📄 Jogszabály szövege
905/B/2005. AB határozat. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló indítvány alapján meghozta az alábbi h a t á r o z a t o t : Az Alkotmánybíróság a Magyar Köztársaság 2004. költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló 2003. CXVI. törvény 3. számú melléklet „20. Iskolai oktatás” cím ec) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
I. Az indítványozó a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló
2003. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Tv.) 3. számú
melléklet „20. Iskolai oktatás” ec) pontja alkotmányellenességének vizsgálatára és megsemmisítésére nyújtott be kérelmet. A vizsgálni kért rendelkezés az iskolai szakképzés
(szakmai gyakorlati képzés) támogatási feltételeit határozta
meg. Az indítványozó – egy szakképző Kht. nevében – előadta, hogy az általa fenntartott üzleti szakközépiskola az el
látott feladatok alapján normatív állami támogatásban részesült. A szakközépiskola a 2003/2004-es tanévben úgy indított meg egy, az Országos Képzési Jegyzékben (a továbbiakban: OKJ) szereplő két éves szakképzést, hogy a szabályok
szerint az állami hozzájárulás 100%-ára számíthatott. A Tv.
vizsgálni kért szabálya a feltételeket akként változtatta meg
a 2004/2005-ös tanévre vonatkozóan, hogy a második évfolyamra csak az állami hozzájárulás 60%-át lehetett igényelni. Az indítványozó kifejtette, hogy a szabályok változása
ugyan az OKJ-s szakképzések első évfolyamára 140%-os
állami hozzájárulás igénylését tette lehetővé, viszont a már
megindult képzések feltételei a felsőbb évfolyamra kedvezőtlenül változtak meg. Az indítványozó úgy vélte, hogy a
második évfolyamra meghatározott 60%-os előírás az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébe foglalt jogállamiság elvét sérti, mert nem maradt kellő idő a jogszabályváltozás alkalmazására való felkészülésre, az a véleménye továbbá, hogy a
szabályozás „visszamenőleg szankcionál egy magatartást”.
II. 1. Az Alkotmány vonatkozó szabálya szerint:
„2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokrati
kus jogállam.” 2. A Tv. jelen ügyben érintett rendelkezései értelmében:
„20. Iskolai oktatás
e) Iskolai szakképzés (szakmai gyakorlati képzés)
Fajlagos összeg: 106 000 forint/tanuló
A hozzájárulást a helyi önkormányzat veheti igénybe az
általa fenntartott szakközépiskolában, szakiskolában (speciális szakiskolában, készségfejlesztő szakiskolában) a Kt.
és a szakképzési törvény rendelkezéseinek megfelelően
szervezett szakképzésben, szakmai gyakorlati képzésben
részt vevő tanulók után, az első és a második szakképesítés megszerzésére történő felkészítéskor a következők szerint:
(…)
eb) Először a 2004/2005. tanévtől (a költségvetési év
utolsó négy hónapjára) a hozzájárulás 140%-át igényelheti
a helyi önkormányzat, az első szakképzési évfolyamon
szervezett szakmai gyakorlati képzésben részt vevő tanulók után, ha az OKJ-ben meghatározott képzési idő az
adott szakképzés esetén az egy évfolyamot meghaladja.
ec) Először a 2004/2005. tanévtől (a költségvetési év
utolsó négy hónapjára) a hozzájárulás 60%-át igényelheti
a helyi önkormányzat azon szakmai képzések esetében,
amikor az OKJ-ben meghatározott évfolyamok száma legalább kettő és fél, a kettő és féléves képzések esetében az
utolsó félévben. A további szakképzések esetén a záró
szakképzési évfolyamon szervezett szakmai gyakorlati
képzésben részt vevő tanulók után, valamint, ha az
OKJ-ben meghatározott évfolyamok száma meghaladja az
egy évfolyamot és nem éri el a két évfolyamot, az első
szakképzési évfolyamot követő szakképzési évfolyamon
gyakorlati képzésben részt vevő tanulók után. (…)”
3. A korábbi évre a Magyar Köztársaság 2003-as költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvény 3. számú melléklet 20. Iskolai képzés cím e) pontja a következőképp
rendelkezett:
„20. Iskolai oktatás
e) Iskolai szakképzés (szakmai gyakorlati képzés)
Fajlagos összeg: 102 000 forint/tanuló
A hozzájárulást a helyi önkormányzat veheti igénybe az
általa fenntartott szakközépiskolában, szakiskolában (speciális szakiskolában, készségfejlesztő szakiskolában) a Kt.
és a szakképzési törvény rendelkezéseinek megfelelően, a
szakképzési évfolyamokon szervezett szakmai gyakorlati
képzésben részt vevő tanulók után, az első és a második
szakképesítés megszerzésére történő felkészítéskor.
