2015. XXXI. törvény a brókerbotrányok áldozatainak kártérítését szolgáló vagyon biztonságba helyezéséről.

2015. XXXI. törvény a brókerbotrányok áldozatainak kártérítését szolgáló vagyon biztonságba helyezéséről. 1. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítása 1. § A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) a következő 159/A. §-sal egészül ki: „159/A.  § (1) Az  ötvenmillió forintot meghaladó értékre elkövetett, az  ötvenmillió forintot meghaladó kárt okozó, vagy az  ötvenmillió forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozó bűncselekmény – ideértve azt is, ha a  bűnhalmazatban lévő bűncselekmények vonatkozásában az  érték, a  kár és a  vagyoni hátrány együttes összege a bűnhalmazat egészét tekintve az ötvenmillió forintot meghaladja – miatt indult büntetőeljárásban e törvénynek a zár alá vételre vonatkozó rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Ha megalapozottan feltehető, hogy a  Büntető Törvénykönyvről szóló 2012.  évi C.  törvény XXXVI. Fejezetében (a  Büntető Törvénykönyvről szóló 1978.  évi IV.  törvény XVIII. Fejezetében) meghatározott vagyon elleni bűncselekményt, vagy a csődbűncselekményt, illetve a tartozás fedezetének elvonását a) pénzügyi szolgáltatási vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, vagy b) befektetési szolgáltatási, illetve befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, kockázati tőkealap-kezelési, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél, vagy c) biztosítási, viszontbiztosítási vagy független biztosításközvetítési, vagy d) önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, magán-nyugdíjpénztári vagy foglalkoztatói nyugdíj-szolgáltatási tevékenységet végző szervezet ezen tevékenységi körében követték el, a bíróság az ügyész indítványa alapján, a Be. 159. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek hiányában is elrendelheti az a)–d) pontok szerinti tevékenységet végző szervezet teljes vagyonának, vagyona meghatározott részének vagy egyes vagyontárgyainak zár alá vételét. (3) Bármely szervezet vagyonának zár alá vételét el lehet rendelni, amelyet a  bűncselekmény elkövetéséhez felhasználtak, vagy amely javára a bűncselekmény elkövetése előny szerzését eredményezte. (4) A (2)–(3) bekezdés szerinti szervezet kapcsolt vállalkozása vagyonának zár alá vételét is el lehet rendelni. (5) A  bíróság az  ügyész indítványa alapján, a  Be. 159.  § (2)  bekezdésében meghatározott feltételek hiányában is elrendelheti a  (2)–(3)  bekezdésben meghatározott szervezetben befolyásoló részesedéssel vagy ellenőrző befolyással rendelkező személy, a  szervezet vezető tisztségviselője, képviseletre feljogosított tagja, képviseletre feljogosított alkalmazottja, a  szervezet nevében eljáró személy, illetve a  szervezet tisztségviselője, cégvezetője, valamint felügyelőbizottságának tagja, illetve ezek megbízottja, továbbá a  könyvvizsgálója teljes vagyonának, vagyona meghatározott részének vagy egyes vagyontárgyainak zár alá vételét. A zár alá vétel elrendelésének nem akadálya, ha a  felsoroltaknak a  (2)–(3) bekezdésben meghatározott szervezettel való kapcsolata a bűncselekmény elkövetésének megkezdését követően megszűnt. (6) A bíróság az ügyész indítványa alapján, a Be. 159. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek hiányában is zár alá vételét rendelheti el annak a  dolognak, vagyoni értékű jognak, követelésnek, illetve szerződés alapján kezelt pénzeszköznek, amelyet a  (2)–(4)  bekezdésben meghatározott szervezet, vagy az  (5)  bekezdésben meghatározott személy valószínűsíthetően a  büntetőeljárás, vagy a  büntetőeljárás megindításának alapjául szolgáló hatósági eljárás megindulását követően, A törvényt az Országgyűlés a 2015. március 31-i ülésnapján fogadta el. a) feltűnő értékaránytalansággal, b) ingyenesen, vagy c) hozzátartozó javára ruházott át, úgyszintén arra a  dologra, vagyoni értékű jogra, követelésre, illetve szerződés alapján kezelt pénzeszközre, amely ezek helyébe lépett. (7) A (2)–(6) bekezdés alkalmazásában a) befolyásoló részesedés alatt a  hitelintézetekről és a  pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013.  évi CCXXXVII. törvényben meghatározott fogalmat kell érteni, b) ellenőrző befolyás alatt a  hitelintézetekről és a  pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII.  törvényben meghatározott fogalmat kell érteni, c) nem minősül szervezetnek a  hitelintézetekről és a  pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013.  évi CCXXXVII.  törvény szerinti hitelintézet és a  hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozása, amennyiben a  pénzintézet tulajdoni aránya a szoros kapcsolatban álló vállalkozásban eléri az 50%-ot, d) előnyön bármely dolgot, vagyoni értékű jogot, követelést, kedvezményt – függetlenül attól, hogy a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint nyilvántartásba vették-e – is érteni kell, úgyszintén azt is, ha a (2)–(5) bekezdésben meghatározottak valamely jogszabályból vagy szerződésből eredő kötelezettség vagy az  ésszerű gazdálkodás szabályai szerint szükséges ráfordítás alól mentesülnek, e) kapcsolt vállalkozás alatt a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben meghatározott fogalmat kell érteni. (8) Zár alá vétel rendelhető el azon vagyonelemre, amelyet a (2)–(6) bekezdés alapján zár alá vehető vagyon terhére a büntetőeljárás vagy a büntetőeljárást megalapozó hatósági eljárás megindulását megelőző egy évben szereztek vagy amely e vagyonelem helyébe lépett. (9) A zár alá vétellel összefüggésben a kényszerintézkedés alkalmazásával érintett szervezetek képviseletére a  jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 9. §-ának rendelkezései megfelelően irányadók.” 2. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása 2. § (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 202. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Ha a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) szerint a büntetőügyben eljáró bíróság, ügyész, nyomozó hatóság a  terhelt egész vagyonának vagy egyes vagyontárgyainak a  zár alá vételét rendelte el (a továbbiakban: bűnügyi zárlat), ennek elvégzése a végrehajtó hatáskörébe tartozik.” (2) A Vht. a következő 202/A. §-sal egészül ki: „202/A. § (1) Ha a bűnügyi zárlatot a Be. 159/A. §-a alapján rendelték el, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX.  törvény 39.  § (1)  bekezdés a), c), f ), h), i), k), l), m) és n)  pontja szerinti törvényekben meghatározott felszámolói feladatokat ellátó szervezetet, egyéb vállalkozások esetében a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991.  évi XLIX.  törvény 66.  § (2)  bekezdése szerinti állami felszámoló szervezetet a  zár alá vételt elrendelő határozatban zárgondnokként ki kell jelölni. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti zárgondnok a  bűnügyi zárlat foganatosítása során a  külön kormányrendeletben meghatározottak szerint köteles a vagyon megőrzéséről a rendes gazdálkodás szabályai szerint gondoskodni. (3) A bűnügyi zárlat elrendelésétől a bűnügyi zárlattal érintett jogi személyek tulajdonosai és vezető tisztségviselői nem hozhatnak a bűnügyi zárlat foganatosításával és céljával ellentétes döntéseket.” (3) A Vht. a következő 306/F. §-sal egészül ki. „306/F.  § E  törvénynek a  brókerbotrányok áldozatainak kártérítését szolgáló vagyon biztonságba helyezéséről szóló 2015. évi XXXI. törvénnyel megállapított 202/A. §-ában foglaltakat az ötvenmillió forintot meghaladó értékre elkövetett, az ötvenmillió forintot meghaladó kárt okozó, vagy az ötvenmillió forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozó bűncselekmény – ideértve azt is, ha a  bűnhalmazatban lévő bűncselekmények vonatkozásában az  érték, a kár és a vagyoni hátrány együttes összege a bűnhalmazat egészét tekintve az ötvenmillió forintot meghaladja – miatt indult, a törvény hatályba lépésekor folyamatban lévő büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel alapján indult végrehajtási ügyekben is alkalmazni kell. Ezekben az ügyekben a brókerbotrányok áldozatainak kártérítését szolgáló vagyon biztonságba helyezéséről szóló 2015. évi XXXI. törvény hatályba lépésétől számított 8 napon belül a zár alá vételt elrendelő bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság köteles a 202/A. § (1) bekezdése szerinti zárgondnokot kijelölni és a kijelölésről a zárgondnokot, valamint a bűnügyi zárlat alá vont személyt vagy szervezetet értesíteni.” (4) A Vht. 307. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg) „d) a 202/A. § szerint kirendelt zárgondnok vagyonmegőrzési feladatait és eljárása szabályait.” 3. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba. Áder János s. k., Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke