← Magyarország

56/2011. (XII. 31.) NGM rendelete a szakfeladatrendről és az államháztartási szakágazati rendről.

Röviden

Ez a rendelet az államháztartásban működő szervek tevékenységeinek, bevételeinek és kiadásainak egységes nyilvántartását és elszámolását szabályozza, a szakfeladatrend és az államháztartási szakágazati rend bevezetésével. Célja, hogy az Európai Unió statisztikai előírásainak megfelelően, átláthatóan lehessen követni a közpénzek felhasználását.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Főbb pontok

📄 Jogszabály szövege
56/2011. (XII. 31.) NGM rendelete a szakfeladatrendről és az államháztartási szakágazati rendről. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 109. § (3) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII.1.) Korm. rendelet 73. § b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. A szakfeladatrend 1. § (1) Az államháztartás központi és önkormányzati alrendszerébe tartozó szervek tevékenységeit, azok bevételeit és kiadásait az Európai Parlament és a Tanács a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról szóló 2006. december 20-i 1893/2006/EK rendelete (a továbbiakban R.) előírásainak teljesítése érdekében e rendeletben foglaltak szerint nyilvántartja és elszámolja. (2) A költségvetési szerv tevékenységeit az államháztartási szakfeladatok rendje (a továbbiakban: szakfeladatrend) szerint – szakfeladatszámmal és megnevezéssel – be kell sorolni, illetve a szakmai alaptevékenységeit az alapító okiratában – a (3)–(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – fel kell tüntetni. (3) A költségvetési szerv által ellátott közfeladatoknak és más végzett tevékenységeknek az Áht. 7. § (2) bekezdése szerinti elkülönítését, besorolását az ott meghatározott kritériumok alapján kell elvégezni. (4) A költségvetési szerv alapító okiratában nem kell feltüntetni az alábbi alaptevékenységeket: a) azokat az önálló szakfeladatot képező kiadási és bevételi elemeket, amelyek a szerv alapító okirat szerinti alaptevékenységének ellátásához kapcsolódnak, b) a költségvetési szerv 2. § (2)–(3) bekezdés szerint más szervek részére végzett tevékenységeinek szakfeladatait, c) a támogatási és befektetési célok szakfeladatait, d) a technikai szakfeladatokat és e) a költségvetési szerv közfeladata ellátására rendelkezésre álló kapacitásának kihasználását célzó, nem haszonszerzés céljából végzett tevékenységeinek szakfeladatait. 2. § (1) A költségvetési szerv bevételeit és kiadásait, valamint a fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap és a társadalombiztosítás pénzügyi alapja bevételeit és kiadásait a kezelő szerv azokon a szakfeladatokon számolja el, amelyek érdekében azok felmerültek. (2) A költségvetési szerv más költségvetési szervek részére végzett tevékenységeinek bevételeit, kiadásait az ellátott szerv azon a szakmai, 1. § (4) bekezdés szerinti vagy vállalkozási tevékenység szerinti szakfeladatain kell elszámolni, amelyek érdekében felmerültek, függetlenül attól, hogy az adott szakfeladatok az elszámolást végző költségvetési szerv alapító okiratában szerepelnek-e. (3) A (2) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni a) az olyan önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervnek is, amelyet az irányító szerv önállóan működő költségvetési szerv egyes pénzügyi-gazdálkodási, illetve üzemeltetési feladatainak ellátására jelölt ki, b) a kifejezetten más szervek pénzügyi-gazdálkodási és üzemeltetési tevékenységei ellátására létrehozott költségvetési szerveknek a más szervek részére végzett tevékenységei tekintetében, ha költségvetésükben az ellátott költségvetési szervek működésére, üzemeltetésére szolgáló előirányzat került meghatározásra, valamint c) a támogatási és a befektetési célok szakfeladatai tekintetében. 3. § (1) Támogatásból nem finanszírozható a szabad kapacitás kihasználását célzó, nem haszonszerzés céljából végzett alaptevékenység. A költségvetési szerv e tevékenységeiből származó bevételének fedeznie kell a végzett tevékenységgel összefüggő valamennyi közvetlen kiadást és az ahhoz hozzárendelhető közvetett kiadásokat. (2) A költségvetési szerv a (1) bekezdés szerinti alaptevékenységeit a szakmai alapfeladataitól elkülönülten tartja nyilván és számolja el. (3) Támogatásból nem finanszírozható a vállalkozási tevékenység. A költségvetési szerv e tevékenységéből származó bevételének fedeznie kell a végzett tevékenységgel összefüggő valamennyi közvetlen kiadást, az ahhoz hozzárendelhető közvetett kiadásokat, valamint az amortizációt. 4. § A közoktatási, a felsőoktatási és a közművelődési költségvetési szerv elkülönítetten jeleníti meg az alapító okiratában, tartja nyilván és számolja el a könyvtári állománya gyarapításából, valamint a települési, illetve térségi közösségi tér biztosításából fakadó feladatait, azok bevételeit és kiadásait. 5. § (1) E rendelet alkalmazásában támogatási célnak kell tekintetni a kiadást, ha nem a támogatásnyújtó közfeladatának ellátását, kiváltását, hanem valamely egyéb közösségi, társadalmi, gazdasági, szakpolitikai cél megvalósulását szolgálja, függetlenül a támogatásnyújtás konkrét formájától, illetve a támogatást és támogatásértékű bevételt, ha az nem az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 2. § a) pontja szerinti támogatás. (2) Államháztartási forrásból nyújtott pályázati vagy egyedi támogatás nyújtáskor a támogatói okiratban, támogatási szerződésben fel kell tüntetni a támogatási cél szakfeladatrend szerinti besorolását. 6. § E rendelet alkalmazásában akkor kell befektetési célúnak tekintetni a kiadást és a bevételt, ha a befektetés célja nem a befektető valamely közfeladatának ellátását, kiváltását segítő gazdasági társaság alapítása vagy e célból ilyenben részesedés vásárlása. 7. § (1) A költségvetési szervek, fejezeti kezelésű előirányzatok, elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének szakfeladatonkénti tervezése, elszámolása során az alaptevékenységek, a vállalkozási tevékenységek, támogatási és befektetési célú, valamint a technikai szakfeladatok megjelölése elkülönítetten történik. (2) Az (1) bekezdés szerinti elkülönítés a szakfeladat számához illesztett kódokkal történik. A használandó kód a) szakmai alaptevékenység (közfeladat) esetén „1”, b) szabad kapacitás terhére végzett nem haszonszerzési célú tevékenység esetén „2”, c) vállalkozási tevékenység esetén „3”, d) befektetési célú szakfeladat esetén „4”, e) államháztartáson kívüli támogatás esetén „5”, f) államháztartáson belüli támogatás esetén „6” g) technikai szakfeladat esetén „9”. 8. § (1) A szakfeladatrendet az 1. melléklet, szakfeladatok tartalmi meghatározásait és a hozzájuk kapcsolódó mutatókat a 2. melléklet, a használatot segítő útmutatót a 3. melléklet tartalmazza. (2) Azon szakfeladatok esetében, amelyekben a 2. melléklet nem tartalmaz külön meghatározást, az R. hazai alkalmazása, a Központi Statisztikai Hivatal Tevékenységek Egységes Osztályozási Rendszere (a továbbiakban: TEÁOR) szerinti meghatározást kell figyelembe venni. 2. Az államháztartási szakágazati rend 9. § (1) Az R. alapján a gazdaságstatisztikák készítéséhez a nemzetgazdaság gazdasági szervezeteit a főtevékenység alapján ágazatokba kell sorolni. A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerét és a tevékenységek tartalmi meghatározását a Központi Statisztikai Hivatal aktualizált TEÁOR módszertan ismerteti. (2) Az államháztartás szervezeteinek ágazati besorolására, a törzskönyvi nyilvántartásban a főtevékenység államháztartási szakágazatának megjelölésére – szakágazatszámmal és megnevezéssel – az államháztartási szakágazati rendet kell használni. (3) Az államháztartási szakágazati rend az államháztartási tevékenységek sajátosságait kifejező, a TEÁOR-hoz illeszkedő, annál részletesebb osztályozási rend. Az államháztartás szakágazati rendjét a 4. melléklet, a szakágazatok tartalmi leírását az 5. melléklet tartalmazza. (4) Az államháztartás szervezeteinek szakágazati besorolásakor a főtevékenység meghatározását a tevékenységekre jutó személyi juttatások és a munkaadókat terhelő juttatások együttes összege alapján kell elvégezni. Ezt az elvet kell követni olyan társulásoknál is, amely azonos ágazatba (kétszámjegyű TEÁOR) tartozó intézmények működtetésére szakosodott. A többcélú, több ágazatba (kétszámjegyű TEÁOR) tartozó tevékenységeket ellátó önkormányzati társulások, illetve önkormányzati ellátó és kisegítő szolgáltató tevékenységek esetében a „841116 Önkormányzati, valamint többcélú kistérségi társulási intézményeket ellátó, kisegítő szolgálatai” elnevezésű államháztartási szakágazatba kell besorolni az intézményt. 3. Záró rendelkezések 10. § E rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba. 11. § Amennyiben e rendelet alapján a költségvetési szerv közfeladatának, szakmai alaptevékenységeinek szakfeladatrend szerinti besorolása megváltozik, annak átvezetését a szerv alapító okiratában az egyéb okból szükségessé váló soron következő módosításkor, de legkésőbb 2012. december 31-ig kell az irányító szervnek végrehajtani. Dr. Matolcsy György s. k., nemzetgazdasági miniszter

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.