140/
- (VII. 8.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság folyamatban lévő ügyben alkalmazandó jogszabály alkotmányellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezés tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a közúti árufuvarozáshoz és személyszállításhoz kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről szóló,
- július
- napjáig hatályos 57/
- (III. 31.) Korm. rendelet
- §-ában foglalt
- táblázat
- sorszám alatti rendelkezés alkotmányellenes volt, ezért az a Zala Megyei Bíróság előtt
- K. 20.905/
- szám alatti perben nem alkalmazható. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi. Indokolás I.
- Az indítványozó bíró az Alkotmánybíróságról szóló
- évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.)
- §-a alapján – a Zala Megyei Bíróság előtt
- K. 20.905/
- szám alatt folyamatban lévő per tárgyalásának felfüggesztése mellett – kezdeményezte a közúti árufuvarozáshoz és személyszállításhoz kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről szóló 57/
- (III. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.)
- §-ában foglalt
- táblázat
- sorszám alatti rendelkezés alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését, valamint a konkrét ügyben történő alkalmazásának kizárását. A támadott rendelkezés szerint 400 000 Ft. összegű bírságot köteles fizetni a járművezető, ha a vezetéshez kapcsolódó egyes tények (vezetés ideje, illetőleg pihenőidő) ellenőrzéséhez szükséges okmányok (adatok) hiányoznak. A bíró kezdeményezése indokolásában kifejtette, hogy ez a szabályozás nincs tekintettel a felelős személyére, valamint egyáltalán nem differenciál a cselekmények súlya szerint. Úgy véli továbbá, hogy a jogalkotó a társadalmi körülményeket nem hagyhatja figyelmen kívül a bírságösszegek meghatározása során. Ezzel összefüggésben egyrészt hivatkozik a gépjárművezetők havi bruttó átlagkeresetére, másrészt arra, hogy a szabálysértési és büntetőjogi szankciórendszerek bírságösszegével összevetve, a perbeli szankció aránytalan. A bíró nézete az, hogy a jogállamiság alkotmányos alapelve megköveteli a közigazgatási szankciók korlátainak meghatározását, mert e nélkül utat nyitna a jogalkotói önkénynek. Mivel ennek a támadott rendelkezés nem tesz eleget, a bíró álláspontja szerint az Alkotmány
- §
(1)bekezdésében foglalt jogállamiság (jogbiztonság) követelményét sérti. Az alapügyben a felperes külön hangoztatta, hogy bemutatni valóban nem tudta az ellenőrzéshez szükséges okmányokat, de azokat a későbbiekben fellelte. Ezt azonban az eljáró hatóságok nem ismerték el a bírság fizetése alóli kimentési okként.
- A bíróság végzésének meghozatalát követően,
- augusztus
- napjával a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/
- (VII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.)
- §
(2)bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte az R1.-t. Az R2. 16. §
(1)bekezdése értelmében az új rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően elkövetett szabályszegések esetében kell alkalmazni. A hatálybalépést megelőzően elkövetett szabályszegések esetében pedig akkor kell alkalmazni, ha a bírság mértéke, illetve a bírság legmagasabb mértéke tekintetében kedvezőbb rendelkezést állapít meg. Az Alkotmánybíróság ennek figyelembevételével, az R
- §-a és
- melléklete alapján megállapította, hogy a bírói kezdeményezés alapügyében változatlanul az R
- §-ában foglalt
- táblázat
- sorszám alatti rendelkezést kell alkalmazni, ebből következően ugyanez képezi az alkotmánybírósági eljárás tárgyát is. II.
- Az Alkotmány felhívott rendelkezése: „
- §
(1)A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam”
- Az R
- támadott rendelkezése: „
- § A Kkt.
- §-a
(1)bekezdésének c) pontjához kapcsolódóan a
- táblázatban meghatározott összegű bírságot köteles fizetni az, aki az abban hivatkozott jogszabályi rendelkezést megsérti.
- táblázat Sorszám Bírságolással érintett tevékenységek, okmányok Jogszabályi hivatkozás Bírság összege Ft-ban
- A járművezető: megszakítás nélküli folyamatos vezetés idejének; napi, heti vezetési idejének; napi, heti pihenőidejének ellenőrzéséhez szükséges okmányok (adatok) hiánya 3821/85/EGK tanácsi rendelet
- cikk 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet
- cikk
(5)bekezdés
- évi IX. törvény
- cikk 400 000 „ III. Az indítvány megalapozott.
