33/2003. (XII. 9.) PM rendelete a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap működésével összefüggő szabályokról.

33/2003. (XII. 9.) PM rendelete a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap működésével összefüggő szabályokról. A Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapról szóló 2003. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 10. §-a (5) bekezdésének a)—d) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján — az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban — a következőket rendelem el: A rendelet hatálya 1. § A rendelet hatálya kiterjed a) a Magyar Államkincstárra, a Wesselényi Miklós Ár és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap kezelőjére (a továbbiakban: Alapkezelő); b) a Tv. 2. § f) pontjában meghatározott szerződőre; c) a Tv. 2. § g) pontjában meghatározott adományo zóra, valamint d) az Alapkezelő meghatározott feladatait szerződés alapján ellátó megbízottjára. Település Megye Jellemző minősítés Település Megye Jellemző minősítés Az Alapkezelő feladatai 2. § (1) Alapkezelő feladata: a) a Tv. 3. §-a szerinti szerződések megkötése; b) a szerződések, valamint szerződők személyes adatai nak nyilvántartása és kezelése; a káresemény bekövetkezését követően a károk felmérése; c) az adományozók adatainak nyilvántartása, valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti igazolás kiadása; d) befizetések fogadása; e) kifizetések teljesítése a szerződők felé. (2) Az Alapkezelő az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt feladatai körében a) a lakóingatlan (lakás céljára szolgáló felépítmény) érték- és állapotfelmérését, b) a szerződés megkötését, c) a káresemény bekövetkezését követően a lakóingat lanban keletkezett károk felmérését az Alapkezelővel kötött szerződés alapján más is elláthatja. Az Alapkezelő számlaszáma 3. § Az Alapkezelő az Alap pénzeszközeit a Wesselényi Alap elnevezésű 10032000-00285922-00000000 számú kincstári előirányzat-felhasználási keretszámlán köteles kezelni. A szerződéssel kapcsolatos eljárás, a kockázatviselés kezdete 4. § (1) A szerződő közvetlenül az Alapkezelővel, vagy az Alapkezelő megbízásából eljáró megbízott útján köthet szerződést. Az Alapkezelő a szerződés megkötését csak jogszabályban meghatározott esetekben tagadhatja meg. (2) A Tv. 4. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott 30 napos határidő kezdő időpontja az a nap, amelyen a szerződőnek a szerződés megkötéséhez szükséges adatokat tartalmazó, aláírt szerződéses ajánlatát (az Alapkezelő által kiadott formanyomtatványt), valamint a szerződés elválaszthatatlan mellékletét képező iratokat az Alapkezelő vagy megbízottja igazoltan átvette. A 30 napos határidőt követő nap az Alapkezelő részéről a kockázatviselés, a szerződő részéről a díjfizetéses időszak (egyben az adott feltételek szerinti kártalanításra vonatkozó jogosult ság) kezdőnapja. A 30. napot követő napon a kockázatviselés és kártalanításra vonatkozó jogosultság abban az esetben veszi kezdetét, amennyiben az első időszakra esedékes díj befizetése a szerződő által a 30. napig megtörtént. A kockázatviselés kezdete nem eshet korábbi időpontra, mint az első időszakra esedékes díj befizetésének napját követő nap. (3) A szerződés elválaszthatatlan mellékletét képezi: a) a Tv. 3. § b) pontja szerinti engedély meglétéről a lakóingatlan fekvése szerinti illetékes települési önkormányzat által kiadott igazolás; b) a szerződő írásbeli nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a szerződő a szerződés tárgyát képező lakóingatlan tulajdonosa, vagy a fenti körülményt igazoló tulajdoni lap 30 napnál nem régebbi másolata; c) a szerződő írásbeli nyilatkozata a lakóingatlan (felépítmény) — a díjfizetés és a kártalanítás alapjául szolgáló — értékéről, állapotáról és a díjfizetés gyakoriságáról. (4) A Tv. 5. § (3) bekezdése alapján a szerződő szociális helyzetét a szerződő állandó lakhelye szerinti illetékes települési önkormányzat jegyzőjének — az önkormányzat szociális rendeletében e támogatási formára meghatározott kritériumok szerint kiadott — igazolása alapján kell megítélni, amelyet annak a szerződés megkötésekor történő érvényesítése céljából a szerződő köteles a (2) bekezdés szerinti szerződéses ajánlathoz csatolni. (5) A Tv. 5. § (3) bekezdése alapján a szerződőnek — rászorultsága esetén — a szociális helyzetét a (4) bekezdésben meghatározott módon évente, legkésőbb a naptári évet megelőző év december 1-jéig kell igazolnia a díjkedvezményre való jogosultság