19/2003. (VI. 24.) IM rendelete az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelői Szolgálatánál foglalkoztatottak képesítési követelményeiről, munkaköri elnevezéseiről és ügyviteli vizsgájáról

Miről szól ez a jogszabály?

Ez a rendelet az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelői Szolgálatánál dolgozók képesítési követelményeit, munkaköri elnevezéseit és az ügyviteli vizsgájukat szabályozza.

Kire vonatkozik: Az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelői Szolgálat Országos Hivatalánál és megyei (fővárosi) hivatalainál foglalkoztatott igazságügyi alkalmazottak.

Fő adatok

Ország: Magyarország
Jogterület: Energia- és hálózatos ágazati jog
Szakaszok: 15
Forrás: MultiLegalPile/
Szöveg letöltve: 2026-07-07
Magyarázat frissítve: 2026-07-08

Mit szabályoz ez a jogszabály?

Az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelői Szolgálatának alkalmazottaira vonatkozó képesítési feltételeket.
A munkakörök elnevezéseit és azok használatát.
Az ügyviteli vizsga letételének kötelezettségét, tartalmát és lebonyolítását.
A szakmai oktatás és továbbképzés szabályait.

Kire vonatkozik ez a jogszabály?

Az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelői Szolgálat Országos Hivatalánál és megyei (fővárosi) hivatalainál foglalkoztatott igazságügyi alkalmazottak.

Melyek a főbb pontok?

Igazságügyi alkalmazotti jogviszony csak megfelelő iskolai végzettséggel, szakirányú képesítéssel vagy szakismerettel rendelkező személlyel létesíthető.
Pártfogó felügyelői álláshelyre felsőfokú képesítés szükséges, míg pártfogó felügyelői asszisztensi és egyéb tisztviselői álláshelyet középfokú vagy felsőfokú végzettséggel lehet betölteni.
Az ügyviteli vizsgát a kinevezéstől számított két éven belül le kell tenni, mely alól kivételesen halasztás adható, vagy felmentés kapható legalább kétéves hivatásos pártfogói gyakorlat esetén.
Az ügyviteli vizsga írásbeli és szóbeli részből áll, kivéve a felsőfokú végzettségű igazságügyi alkalmazottak esetében, akiknek nem kell írásbeli vizsgát tenniük.

Energia- és hálózatos ágazati jog

40/2017. (XII. 4.) NGM rendelete az összekötő és felhasználói berendezésekről, valamint a potenciálisan…

2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről

360/2013. (X. 11.) Korm. rendelete az energetikai létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról…

2016/2017. (XII. 22.) Korm. határozata a Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Program, valamint egyéb dél-pesti…

16/2003. (XII. 27.) IHM rendelete az elektronikus hírközlési előfizetői szerződésekre és azok megkötésére vonatkozó…

352/2015. (VIII. 26.) KE határozata kitüntetés adományozásáról

37/2011. (X. 28.) BM rendelete a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. XXXIII. törvénynek a belügyminiszter ágazati…

2017. évi CXXV. törvény a közigazgatási szabályszegések szankcióiról

Energia- és hálózatos ágazati jog

Jogszabály szövege

Tartalomjegyzék (15)

13. § ának (7) bekezdésében és 135. §-a (1) bekezdésének
1. § A rendelet hatálya az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelői Szo
2. § (1) A kinevezéskor a munkáltatói jogkör gyakorlója
3. § (1) Az Iasz. 13. §-ának (2) bekezdésében írt felsőfokú
4. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a Hivatal igazságügyi alkalmazottj
5. § A Hivatal igazságügyi alkalmazottja tevékenysége jellegének, munkaköré
6. §
7. § (1) A 6. § (1) bekezdésében felsorolt igazságügyi alkalmazott szakmai
8. § (1) Az Országos Hivatalban dolgozó igazságügyi alkalmazottnak a főigaz
9. § (1) Az ügyviteli vizsga írásbeli és szóbeli részből áll
10. § (1) Az írásbeli vizsgát a vizsgabizottság vagy kiküldött
11. § (1) Az eredményes vizsgáról a vizsgabizottság a rendelet
12. § (1) A bizottság az írásbeli és a szóbeli vizsgáról valamennyi vizsgázó
14. § A főigazgató és az igazgató előírhatja hogy a fizikai
15. § Ez a rendelet 2003. július 1-jén lép hatályba

19/2003. (VI. 24.) IM rendelete az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelői Szolgálatánál foglalkoztatottak képesítési követelményeiről, munkaköri elnevezéseiről és ügyviteli vizsgájáról.

Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.)

13. §ának (7) bekezdésében és 135. §-a (1) bekezdésének

a)pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §A rendelet hatálya az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelői Szolgálat Országos Hivatalánál és az

Országos Hivatal megyei (fővárosi) hivatalainál (a továbbiakban együtt: Hivatal) foglalkoztatott igazságügyi alkalmazottakra terjed ki.

2. §(1) A kinevezéskor a munkáltatói jogkör gyakorlója

az igazságügyi alkalmazottal írásban közli az igazságügyi alkalmazott munkakörének a munkavégzés jellegére utaló elnevezését és a munkakör ellátásához szükséges képesítési feltételeket, ideértve a pártfogó felügyelői munkáról és az igazságügyi ismereteiről is számot adó ügyviteli vizsga letételének a kötelezettségét.

(2)Igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony csak olyan személlyel létesíthető, aki a munkaköre ellátásához szükséges iskolai végzettséggel, szakirányú képesítéssel vagy szakismerettel rendelkezik.

3. §(1) Az Iasz. 13. §-ának (2) bekezdésében írt felsőfokú

képesítés meglétét a pártfogó felügyelői álláshelyre kiírt pályázónak, jelentkezőnek hiteles okirattal kell igazolnia.

(2)Pártfogó felügyelői asszisztensi, egyéb tisztviselői álláshelyet középfokú vagy felsőfokú végzettséggel rendelkező személy tölthet be.

(3)A Hivatalnál ügyviteli és adminisztrációs feladatot ellátó írnokként legalább középfokú, egyéb, fizikai alkalmazotti feladatot legalább alapfokú iskolai végzettséggel rendelkező személy végezhet.

4. §(1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a Hivatal igazságügyi alkalmazottja részére engedélyezheti a rendelet

1.számú mellékletében meghatározottak szerinti munkaköri megnevezés használatát.

(2)Az 1. számú mellékletben foglalt munkaköri megnevezés használata — a pártfogó felügyelő és a pártfogó felügyelői asszisztens kivételével — a ,,pártfogó felügyelői’’ előtaggal is engedélyezhető.

(3)A legalább osztályvezetői (osztályvezető-helyettesi) megbízással rendelkező hivatali igazságügyi alkalmazott számára engedélyezhető az adott szervezeti egység elnevezésére utalással a ,,vezetője’’ (,,vezető-helyettese’’) munkaköri megnevezés használata is.

5. §A Hivatal igazságügyi alkalmazottja tevékenysége jellegének, munkakörének, illetve ezekkel összefüggésben

szervezeti egységének változása esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója a munkaköri megnevezés használatát visszavonja.

6. §

(1)A pártfogó felügyelő, a pártfogó felügyelői asszisztens, egyéb tisztviselő és az írnok a rendelet 1. számú mellékletében megjelölt munkakörökben köteles az igazságszolgáltatási ismeretekről is számot adó ügyviteli vizsgát tenni.

(2)Az ügyviteli vizsgát a kinevezéstől számított két éven belül kell letenni.

(3)A kinevezési (munkáltatói) jogkör gyakorlója az ügyviteli vizsga letétele alól kivételesen indokolt esetben — határidő megjelölésével, de legfeljebb egy évre — halasztást engedélyezhet.

(4)Az ügyviteli vizsga letétele alól felmentést kap az, aki a kinevezését megelőzően legalább kétéves hivatásos pártfogói gyakorlatot szerzett.

7. §(1) A 6. § (1) bekezdésében felsorolt igazságügyi alkalmazott szakmai oktatásban vesz részt. A szakmai oktatás

célja, hogy a résztvevő megismerje a pártfogó felügyelői tevékenységre, szervezetre és az igazságszolgáltatásra vonatkozó fontosabb jogszabályokat, elsajátítsa az ügyvitel, az iratkezelés szabályait, továbbá a munkakörével kapcsolatos egyéb szükséges tudnivalókat, és azokat a gyakorlatban alkalmazni tudja. Az oktatást úgy kell meg szervezni, hogy az igazságügyi alkalmazott a vizsgakötelezettségének határidőben eleget tehessen.

(2)Az ügyviteli vizsgára készülők a szükséges ismereteket tanfolyam keretében vagy egyéni tanulás útján sajátítják el.

(3)Tanfolyamot vagy konzultációt kell szervezni az Országos Hivatalban, valamint azon megyei (fővárosi) hivatalban, ahol az ügyviteli vizsgára kötelezettek száma legalább az öt főt eléri, vagy a konzultációt az igazgató szükségesnek tartja.

8. §(1) Az Országos Hivatalban dolgozó igazságügyi alkalmazottnak a főigazgatónál, a megyei (fővárosi) hivatalban

dolgozó igazságügyi alkalmazottnak az igazgatónál kell — a beosztása és szolgálati helye feltüntetésével — az ügyviteli vizsgára írásban jelentkeznie. A vizsga helyét és időpontját a főigazgató, illetve az igazgató állapítja meg, és arról a vizsga időpontja előtt legalább tizenöt nappal a jelentkezőt írásban értesíti.

