← Magyarország

2/2013. (IX. 13.) BVOP utasítása a büntetés-végrehajtási szervezet belső szabályozási tevékenységéről.

Röviden

Ez az utasítás a büntetés-végrehajtási szervezet belső szabályozási tevékenységének rendjét határozza meg, beleértve a belső szabályozó eszközök előkészítését, kiadását és módosítását.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Főbb pontok

Jogszabály szövege

2/

  1. (IX. 13.) BVOP utasítása a büntetés-végrehajtási szervezet belső szabályozási tevékenységéről. A jogalkotásról szóló
  2. évi CXXX. törvény
  3. §

(4)bekezdés
  1. c)pontja alapján a büntetés-végrehajtási szervek működésével kapcsolatos belső szabályozó eszközök és a közjogi szervezetszabályozó eszközök előkészítésének, kiadásának és módosításának rendjéről kiadom az alábbi utasítást. I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Az utasítás hatálya 1. Az utasítás hatálya a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságára (a továbbiakban: BVOP), a bv. intézetekre, intézményekre, valamint a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaságokra (a továbbiakban együtt: bv. szervek) terjed ki. II. FEJEZET Belső szabályozó eszközök 2. A büntetés-végrehajtás országos parancsnoka
  2. a)normatív utasítást (a továbbiakban: utasítás) és
  3. b)normatív tartalommal nem rendelkező szakutasítást adhat ki. 3. A bv. intézetek, intézmények vezetői normatív tartalommal nem rendelkező intézkedés, valamint a szervezeti és működési szabályzatukban meghatározott belső szabályozó eszköz kiadására jogosultak. 4. A fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaságok vezetői ügyvezetői utasítást adnak ki. 5. A belső szabályozó eszköz jogszabállyal vagy közjogi szervezetszabályozó eszközzel ellentétes rendelkezést nem tartalmazhat. A szervezeti hierarchiában alacsonyabb szinten kiadott szabályozó eszköz nem határozhat meg a magasabb szinten kiadott normában foglaltakkal ellentétes rendelkezést, kivéve, ha azt a magasabb szintű norma megengedi. 6. Az utasítás közjogi szervezetszabályozó eszköznek minősül, a bv. szervezet számára kötelező tartalmú normatív rendelkezés, ami a büntetés-végrehajtás szervezetére, tevékenységére, működésére vonatkozó előírások, illetve a személyi állomány egészét vagy jelentős részét érintő feladat(
  4. ok)meghatározására szolgál. Utasítás kiadására kizárólag az országos parancsnok jogosult. 7. A szakutasítás a szakirányítási feladatok olyan szabályozási eszköze, mely a bv. szervek mindennapi tevékenységének általános, technikai jellegű rendezést igénylő kérdéseire adható ki, amennyiben jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz a kérdéskört nem szabályozza, illetve közjogi szervezetszabályozó eszköz kiadása nem kötelező. Az országos parancsnok és helyettesei által korábban kiadott intézkedés, egyéb szabályozó visszavonására – amennyiben utasítás kiadása nem indokolt – szakutasítással kerül sor. III. FEJEZET Az utasítás előkészítése, kiadmányozása, közzététele 8. Az utasítás előkészítésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy
  5. a)szükséges-e a felmerült kérdés szabályozása, a korábbi szabályozás megváltoztatása, a tervezett megoldások alkalmasak-e a kitűzött cél elérésére,
  6. b)a szabályozás milyen szintű és típusú belső szabályozó kiadását igényli. 9. Utasítás előkészítésének kezdeményezésére akkor kerülhet sor, ha
  7. a)jogszabály kötelezettséget állapít meg,
  8. b)a végrehajtást igénylő jogszabály vagy a közjogi szervezetszabályozó eszköz azt indokolttá teszi,
  9. c)a szakmai feladatok egységes végrehajtásának biztosítása ezt indokolttá teszi. 10. A tervezet összeállítása, szövegszerű megfogalmazása a szabályozási tárgykör szerint érintett szakterület(
  10. ek)feladata. A szövegszerű tervezet előkészítése szükség szerint más szerv vagy szervezeti egység bevonásával, bizottság alakításával is történhet. 11. Az előkészítő szakterület megkeresésére a tervezet szakmai szövegének összeállításában a BVOP Titkársági és Jogi Főosztály (a továbbiakban: Főosztály) jogalkotási szakmai támogatással közreműködik. 12. Ha a kiadandó utasítás végrehajtása költségkihatással jár, az előterjesztést a gazdasági kérdésekben döntésre jogosult vezetővel, ha személyügyi intézkedést tesz szükségessé, a személyügyi kérdésekben döntésre jogosult vezetővel közösen kell elkészíteni. 13. Az utasítás tervezetét − a tartalmi megalapozottság biztosítása érdekében − valamennyi érintett szakterülethez eljuttatva kell véleményeztetni. Ez a belső egyeztetés mindazon szervre, szervezeti egységre kiterjed, amelynek ügykörét, feladat- és hatáskörét a tervezetben foglalt szabályozás érinti. 