- Az Alkotmánybíróság elsőként áttekintette a bíró által támadott rendelkezés, és az annak alapjául szolgáló jogi szabályozás összefüggéseit. Ennek eredményeképpen az alábbiakat állapította meg. A közúti közlekedésről szóló
- évi I. törvénynek (a továbbiakban: Kkt.)
- július
- napjáig hatályban volt
- §
(1)bekezdés c) pontja a Kkt.-n kívül uniós jogszabályra és nemzetközi szerződésre hivatkozással teremtette meg a bírságfizetés törvényi alapját. A közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, a 3821/85/EGK és a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 3820/85/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló,
- március 15-i 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek, valamint a
- évi IX. törvénnyel kihirdetett nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló kihirdetett Európai Megállapodásnak, továbbá magának Kkt.-nak a vezetési időre, a megszakításra és pihenőidőre vonatkozó rendelkezések megszegése bírságfizetési kötelezettséget eredményezett. Ezen háttérjogszabályok – több más kötelezettség mellett – okmányok, adatok bemutatási kötelezettségét írták elő. Ezzel szemben a kiszabható bírság összegét meghatározó vizsgált rendelkezés az ellenőrzéshez szükséges okmányok (adatok) hiányát tekintette olyan körülménynek, amely megteremtette a bírságolás jogalapját. Az Alkotmánybíróság azt is észlelte, hogy az R
- – egyezőleg a háttérjogszabályok megfogalmazásával – már a bemutatási kötelezettség elmulasztása miatt („nem tudja bemutatni”) állapítja meg a bírságösszeget.
- A kezdeményezést előterjesztő bíró hivatkozott ugyan a jogbiztonságra, de ezen belül nem nevesítette a normavilágosság követelményének megsértését. Ugyanakkor az előtte folyó eljárásban nyilván valóan releváns körülménynek minősül az okmányok „hiány”-ának értelmezése, vagyis annak megítélése, hogy az okmányok időközbeni fellelése minősíthető-e a jogsértést annuláló körülménynek. Ebből következően az R
- pontatlan, az irányadó normáktól eltérő szóhasználata olyan jogbiztonságot sértő tényezőnek minősül, amely jelentős mértékű bírságösszegek kiszabásánál önkényes jogalkalmazásra is lehetőséget teremtett. Az Alkotmánybíróság számos határozatában értelmezte az Alkotmány
- §
(1)bekezdésében rögzített jogállamiság alkotmányos elvét, és az annak szerves részét képező jogbiztonság követelményét. A jogbiztonság – amely az Alkotmány 2. §
(1)bekezdésében deklarált jogállamiság fontos eleme – megköveteli, hogy a jogszabály szövege értelmes és világos, a jogalkalmazás során felismerhető normatartalmat hordozzon [26/
- (IV. 30.) AB határozat; ABH 1992, 135, 142.]. A normavilágosság sérelme miatt alkotmányellenesség akkor állapítható meg, ha a szabályozás a jogalkalmazó számára értelmezhetetlen, vagy eltérő értelmezésre ad módot és ennek következtében a norma hatását tekintve kiszámíthatatlan, előre nem látható helyzetet teremt a címzettek számára, illetőleg a normaszöveg túl általános megfogalmazása miatt teret enged a szubjektív, önkényes jogalkalmazásnak. [Pl. 1160/B/
- AB határozat, ABH 1993, 607, 608.; 10/
- (IV. 3.) AB határozat, ABH 2003, 130, 135–136.; 1063/B/
- AB határozat, ABH 2005, 722, 725–726.; 381/B/
- AB határozat, ABH 2005, 766, 769.] Az Alkotmánybíróság mindezekből következően megállapította, hogy az R
- §-ában foglalt
- táblázat
- sorszám alatti rendelkezés megfogalmazása ellentétes volt az Alkotmány
- §
(1)bekezdésében foglalt jogbiztonság követelményével. Az alkotmányellenesség folytán – élve az Abtv. 43. §
(4)bekezdésében foglalt felhatalmazással – az Alkotmánybíróság a bírói kezdeményezésnek az alkalmazási tilalom tekintetében is helyt adott, és megállapította, hogy az alkotmányellenes jogszabályi rendelkezés a Zala Megyei Bíróság előtt
- K. 20.905/
- szám alatt folyamatban lévő közigazgatási perben e határozat közzétételének napjától nem alkalmazható. Budapest,
- július
- Dr. Lenkovics Barnabás s. k., Dr. Lévay Miklós s. k., alkotmánybíró előadó alkotmánybíró