az Alapkezelő feladatait és a szerződéskötés, díjfizetés, valamint kártalanítás folyamatát.

Kire vonatkozik: A Magyar Államkincstárra, mint az Alap kezelőjére (Alapkezelő); Azokra a személyekre, akik szerződést kötnek az Alappal (szerződők) és az adományozókra.

Határidők:

A kockázatviselés és a kártalanításra való jogosultság a 30 napos határidőt követő napon kezdődik, feltéve, hogy az első időszakra esedékes díj befizetése a 30. napig megtörtént.
A szerződőnek a káreseményt 15 napon belül írásban be kell jelentenie az Alapkezelőnek.
Az Alapkezelőnek a bejelentést követő 30 napon belül fel kell mérnie a károkat, és további 15 napon belül ki kell fizetnie a kártalanítást.

Fő adatok

Ország: Magyarország
Jogterület: Egyéb jogszabályok
Forrás: MultiLegalPile/
Szöveg letöltve: 2026-07-07
Magyarázat frissítve: 2026-07-08

Mit szabályoz ez a jogszabály?

Az Alapkezelő feladatait, mint például szerződéskötés, nyilvántartás, befizetések és kifizetések kezelése.
A szerződéskötés folyamatát, a kockázatviselés kezdetét és a szerződés mellékleteit.
A díjfizetés mértékét, gyakoriságát és a szerződés megszűnésének feltételeit.
A károk bejelentését, felmérését és a kártalanítás kifizetésének határidejét.

Kire vonatkozik ez a jogszabály?

A Magyar Államkincstárra, mint az Alap kezelőjére (Alapkezelő).
Azokra a személyekre, akik szerződést kötnek az Alappal (szerződők) és az adományozókra.

Melyek a főbb pontok?

A szerződőnek a szerződés megkötéséhez szükséges adatokat tartalmazó, aláírt ajánlatát és mellékleteit az Alapkezelőnek vagy megbízottjának igazoltan át kell vennie.
A kockázatviselés és a kártalanításra való jogosultság a 30 napos határidőt követő napon kezdődik, feltéve, hogy az első időszakra esedékes díj befizetése a 30. napig megtörtént.
A szerződőnek a káreseményt 15 napon belül írásban be kell jelentenie az Alapkezelőnek.
Az Alapkezelőnek a bejelentést követő 30 napon belül fel kell mérnie a károkat, és további 15 napon belül ki kell fizetnie a kártalanítást.

Egyéb jogszabályok

255/2014. (X. 10.) Korm. rendelete a 2014–2020 programozási időszakra rendelt források felhasználására vonatkozó uniós…

5/2012. (III. 1.) NGM rendelete az elemi költségvetésről

2018. XL. törvény Magyarország 2019. központi költségvetésének megalapozásáról

261/2012. (X. 11.) KE határozata kitüntetés adományozásáról

34/2018. (XII. 3.) AM rendelete az élelmiszer-vállalkozás működéséhez szükséges szakképesítésekről

122/2019. (III. 19.) KE határozata kitüntetés adományozásáról

1491/2016. (IX. 15.) Korm. határozata a digitális termékek és szolgáltatások exportjának növeléséről, Magyarország…

1310/2012. (VIII. 23.) Korm. határozata az egyes beruházási projektek kapcsán felmerülő régészeti feltárási költségek…

Egyéb jogszabályok

Jogszabály szövege

33/2003. (XII. 9.) PM rendelete a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap működésével összefüggő szabályokról.

A Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapról szóló 2003. évi LVIII. törvény (a továbbiakban:

Tv.) 10. §-a (5) bekezdésének a)—d) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján — az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban — a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya 1. § A rendelet hatálya kiterjed

a)a Magyar Államkincstárra, a Wesselényi Miklós Ár és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap kezelőjére (a továbbiakban: Alapkezelő);

b)a Tv. 2. § f) pontjában meghatározott szerződőre;

c)a Tv. 2. § g) pontjában meghatározott adományo zóra, valamint

d)az Alapkezelő meghatározott feladatait szerződés alapján ellátó megbízottjára. Település Megye Jellemző minősítés Település Megye Jellemző minősítés Az Alapkezelő feladatai 2. § (1) Alapkezelő feladata:

a)a Tv. 3. §-a szerinti szerződések megkötése;

b)a szerződések, valamint szerződők személyes adatai nak nyilvántartása és kezelése; a káresemény bekövetkezését követően a károk felmérése;

c)az adományozók adatainak nyilvántartása, valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti igazolás kiadása;

d)befizetések fogadása;

e)kifizetések teljesítése a szerződők felé.

(2)Az Alapkezelő az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt feladatai körében

a)a lakóingatlan (lakás céljára szolgáló felépítmény) érték- és állapotfelmérését,

b)a szerződés megkötését,

c)a káresemény bekövetkezését követően a lakóingat lanban keletkezett károk felmérését az Alapkezelővel kötött szerződés alapján más is elláthatja.

Az Alapkezelő számlaszáma 3. § Az Alapkezelő az Alap pénzeszközeit a Wesselényi Alap elnevezésű 10032000-00285922-00000000 számú kincstári előirányzat-felhasználási keretszámlán köteles kezelni.

A szerződéssel kapcsolatos eljárás, a kockázatviselés kezdete 4. §

(1)A szerződő közvetlenül az Alapkezelővel, vagy az Alapkezelő megbízásából eljáró megbízott útján köthet szerződést. Az Alapkezelő a szerződés megkötését csak jogszabályban meghatározott esetekben tagadhatja meg.

(2)A Tv. 4. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott 30 napos határidő kezdő időpontja az a nap, amelyen a szerződőnek a szerződés megkötéséhez szükséges adatokat tartalmazó, aláírt szerződéses ajánlatát (az Alapkezelő által kiadott formanyomtatványt), valamint a szerződés elválaszthatatlan mellékletét képező iratokat az Alapkezelő vagy megbízottja igazoltan átvette. A 30 napos határidőt követő nap az Alapkezelő részéről a kockázatviselés, a szerződő részéről a díjfizetéses időszak (egyben az adott feltételek szerinti kártalanításra vonatkozó jogosult ság) kezdőnapja. A 30. napot követő napon a kockázatviselés és kártalanításra vonatkozó jogosultság abban az esetben veszi kezdetét, amennyiben az első időszakra esedékes díj befizetése a szerződő által a 30. napig megtörtént.

A kockázatviselés kezdete nem eshet korábbi időpontra, mint az első időszakra esedékes díj befizetésének napját követő nap.

(3)A szerződés elválaszthatatlan mellékletét képezi: a) a Tv. 3. § b) pontja szerinti engedély meglétéről a lakóingatlan fekvése szerinti illetékes települési önkormányzat által kiadott igazolás;

b)a szerződő írásbeli nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a szerződő a szerződés tárgyát képező lakóingatlan tulajdonosa, vagy a fenti körülményt igazoló tulajdoni lap 30 napnál nem régebbi másolata;

c)a szerződő írásbeli nyilatkozata a lakóingatlan (felépítmény) — a díjfizetés és a kártalanítás alapjául szolgáló — értékéről, állapotáról és a díjfizetés gyakoriságáról.

(4)A Tv. 5. § (3) bekezdése alapján a szerződő szociális helyzetét a szerződő állandó lakhelye szerinti illetékes települési önkormányzat jegyzőjének — az önkormányzat szociális rendeletében e támogatási formára meghatározott kritériumok szerint kiadott — igazolása alapján kell megítélni, amelyet annak a szerződés megkötésekor történő érvényesítése céljából a szerződő köteles a (2) bekezdés szerinti szerződéses ajánlathoz csatolni.

(5)A Tv. 5. § (3) bekezdése alapján a szerződőnek — rászorultsága esetén — a szociális helyzetét a (4) bekezdésben meghatározott módon évente, legkésőbb a naptári évet megelőző év december 1-jéig kell igazolnia a díjkedvezményre való jogosultság fennmaradása érdekében.

(6)A szerződés fennállásának időtartama alatt keletkezett szociális rászorultság (4) bekezdés szerinti — legkésőbb december 1-jéig történő — igazolása a bejelentést követő naptári évben jár díjkedvezménnyel.

(7)A káresemény bekövetkezése után, a kártalanítás kifizetését követően a lakóingatlan állapota és értéke tekintetében bármelyik szerződő fél kezdeményezheti a szerződés módosítását. A szerződés módosítását megelőzően az Alapkezelő jogosult felmérni a lakóingatlan értékét és állapotát.

(8)A lakóingatlan állapota és értéke tekintetében — annak változása miatt — szerződő bármikor kezdeményezheti a szerződés módosítását. Az Alapkezelő bármikor jogosult felmérni a lakóingatlan értékét és állapotát.

(9)Az Alapkezelő a korábbi szerződés megszűnését követő 1 éven belül nem köthet ugyanazzal a tulajdonossal ugyanazon ingatlanra vonatkozóan újabb szerződést, ha a korábbi szerződés a szerződő felmondása, díjnemfizetése vagy egyéb szerződésszegő magatartása miatt szűnt meg.

Befizetések mértéke és teljesítése 5. § (1) A szerződő által fizetendő éves díj mértékét e rendelet melléklete tartalmazza. A díjat a lakóingatlan szerződésben meghatározott (a szerződő bejelentésén alapuló, az Alapkezelő által bármikor ellenőrizhető) értéke, a lakóingatlan helye szerinti település Tv. 10. § (6) bekezdése alapján kiadott KvVM—BM együttes rendeletben megállapított veszélyeztetettségi besorolása és az erre vonatkozó korrekciós tényező figyelembevételével kell kiszámítani. A korrekciós tényező az ,,A’’ kategória esetében 1; a ,,B’’ kategória esetében 0,8; a ,,C’’ kategória esetében 0,6.

(2)A szerződő a befizetéseket a szerződésben megállapított módon

a)negyedéves,

b)féléves, vagy

c)éves gyakorisággal átutalási megbízás, illetőleg készpénz-átutalási megbízás útján teljesítheti a 3. §-ban meghatározott számlára.

(3)Az első kockázatviselési időszakra esedékes díj befizetésének határideje a 4. § (2) bekezdés szerinti 30 napos határidő utolsó napja.

A szerződés megszűnése 6. § (1) A befizetés esedékességétől számított 60. nap elteltével a szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a szerződő halasztást nem kapott.

(2)A szerződést a szerződő 30 napos felmondási idővel, írásban mondhatja fel.

(3)Az Alapkezelő a szerződést kizárólag a szerződő súlyosan szerződésszegő magatartása esetén mondhatja fel.

Felhasználás, nyilvántartás, ellenőrzés szabályai 7. § (1) Az Alap felhasználását — a Tv. és a jelen rendelet előírásainak megfelelően — a pénzügyminiszter és az Alapkezelő külön megállapodása szabályozza.

(2)A beszámolással és a könyvvezetéssel kapcsolatos kötelezettségnek az Alap vonatkozásában az államháztar tásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban:

Áht.) 57. § (3) bekezdésének megfelelően, a vonatkozó jogszabály szerint kell eleget tenni.

(3)Az Alap működésének és gazdálkodásának ellenőrzését az Alapkezelő látja el az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet és a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet alapján.

Károk felmérése, kártalanítás kifizetése 8. § (1) A szerződő köteles az Alapkezelőnek a káreseményt — illetve vészhelyzettel egyidejűleg bekövetkező káresemény esetén a vészhelyzet elmúltát — követő 15 napon belül a káreseményt írásban bejelenteni. Vészhelyzet esetén a bejelentési határidő azon a napon kezdődik, amikor a káresemény helyszíne biztonságosan és hatóságilag engedélyezett módon megközelíthetővé vált.

(2)Késedelmes kárbejelentés esetén az időmúlás következtében már nem igazolható károkkal kapcsolatban kártalanítás nem jár.

(3)Az Alapkezelő köteles a bejelentést követő 30 napon belül a károkat felmérni és további 15 napon belül a kártalanítás összegét meghatározni és a szerződő részére kifizetni. Amennyiben a kárkifizetés megalapozásához a szokásos és általánosan alkalmazott eljáráshoz képest további eljárás és ezzel járó dokumentáció szükséges, úgy a kártalanítási összeg megállapítása és ennek a szerződő részére történő kifizetése az utolsó irat beérkezését követő 15 napon belül történik.

Záró rendelkezések 9. § (1) A Tv. 10. § (7) bekezdése alapján 2005. december 31-ig a szerződés e rendelet 4. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott engedélyre vonatkozó igazolás hiányában is megköthető. A már megkötött szerződés megszűnik, amennyiben a szerződő a fenti időpontig nem igazolta a Tv.

3.§ b) pontjában előírt feltételek meglétét.

(2)Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Dr. László Csaba s. k., pénzügyminiszter

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.