📄 Jogszabály szövege
24/2018. (XI. 30.) LÜ utasítása az alügyészek, az ügyészségi fogalmazók, a tisztviselők és az írnokok teljesítményértékeléséről.
Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 8. § (3) bekezdésében és a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi
alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 111/A. § (8) bekezdésében, valamint 131/A. §
(8) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – az ügyészségi érdekképviseleti szervek és az Ügyészségi Alkalmazottak Országos
Tanácsa véleményét is figyelembe véve – a következő utasítást adom ki:
1. § (1) A teljesítményértékelés célja az ügyészségi alkalmazott tevékenységének, munkájának, munkahelyi kapcsolatainak
rendszeres és formalizált megítélése, a szakmai teljesítményhez kapcsolódó munkáltatói intézkedések indokoltságának
alátámasztása, továbbá a minősítés megalapozása, valamint az ügyészség eredményes működésének elősegítése.
(2) Az utasítás hatálya kiterjed a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi
életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Üjt.) 1. § (2) bekezdés b)–e) pontjában meghatározott
ügyészségi alkalmazottak teljesítményértékelésével kapcsolatos eljárásra.
2. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója az értékeléssel érintett ügyészségi alkalmazott teljesítményét a Mellékletben
meghatározott kompetenciaalapú munkamagatartás értékelő lap (a továbbiakban: értékelő lap) alapján évente,
november vagy december hónapban értékeli.
(2) Az értékelés a megelőző év november 1-jétől, illetve a szolgálati viszony létesítésétől a folyó év október 31-éig terjedő
időszakra (a továbbiakban: értékelt időszak) vonatkozik.
(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően az értékelt időszak kiterjeszthető az értékelés elkészítéséig. A következő
értékelés során azonban ez az időszak nem vehető figyelembe.
(4) Az (1)–(2) bekezdéstől eltérően az Országos Kriminológiai Intézet (a továbbiakban: OKRI) igazgatója december
hónapban értékel, és az értékelt időszak a megelőző év december 1-jétől, illetve a szolgálati viszony létesítésétől
folyó év november 30-áig tart.
(5) Az (1)–(4) bekezdésben foglaltakról a munkáltatói jogkör gyakorlója, a Legfőbb Ügyészségen a Személyügyi,
Továbbképzési és Igazgatási Főosztály az értékeléssel érintett ügyészségi alkalmazottat az ügyészségi szolgálati
viszony kezdetétől számított tizenöt napon belül írásban tájékoztatja.
3. § Az Üjt. 111/A. § (3) bekezdésében, valamint 131/A. § (3) bekezdésében meghatározott soron kívüli
teljesítményértékelés esetén a 2. § (1)–(4) bekezdése szerinti teljesítményértékelésre csak abban az esetben kerülhet
sor, ha a soron kívüli teljesítményértékelés elkészítésétől számítva legalább fél év eltelt, vagy a soron kívüli
teljesítményértékelés eredményének megváltoztatását megalapozó körülmény merült fel.
4. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a teljesítményértékeléssel kapcsolatos munkáltatói jogkörét a magasabb vezető
állású vagy vezető állású ügyészségi alkalmazottra átruházhatja.
(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója az értékelő vezető személyéről az értékeléssel érintett ügyészségi alkalmazottat
a kinevezésétől, illetve a jogkör átruházása esetén, annak megtörténtétől számított tizenöt napon belül írásban
tájékoztatja.
(3) Nem lehet a teljesítményértékelést végző vezető az, akinek a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége
– a szabadságot kivéve – az értékelt időszakban négy hónapot meghaladóan szünetel.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben vagy ha az értékelt időszak során az értékelő vezető munkaköre
az értékelésre kihatóan módosul, illetve ügyészségi szolgálati viszonya megszűnik, a munkáltatói jogkör gyakorlója
új értékelő vezetőt jelöl ki, és erről az értékeléssel érintett ügyészségi alkalmazottat írásban tájékoztatja.
5. § (1) Teljesítményértékelésre – a soron kívüli teljesítményértékelés, az értékelő vezető személyének 4. § (4) bekezdésében
meghatározott változása, valamint a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – csak akkor kerülhet sor, ha az értékeléssel
érintett ügyészségi alkalmazott az értékelt időszakban legalább négy hónapot ténylegesen az értékelő vezető
irányítása vagy vezetése alatt dolgozott.
(2) Ha az értékeléssel érintett ügyészségi alkalmazott tartós távolléte előrelátható, és nem ér véget a soron következő
teljesítményértékelésig, teljesítményértékelését a tartós távollét megkezdéséig akkor is el kell végezni, ha kevesebb,
mint négy, de legalább két hónapig dolgozott ténylegesen az értékelő vezetőjének az irányítása vagy vezetése alatt.
