1165/E/2001. AB végzés. Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány tárgyában meghozta a köv

1165/E/2001. AB végzés. Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő 1. Az Alkotmánybíróság a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 149. § (2) bekezdésével összefüggésben előterjesztett mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt visszautasítja. 2. Az Alkotmánybíróság a Pest Megyei Bíróság mint másodfokú bíróság Kf.25.010/2001/1. számú végzése, valamint a Ráckevei Városi Bíróság 3.Pk.51.508/2000/6. számú végzése hatályon kívül helyezésére, továbbá a 3000 Ft eljárási illeték megtéríttetésére irányuló kérelmet visszautasítja. 3. Az Alkotmánybíróság azt a kérelmet, amely az Alkotmánybíróságtól azt kérte, hogy kezdeményezze a Legfelsőbb Bíróságnál jogegységi határozat meghozatalát, visszautasítja. I. 1. Az indítvány alapjául a kérelmező letéti ügye szolgált, melyet beadványában részletesen ismertetett. Eszerint ő egy ráckevei közös tulajdonban álló ingatlan egyik társtulajdonosa, mely ingatlan Ráckeve Város Polgármesteri Hivatalának kérelmére a Pest Megyei Közigazgatási Hivatal 31-336/2000. (VII. 10.) számú határozatával kártalanítási összeg megjelölése mellett kisajátításra került. A kártalanítási összegnek a kérelmező tulajdoni hányadára eső részét a kérelmező folyószámlájára átutalták, azonban az indítványozó az átutalt összeget nem fogadta el, hanem a Pest Megyei Bíróság előtt több tulajdonostársával együtt keresetet terjesztett elő a kisajátítási határozat ellen. 8.K.26.600/2000. ügyszámon. A polgármesteri hivatal jegyzője mint letevő a beadványozóra eső kártalanítási összeget bírósági letétbe helyezte, melyről a Ráckevei Városi Bíróság az indítványozót 3.Pk.51.508/2000/3. számú végzésében értesítette és egyben a letét kiutalását rendelte el. A letéteményesek letéti elfogadó és kiutaló végzések – eredetileg fellebbezési – megváltoztatása iránti kérelme folytán a Ráckevei Városi Bíróság a 3.Pk. 51.508/2000/6. számú végzésével egyesítette az előtte folyó letéti ügyeket, egyúttal a letéti elfogadó és kiutaló végzéseket akként módosította, hogy a kiutalásról való rendelkezést mellőzte azzal, hogy arra csak a Pest Megyei Bíróság előtt folyamatban volt 8.K.26.600/2000. számú ügy jogerős befejezését követően kerül sor. Ez ellen a végzés ellen –többek között az indítványozó – a kiutalás mellőzésével kapcsolatos érdemi rendelkezést támadva fellebbezéssel élt, melyben előadta, hogy a 8.K.26.600/2000. számú ügyben félként nem szerepel. A fellebbezést követően a Pest Megyei Bíróság az indítványozó vonatkozásában is elrendelte az indítványozó által indított eljárásnak a 8.K.26.600/2000. számú ügyhöz való egyesítését. A Pest Megyei Bíróság – az indítványozónak a kiutalás mellőzésére vonatkozó fellebbezését elbírálva – a fellebbezést nem találta alaposnak, ezért helybenhagyta az elsőfokú bíróság végzését. Indokolásában kifejtette, hogy a fellebbezések előterjesztését követően a fellebbezők közigazgatási peres ügyeinek a 8.K.26.600/2000. számú ügyhöz történő egyesítése folytán az elsőfokú bíróság végzése helytállóvá vált. 2. Az indítványozó az Alkotmánybírósághoz benyújtott, a 3. pontban kifejtettek szerint az indítvány tartalmi feltételeinek meg nem felelő beadványában a Pest Megyei Bíróság mint másodfokú bíróság Kf.25.010/2001/2. számú végzése, valamint a Ráckevei Városi Bíróság 3.Pk.51.508/2000/6. számú végzése hatályon kívül helyezését, valamint 3000 Ft fellebbezési illeték visszatéríttetését kérte az Alkotmánybíróságtól. Álláspontja szerint ugyanis az említett végzések a bíróságon kezelt letétekről szóló 11/1974. (XII. 17.) IM rendelet 13. § (2) bekezdésébe ütköznek, továbbá sértik az Alkotmány 2. § (1) bekezdését, 57. § (1) bekezdését, valamint 70/A. § (1) bekezdését. Kérelmében konkrét jogszabályi rendelkezés, valamint indokolás nélkül indítványozta továbbá mulasztásos alkotmánysértés megállapítását. Egyben kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy kezdeményezze a Legfelsőbb Bíróságnál olyan tartalmú jogegységi határozat „kimunkálását”, melynek eredményeként „a jövőben osztatlan közös tulajdon kisajátítási peres eljárásában az alkotmányos jogokban a tulajdonosi jogsérelmek kockázata mérséklődhessen”. Álláspontja szerint ezzel a Legfelsőbb Bíróság az Alkotmány 47. § (2) bekezdésében, valamint az 50. § (1) bekezdésében rögzített feladatának tenne eleget és így hozzájárulna a jogállamiság erősödéséhez. Az indítványozó – az Alkotmánybíróság hiánypótlási felhívását követően – benyújtott kérelmében mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítását kezdeményezte – az Alkotmány 2. § (1) bekezdésére, 8. § (1) bekezdésére, 13. § (1) bekezdésére, 57. § (1) bekezdésére, valamint a 70/A. § (1) bekezdésére alapítva – a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 149. § (2) bekezdése tekintetében. Az alkotmányjogi érvelést nélkülöző kérelem a mulasztás fennállását valójában saját – fentiekben ismertetett – kisajátítási, illetve letéti ügyeiben az eljáró bíróság által meghozott, véleménye szerint „hibás”, „téves” döntésekre, továbbá arra alapozza, hogy a jogsérelme miatti fellebbezése folytán általa lerótt 3000 Ft fellebbezési illeték visszatéríttetésére nincs lehetőség. Ez utóbbi álláspontja szerint az Alkotmány 70/K. § sérelmével bíróság előtt nem érvényesíthető, azonban erre nézve sem a kifogásolt alkotmányellenes jogszabályt, sem alkotmányos érveket nem terjesztett elő. II. Az indítvány érdemi elbírálásra alkalmatlan. 1. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint az indítványnak meg kell felelnie az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 22. § (2) bekezdésében meghatározott általános követelményeknek. Az indítványozónak meg kell jelölnie a támadott rendelkezést, az Alkotmány megfelelő rendelkezését, érdemben ki kell fejtenie az indítvány alapjául szolgáló, az alkotmányellenesség megállapítására vonatkozó okot, továbbá határozott kérelmet kell tartalmaznia a vitatott rendelkezés alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére [összefoglalóan: pl. 31/2007. (V. 30.) AB határozat, ABH 2007, 368, 381–382.]. Az Alkotmánybíróság – állandó gyakorlata szerint – érdemi vizsgálat nélkül visszautasítja azokat az indítványokat, amelyek nem felelnek meg az Abtv. által támasztott követelményeknek (pl. 472/B/2000. AB végzés, ABH 2001, 1655.; 630/B/2003. AB végzés, ABH 2004, 2113, 2114.). Az Alkotmánybíróság azt is kifejtette, hogy nem elegendő továbbá az Alkotmány, illetve a támadott jogszabály egyes rendelkezéseire hivatkozni, meg kell indokolni, hogy a megsemmisíteni kért jogszabály miért és mennyiben sérti az alaptörvény felhívott rendelkezését [pl. 654/H/1999. AB határozat, ABH 2001, 1645.; 472/B/2000. AB végzés, ABH 2001, 1655.; 494/B/2002. AB végzés, ABH 2002, 1783.]. Jelen beadvány e feltételeket nem elégíti ki: ugyanis az indítvány az alkotmányi rendelkezések számszerű megjelölésén túl az alkotmányellenes mulasztásra nézve egyáltalán nem tartalmaz alkotmányjogi érveket, azt csupán saját bírósági ügyeiben hozott döntések – állítása szerint – téves voltával kívánja igazolni. A fenti tartalmi hiányosságok miatt, a hiánypótlásra való felszólítást követően sem bírálható el érdemben az indítvány, ezért azt az Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat (ABK 2009. január, 3.) (a továbbiakban: Ügyrend) 29. § d) pontja alapján visszautasította. 2. A beadványozó kérelmében a Pest Megyei Bíróság mint másodfokú bíróság Kf.25.010/2001/1. számú végzése, valamint a Ráckevei Városi Bíróság 3.Pk.51.508/2000/6. számú végzése hatályon kívül helyezését, továbbá az általa lerótt 3000 Ft eljárási illeték megtéríttetését is kérte az Alkotmánybíróságtól. A beadvány kérelmet tartalmazott továbbá arra nézve is, hogy az Alkotmánybíróság utasítsa a Legfelsőbb Bíróságot meghatározott témakörben jogegységi döntés meghozatalára. Az Alkotmánybíróság hatáskörét az Alkotmány 32/A. § (1) bekezdése és Abtv. 1. §-a határozza meg, azok azonban a fenti kérelmekben foglaltak egyikét (bírósági határozatok felülvizsgálatát, illeték visszatéríttetését, továbbá a Legfelsőbb Bíróságot jogegységi döntés meghozatalára való utasítását) sem tartalmazza. Ezért az Alkotmánybíróság ezen kérelmeket hatáskör hiányában az Ügyrend 29. § b) pontja alapján visszautasította. Budapest, 2010. március 23. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke