Röviden
Ez a rendelet a polgári légiközlekedési balesetek esetére szóló nemzeti vészhelyzeti tervről, valamint a légitársaságok által nyújtandó segítségnyújtási tervről szól, különös tekintettel az áldozatokra és hozzátartozóikra. Célja a balesetek kezelésének és az érintettek támogatásának szabályozása.
Amit szabályoz
- A polgári légiközlekedési balesetek esetére szóló nemzeti vészhelyzeti tervet.
- A légitársaságok segítségnyújtási tervét a balesetek áldozatai és hozzátartozói számára.
- A balesetek kezelésében részt vevő szervezetek együttműködését és feladatait.
- A vészhelyzeti tervek karbantartását, módosítását és felülvizsgálatát.
Akire vonatkozik
- A légiközlekedési hatóság, a katasztrófavédelmi szervek, a rendőrség, a mentőszolgálat és más állami szervek.
- A Magyarországon bejegyzett légifuvarozók, a repülőtér üzemben tartók, valamint a légijármű karbantartó és földi kiszolgáló szervezetek.
Főbb pontok
- A rendelet hatálya a Magyarország légterében és területén 19 főnél több utas szállítására alkalmas polgári légijárművel történt légiközlekedési balesetekre terjed ki.
- A nemzeti vészhelyzeti tervet a közlekedésért felelős miniszter készíti el és hagyja jóvá, más miniszterek egyetértésével.
- A nemzeti vészhelyzeti tervet folyamatosan karban kell tartani, és legalább háromévente felül kell vizsgálni.
- A légifuvarozóknak légitársasági segítségnyújtási tervet kell készíteniük, amelynek tartalmaznia kell a hozzátartozókkal való kapcsolattartás, az azonnali segítségnyújtás és az utaslista azonnali megismerhetőségének módját.
📄 Jogszabály szövege
326/2015. (XI. 10.) Korm. rendelete a polgári légiközlekedési balesetek esetére szóló nemzeti vészhelyzeti tervről, valamint a polgári légiközlekedési balesetek áldozataira és azok hozzátartozóira vonatkozó légitársasági segítségnyújtási tervről.
A Kormány a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 73. § (1) bekezdés m) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések 1. § (1) E rendelet hatálya a Magyarország légterében és területén 19 főnél több utas szállítására alkalmas polgári
légijárművel történt légiközlekedési balesetekre terjed ki.
(2) E rendelet hatálya kiterjed:
a) a légiközlekedési hatóságra,
b) a közlekedésbiztonsági szervre,
c) a hivatásos katasztrófavédelmi szervre,
d) az önkormányzati és a létesítményi tűzoltóságra és az önkéntes tűzoltó egyesületre,
e) az állami mentőszolgálatra,
f ) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervre,
g) a terrorizmust elhárító szervre,
h) a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi
CXXVIII. törvény 7. §-ában meghatározott kormányzati koordinációs szervre,
i) a megyei, a fővárosi és a helyi védelmi bizottságokra,
j) a körzeti repüléstájékoztató és a légiforgalmi irányító szolgálatot ellátó szervezetre,
k) a légiközlekedési hatóság által kiállított érvényes működési engedéllyel rendelkező, Magyarországon
bejegyzett légifuvarozóra,
l) a repülőtér üzemben tartóra,
m) a légijármű karbantartó és javító szervezetre,
n) a földi kiszolgálási tevékenységet végző szervezetre.
2. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában:
1. nemzeti vészhelyzeti terv karbantartása: a polgári légiközlekedési balesetek esetére szóló nemzeti vészhelyzeti
terv mellékletében szereplő adatok, elérhetőségek naprakészségének biztosítása;
2. nemzeti vészhelyzeti terv módosítása: az 1. pontban meghatározottak kivételével a polgári légiközlekedési
balesetek esetére szóló nemzeti vészhelyzeti terv tartalmának érdemi megváltoztatása, amely a 3. §
(3) bekezdésben foglaltak szerinti jóváhagyást igényel.
3. A polgári légiközlekedési balesetek esetére szóló nemzeti vészhelyzeti terv
3. § (1) A polgári légiközlekedési balesetek esetére szóló nemzeti vészhelyzeti terv (a továbbiakban: nemzeti vészhelyzeti
terv) légiközlekedési baleset bekövetkezése esetén az 1. § (2) bekezdésében felsorolt szervezetek együttműködési
kötelezettségének módját szabályozza technikai-szakmai előírások megállapításával. A nemzeti vészhelyzeti terv
alapján ezen szervezetek saját kényszerhelyzeti terveik megvalósítása figyelembevételével szakmai tevékenységük
összehangolására kötelesek.
(2) A nemzeti vészhelyzeti terv részletes szabályokat állapít meg
a) a vészhelyzeti terv aktiválása (polgári légiközlekedési baleset bekövetkezése esetén a terv alkalmazásának
megkezdése);
b) az érintett szervezetek feladatai;
c) a riasztási és értesítési rend;
d) a kárhelyszín biztosítása és felszámolása;
e) a vészhelyzeti kommunikáció; valamint
f ) az 5. §-ban meghatározott referens feladatai
vonatkozásában.
(3) A nemzeti vészhelyzeti terv elkészítéséről a közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gondoskodik.
A nemzeti vészhelyzeti tervet és annak módosítását a miniszter a katasztrófák elleni védekezésért felelős
miniszter, a rendészetért felelős miniszter, a honvédelemért felelős miniszter, a külpolitikáért felelős miniszter és
az egészségügyért felelős miniszter egyetértésével hagyja jóvá.
(4) A nemzeti vészhelyzeti tervet folyamatosan karban kell tartani és szükség esetén, de legalább háromévente
meg kell vizsgálni célszerűségét, a hatályos jogszabályoknak és szervezeti szabályoknak való megfelelőségét,
alkalmazhatóságát. A nemzeti vészhelyzeti terv karbantartása a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, módosítása
a miniszter feladata.
(5) A nemzeti vészhelyzeti terv alkalmazása esetén a hivatásos katasztrófavédelmi szerv és a közlekedésbiztonsági szerv
értékeli a nemzeti vészhelyzeti terv végrehajtását, és amennyiben szükséges, 180 napon belül ajánlást fogalmaz
meg az 1. § (2) bekezdésében meghatározott szervezetnek.
(6) Az ajánlás címzettje az ajánlás kézhezvételétől számított 90 napon belül írásban tájékoztatást ad a hivatásos
katasztrófavédelmi szervnek és a közlekedésbiztonsági szervnek az ajánlás elfogadásáról, vagy az azzal való
– indokolással ellátott – egyet nem értéséről, és az ajánlás alapján tervezett vagy megtett intézkedésről,
az intézkedés bevezetése határidejének megjelölésével.
4. A nemzeti vészhelyzeti terv alkalmazásában közreműködő szervezet tevékenysége
4. § (1) Az 1. § (2) bekezdésében szereplő szervezetek a nemzeti vészhelyzeti terv alkalmazása során egymással
együttműködnek. A szervezet saját működésére vonatkozó szabályozása nem lehet ellentétes a nemzeti
vészhelyzeti terv rendelkezéseivel.
(2) A nemzeti vészhelyzeti terv alkalmazhatóságának fenntartása érdekében az 1. § (2) bekezdésében meghatározott
szervezet belső szabályozásának, eljárási rendjének és kényszerhelyzeti tervének a nemzeti vészhelyzeti tervet
érintő módosításáról írásban haladéktalanul értesíti a hivatásos katasztrófavédelmi szervet és a minisztert.
(3) A nemzeti vészhelyzeti terv hatékony végrehajtása érdekében a hivatásos katasztrófavédelmi szerv az 1. §
(2) bekezdésében meghatározott együttműködő szervezetek közül a gyakorlat tervezett időpontját legalább
60 nappal megelőzően kijelöli azokat a szervezeteket, amelyek legalább évente együttes törzsvezetési gyakorlatot,
és legalább kétévente rendes gyakorlatot tartanak. A gyakorlatokat a hivatásos katasztrófavédelmi szerv
koordinálja. A gyakorlatok végrehajtását a gyakorlatozást követő 30 nappal a szervezetek értékelik és az értékelés
eredményéről tájékoztatják a minisztert.
(4) A (3) bekezdés szerinti gyakorlat végrehajtásával kapcsolatban felmerült költséget az a szerv viseli, amelynél
a költség felmerült.
5. § A légiközlekedési balesetek áldozatai és e személyek hozzátartozói számára történő segítségnyújtásban
közreműködő, a 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 21. cikk (3) bekezdésében meghatározott
referenst a külpolitikáért felelős miniszter javaslatára a miniszter jelöli ki.
5. A polgári légiközlekedési balesetek áldozataira és azok hozzátartozóira vonatkozó légitársasági
segítségnyújtási terv
6. § (1) Az 1. § (2) bekezdés k) pontjában meghatározott szervezet a polgári légiközlekedési balesetek áldozataira és azok
hozzátartozóira vonatkozó légitársasági segítségnyújtási tervet (a továbbiakban: légitársasági segítségnyújtási terv)
készít. A légitársasági segítségnyújtási terv nem tartalmazhat a nemzeti vészhelyzeti terv rendelkezéseivel ellentétes
előírásokat.
(2) A légitársasági segítségnyújtási tervnek tartalmaznia kell legalább a hozzátartozókkal való kapcsolatfelvétel,
kapcsolattartás és az azonnali és hatékony segítségnyújtás és az érintett szervezetekkel való együttműködés
módját. A légitársaságnak biztosítania kell az utaslista azonnali megismerhetőségét a légi személyszállítás
szabályairól szóló 25/1999. (II. 12.) Korm. rendelet 8. §-a alapján a légiközlekedésről szóló 1995. évi CXVII. törvény
27/A. §-ában foglalt adatvédelmi szabályok figyelembevételével, biztosítania kell továbbá a balesetekre való
felkészülést és az ehhez szükséges személyi és tárgyi erőforrások azonnali rendelkezésre állását.
(3) Az 1. § (2) bekezdés k) pontjában meghatározott szervezet a légitársasági segítségnyújtási tervet és annak
módosítását a légiközlekedési hatósághoz nyújtja be. A légiközlekedési hatóság a légitársasági segítségnyújtási terv
jogszabályoknak való megfelelőségét hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja.
6. Záró rendelkezések 7. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
(2) A nemzeti vészhelyzeti tervet e rendelet hatálybalépésétől számított tizenkét hónapon belül kell elkészíteni.
(3) Az 1. § (2) bekezdés k) pontjában meghatározott azon szervezetnek, amely a rendelet hatálybalépésének
időpontjában nem rendelkezik hatóság által jóváhagyott segítségnyújtási tervvel, a segítségnyújtási terv
jóváhagyása iránti kérelmét e rendelet hatálybalépésétől számított 3 hónapon belül kell benyújtania
a légiközlekedési hatóságnak.
8. § Ez a rendelet a polgári légiközlekedési balesetek és repülőesemények vizsgálatáról és megelőzéséről és a 94/56/EK
irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2010. október 20-i 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet
21. cikkének a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.