A hozzájárulás feltétele, hogy a gyakorlati oktatást a
45/1999. (XII. 13.) OM rendelet 13. §-a szerint, a gyakorlati képzés tantervében meghatározott feltételekkel rendelkező iskolai tanműhelyben, tangazdaságban, tanboltban,
tankórteremben, tankertben, tanudvarban, tankonyhában,
laboratóriumban, tanirodában, demonstrációs teremben,
gyakorló és szaktanteremben szervezzék meg.”
III. Az indítvány az alábbiak szerint nem megalapozott.
1. Az indítványozó a 2003/2004-es tanévre fennálló, illetve a 2004/2005-ös tanévre előírt feltételek eltérő volta
miatt állította a jogbiztonság sérelmét. Elsőként az állapítható meg, hogy a szabályozás a 2004/2005-ös tanévre vonatkozóan valóban megváltozott. Míg a 2003/2004-es tanévet illetően a törvényi szabályozás az iskolai gyakorlati
szakképzésre vonatkozó hozzájárulást nem bontotta évfolyamokra, addig a Tv. vizsgált rendelkezési évfolyamok
szerint differenciálnak: egy évet meghaladó képzés esetén
az első évfolyamon szervezett szakmai gyakorlati képzésben részt vevő tanuló után a hozzájárulás 140%-át lehet
igényelni a költségvetési év utolsó négy hónapjára, míg a
Tv. vizsgálni kért szabálya szerint a hozzájárulás 60%-át
(az ott meghatározott további szakképzési évfolyamokon).
Ugyanakkor a 2003/2004-es és a 2004/2005-ös tanévre
vonatkozó szabályok összevetése alapján az is megállapítható, hogy a szabályok összességében nem lettek kedvezőtlenebbek sem százalékosan, sem fajlagosan. Az első évfolyamra vonatkozó 140% és a második évfolyamra irányadó
60 % kiegyenlíti egymást; a 2003/2004-es tanévre irányadó
fajlagos összeg 102 000 forint/tanuló, míg a vizsgált
2004/2005-ös évfolyam esetén ez az összeg 106 000 forint/tanuló. Tehát az indítványozó által vélt, a visszamenőlegesen kedvezőtlenebb helyzetet előidéző – s ezáltal az Alkotmány 2. § (1) bekezdését sértő – szabályozás nem mutatható ki. A változás tényét illetően pedig az Alkotmánybíróság már több határozatában kimondta: önmagában az, hogy
az állampolgárok másként cselekedtek volna, ha előre láthatták volna a jogszabály módosítását, nem ad módot a jogbiztonság címén az alkotmányellenesség megállapítására.
A visszaható hatályú jogalkotás tilalmának ilyen kiterjesztő
értelmezése alkotmányjogilag indokolhatatlan. [55/1994.
(XI. 10.) AB határozatot, ABH 1994, 296, 305.; 436/E/2000.
AB határozat, ABH 2002, 1156, 1161.; 57/2003. (XI. 21.)
AB határozat, ABH 2003, 871, 889.; 342/B/2004. AB határozat, ABH 2008, 2099, 2107.]
Erre tekintettel az Alkotmánybíróság elutasította a Tv.
3. számú melléklet „20. Iskolai oktatás” ec) pontja megsemmisítésre irányuló azon kérelmet, amely az Alkotmány
2. § (1) bekezdésnek a sérelmét valamely magatartás
visszamenőleges szankcionálása miatt kezdeményezte.
2. Az Alkotmánybíróság a jogszabály alkalmazására
történő kellő felkészülési idő követelményét az Alkotmány 2. § (1) bekezdésbe foglalt jogállamiság alapján alkotmányos védelemben részesíti [25/1992. (IV. 30.) AB
határozat, ABH 1992, 132.]. A 28/1992. (IV. 30.) AB határozat ennek részleteire is rámutatott. E szerint „a jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kell meghatározni,
hogy kellő idő maradjon
a) a jogszabály szövegének megszerzésére (…);
b) a jogalkalmazó szervek számára a jogszabály alkal
mazására való felkészüléshez (…);
c) a jogszabállyal érintett személyek és szervek számára
annak eldöntéséhez, hogy miként alkalmazkodjanak a jogszabály rendelkezéseihez (…) az önkéntes jogkövetés személyi és tárgyi feltételeiről való gondoskodáshoz.” (ABH
1992, 156-159.)
A Tv. vizsgálni kért szabálya ezt a követelményrendszert sem sérti. A Tv.-t 2003. december 22-én hirdették ki,
2004. január 1-jén lépett hatályba, a vizsgálat alá vont
3. számú melléklet 20. ec) pontjaiba foglalt szövegrész szerint „Először a 2004/2005. tanévtől (a költségvetési év
utolsó négy hónapjára)” azaz szeptembertől került alkalmazásra. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság az Alkotmány 2. § (1) bekezdésének sérelmét e tekintetben sem állapította meg.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság a Tv. 3. számú
melléklet „20. Iskolai oktatás” cím ec) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére
irányuló indítványt elutasította.
Budapest, 2010. február 8. Dr. Paczolay Péter s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.