14. Az utasítás véglegesítése során az előkészítő szakterület a koordinációs vélemények, javaslatok felülvizsgálatát követően gondoskodik azok beépítéséről. 15. Amennyiben az utasítás tervezetének véleményezése vagy jóváhagyása szükséges a Belügyminisztérium, Legfőbb Ügyészség vagy más külső szerv részéről, arra csak a belső koordinációt követően kerülhet sor. A felterjesztés a Főosztályon keresztül történik. 16. Az előkészítésért felelős szakterület vezetője a kiadmányozásra előkészített utasítást papír alapon, folyamatos oldalszámozással ellátva, két példányban, valamint elektronikus formában a Főosztály részére küldi meg. 17. A Főosztály vezetője a megküldött utasítást jogi szempontból ellenőrzi, egyetértése esetén ellenjegyzi. Ezt követően az előkészítő szakterület vezetője az országos parancsnok részére kiadmányozás céljából felterjeszti. 18. Az országos parancsnok távollétében vagy akadályoztatása esetén a BVOP szervezeti és működési szabályzatában meghatározott helyettese jogosult a kiadmányozásra. 19. A Főosztály gondoskodik az utasítás
  11. a)Hivatalos Értesítőben történő megjelenéséről,
  12. b)intranetes oldalon történő közzétételéről,
  13. c)a bv. szervek tájékoztatásáról. 20. Az utasítás előkészítéséért felelős szakterület vezetője évente köteles az általa vagy jogelődje által előkészített utasításokat tartalmilag áttekinteni, felülvizsgálni. Szükség szerint gondoskodik az utasítások módosításáról, valamint a jogszabállyal vagy magasabb szintű normával ellentétessé vált utasítások vagy rendelkezések deregulációs célú hatályon kívül helyezéséről. 21. A szakutasítás kiadására az utasításokra vonatkozó szabályok az irányadóak, azzal az eltéréssel, hogy azokat a Hivatalos Értesítőben megjelentetni nem kell. IV. FEJEZET A bv. szervek belső szabályozó eszközeinek kiadása 22. A bv. szervek a belső szabályozó eszközeik megalkotására vonatkozó szabályokat a szervezeti és működési szabályzatban, intézkedésben vagy ügyvezetői utasításban határozhatják meg. 23. A bv. szervek az általuk kiadmányozott belső szabályozó eszközökről kötelesek nyilvántartást vezetni. 24. A belső szabályozó eszközöket a bv. szerv intranetes portálján közzé kell tenni. V. FEJEZET A belső szabályozó eszközök szövegezésére vonatkozó általános követelmények 25. A belső szabályozó eszközöket a magyar nyelv szabályainak megfelelően, világosan, közérthetően és ellentmondásmentesen kell megfogalmazni. A belső szabályozó eszköznek szakszerűnek kell lennie, nem tartalmazhat szükségtelen általánosságokat és a tárgykörtől eltérő rendelkezéseket. 26. A belső szabályozó eszközt lehetőség szerint kijelentő módban, egyes szám harmadik személyben kell megfogalmazni. 27. A belső szabályozó eszközben az ismétlődően előforduló kifejezés, szókapcsolat vagy szövegrész esetén az ismétlődő elem helyett rövid megjelölést lehet alkalmazni. A rövid megjelölést a rövidíteni kívánt elem első előfordulásakor kell meghatározni, és „a továbbiakban:” kifejezéssel együtt zárójelben kell feltüntetni. A rövid elnevezés bevezetése esetén a későbbi előforduláskor az ismétlődő elem helyett a bevezetett rövid elnevezést kell használni. 28. Ha a belső szabályozó eszközben jogszabályra, közjogi szervezetszabályozó eszközre vagy más belső szabályozó eszközre történő hivatkozás szükséges, akkor annak a hivatkozás alapján egyértelműen azonosíthatónak kell lennie. A hivatkozás a belső szabályozó eszköz szövegébe beépítve történhet
  14. a)ezek címének, szabályozási tárgykörének megjelölésével, vagy
  15. b)ezek tételes megjelölésével cím, szám, a kibocsátás évének száma, valamint a kibocsátásra jogosult elnevezésének rövidítésével. 29. A belső szabályozó eszköz – terjedelmétől, jellegétől és tartalmától függően – fejezetekre, alcímekre, pontokra és alpontokra tagolódik, valamint szükség szerint melléklettel, függelékkel egészül ki. 30. A belső szabályozó eszköz
  16. a)fejezeteit római számokkal folyamatosan és a fejezet címével,
  17. b)alcímeit arab számokkal folyamatosan és az alcím címével,
  18. c)pontjait arab számokkal,
  19. d)alpontjait a latin ábécé kisbetűivel és „)” jellel kell jelölni. 31. A belső szabályozó eszköznek a következőket kell tartalmaznia:
  20. a)a belső szabályozó eszköz megjelölése és címe,
  21. b)a bevezető rész,
  22. c)az általános rendelkezések,
  23. d)a részletes rendelkezések,
  24. e)a záró rendelkezések. VI. FEJEZET Záró rendelkezések 32. Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba. Csóti András bv. vezérőrnagy s. k., országos parancsnok

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.