(2)Az Országos Hivatalban és a kijelölt megyei (fővárosi) hivatalokban ügyviteli vizsgabizottságot kell alakítani. A vizsgabizottságok számát a főigazgató, illetve a kijelölt igazgató határozza meg.

(3)Az ügyviteli vizsgabizottság elnökét a főigazgató, illetve a kijelölt igazgató ötéves időtartamra nevezi ki a pártfogó felügyelők közül. A vizsgabizottság tagjait a vizsgabizottsági elnök kinevezésére jogosult nevezi ki a pártfogó felügyelők és a pártfogó felügyelői asszisztensek közül.

(4)Az ügyviteli vizsgát háromtagú bizottság előtt kell letenni.

9. §(1) Az ügyviteli vizsga írásbeli és szóbeli részből áll

A felsőfokú végzettségű igazságügyi alkalmazottnak az ügyviteli vizsgája írásbeli részt nem tartalmaz.

(2)Az írásbeli vizsga tárgyai és követelményei: a) helyesírás, fogalmazás (jegyzőkönyv, javaslat, feljegyzés stb. szerkesztése),

b)számítógép, szövegszerkesztő kezelése, nyilvántartó lap kitöltése, adatkezelés, nyilvántartás.

(3)A szóbeli vizsga tárgyai: a) a pártfogó felügyelői, az igazságügyi és a szociális ellátásokat végző szervezet, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyának főbb szabályai,

b)jogi alapismeretek: a büntetőjog, a büntetőeljárási jog, a büntetés-végrehajtási jog és a szociális ellátások joga ügyvitel szempontjából fontos szabályai,

c)a pártfogó felügyelői szervezet iratkezelési szabályai,

d)a környezettanulmány, a pártfogó felügyelői véle mény, a jegyzőkönyv, a jelentés, a javaslat és a feljegyzés készítése,

e)gyermek- és ifjúságvédelmi alapismeretek,

f)addiktológiai, mentálhigiénés alapismeretek,

g)mediációs, facilitációs alapismeretek,

h)statisztikai alapismeretek.

(4)A felsőfokú végzettségű igazságügyi alkalmazottak a

(3)bekezdés a) pontjában írt követelményeken túl a megfelelő iratkezelési ismeretekről, illetve ennek keretében a szükséges számítógépes ismeretekről, továbbá a kinevező által a (3) bekezdés b)—h) pontjaiban felsoroltak közül az adott munkakör és a meglévő képzettsége jellegéhez igazodóan meghatározott egy vagy több témakörből kötelesek vizsgát tenni.

10. §(1) Az írásbeli vizsgát a vizsgabizottság vagy kiküldött

tagjának jelenlétében kell letenni.

(2)Az írásbeli vizsga eredményét a vizsgabizottság értékeli, és a szóbeli vizsga letételére csak azt bocsátja, aki az írásbeli vizsga követelményeinek megfelelt.

(3)A szóbeli vizsgán a vizsgabizottságnak arról kell meggyőződnie, hogy a vizsgázó elsajátította-e az irányadó szabályokat, és azokat a gyakorlatban alkalmazni tudja-e.

11. §(1) Az eredményes vizsgáról a vizsgabizottság a rendelet

2.számú melléklete szerinti vizsgalapot állítja ki. A vizsgázó felkészültségéhez igazodóan a vizsga ,,megfelelt’’, ,,jó’’ vagy ,,kitűnő’’, illetve ,,nem felelt meg’’ eredménnyel minősíthető.

(2)Ha a bizottság a vizsgázó felkészültségét nem találja megfelelőnek, a vizsga megismétlésére utasítja, és meghatározza azt a legrövidebb időt — legfeljebb három hónapot — amelynek letelte után a vizsgázó újabb vizsgára jelentkezhet.

(3)Az írásbeli vizsgát többször is meg lehet ismételni.

A szóbeli vizsga ismétlésére csak egyszer lehet utasítani.

12. §(1) A bizottság az írásbeli és a szóbeli vizsgáról valamennyi vizsgázó eredményét feltüntető jegyzőkönyvet készít

(2)A vizsga iratanyagát a főigazgatói, illetve igazgatói iratok között kell őrizni, a vizsga eredményét az igazságügyi alkalmazott személyi anyagába be kell jegyezni.

13. §

A főigazgató és az igazgató előírhatja, hogy az igazságügyi alkalmazott a munkaköre ellátáshoz szükséges, sajátos ismereteket nyújtó továbbképzésen vegyen részt. Ha a továbbképzésen való részvételről okiratot állítottak ki az igazságügyi alkalmazott részére, annak másolatát el kell helyezni a személyi anyagban.

14. §A főigazgató és az igazgató előírhatja hogy a fizikai

alkalmazott a munkakörének megfelelő képzésen vagy továbbképzésen vegyen részt.

15. §Ez a rendelet 2003. július 1-jén lép hatályba

Dr. Bárándy Péter s. k., igazságügy-miniszter

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.