905/B/2005. AB határozat
Miről szól ez a jogszabály?
Ez a határozat arról szól, hogy az Alkotmánybíróság elutasított egy indítványt, amely a 2004-es költségvetési törvény egy pontjának alkotmányellenességét és megsemmisítését kérte az iskolai szakképzés támogatásával kapcsolatban.
Kire vonatkozik: Helyi önkormányzatok, amelyek szakközépiskolát vagy szakiskolát tartanak fenn; Szakképző intézmények, amelyek normatív állami támogatásban részesülnek.
Fő adatok
- Ország
- Magyarország
- Jogterület
- Egyéb jogszabályok
- Forrás
- MultiLegalPile/
- Szöveg letöltve
- Magyarázat frissítve
Mit szabályoz ez a jogszabály?
- Az iskolai szakképzés (szakmai gyakorlati képzés) állami támogatásának feltételeit.
- A támogatás igénylésének százalékos mértékét az egyes évfolyamokon.
- A támogatás fajlagos összegét tanulónként.
Kire vonatkozik ez a jogszabály?
- Helyi önkormányzatok, amelyek szakközépiskolát vagy szakiskolát tartanak fenn.
- Szakképző intézmények, amelyek normatív állami támogatásban részesülnek.
Melyek a főbb pontok?
- A 2004/2005-ös tanévtől az első szakképzési évfolyamon a hozzájárulás 140%-a igényelhető, ha az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) meghatározott képzési idő meghaladja az egy évet.
- A 2004/2005-ös tanévtől a hozzájárulás 60%-a igényelhető bizonyos szakmai képzések esetében, például ahol az OKJ-ben meghatározott évfolyamok száma legalább kettő és fél.
- A fajlagos összeg 2003/2004-es tanévre 102 000 forint/tanuló, míg 2004/2005-ös tanévre 106 000 forint/tanuló.
- Az Alkotmánybíróság nem állapította meg a jogállamiság elvének sérelmét, mivel a szabályok összességében nem lettek kedvezőtlenebbek, és volt elegendő idő a felkészülésre a jogszabályváltozásra.
Egyéb jogszabályok
Jogszabály szövege
Jogszabály szövege
905/B/2005. AB határozat. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló indítvány alapján meghozta az alábbi h a t á r o z a t o t : Az Alkotmánybíróság a Magyar Köztársaság 2004. költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló 2003. CXVI. törvény 3. számú melléklet „20. Iskolai oktatás” cím ec) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
I. Az indítványozó a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló 2003. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Tv.) 3. számú melléklet „20. Iskolai oktatás” ec) pontja alkotmányellenességének vizsgálatára és megsemmisítésére nyújtott be kérelmet. A vizsgálni kért rendelkezés az iskolai szakképzés (szakmai gyakorlati képzés) támogatási feltételeit határozta meg. Az indítványozó – egy szakképző Kht. nevében – előadta, hogy az általa fenntartott üzleti szakközépiskola az el látott feladatok alapján normatív állami támogatásban részesült. A szakközépiskola a 2003/2004-es tanévben úgy indított meg egy, az Országos Képzési Jegyzékben (a továbbiakban: OKJ) szereplő két éves szakképzést, hogy a szabályok szerint az állami hozzájárulás 100%-ára számíthatott. A Tv. vizsgálni kért szabálya a feltételeket akként változtatta meg a 2004/2005-ös tanévre vonatkozóan, hogy a második évfolyamra csak az állami hozzájárulás 60%-át lehetett igényelni. Az indítványozó kifejtette, hogy a szabályok változása ugyan az OKJ-s szakképzések első évfolyamára 140%-os állami hozzájárulás igénylését tette lehetővé, viszont a már megindult képzések feltételei a felsőbb évfolyamra kedvezőtlenül változtak meg. Az indítványozó úgy vélte, hogy a második évfolyamra meghatározott 60%-os előírás az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébe foglalt jogállamiság elvét sérti, mert nem maradt kellő idő a jogszabályváltozás alkalmazására való felkészülésre, az a véleménye továbbá, hogy a szabályozás „visszamenőleg szankcionál egy magatartást”.
II. 1. Az Alkotmány vonatkozó szabálya szerint: „2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokrati kus jogállam.” 2. A Tv. jelen ügyben érintett rendelkezései értelmében: „20. Iskolai oktatás
A hozzájárulás feltétele, hogy a gyakorlati oktatást a 45/1999. (XII. 13.) OM rendelet 13. §-a szerint, a gyakorlati képzés tantervében meghatározott feltételekkel rendelkező iskolai tanműhelyben, tangazdaságban, tanboltban, tankórteremben, tankertben, tanudvarban, tankonyhában, laboratóriumban, tanirodában, demonstrációs teremben, gyakorló és szaktanteremben szervezzék meg.”
III. Az indítvány az alábbiak szerint nem megalapozott.
Ugyanakkor a 2003/2004-es és a 2004/2005-ös tanévre vonatkozó szabályok összevetése alapján az is megállapítható, hogy a szabályok összességében nem lettek kedvezőtlenebbek sem százalékosan, sem fajlagosan. Az első évfolyamra vonatkozó 140% és a második évfolyamra irányadó 60 % kiegyenlíti egymást; a 2003/2004-es tanévre irányadó fajlagos összeg 102 000 forint/tanuló, míg a vizsgált 2004/2005-ös évfolyam esetén ez az összeg 106 000 forint/tanuló. Tehát az indítványozó által vélt, a visszamenőlegesen kedvezőtlenebb helyzetet előidéző – s ezáltal az Alkotmány 2. § (1) bekezdését sértő – szabályozás nem mutatható ki. A változás tényét illetően pedig az Alkotmánybíróság már több határozatában kimondta: önmagában az, hogy az állampolgárok másként cselekedtek volna, ha előre láthatták volna a jogszabály módosítását, nem ad módot a jogbiztonság címén az alkotmányellenesség megállapítására.
A visszaható hatályú jogalkotás tilalmának ilyen kiterjesztő értelmezése alkotmányjogilag indokolhatatlan. [55/1994. (XI. 10.) AB határozatot, ABH 1994, 296, 305.; 436/E/2000.
AB határozat, ABH 2002, 1156, 1161.; 57/2003. (XI. 21.) AB határozat, ABH 2003, 871, 889.; 342/B/2004. AB határozat, ABH 2008, 2099, 2107.] Erre tekintettel az Alkotmánybíróság elutasította a Tv.
2. §(1) bekezdésnek a sérelmét valamely magatartás
visszamenőleges szankcionálása miatt kezdeményezte.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság a Tv. 3. számú melléklet „20. Iskolai oktatás” cím ec) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.
Budapest, 2010. február 8. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke