Röviden
Ez a rendelet a szilárd ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia értékének, valamint az érték számítására vonatkozó szabályokat állapítja meg. Célja a bányajáradék fizetésének alapjául szolgáló értékek meghatározása.
Amit szabályoz
- A kitermelt ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia értékének számítási módját.
- A bányajáradék mértékét a különböző típusú nyersanyagok esetében.
- A bányajáradék önbevallásának és befizetésének szabályait.
- A nyilvántartási és bizonylatolási kötelezettségeket.
Akire vonatkozik
- Azokra, akik a bányászatról szóló törvény szerint bányajáradék-fizetésre kötelezettek.
- Bányavállalkozókra és egyéb hatósági engedéllyel ásványi nyersanyagot kitermelő engedélyesekre.
Kulcspontok
- A járadékköteles mennyiség a kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége csökkentve az ásványvagyon-veszteséggel.
- Szilárd ásványi nyersanyagoknál az érték a járadékköteles mennyiség (m3) és a fajlagos érték (Ft/m3) szorzata.
- Energetikai célra hasznosított geotermikus energia esetében az érték a kitermelt, +30 °C-ot meghaladó hőmérsékletű energiahordozóból kinyert energiamennyiség (GJ) és a fajlagos érték (Ft/GJ) szorzata.
- A bányajáradék önbevallást a Magyar Államkincstárnál vezetett „Bányajáradék befizetés” számlára kell teljesíteni, és a nyilvántartásokat, bizonylatokat 5 évig meg kell őrizni.
📄 Jogszabály szövege
118/2003. (VIII. 8.) Korm. rendelete a szilárd ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, illetve az érték számítására vonatkozó szabályoknak a megállapításáról.
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 20. §-ának (11) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a szilárd ásványi nyersanyagok és az energetikai célra kinyert geotermikus energia fajlagos értékét,
illetve az érték számítására vonatkozó szabályokat a
Kormány a következők szerint állapítja meg:
A rendelet hatálya 1. § E rendelet hatálya kiterjed a Bt. 20. § (2) bekezdése
szerint bányajáradék-fizetésre kötelezettekre.
Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában:
1. Kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége (m3): a ható
sági határozatban meghatározott ásványi nyersanyag
természetes előfordulási helyéről elválasztott (lefejtett,
felszínre hozott) mennyisége.
2. Ásványvagyon-veszteség (m3): műszaki üzemi tervet
jóváhagyó határozatban engedélyezett ásványvagyon-veszteség. Amennyiben a műszaki üzemi terv határozat a veszteség mértékéről nem rendelkezik, a veszteség mértéke 0%.
3. Járadékköteles mennyiség: a kitermelt ásványi nyersanyag mennyiség ásványvagyon-veszteséggel csökkentett
mennyisége (m3):
— a szénhidrogének és széndioxid gáz esetében a kútfejen mért, vagy a kútfejre visszaszármaztatott módon meghatározott kitermelt mennyiség (m3, GJ, t);
— a geotermikus energia esetében a kitermelt,
+ 30 ˚C-ot meghaladó hőmérsékletű energiahordozóból
kinyert energiamennyiség energetikai célra hasznosított
mennyisége (GJ).
A kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége után keletkező
érték meghatározására vonatkozó szabályok
3. § (1) Szilárd ásványi nyersanyagok esetében
a) a kitermelt ásványi nyersanyag után keletkező érték
a meghatározott ásványi nyersanyag járadékköteles
mennyiségének (m3) és az e rendelet 1/b. számú mellékletében meghatározott fajlagos érték (Ft/m3) szorzatával képzett összeg (Ft);
b) a fizetendő bányajáradék mértéke hatósági engedély
alapján végzett kitermelés esetén az a) pont szerint keletkezett érték Bt. 20. § (3) bekezdés c)—e) pont szerinti százaléka;
c) a jogosulatlanul kitermelt ásványi nyersanyag után
fizetendő bányajáradék mértéke a kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségének (m3) és az e rendelet 1/b. számú
mellékletében meghatározott fajlagos érték (Ft/m3) szorzatával képzett összeg (Ft) 100%-a;
d) a kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségét a bányavállalkozó és az egyéb hatósági engedéllyel ásványi nyersanyagot kitermelő engedélyes bányamérési (fölmérési)
módszerekkel vagy egyéb alkalmas módon köteles meghatározni. A meghatározás módját és eredményét bizonylatolni kell, és a kitermelést mint változást a bányaművelési
térképen fel kell tüntetni;
e) az értékszámítás szabályait a rendelet 1/a. számú
melléklete tartalmazza.
(2) Energetikai célra hasznosított geotermikus energia
esetében a) a kitermelt geotermikus energia után keletkező érték a kitermelt, +30 ˚C-ot meghaladó hőmérsékletű energiahordozóból kinyert energiamennyiségnek (GJ) és az
e rendelet 2/b. számú mellékletében meghatározott fajlagos
érték (Ft/GJ) szorzatával képzett összeg (Ft);
b) a fizetendő bányajáradék mértéke hatósági engedély
alapján végzett kitermelés esetén az a) pont szerint keletkezett érték Bt. 20. § (7) bekezdés szerinti százaléka;
c) az energetikai célra kinyert geotermikus energia
mennyiségét a bányavállalkozó köteles meghatározni.
Ennek érdekében mérnie kell az energiahordozó hőmérsékletét a kinyerésre szolgáló berendezés bemeneti és kimeneti pontján, valamint a felhasznált energiahordozó
mennyiségét;
d) az értékszámítás szabályait a rendelet 2/a. számú
melléklete tartalmazza.
(3) Kőolaj esetében
a) a kitermelt kőolaj mennyisége után keletkező érték
a kitermelt kőolaj mennyiségének (t) és az e rendelet
3/a. számú melléklete szerint meghatározott fajlagos érték (Ft/t) szorzatával képzett összeg (Ft);
b) a fizetendő bányajáradék mértéke hatósági engedély
alapján végzett kitermelés esetén az a) pont szerint kelet
kezett érték Bt. 20. § (3) bekezdés a) pontja szerinti százaléka;
c) a bányavállalkozó köteles a kitermelt kőolaj menynyiségét meghatározni, továbbá a kitermelt mennyiséget
kitermelési bizonylatok alapján felszólításra igazolni;
d) az értékszámítás szabályait a rendelet 3/a. számú
melléklete tartalmazza.
(4) Szénhidrogén földgáz a) az 1998. január 1. után termelésbe állított mezőkön
kitermelt földgáz esetében
aa) a kitermelt földgáz mennyisége után keletkező érték a kitermelt földgáz mennyiségének (m3, GJ) és az e rendelet 4/a. számú melléklete szerint meghatározott fajlagos
érték (Ft/GJ) szorzatával képzett összeg (Ft),
ab) a fizetendő bányajáradék mértéke hatósági engedély alapján végzett kitermelés esetén az a) pont szerint
keletkezett érték Bt. 20. § (3) bekezdés a) pontja szerinti
százaléka,
ac) a bányavállalkozó köteles a kitermelt földgáz menynyiségét meghatározni, és a kitermelt mennyiséget kitermelési bizonylatok alapján felszólításra igazolni,
ad) az értékszámítás szabályait a rendelet 4/a. számú
melléklete tartalmazza;
b) az 1998. január 1. előtt termelésbe állított mezőkön
kitermelt földgáz esetében
ba) a kitermelt földgáz mennyisége után keletkező érték a kitermelt földgáz mennyiségének (m3, GJ) és az e rendelet 4/a. számú melléklete szerint meghatározott fajlagos
érték (Ft/GJ) szorzatával képzett összeg (Ft),
bb) a fizetendő bányajáradék mértéke hatósági engedély alapján végzett kitermelés esetén az a) pont szerint
keletkezett érték Bt. 20. § (3) bekezdés b) pontja szerinti
százaléka,
bc) a bányavállalkozó köteles a kitermelt földgáz menynyiségét meghatározni, és a kitermelt mennyiséget kitermelési bizonylatok alapján felszólításra igazolni,
bd) az értékszámítás szabályait a rendelet 4/a. számú
melléklete tartalmazza.
(5) Széndioxid földgáz esetében a) a kitermelt széndioxid földgáz után keletkező érték
a kitermelt mennyiségének (m3) és az e rendelet 5/a. számú
melléklete szerint meghatározott fajlagos érték (Ft/m3)
szorzatával képzett összeg (Ft),
b) a fizetendő bányajáradék mértéke hatósági engedély
alapján végzett kitermelés esetén az a) pont szerint keletkezett érték Bt. 20. § (3) bekezdés a) pontja szerinti százaléka,
c) a bányavállalkozó köteles a kitermelt széndioxid
földgáz mennyiségét meghatározni, és a kitermelt mennyiséget kitermelési bizonylatok alapján felszólításra igazolni,
d) az értékszámítás szabályait a rendelet 5/a. számú
melléklete tartalmazza.
A bányajáradék bevallására és befizetésére vonatkozó
rendelkezések 4. §
(1) Bányajáradék önbevallást a Bt. végrehajtásáról szóló
203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.)
4. §-ának (3) bekezdésében előírt határidőkre az e rendelet
mellékletei szerinti nyomtatványokon kell teljesíteni, és
egyidejűleg befizetni. A késedelmes befizetés esetén a
Magyar Bányászati Hivatal (a továbbiakban: MBH) külön
jogszabályban meghatározott késedelmi kamatot számít fel.
(2) A bányajáradékot a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01031513-00000000 számú ,,Bányajáradék
befizetés’’ elnevezésű számlára kell befizetni.
(3) Bányajáradék önbevallást akkor is kell tenni, ha az
adott időszakban bányajáradék fizetési kötelezettség nem
keletkezett.
(4) A bányavállalkozó és az egyéb hatósági engedéllyel
ásványi nyersanyagot kitermelő vállalkozó köteles olyan
nyilvántartást vezetni, amelyből megállapítható és ellenőrizhető egy adott időszakra bevallott bányajáradék meghatározásának és megfizetésének jogszerűsége.
(5) A bányavállalkozó és az egyéb hatósági engedéllyel
ásványi nyersanyagot kitermelő vállalkozó köteles az (1) és
(4) bekezdésben meghatározott nyilvántartást és bizonylatokat 5 évig megőrizni.
Záró rendelkezések 5. § (1) Ez a rendelet — a (2) bekezdésben foglalt kivétellel — 2004. január 1-jén lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a
bányajáradék meghatározásánál figyelembe veendő ásványi nyersanyag és a geotermikus energia értékének számításáról szóló 15/1994. (V. 27.) IKM rendelet (a továbbiakban: R.), valamint az azt módosító 11/2002. (III. 14.) GM
rendelet hatályát veszti.
(2) A 3. § (4) bekezdése, valamint e rendelet
4/a—4/e. számú mellékletei 2003. augusztus 9-én lépnek
hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti az R. 3. §
b) pontja, valamint 6/a—6/c. számú mellékletei, az R.
2. számú melléklete helyébe pedig e rendelet 6. számú
melléklete lép.
(3) A vállalkozó — a (4) bekezdésben foglalt kivétellel — a 2003. évben utolsóként esedékes bányajáradék önbevallás benyújtásával egyidejűleg köteles elszámolni a
zárókészlettel.
(4) Szénhidrogén földgáz kitermelés esetén a zárókészlettel 2003. augusztus 8-i fordulónappal kell elszámolni.
(5) A zárókészlet után a bányajáradékot a vállalkozó az
önbevallás benyújtásával egyidejűleg köteles megfizetni.
(6) E rendeletet az alkalmazás tapasztalatai alapján első
esetben 2004. december 31-ig, azt követően kétévenként
felül kell vizsgálni.
Dr. Medgyessy Péter s. k.,
miniszterelnök
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.