2/2013. (IX. 13.) BVOP utasítása a büntetés-végrehajtási szervezet belső szabályozási tevékenységéről.

2/2013. (IX. 13.) BVOP utasítása a büntetés-végrehajtási szervezet belső szabályozási tevékenységéről. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja alapján a büntetés-végrehajtási szervek működésével kapcsolatos belső szabályozó eszközök és a közjogi szervezetszabályozó eszközök előkészítésének, kiadásának és módosításának rendjéről kiadom az alábbi utasítást. I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Az utasítás hatálya 1. Az utasítás hatálya a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságára (a továbbiakban: BVOP), a bv. intézetekre, intézményekre, valamint a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaságokra (a továbbiakban együtt: bv. szervek) terjed ki. II. FEJEZET Belső szabályozó eszközök 2. A büntetés-végrehajtás országos parancsnoka a) normatív utasítást (a továbbiakban: utasítás) és b) normatív tartalommal nem rendelkező szakutasítást adhat ki. 3. A bv. intézetek, intézmények vezetői normatív tartalommal nem rendelkező intézkedés, valamint a szervezeti és működési szabályzatukban meghatározott belső szabályozó eszköz kiadására jogosultak. 4. A fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaságok vezetői ügyvezetői utasítást adnak ki. 5. A belső szabályozó eszköz jogszabállyal vagy közjogi szervezetszabályozó eszközzel ellentétes rendelkezést nem tartalmazhat. A szervezeti hierarchiában alacsonyabb szinten kiadott szabályozó eszköz nem határozhat meg a magasabb szinten kiadott normában foglaltakkal ellentétes rendelkezést, kivéve, ha azt a magasabb szintű norma megengedi. 6. Az utasítás közjogi szervezetszabályozó eszköznek minősül, a bv. szervezet számára kötelező tartalmú normatív rendelkezés, ami a büntetés-végrehajtás szervezetére, tevékenységére, működésére vonatkozó előírások, illetve a személyi állomány egészét vagy jelentős részét érintő feladat(ok) meghatározására szolgál. Utasítás kiadására kizárólag az országos parancsnok jogosult. 7. A szakutasítás a szakirányítási feladatok olyan szabályozási eszköze, mely a bv. szervek mindennapi tevékenységének általános, technikai jellegű rendezést igénylő kérdéseire adható ki, amennyiben jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz a kérdéskört nem szabályozza, illetve közjogi szervezetszabályozó eszköz kiadása nem kötelező. Az országos parancsnok és helyettesei által korábban kiadott intézkedés, egyéb szabályozó visszavonására – amennyiben utasítás kiadása nem indokolt – szakutasítással kerül sor. III. FEJEZET Az utasítás előkészítése, kiadmányozása, közzététele 8. Az utasítás előkészítésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy a) szükséges-e a felmerült kérdés szabályozása, a korábbi szabályozás megváltoztatása, a tervezett megoldások alkalmasak-e a kitűzött cél elérésére, b) a szabályozás milyen szintű és típusú belső szabályozó kiadását igényli. 9. Utasítás előkészítésének kezdeményezésére akkor kerülhet sor, ha a) jogszabály kötelezettséget állapít meg, b) a végrehajtást igénylő jogszabály vagy a közjogi szervezetszabályozó eszköz azt indokolttá teszi, c) a szakmai feladatok egységes végrehajtásának biztosítása ezt indokolttá teszi. 10. A tervezet összeállítása, szövegszerű megfogalmazása a szabályozási tárgykör szerint érintett szakterület(ek) feladata. A szövegszerű tervezet előkészítése szükség szerint más szerv vagy szervezeti egység bevonásával, bizottság alakításával is történhet. 11. Az előkészítő szakterület megkeresésére a tervezet szakmai szövegének összeállításában a BVOP Titkársági és Jogi Főosztály (a továbbiakban: Főosztály) jogalkotási szakmai támogatással közreműködik. 12. Ha a kiadandó utasítás végrehajtása költségkihatással jár, az előterjesztést a gazdasági kérdésekben döntésre jogosult vezetővel, ha személyügyi intézkedést tesz szükségessé, a személyügyi kérdésekben döntésre jogosult vezetővel közösen kell elkészíteni. 13. Az utasítás tervezetét − a tartalmi megalapozottság biztosítása érdekében − valamennyi érintett szakterülethez eljuttatva kell véleményeztetni. Ez a belső egyeztetés mindazon szervre, szervezeti egységre kiterjed, amelynek ügykörét, feladat- és hatáskörét a tervezetben foglalt szabályozás érinti. 14. Az utasítás véglegesítése során az előkészítő szakterület a koordinációs vélemények, javaslatok felülvizsgálatát követően gondoskodik azok beépítéséről. 15. Amennyiben az utasítás tervezetének véleményezése vagy jóváhagyása szükséges a Belügyminisztérium, Legfőbb Ügyészség vagy más külső szerv részéről, arra csak a belső koordinációt követően kerülhet sor. A felterjesztés a Főosztályon keresztül történik. 16. Az előkészítésért felelős szakterület vezetője a kiadmányozásra előkészített utasítást papír alapon, folyamatos oldalszámozással ellátva, két példányban, valamint elektronikus formában a Főosztály részére küldi meg. 17. A Főosztály vezetője a megküldött utasítást jogi szempontból ellenőrzi, egyetértése esetén ellenjegyzi. Ezt követően az előkészítő szakterület vezetője az országos parancsnok részére kiadmányozás céljából felterjeszti. 18. Az országos parancsnok távollétében vagy akadályoztatása esetén a BVOP szervezeti és működési szabályzatában meghatározott helyettese jogosult a kiadmányozásra. 19. A Főosztály gondoskodik az utasítás a) Hivatalos Értesítőben történő megjelenéséről, b) intranetes oldalon történő közzétételéről, c) a bv. szervek tájékoztatásáról. 20. Az utasítás előkészítéséért felelős szakterület vezetője évente köteles az általa vagy jogelődje által előkészített utasításokat tartalmilag áttekinteni, felülvizsgálni. Szükség szerint gondoskodik az utasítások módosításáról, valamint a jogszabállyal vagy magasabb szintű normával ellentétessé vált utasítások vagy rendelkezések deregulációs célú hatályon kívül helyezéséről. 21. A szakutasítás kiadására az utasításokra vonatkozó szabályok az irányadóak, azzal az eltéréssel, hogy azokat a Hivatalos Értesítőben megjelentetni nem kell. IV. FEJEZET A bv. szervek belső szabályozó eszközeinek kiadása 22. A bv. szervek a belső szabályozó eszközeik megalkotására vonatkozó szabályokat a szervezeti és működési szabályzatban, intézkedésben vagy ügyvezetői utasításban határozhatják meg. 23. A bv. szervek az általuk kiadmányozott belső szabályozó eszközökről kötelesek nyilvántartást vezetni. 24. A belső szabályozó eszközöket a bv. szerv intranetes portálján közzé kell tenni. V. FEJEZET A belső szabályozó eszközök szövegezésére vonatkozó általános követelmények 25. A belső szabályozó eszközöket a magyar nyelv szabályainak megfelelően, világosan, közérthetően és ellentmondásmentesen kell megfogalmazni. A belső szabályozó eszköznek szakszerűnek kell lennie, nem tartalmazhat szükségtelen általánosságokat és a tárgykörtől eltérő rendelkezéseket. 26. A belső szabályozó eszközt lehetőség szerint kijelentő módban, egyes szám harmadik személyben kell megfogalmazni. 27. A belső szabályozó eszközben az ismétlődően előforduló kifejezés, szókapcsolat vagy szövegrész esetén az ismétlődő elem helyett rövid megjelölést lehet alkalmazni. A rövid megjelölést a rövidíteni kívánt elem első előfordulásakor kell meghatározni, és „a továbbiakban:” kifejezéssel együtt zárójelben kell feltüntetni. A rövid elnevezés bevezetése esetén a későbbi előforduláskor az ismétlődő elem helyett a bevezetett rövid elnevezést kell használni. 28. Ha a belső szabályozó eszközben jogszabályra, közjogi szervezetszabályozó eszközre vagy más belső szabályozó eszközre történő hivatkozás szükséges, akkor annak a hivatkozás alapján egyértelműen azonosíthatónak kell lennie. A hivatkozás a belső szabályozó eszköz szövegébe beépítve történhet a) ezek címének, szabályozási tárgykörének megjelölésével, vagy b) ezek tételes megjelölésével cím, szám, a kibocsátás évének száma, valamint a kibocsátásra jogosult elnevezésének rövidítésével. 29. A belső szabályozó eszköz – terjedelmétől, jellegétől és tartalmától függően – fejezetekre, alcímekre, pontokra és alpontokra tagolódik, valamint szükség szerint melléklettel, függelékkel egészül ki. 30. A belső szabályozó eszköz a) fejezeteit római számokkal folyamatosan és a fejezet címével, b) alcímeit arab számokkal folyamatosan és az alcím címével, c) pontjait arab számokkal, d) alpontjait a latin ábécé kisbetűivel és „)” jellel kell jelölni. 31. A belső szabályozó eszköznek a következőket kell tartalmaznia: a) a belső szabályozó eszköz megjelölése és címe, b) a bevezető rész, c) az általános rendelkezések, d) a részletes rendelkezések, e) a záró rendelkezések. VI. FEJEZET Záró rendelkezések 32. Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba. Csóti András bv. vezérőrnagy s. k., országos parancsnok