29/2014. (I. 29.) NVB határozata. A Nemzeti Választási Bizottság dr. L. S. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által a 2013. december 9-én kelt

29/2014. (I. 29.) NVB határozata. A Nemzeti Választási Bizottság dr. L. S. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által a 2013. december 9-én kelt beadvánnyal együtt benyújtott 8 db országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő határozatot: A Nemzeti Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ívek mintapéldányainak hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a  Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – a  Kúriához címzett kifogást lehet benyújtani a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest, Pf. 547; fax: 06-1-795-0304). A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A  jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. Az  illeték mértéke 15 000 Ft. A kifogás benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg. Indokolás I. A beadványozó 2014. január 7-én 8 db aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be a  Nemzeti Választási Bizottsághoz az  országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. A népszavazás kezdeményezéséről, az  európai polgári kezdeményezésről, valamint a  népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 94.  § (1)  bekezdése szerint a  törvény hatálybalépését megelőzően benyújtott népszavazási kezdeményezés során – a  (2)  bekezdésben meghatározott kivétellel – a  benyújtáskor alkalmazandó rendelkezéseket kell alkalmazni. A Nemzeti Választási Bizottság – a  jelen országos népszavazási kezdeményezésre is irányadónak tekintett  – az Alkotmánybíróság 18/2008. (III. 12.) AB határozatában kifejtettekkel összhangban megállapítja, hogy az országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ívek hitelesítése során az  Nsztv. 10.  § e)  pontja alapján vizsgálandó, hogy a  népszavazási eljárás kezdeményezése megfelel-e a  választási eljárásról szóló 1997.  évi C. törvény (a továbbiakban: régi Ve.) 3.  §-ában szabályozott eljárási alapelveknek, ezek között a  jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének. A választási eljárási alapelvekben megfogalmazott követelmények, így a  rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének érvényesítése a  népszavazási eljárás kezdeményezése során következik magából az  Alaptörvényből is. Ez  az  alapelv szoros összefüggésben van a  választópolgárok által kezdeményezett népszavazásnak az  alkotmányos rendszerben betöltött kiemelkedő szerepével, alkotmányos rendeltetésével és a  hitelesítési eljárásnak a  népszavazási eljárásban betöltött szerepével. A  hitelesítési eljárás során kiemelten fontos ezért annak vizsgálata, hogy a  benyújtott kezdeményezés a  népszavazás alkotmányos rendeltetésével összhangban van-e. Az Alkotmánybíróság hivatkozott döntésében megállapította, hogy a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét a  jogtudomány és a  jogalkalmazói gyakorlat alapvetően a  polgári jogban a  joggal való visszaélés tilalmának alapelvével összefüggésben munkálta ki. A  rendeltetésszerű joggyakorlásnak, mint általános alapelvnek az  a  lényege, hogy a  jogosultságok gyakorlása nem irányulhat a  jog rendeltetésével össze nem egyeztethető célra, és az  alanyi jogok gyakorlása akkor számíthat törvényi védelemre és elismerésre, ha az  a  jogosultság rendeltetésének, céljának megfelelően történik. Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) B)  cikk (1)  bekezdése kimondja, hogy Magyarország független, demokratikus jogállam. A  joggal való visszaélés tilalma nem szorítkozik egyetlen jogágra, hanem e  tilalom az  egész jogrendszerben érvényre jut, az  egész jogrendszerre kiterjedő általános jelleggel, mely az  Alaptörvény fenti szakaszából vezethető le. Így tehát érvényesül a  közjogban is, és irányadó a  jogalkotó, a jogalkalmazó szervek és az ügyfelek magatartására is. A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a  népszavazási kezdeményezés benyújtására vonatkozó jogszabályok formális előírásainak megfelelő kezdeményezés is jogellenessé válik akkor, ha a  Bizottság a  konkrét kérdések és tényállások vizsgálata során, így különösen a  benyújtott kezdeményezések száma, elemzése, a  kezdeményező eljárása illetve a  kérdés megfogalmazása alapján olyan körülményeket tár fel, amelyek azt bizonyítják, hogy a  hitelesítési eljárás kezdeményezője nem a  népszavazás alkotmányos rendeltetésének megfelelően élt jogával. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy a  jóhiszemű és a  rendeltetésszerű joggyakorlás elvével nem összeegyeztethető az  a  kezdeményezői magatartás, mely – kérdés formájában megfogalmazott állításként  – emberi méltóságot és személyiségi jogot sért, illetve a  Nemzeti Választási Bizottság tagjait bűncselekmény elkövetésével vádolja meg. A  Bizottság megjegyzi továbbá, hogy a  kezdeményezések az  Országgyűlés, az önkormányzatok és a Nemzeti Választási Bizottság, mint alkotmányos alapintézmények lejáratására is alkalmasak. A beadványozó 2013. augusztus 25-én kelt levelének indokolásában arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy az akkor kezdeményezett hitelesítési eljárással valódi célja nem az  ország sorsát érintő kérdésekben a  választópolgárok megkérdezése, hanem a  kezdeményeséseinek a  Magyar Közlönyben való közzététele. Tekintettel arra, hogy e  korábbi beadványában benyújtott kérdések között tartalmilag hasonló is szerepel a  jelen eljárásban, ezért a  korábbi szándéka feltehetőleg kiterjed a  jelen népszavazási kezdeményezésekre is. A  Bizottság megjegyzi továbbá, hogy a benyújtott kérelem szövegszerkesztéséből és tartalmából is megállapítható, hogy a beadványozó is egységesen és egyben kezeli a kérelmében megfogalmazott kérdéseket. Fentiek alapján a  Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy nem tekinthető jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásnak és nem egyeztethető össze a  népszavazás Alaptörvényben foglalt rendeltetésével az  olyan kezdeményezői magatartás sem, amelynek során akár egy időben, akár egymást követően ugyanabban vagy hasonló témakörben, valamint előre teljesen eredménytelennek mutatkozó, számos népszavazási kezdeményezés, úgynevezett kérdéssorozat kerül benyújtásra. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy a  beadványozó 2013. év folyamán több esetben nyújtott be aláírásgyűjtő íveket hitelesítés céljából – az  akkor hatályos szabályok alapján hatáskörrel rendelkező – Országos Választási Bizottsághoz. Az  Országos Választási Bizottság több ülésén is részletesen tárgyalta a kezdeményezéseket, majd azok hitelesítését – részletes jogi indokolást tartalmazó határozataival – megtagadta. Beadványozó a határozatokkal szemben jogorvoslati jogával nem élt, így azok jogerőssé váltak. A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a  népszavazási eljárás kezdeményezéséhez való jog jóhiszemű gyakorlásával nem összeegyeztethető az  a  kezdeményezői magatartás, mely – figyelmen kívül hagyva a  korábbi határozatokban részletesen kifejtett jogi indokokat és érveket – ismételten, a már jogerősen elbírált kérdésekhez hasonló témákban újabb aláírásgyűjtő ívek hitelesítését kezdeményezi. Fentiek alapján a  Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a  népszavazási eljárás kezdeményezője nem a rendeltetésének megfelelően élt a népszavazási eljárás kezdeményezése tekintetében őt megillető jogosultsággal, ezért a  Bizottság – figyelemmel a  Nsztv. 10.  § e)  pontjában foglaltakra – mivel az  aláírásgyűjtő ív nem felel meg a régi Ve.-ben foglalt követelményeknek – az egyszerre, egymásra tekintettel előterjesztett valamennyi aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését, azonos indokok alapján megtagadta. II. A határozat az  Alaptörvény B)  cikk (1)  bekezdésén, a  népszavazás kezdeményezéséről, az  európai polgári kezdeményezésről, a  népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 94.  § (1)  bekezdésén, a  választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 349.  § (1)  bekezdés c)  pontján és (2)  bekezdésén, az  Nsztv. 2.  §-án, a  10.  §  e)  pontján, a  régi Ve. 3.  § d)  pontján, a  124/A.  § (3)  bekezdés b)  pontján, a  jogorvoslatról szóló tájékoztatás a  régi Ve. 130.  §-ának (1)  bekezdésén, az  illetékekről szóló tájékoztatás az  1990. évi XCIII. törvény 37.  §  (1)  bekezdésén, 39.  § (3)  bekezdés d)  pontján, 42.  § (1)  bekezdés g)  pontján, valamint a  62.  § (1)  bekezdés s) pontján alapul. Budapest, 2014. január 23. Dr. Patyi András s. k., a Nemzeti Választási Bizottság elnöke