2003. LXXXVII. törvény a fogyasztói árkiegészítésről.

2003. LXXXVII. törvény a fogyasztói árkiegészítésről. Az Országgyűlés a személyszállításban az állam által nyújtott utazási kedvezmények miatti bevételkiesés ellentételezése céljából a fogyasztói árkiegészítésről a következő törvényt alkotja: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. § Fogyasztói árkiegészítés (a továbbiakban: árkiegészítés) vehető igénybe — az e törvény II. fejezetében meghatározott feltételek szerint — a mellékletben megnevezett szolgáltatásoknak az árkiegészítés alanya (3. §) által belföldön történő nyújtása esetén. A törvényt az Országgyűlés a 2003. november 10-i ülésnapján fogadta el. 2. § E törvény alkalmazásában belföldön történő szolgáltatásnyújtás a személyszállítás útvonalának a Magyar Köztársaság területére eső része. Az árkiegészítés alanya 3. § Az árkiegészítés alanya a) az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelke ző szervezet, illetve b) az, a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, amelyet (akit) a — saját nevében és felelősségére bevétel elérése érdekében — belföldön végzett szolgáltatásnyújtása után a 4. § (1) bekezdése árkiegészítés igénylésre jogosít. II. Fejezet Fogyasztói árkiegészítés igénylése 4. § (1) Árkiegészítést igényelhet — a (2)—(3) bekezdésben foglalt kivétellel — az, aki hatósági áras különjárati autóbusz-szolgáltatást végez, továbbá az, aki olyan a) a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. és a vasútról szóló 1993. évi XCV. törvény alapján végzett koncesszióköteles, menetrend szerinti vasúti vagy közúti személyszállítási szolgáltatást, b) komp- és révközlekedést nyújt, amelyhez jogszabály utazási kedvezményt állapít meg. (2) Nem vehető igénybe árkiegészítés azon utazási kedvezmény után, a) amelynek pénzügyi fedezetére jogszabály más forrást határoz meg; b) amelyet az árkiegészítés alanya üzletpolitikai céllal nyújt. (3) Nem vehető igénybe árkiegészítés a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek által vásárolt jegyek, bérletek és a hatósági áras különjárati autóbusz forgalom után, kivéve a nevelési-oktatási intézmények saját tanulóik, illetve a felsőoktatási intézmények saját hallgatóik részére eszközölt jegy- és bérletvásárlásait és a különjárati autóbusz-forgalom igénybevételét. (4) Az árkiegészítés alanya a (2)—(3) bekezdésekben meghatározott, árkiegészítés igénybevételére nem jogosító bérleteladásokat darabszám és érték szerint köteles az árkiegészítésre jogosító bérleteladásoktól elkülönítve nyilvántartani. 5. § Az árkiegészítés alanya az árkiegészítést a) a szolgáltatásnyújtásról kiállított számlán a teljesítés időpontjaként feltüntetett naptól, b) készpénzfizetés esetén, illetve ha az árkiegészítés alanya a számvitelről szóló törvény alapján könyvvezetési kötelezettségének a pénzforgalmi könyvvitel szerint tesz eleget, vagy csak a bevételeiről köteles nyilvántartást vezetni, akkor az ellenérték kiegyenlítésének napjától igényelheti. 6. § Az árkiegészítés alapja a) a kedvezményes személyszállítási szolgáltatás általá nos forgalmi adóval növelt díjbevétele — ide nem értve a 4. § (2)—(3) bekezdése szerint árkiegészítés igénybevételére nem jogosító díjbevételt —, b) az életkoruk alapján ingyenes utazásra jogosult magyar állampolgárok és az Európai Unió más tagállamának állampolgárai, valamint a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény hatálya alá tartozó személyek; a fegyveres erők hadköteles tagjai és a polgári szolgálatot teljesítők, valamint az országgyűlési képviselők ingyenes utazásához kapcsolódva a belföldi vasúti, a távolsági menetrend szerinti autóbusz-közlekedés általános forgalmi adót is tartalmazó díjbevétele, valamint c) a melléklet 12—14. pontja szerint kedvezményezett, helyi tömegközlekedésben használt bérletek, illetve a kompés révközlekedésben használt jegyek, bérletek esetén a tárgyhónapban értékesített bérletek (komp- és révközlekedés esetén az értékesített jegyek és bérletek) darabszáma. 7. § (1) Az árkiegészítés mértéke a) a személyszállítási szolgáltatás árkiegészítés alapjá nak meghatározott százaléka (árkiegészítési kulcs), b) a helyi tömegközlekedésben használt kedvezményes bérletek, illetve komp- és révközlekedésben a kedvezményes jegyek és bérletek esetén a kedvezményezett csoportok egy-egy bérlet (illetve jegy) vásárlására megadott, a mellékletben szereplő pénzben kifejezett összeg. (2) A helyi tömegközlekedésben alkalmazott kedvezményes negyedéves, féléves, éves bérletek esetén az árkiegészítés mértékét az alábbi számítási módszerrel kell meghatározni: a = b × c d ahol: — negyedéves bérleteknél c d ≤ 3 — féléves bérleteknél c d ≤ 6 — éves bérleteknél c d ≤ 12 a = adott időszakra vonatkozó bérletszelvény támogatása az adott támogatási csoportban, b = havi bérletszelvény árkiegészítése az adott támogatási csoportban, c = adott időszakra vonatkozó bérletszelvény teljes ára, d = a havi bérletszelvény teljes ára. (3) A gazdasági és közlekedési miniszter — az árkiegészítésre jogosult szolgáltatóktól kapott, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó, törtév esetén éves szintre átszámított adatai alapján — havonta rendelkezik a helyi közlekedésben ingyenesen igénybe vett szolgáltatások után az árkiegészítésre jogosult szolgáltatónak járó, a tárgyévet megelőző évben kapott árkiegészítés mértékének 1/12-ed részéhez igazodó árkiegészítés mértékéről, illetve annak kiutalásáról. (4) Ha az árkiegészítésre jogosult szolgáltatónak a (3) bekezdés szerinti árkiegészítés megállapításához nincs a tárgyévet megelőző évre vonatkozó adata, a gazdasági és közlekedési miniszter az árkiegészítésre jogosult szolgáltatóhoz leginkább hasonló adottságú árkiegészítésre jogosult szolgáltató adatait alapul véve rendelkezik a fogyasztói árkiegészítés mértékéről. (5) A települési önkormányzatok — a fővárosban a Fővárosi Önkormányzat — képviselő-testülete által az e törvény szerinti támogatások figyelembevételével megállapított helyi tömegközlekedési díjszabásokról szóló rendeletek kiadásánál az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 7. § (2) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni. III. Fejezet Egyes eljárási szabályok 8. § Az e törvényben nem szabályozott eljárási kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 9. § (1) Az árkiegészítés alanya a belföldön nyújtott személyszállítási szolgáltatás tekintetében az árkiegészítést maga köteles megállapítani, bevallani és igényelni vagy visszafizetni (önadózás). (2) Az árkiegészítés alanya köteles az árkiegészítés megállapítására, bevallására és elszámolására alkalmas nyilvántartást vezetni. A nyilvántartás alapján az igénylendő árkiegészítést havonta meg kell állapítani. IV. Fejezet Záró és átmeneti rendelkezések 10. § (1) E törvény 2004. január 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit azokra a belföldön nyújtott személyszállítási szolgáltatásokra kell alkalmazni, amelyeknél az árkiegészítés-igénybevételi lehetőség 2003. december 31. napját követően keletkezik. (2) E törvény hatálybalépését megelőzően értékesített, de e törvény hatálybalépését követő időszak tekintetében utazásra jogosító bérletek esetén az árkiegészítést az árkiegészítés alanya e törvény rendelkezései szerint igényelheti. 11. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény címében az ,,és a fogyasztói árkiegészítésről’’, preambulumában a ,, , valamint a személyszállításban az állam által nyújtott utazási kedvezmények miatti bevételkiesés ellentételezése’’, valamint az ,,és a fogyasztói árkiegészítésről’’ szövegrész, 1. §-ának (6) bekezdése, a 3. § előtti címben az ,,és az árkiegészítés’’, a 3. § (1) bekezdésének felvezető szövegében a ,,vagy az árkiegészítés’’, (1) bekezdésében a ,, , vagy a 12. § (1) bekezdése árkiegészítés igénylésére jogosít’’ szövegrész, a 12—15. §-ai, a 17. §-ának (1) bekezdéséből az ,,és árkiegészítés’’ szövegrész, az ,,és a belföldön nyújtott személyszállítási szolgáltatás’’ szövegrész, az ,, , illetve az árkiegészítést’’ szövegrész, valamint a ,,vagy igényelni’’ szövegrész, a 17. § (3) bekezdésének első mondatában az ,,és az árkiegészítés’’, valamint az ,,és árkiegészítés’’ szövegrész, a 17. § (3) bekezdésének második mondatában az ,,illetve az igénylendő árkiegészítést’’ szövegrész, valamint 2. számú melléklete hatályát veszti, azzal, hogy ezen rendelkezések alapján 2004. január 1. napja előtt keletkező árkiegészítés — e törvény a 10. §-ának (2) bekezdésének figyelembevételével — az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerint igényelhető. Mádl Ferenc s. k., Dr. Szili Katalin s. k., a Köztársaság elnöke az Országgyűlés elnöke