fennmaradása érdekében. (6) A szerződés fennállásának időtartama alatt keletkezett szociális rászorultság (4) bekezdés szerinti — legkésőbb december 1-jéig történő — igazolása a bejelentést követő naptári évben jár díjkedvezménnyel. (7) A káresemény bekövetkezése után, a kártalanítás kifizetését követően a lakóingatlan állapota és értéke tekintetében bármelyik szerződő fél kezdeményezheti a szerződés módosítását. A szerződés módosítását megelőzően az Alapkezelő jogosult felmérni a lakóingatlan értékét és állapotát. (8) A lakóingatlan állapota és értéke tekintetében — annak változása miatt — szerződő bármikor kezdeményezheti a szerződés módosítását. Az Alapkezelő bármikor jogosult felmérni a lakóingatlan értékét és állapotát. (9) Az Alapkezelő a korábbi szerződés megszűnését követő 1 éven belül nem köthet ugyanazzal a tulajdonossal ugyanazon ingatlanra vonatkozóan újabb szerződést, ha a korábbi szerződés a szerződő felmondása, díjnemfizetése vagy egyéb szerződésszegő magatartása miatt szűnt meg. Befizetések mértéke és teljesítése 5. § (1) A szerződő által fizetendő éves díj mértékét e rendelet melléklete tartalmazza. A díjat a lakóingatlan szerződésben meghatározott (a szerződő bejelentésén alapuló, az Alapkezelő által bármikor ellenőrizhető) értéke, a lakóingatlan helye szerinti település Tv. 10. § (6) bekezdése alapján kiadott KvVM—BM együttes rendeletben megállapított veszélyeztetettségi besorolása és az erre vonatkozó korrekciós tényező figyelembevételével kell kiszámítani. A korrekciós tényező az ,,A’’ kategória esetében 1; a ,,B’’ kategória esetében 0,8; a ,,C’’ kategória esetében 0,6. (2) A szerződő a befizetéseket a szerződésben megállapított módon a) negyedéves, b) féléves, vagy c) éves gyakorisággal átutalási megbízás, illetőleg készpénz-átutalási megbízás útján teljesítheti a 3. §-ban meghatározott számlára. (3) Az első kockázatviselési időszakra esedékes díj befizetésének határideje a 4. § (2) bekezdés szerinti 30 napos határidő utolsó napja. A szerződés megszűnése 6. § (1) A befizetés esedékességétől számított 60. nap elteltével a szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a szerződő halasztást nem kapott. (2) A szerződést a szerződő 30 napos felmondási idővel, írásban mondhatja fel. (3) Az Alapkezelő a szerződést kizárólag a szerződő súlyosan szerződésszegő magatartása esetén mondhatja fel. Felhasználás, nyilvántartás, ellenőrzés szabályai 7. § (1) Az Alap felhasználását — a Tv. és a jelen rendelet előírásainak megfelelően — a pénzügyminiszter és az Alapkezelő külön megállapodása szabályozza. (2) A beszámolással és a könyvvezetéssel kapcsolatos kötelezettségnek az Alap vonatkozásában az államháztar tásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 57. § (3) bekezdésének megfelelően, a vonatkozó jogszabály szerint kell eleget tenni. (3) Az Alap működésének és gazdálkodásának ellenőrzését az Alapkezelő látja el az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet és a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet alapján. Károk felmérése, kártalanítás kifizetése 8. § (1) A szerződő köteles az Alapkezelőnek a káreseményt — illetve vészhelyzettel egyidejűleg bekövetkező káresemény esetén a vészhelyzet elmúltát — követő 15 napon belül a káreseményt írásban bejelenteni. Vészhelyzet esetén a bejelentési határidő azon a napon kezdődik, amikor a káresemény helyszíne biztonságosan és hatóságilag engedélyezett módon megközelíthetővé vált. (2) Késedelmes kárbejelentés esetén az időmúlás következtében már nem igazolható károkkal kapcsolatban kártalanítás nem jár. (3) Az Alapkezelő köteles a bejelentést követő 30 napon belül a károkat felmérni és további 15 napon belül a kártalanítás összegét meghatározni és a szerződő részére kifizetni. Amennyiben a kárkifizetés megalapozásához a szokásos és általánosan alkalmazott eljáráshoz képest további eljárás és ezzel járó dokumentáció szükséges, úgy a kártalanítási összeg megállapítása és ennek a szerződő részére történő kifizetése az utolsó irat beérkezését követő 15 napon belül történik. Záró rendelkezések 9. § (1) A Tv. 10. § (7) bekezdése alapján 2005. december 31-ig a szerződés e rendelet 4. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott engedélyre vonatkozó igazolás hiányában is megköthető. A már megkötött szerződés megszűnik, amennyiben a szerződő a fenti időpontig nem igazolta a Tv. 3. § b) pontjában előírt feltételek meglétét. (2) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Dr. László Csaba s. k., pénzügyminiszter