(3) Ha az értékeléssel érintett ügyészségi alkalmazott munkaköre, illetve szolgálati helye az értékelt időszak során
módosul, és ennek következtében az értékelő személye is változik, a korábbi munkakörében, illetve szolgálati helyén
a korábbi munkakör, szolgálati hely tekintetében illetékes értékelő vezető soron kívül elvégzi a teljesítményértékelését,
amennyiben az értékelt időszakból legalább négy hónapot ténylegesen az értékelő vezető irányítása vagy vezetése
alatt dolgozott.
(4) Amennyiben az értékeléssel érintett ügyészségi alkalmazott tekintetében ugyanazon értékelt időszakról több
teljesítményértékelés készül, úgy a teljesítményértékeléseket egyként – együttesen értékelve – kell kezelni.
(5) E § alkalmazásában a „ténylegesen dolgozott” kifejezésen az olyan időszakot kell érteni, amely alatt az értékeléssel
érintett ügyészségi alkalmazott munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége fennállt.
6. § (1) A teljesítményértékelésre vonatkozó kötelezettségét az értékelő vezető az értékelő lap informatikai rendszer útján,
ennek hiányában papíralapon történő kitöltésével teljesíti.
(2) A teljesítményt az értékelő lap szerinti 0–100%-ig terjedő, öt teljesítményfokozatra bontott mérőskálán kell értékelni.
Az értékelési szempontoknál megállapított százalékos értékek – egész számra kerekített – számtani átlaga adja
a teljesítményszintet, ami a teljesítményértékelés eredménye.
(3) Az értékelő lap II/13. pontja szerinti értékelési szempontot súlyozottan kell figyelembe venni: az itt megállapított
százalékos értéket háromszor kell számítani a (2) bekezdés szerinti számtani átlag megállapításakor.
(4) A százalékos értéksávokhoz kapcsolódó teljesítményszintek a következők:
a) 90–100%: kimagasló,
b) 80–89%: kiválóan megfelelt,
c) 50–79%: megfelelt,
d) 40–49%: átlag alatti,
e) 0–39%: elfogadhatatlan.
(5) Az értékelő vezető az értékelő lapon szöveges értékelést is tehet, és meghatározhatja a kívánt változtatás fő irányát.
7. § (1) Az értékelő lap egy példányát az értékeléssel érintett ügyészségi alkalmazott számára át kell adni. Az értékelő lap
átadásának és – az értékeléssel érintett ügyészségi alkalmazott általi – megismerésének tényét, valamint azok idejét
rögzíteni kell. Az értékeléssel érintett ügyészségi alkalmazott a teljesítményértékelésre – az értékelő lap átvételétől
számított három munkanapon belül – pótlapon észrevételt tehet.
(2) Amennyiben az értékelő vezető a pótlapon tett észrevétellel részben vagy egészben egyetért, a teljesítményértékelést
az értékeléssel érintett ügyészségi alkalmazott általi megismerését követő tizenöt napon belül új értékelő lap
kitöltésével megváltoztathatja. További észrevétel kizárólag a teljesítményértékelésnek az észrevételtől eltérően
módosított részével szemben tehető.
(3) Az értékelő lap egy példányát, ahhoz csatolva az esetleges észrevételt és – ha van ilyen – a (2) bekezdés szerinti
értékelő lapot a munkaügyi iratgyűjtőben kell elhelyezni, valamint az értékelés eredményét és időpontját
a számítógépes személyügyi nyilvántartásban rögzíteni kell. Az 5. § (4) bekezdése esetében valamennyi értékelés
eredményét és időpontját rögzíteni kell.
8. § Felhatalmazom az Informatikai Főosztály vezetőjét, hogy körlevélben szabályozza az értékelő lap informatikai
rendszer útján történő kitöltésének rendjét.
9. § Ez az utasítás 2019. január 1-jén lép hatályba.
10. § Az utasítás hatálybalépésekor ügyészségi szolgálati viszonyban álló értékeléssel érintett ügyészségi alkalmazottat
a munkáltatói jogkör gyakorlója tizenöt napon belül értesíti az értékelő vezető személyéről, és arról, hogy az utasítás
alapján első alkalommal 2019. november vagy december hónapban kell őt értékelni a 2019. január 1-jétől
2019. október 31-éig terjedő időszak vonatkozásában. Ettől eltérően az OKRI igazgatója első alkalommal
2019. december hónapban értékel a 2019. január 1-jétől 2019. november 30-áig terjedő időszak vonatkozásában.
Dr. Polt Péter
legfőbb ügyész helyett Dr. Belovics Ervin s. k.,
legfőbb ügyész helyettes
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.