1165/E/2001. AB végzés. Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
Miről szól ez a jogszabály?
Ez a végzés az Alkotmánybíróság eljárását rögzíti egy olyan indítvány tárgyában, amely mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányult, és visszautasítja az indítványt, valamint a kapcsolódó kérelmeket.
Kire vonatkozik: Az indítványt benyújtó kérelmező; Az Alkotmánybíróság, mint az indítvány elbírálója.
Fő adatok
- Ország
- Magyarország
- Jogterület
- Egyéb jogszabályok
- Forrás
- MultiLegalPile/
- Szöveg letöltve
- Magyarázat frissítve
Mit szabályoz ez a jogszabály?
- Az Alkotmánybíróság eljárását mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványok esetén.
- Az Alkotmánybíróság hatáskörét bírósági határozatok felülvizsgálatára és illeték visszatéríttetésére.
- Az Alkotmánybíróság hatáskörét a Legfelsőbb Bíróság jogegységi döntés meghozatalára való utasítására.
Kire vonatkozik ez a jogszabály?
- Az indítványt benyújtó kérelmező.
- Az Alkotmánybíróság, mint az indítvány elbírálója.
Melyek a főbb pontok?
- Az Alkotmánybíróság visszautasította a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 149. § (2) bekezdésével összefüggésben előterjesztett indítványt.
- Az Alkotmánybíróság visszautasította a bírósági végzések hatályon kívül helyezésére és a 3000 Ft eljárási illeték megtéríttetésére irányuló kérelmet.
- Az Alkotmánybíróság visszautasította azt a kérelmet, amely a Legfelsőbb Bíróságnál jogegységi határozat meghozatalának kezdeményezését kérte.
- Az indítványt érdemi elbírálásra alkalmatlannak minősítették, mert nem tartalmazott alkotmányjogi érveket, és nem felelt meg az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 22. § (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek.
Egyéb jogszabályok
Jogszabály szövege
Jogszabály szövege
1165/E/2001. AB végzés. Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő 1. Az Alkotmánybíróság a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 149. § (2) bekezdésével összefüggésben előterjesztett mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt visszautasítja.
I. 1. Az indítvány alapjául a kérelmező letéti ügye szolgált, melyet beadványában részletesen ismertetett. Eszerint ő egy ráckevei közös tulajdonban álló ingatlan egyik társtulajdonosa, mely ingatlan Ráckeve Város Polgármesteri Hivatalának kérelmére a Pest Megyei Közigazgatási Hivatal 31-336/2000. (VII. 10.) számú határozatával kártalanítási összeg megjelölése mellett kisajátításra került.
A kártalanítási összegnek a kérelmező tulajdoni hányadára eső részét a kérelmező folyószámlájára átutalták, azonban az indítványozó az átutalt összeget nem fogadta el, hanem a Pest Megyei Bíróság előtt több tulajdonostársával együtt keresetet terjesztett elő a kisajátítási határozat ellen.
8.K.26.600/2000. ügyszámon. A polgármesteri hivatal jegyzője mint letevő a beadványozóra eső kártalanítási összeget bírósági letétbe helyezte, melyről a Ráckevei Városi Bíróság az indítványozót 3.Pk.51.508/2000/3. számú végzésében értesítette és egyben a letét kiutalását rendelte el. A letéteményesek letéti elfogadó és kiutaló végzések
Az indítványozó – az Alkotmánybíróság hiánypótlási felhívását követően – benyújtott kérelmében mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítását kezdeményezte – az Alkotmány 2. § (1) bekezdésére, 8. §
II. Az indítvány érdemi elbírálásra alkalmatlan. 1. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint az indítványnak meg kell felelnie az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban:
Abtv.) 22. § (2) bekezdésében meghatározott általános követelményeknek. Az indítványozónak meg kell jelölnie a támadott rendelkezést, az Alkotmány megfelelő rendelkezését, érdemben ki kell fejtenie az indítvány alapjául szolgáló, az alkotmányellenesség megállapítására vonatkozó okot, továbbá határozott kérelmet kell tartalmaznia a vitatott rendelkezés alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére [összefoglalóan: pl. 31/2007. (V. 30.) AB határozat, ABH 2007, 368, 381–382.].
Az Alkotmánybíróság – állandó gyakorlata szerint – érdemi vizsgálat nélkül visszautasítja azokat az indítványokat, amelyek nem felelnek meg az Abtv. által támasztott követelményeknek (pl. 472/B/2000. AB végzés, ABH 2001, 1655.; 630/B/2003. AB végzés, ABH 2004, 2113, 2114.). Az Alkotmánybíróság azt is kifejtette, hogy nem elegendő továbbá az Alkotmány, illetve a támadott jogszabály egyes rendelkezéseire hivatkozni, meg kell indokolni, hogy a megsemmisíteni kért jogszabály miért és mennyiben sérti az alaptörvény felhívott rendelkezését [pl. 654/H/1999. AB határozat, ABH 2001, 1645.;
472/B/2000. AB végzés, ABH 2001, 1655.; 494/B/2002.
AB végzés, ABH 2002, 1783.].
Jelen beadvány e feltételeket nem elégíti ki: ugyanis az indítvány az alkotmányi rendelkezések számszerű megjelölésén túl az alkotmányellenes mulasztásra nézve egyáltalán nem tartalmaz alkotmányjogi érveket, azt csupán saját bírósági ügyeiben hozott döntések – állítása szerint – téves voltával kívánja igazolni. A fenti tartalmi hiányosságok miatt, a hiánypótlásra való felszólítást követően sem bírálható el érdemben az indítvány, ezért azt az Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat (ABK 2009. január, 3.) (a továbbiakban: Ügyrend) 29. § d) pontja alapján visszautasította.
Az Alkotmánybíróság hatáskörét az Alkotmány 32/A. §
Budapest, 2010. március 23. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke