162/2008. (XII. 18.) AB határozat

162/2008. (XII. 18.) AB határozat. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldánya és az azon szereplő kérdés hitelesítése tárgyában hozott határozat ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 199/2008. (V. 19.) OVB határozatát megsemmisíti és az Országos Választási Bizottságot új eljárásra utasítja.

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

I. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 130. § (1) bekezdése alapján magánszemély kifogást nyújtott be az Alkotmánybírósághoz az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 199/2008. (V. 19.) OVB határozata ellen, amelyben az OVB határozatának megsemmisítését és az OVB új eljárásra utasítását kéri.

A 199/2008. (V. 19.) OVB határozat a Magyar Közlöny 77. számában 2008. május 22-én jelent meg. A kifogást 2008. június 5-én – a Ve. 130. § (1) bekezdésében előírt határidőn belül és módon – terjesztették elő.

Az OVB vitatott határozatában hitelesítette annak az országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ívnek a mintapéldányát, amelyen a következő kérdés szerepel: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az országgyűlési választásokon mandátumhoz jusson a pártlista, ha az azt állító párt területi listái elérik a választópolgárok által valamennyi területi pártlistára leadott és országosan összesített érvényes szavazatok 1 százalékát?”

Az OVB a döntését a következőkkel indokolta: „Az Országos Választási Bizottság 376/2007. (IX. 27.) OVB határozatával megtagadta az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését, arra hivatkozva, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés nem egyértelmű, mert megtéveszti a választópolgárokat. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor 64/2008. (IV. 30.) AB határozatával megsemmisítette az OVB határozatát, és a bizottságot új eljárásra utasította.

Az AB határozatának indokolása szerint az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény használja a pártlista fogalmat, így a kérdés egyértel műségének hiánya az OVB által megfogalmazott indok alapján nem állapítható meg.

Az Alkotmánybíróság határozatában foglaltakra tekintettel az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát hitelesíti.”

A kifogás benyújtójának álláspontja szerint az OVB-nek az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés d) pontja alapján meg kellett volna tagadnia a kérdés hitelesítését, mert az az Országgyűlés hatáskörébe tartozó szervezetalakítási kérdésnek minősül.

A kifogás benyújtója álláspontját az Alkotmánybíróság 25/2004. (VII. 7.) AB határozatában, 58/2006. (X. 13.), valamint 62/2007. (X. 17.) AB határozataiban kifejtett érvelésre alapítja.

Az indítványozó kifogásában idézi az Alkotmánybíróság e határozataiban – az Országgyűlés létszámára vonatkozó népszavazási kezdeményezések kapcsán – az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés d) pontjának értelmezésére vonatkozóan kifejtett álláspontját, mely szerint szervezetalakításnak minősül az is, ha az Országgyűlés a saját összetételét, a képviselők számát illetően hoz döntést.

II. Az Alkotmánybíróság a kifogásokat az Alkotmány, az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.), valamint a Ve. alábbi rendelkezései alapján vizsgálta meg:

III. A kifogás megalapozott. 1. Az Alkotmánybíróságnak a jelen ügyben irányadó hatáskörét az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § h) pontjában foglaltaknak megfelelően a Ve. 130. §-a határozza meg.

Az Alkotmánybíróságnak a kifogás alapján lefolytatott eljárása jogorvoslati eljárás, melynek során az Alkotmánybíróság – alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban – azt vizsgálja, hogy a beérkezett kifogás megfelel-e a Ve.-ben és az Nsztv.-ben foglalt feltételeknek, és az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítési eljárásában az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelően járt-e el.

Szerveket hozhat létre, szüntethet meg, alakíthat át, de határozati formában is hozhat egyes – pl. a saját belső szervezetére vonatkozó – szervezetalakító döntéseket.

Az Országgyűlés alkotmányozóként és törvényhozóként is szabályozhatja a saját létrejötte, működése szabályait.

Ugyanúgy, ahogyan bármely más szerv létrejöttére, alakulására, összetételére vonatkozó országgyűlési szabályozás szervezetalakításnak minősül, ennek minősül az is, ha az Országgyűlés a saját összetételét, a képviselők számát illetően hoz döntést.” (ABH 2004, 381, 385.) A hitelesítésre benyújtott aláírásgyűjtő ív mintapéldányán szereplő kérdés az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény 8. § (5) bekezdésének a) pontjában szabályozott ún. „parlamenti küszöb” öt százalékról egy százalékra való leszállítására irányul.

Az eredményes népszavazás nemcsak a választójogi szabályok módosításával járna, hanem jelentősen megváltoztatná az Országgyűlés összetételét, és szükségképpen maga után vonná az Országgyűlés belső szervezetének (frakciók, bizottságok stb.) átalakítását is.

Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán szereplő kérdés az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdésének d) pontjába ütközik. Ezért az Alkotmánybíróság a 199/2008. (V. 19.) OVB határozatot megsemmisítette és az OVB-t új eljárásra utasította.

Az Alkotmánybíróság, tekintettel az OVB határozat Magyar Közlönyben való megjelenésére, elrendelte e határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét.

Budapest, 2008. december 16. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke