126/2013. (IV. 26.) Korm. rendelete a trolibusz, a villamos és a fogaskerekű vasút felsővezetéki infrastruktúrája építésével összefüggésben egyes idegen ingatlanok igénybevételéről

Miről szól ez a jogszabály?

Ez a rendelet a trolibusz, villamos és fogaskerekű vasút felsővezetéki infrastruktúrájának építéséhez szükséges idegen ingatlanok igénybevételét szabályozza. Meghatározza az ingatlanhasználat feltételeit és a tulajdonosok kártalanítási jogait.

Kire vonatkozik: A trolibusz, villamos és fogaskerekű vasút felsővezetéki infrastruktúrájának működtetőire és fejlesztési közreműködőire; Azokra az ingatlantulajdonosokra (használókra), akiknek ingatlanát a felsővezetéki infrastruktúra építése érinti.

Határidők:

Az igénybevételről legalább 15 nappal előbb írásban értesíteni kell az ingatlan tulajdonosát, és meg kell küldeni a szükséges építési engedélyt.

Fő adatok

Ország: Magyarország
Jogterület: Energia- és hálózatos ágazati jog
Szakaszok: 5
Forrás: MultiLegalPile/
Szöveg letöltve: 2026-07-07
Magyarázat frissítve: 2026-07-08

Mit szabályoz ez a jogszabály?

A felsővezetéki infrastruktúra elemeinek (pl. vezetékek, kábelek, tartószerkezetek) elhelyezését idegen ingatlanokon.
Az ingatlan tulajdonosának tűrési kötelezettségét és kártalanítási jogát.
Az ingatlan igénybevételével kapcsolatos értesítési és egyeztetési eljárásokat.
Az ingatlan megvásárlására vagy kisajátítására vonatkozó feltételeket, ha az igénybevétel megszünteti vagy jelentősen akadályozza az ingatlan rendeltetésszerű használatát.

Kire vonatkozik ez a jogszabály?

A trolibusz, villamos és fogaskerekű vasút felsővezetéki infrastruktúrájának működtetőire és fejlesztési közreműködőire.
Azokra az ingatlantulajdonosokra (használókra), akiknek ingatlanát a felsővezetéki infrastruktúra építése érinti.

Melyek a főbb pontok?

Az ingatlan tulajdonosa tűrni köteles a felsővezetéki infrastruktúra elemeinek elhelyezését, javítását és karbantartását ingatlanán, alatta, felette vagy közelében.
Az ingatlan rendeltetésszerű használatának akadályozása (korlátozása) miatt a tulajdonost egyszeri kártalanítás illeti meg.
Az igénybevételről legalább 15 nappal előbb írásban értesíteni kell az ingatlan tulajdonosát, és meg kell küldeni a szükséges építési engedélyt.
A kártalanítási igényt az ingatlan tulajdonosa a használatbavételi engedély végrehajthatóvá válásától számított két évig érvényesítheti.

Energia- és hálózatos ágazati jog

40/2017. (XII. 4.) NGM rendelete az összekötő és felhasználói berendezésekről, valamint a potenciálisan…

2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről

360/2013. (X. 11.) Korm. rendelete az energetikai létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról…

2016/2017. (XII. 22.) Korm. határozata a Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Program, valamint egyéb dél-pesti…

16/2003. (XII. 27.) IHM rendelete az elektronikus hírközlési előfizetői szerződésekre és azok megkötésére vonatkozó…

352/2015. (VIII. 26.) KE határozata kitüntetés adományozásáról

37/2011. (X. 28.) BM rendelete a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. XXXIII. törvénynek a belügyminiszter ágazati…

2017. évi CXXV. törvény a közigazgatási szabályszegések szankcióiról

Energia- és hálózatos ágazati jog

Jogszabály szövege

Tartalomjegyzék (5)

3. § (1) A felsővezetéki infrastruktúrával szomszédos ingatlan tulajdonosa
4. § (1) A felsővezetéki infrastruktúra létesítője a nyomvonal jellegű ép
5. § (1) Amennyiben a nyomvonal jellegű építmény, jelzőkő, egyéb jelzés va
6. § (1) A nyomvonal jellegű építmény, jelzőkő, egyéb jelzés vagy ideiglen
7. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő ötödik napon lép hatályba

126/2013. (IV. 26.) Korm. rendelete a trolibusz, a villamos és a fogaskerekű vasút felsővezetéki infrastruktúrája építésével összefüggésben egyes idegen ingatlanok igénybevételéről.

A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk

(1)bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1.§ E rendelet rendelkezéseit a trolibusz, a villamos és a fogaskerekű vasút felsővezetéki infrastruktúrája és a hozzá kapcsolódó teljes körű áramellátási rendszer (vontatási kábelek, jelzőkábelek, szekrények) kialakításához szükséges nyomvonal jellegű építmények, jelzőkő, egyéb jelzés vagy ideiglenes eszköz idegen ingatlanon történő elhelyezésével kapcsolatos eljárásokban kell alkalmazni.

2.§ E rendelet alkalmazásában 1. felsővezetéki infrastruktúra: a trolibusz, a közúti vasút (villamos, beleértve a fogaskerekű vasutat is) elektromos energiaellátását és forgalmának szabályozását biztosító közlekedési célú rendszer (munkavezeték, föld- és légtápkábelek, összekötő kábelek, jelző- és biztosítóberendezések, stb.);

2.felsővezetéki infrastruktúra működtetése: a felsővezetéki infrastruktúra üzemeltetése, fenntartása, létesítése, felújítása, fejlesztése, megszüntetése, valamint az ezekhez közvetlenül kapcsolódó tevékenységek;

3.fejlesztési közreműködő: olyan gazdasági társaság, amely a felsővezetéki infrastruktúra létesítését, fejlesztését, felújítását végzi, és nem minősül a felsővezetéki infrastruktúra működtetőjének, valamint tevékenységének folytatásához nincs szükség jogszabály szerinti működési engedélyre;

4.kisfeszültségű vezeték: maximum 1000 V váltófeszültség vagy 1500 V egyenfeszültség névleges értéken üzemelő vezeték.

3. §(1) A felsővezetéki infrastruktúrával szomszédos ingatlan tulajdonosa (használója) tűrni köteles, hogy a felsővezetéki

infrastruktúra működtetője vagy a fejlesztési közreműködő az ingatlanon, vagy az alatt vagy felett vagy annak közelében kisfeszültségű vezetéket és azokhoz tartozó teljes körű áramellátási rendszert (vontatási kábelek, jelzőkábelek, szekrények), ehhez kapcsolódó tartószerkezetet (a továbbiakban együtt: nyomvonal jellegű építmény), jelzőkövet, egyéb jelzést vagy ideiglenes eszközt helyezzen el, ezeket javítsa, karbantartásukat elvégezze.

Az elhelyezés, a javítás és a karbantartás során a környezet- és természetvédelmi, továbbá az épített környezeti, településképi és a műemlékvédelmi érdekeket figyelembe kell venni.

(2)Az ingatlan tulajdonosát (használóját) az ingatlan rendeltetésszerű használatának akadályozása (korlátozása) miatt az akadályozás (korlátozás) mértékének megfelelő egyszeri kártalanítás illeti meg.

(3)Az ingatlan területének felsővezetéki infrastruktúrával közterületen történő megközelítését kártalanítás nélkül köteles tűrni az ingatlan tulajdonosa (használója).

4. §(1) A felsővezetéki infrastruktúra létesítője a nyomvonal jellegű építmény, jelzőkő, egyéb jelzés vagy ideiglenes

eszköz elhelyezésével érintett ingatlan igénybevételéről az igénybevételt legalább 15 nappal megelőzően írásban, a szükséges építési engedély megküldésével egyidejűleg értesíti az ingatlannak az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosát. Társasház esetében a társasház- közösséget, lakásszövetkezeti ház esetében a lakásszövetkezetet vagy az ezek képviseletére jogosult személyt is értesíteni kell. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői jog esetében a vagyonkezelőt is értesíteni kell. A felsővezetéki infrastruktúra minden elemére (ideértve az energiaellátási tápkábeleket is) mint közlekedési létesítményre a Nemzeti Közlekedési Hatóság ad ki építési engedélyt.

(2)Amennyiben a nyomvonal jellegű építmény, jelzőkő, egyéb jelzés vagy ideiglenes eszköz elhelyezésére történő igénybevétel a nyomvonal jellegű építmény, jelzőkő, egyéb jelzés vagy ideiglenes eszköz elhelyezésével érintett ingatlan rendeltetésszerű használatát korlátozza vagy akadályozza, a tulajdonos a használat korlátozásának, akadályozásának megfelelő, illetve ezzel összefüggésben bekövetkező forgalmi értékcsökkenésnek megfelelő mértékű egyszeri kártalanításra jogosult. A kártalanítás az igénybevétellel okozott érdeksérelem bekövetkezésekor esedékes. Az ingatlan tulajdonosa a kártalanítási igényét a nyomvonal jellegű építmény, jelzőkő, egyéb jelzés vagy ideiglenes eszköz használatbavételi engedélye végrehajthatóvá válásától számított két évig érvényesítheti a nyomvonal jellegű építmény, jelzőkő, egyéb jelzés vagy ideiglenes eszköz létesítőjével szemben.

(3)A kártalanítás módjáról és mértékéről a nyomvonal jellegű építmény, jelzőkő, egyéb jelzés vagy ideiglenes eszköz létesítőjének az ingatlan tulajdonosával a kártalanítási ajánlat írásban történő megküldésével kell az egyezség létrehozását megkísérelnie. A kártalanítási ajánlatot az ingatlan tulajdonosával az erre vonatkozó igény bejelentésétől számított 45 napon belül kell közölni.

(4)Megegyezés hiányában bármelyik fél kérelmére a korlátozásért vagy az akadályoztatásért járó kártalanítást a fővárosi és megyei kormányhivatal állapítja meg a kisajátítási kártalanításra vonatkozó szabályok szerint.

A megegyezés hiányának minősül az is, ha a nyomvonal jellegű építmény, jelzőkő, egyéb jelzés vagy ideiglenes eszköz létesítője a kártalanítási igény hozzá való megérkezésétől számított 45 napon belül nem tesz ajánlatot egyezségre, vagy az ingatlan tulajdonosa a vele közölt ajánlatra annak kézhezvételétől számított 45 napon belül nem nyilatkozik.

(5)A fővárosi és megyei kormányhivatal eljárására és a határozata elleni jogorvoslatra a kisajátításról szóló törvényben meghatározott rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni.

5. §(1) Amennyiben a nyomvonal jellegű építmény, jelzőkő, egyéb jelzés vagy ideiglenes eszköz elhelyezésére történő

igénybevétel akár a létesítés, akár az üzemeltetés során a nyomvonal jellegű építmény, jelzőkő, egyéb jelzés vagy ideiglenes eszköz elhelyezésével terhelt ingatlan rendeltetésszerű használatát megszünteti vagy jelentős mértékben akadályozza, a nyomvonal jellegű építmény, jelzőkő, egyéb jelzés vagy ideiglenes eszköz létesítője az ingatlan megvásárlását, ennek sikertelensége esetén kisajátítását kezdeményezi.

(2)Az ingatlan megvásárlása és kisajátítása kezdeményezésének joga a nyomvonal jellegű építmény, jelzőkő, egyéb jelzés vagy ideiglenes eszköz elhelyezésével érintett ingatlan tulajdonosát is megilleti, ha az igénybevétel az ingatlan rendeltetésszerű használatát megszünteti vagy jelentős mértékben akadályozza. Az ingatlan tulajdonosa igényét a nyomvonal jellegű építmény, jelzőkő, egyéb jelzés vagy ideiglenes eszköz használatbavételi engedélye végrehajthatóvá válásától számított két évig érvényesítheti. Amennyiben a tulajdonos az itt meghatározott feltételek fennállását bizonyította, a kisajátítási eljárást le kell folytatni.

(3)Az (1) és a (2) bekezdés alapján történő kisajátítás közérdeket szolgál. Azt, hogy a cél közérdekű, a kisajátítási eljárás során az erre egyébként hatáskörrel rendelkező szerv nem vizsgálja.

6. §(1) A nyomvonal jellegű építmény, jelzőkő, egyéb jelzés vagy ideiglenes eszköz létesítésével és üzemeltetésével

az ingatlanban, az ingatlan alkotórészében és tartozékában okozott károkat, beleértve a károk megelőzésére, csökkentésére és elhárítására fordított kiadásokat is, a nyomvonal jellegű építmény, jelzőkő, egyéb jelzés vagy ideiglenes eszköz létesítője a (2)–(4) bekezdésben meghatározott feltételek szerint köteles megtéríteni.

(2)Nem jár kártalanítás az építményben okozott kárért, ha az építésiengedély-köteles építményt építési engedély nélkül vagy az építési engedélyben megszabott feltételek megsértésével emelték.

(3)A kártalanítás összegét – eltérő megállapodás hiányában – pénzben kell megfizetni. Az esedékessé vált kártalanításról a nyomvonal jellegű építmény, jelzőkő, egyéb jelzés vagy ideiglenes eszköz létesítőjének meg kell kísérelni egyezség létrehozását. Megegyezés hiányában a nyomvonal jellegű építmény, jelzőkő, egyéb jelzés vagy ideiglenes eszköz létesítője a kártalanítás esedékessé válásától számított 30 napon belül szakértői véleménnyel alátámasztott összegű kártalanítást köteles a károsultnak fizetni.

(4)A károsult az esedékessé vált, de határidőben nem teljesített kártalanítási követelését, továbbá a már kifizetett kártalanítást meghaladó többletkártalanítási igényét a nyomvonal jellegű építmény, jelzőkő, egyéb jelzés vagy ideiglenes eszköz létesítője ellen indított polgári peres eljárás keretében érvényesítheti.

7. §(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő ötödik napon lép hatályba

(2)Ez a rendelet 2013. június 30-án hatályát veszti.

Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.