Röviden
Ez a rendelet az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia értékének, valamint a bányajáradék kiszámításának és befizetésének módját határozza meg. Célja, hogy szabályozza a kitermelt anyagok után fizetendő díjakat.
Mit szabályoz
- A kitermelt szilárd ásványi nyersanyagok, geotermikus energia, kőolaj, földgáz és széndioxid földgáz értékének kiszámítását.
- A bányajáradék mértékét és annak százalékos arányát az értékhez képest.
- A kitermelt mennyiségek meghatározásának módját és a bizonylatolási kötelezettséget.
- A bányajáradék önbevallásának és befizetésének eljárását, valamint a nyilvántartási kötelezettségeket.
Kit érint
- Azokat a vállalkozásokat, amelyek a bányászatról szóló törvény szerint bányajáradék-fizetésre kötelezettek.
- Azokat a bányavállalkozókat és egyéb hatósági engedéllyel ásványi nyersanyagot kitermelő engedélyeseket, akik ásványi nyersanyagot vagy geotermikus energiát termelnek ki.
Kulcspontok
- A bányajáradék alapja a kitermelt ásványi nyersanyag vagy geotermikus energia mennyisége és az ahhoz tartozó fajlagos érték szorzata, ezer forintra kerekítve.
- A kitermelt mennyiséget bányamérési (geodéziai) módszerekkel vagy egyéb alkalmas módon kell meghatározni, és bizonylatolni kell.
- Az önbevallást a rendelet mellékleteiben meghatározott nyomtatványokon kell teljesíteni és a bányajáradékot a Magyar Államkincstárnál vezetett számlára kell befizetni.
- A vállalkozásoknak olyan nyilvántartást kell vezetniük, amelyből a bányajáradék meghatározása és megfizetése ellenőrizhető, és ezt a nyilvántartást, valamint a bizonylatokat 5 évig meg kell őrizni.
📄 Jogszabály szövege
54/2008. (III. 20.) Korm. rendelete az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról.
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény
(a továbbiakban: Bt.) 50/A. §-a (1) bekezdésének l) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány a következőket rendeli el:
A rendelet hatálya 1. § E rendelet hatálya a Bt. 20. §-ának (2) bekezdése szerint
bányajáradék-fizetésre kötelezettekre terjed ki.
A kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége után
keletkező érték és a fizetendő bányajáradék
meghatározása 2. § (1) Szilárd ásványi nyersanyagok esetében
a) a kitermelt ásványi nyersanyag után keletkező érték
a bányatelket megállapító határozatban vagy egyéb hatósági engedélyben meghatározott ásványi nyersanyag kitermelt mennyiségének (m3) és az 1/a. mellékletben megjelölt
fajlagos értéknek (Ft/m3) ezer forintra kerekített szorzata
(E Ft),
b) a fizetendő bányajáradék hatósági engedély alapján
végzett kitermelés esetén az a) pont szerint számított értéknek a Bt. 20. §-a (3) bekezdésének f)–h) pontja szerinti
százaléka.
(2) A kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségét az
egyéb hatósági engedéllyel ásványi nyersanyagot kitermelő engedélyes bányamérési (geodéziai) módszerekkel
vagy egyéb alkalmas módon köteles meghatározni. A
meghatározás módját és eredményét bizonylatolni kell.
Az engedélyes köteles a nyersanyag-kitermelés befejezését követő 60 napon belül az ásványi nyersanyag
mennyiségi változását geodéziai számítással (térfogatszámítás) meghatározni, és az erről szóló jelentést a bányafelügyeletnek megküldeni.
(3) A bányavállalkozó a kitermelt ásványi nyersanyag
mennyiségét bányamérési (geodéziai) módszerekkel köteles meghatározni. Mélyműveléses bányaüzem esetén a kitermelt mennyiség meghatározása tömegméréssel is történhet. A változást a bányaművelési térképen fel kell tüntetni. Az ásványi nyersanyag tárgyévre vonatkozó
mennyiségi változását geodéziai felmérésen alapuló számítással (térfogatszámítás) meg kell határozni. A meghatározás eredményét bizonylatolni kell.
(4) A bányajáradék önbevallásokat a 2. melléklet szerinti nyomtatványon kell megtenni.
3. § (1) Energetikai célra hasznosított geotermikus energia
esetében
a) a kitermelt geotermikus energia után keletkező érték
a kitermelt legalább +30 °C-os hőmérsékletű energiahordozóból kinyert energiamennyiségnek (GJ) és az 1/b. melléklet B. pontjában meghatározott fajlagos értéknek
(Ft/GJ) ezer forintra kerekített szorzata (E Ft),
b) A fizetendő bányajáradék hatósági engedély alapján
végzett kitermelés esetén az a) pont szerint számított értéknek a Bt. 20. §-ának (7) bekezdése szerinti százaléka.
(2) Az energetikai célra kinyert geotermikus energia
mennyiségét a vállalkozó köteles meghatározni. Ennek érdekében mérnie és bizonylatolnia kell az energiahordozó
kútfejen mért hőmérsékletét és mennyiségét (m3), valamint
az energiahordozó hőmérsékletét a kinyerésre szolgáló berendezés kimeneti pontján.
(3) A bányajáradék önbevallásokat a 3/a. és a 3/b. melléklet szerinti nyomtatványon kell megtenni.
4. § (1) Kőolaj esetében
a) a kitermelt kőolaj mennyisége után keletkező érték a
kitermelt kőolaj mennyiségének (t) és az 1/b. melléklet
A. pontjában meghatározott fajlagos értéknek (Ft/t) ezer
forintra kerekített szorzata (E Ft),
b) a fizetendő bányajáradék hatósági engedély alapján
végzett kitermelés esetén az a) pont szerint számított értéknek a Bt. 20. §-a (3) bekezdésének a) és c) pontja szerinti százaléka.
(2) A bányavállalkozó köteles a kitermelt kőolaj
mennyiségét (t és m3) meghatározni és bizonylatolni.
(3) A bányajáradék önbevallásokat a 4/a. és a 4/b. melléklet szerinti nyomtatványon kell megtenni.
5. § (1) Az 1998. január 1. után termelésbe állított mezőkön
kitermelt szénhidrogén földgáz esetében
a) a kitermelt földgáz mennyisége után keletkező érték
a kitermelt földgáz hőmennyiségének (GJ) és az 1/b. melléklet A. pontjában meghatározott fajlagos értéknek
(Ft/GJ) ezer forintra kerekített szorzata (E Ft),
b) a fizetendő bányajáradék hatósági engedély alapján
végzett kitermelés esetén az a) pont szerint számított értéknek a Bt. 20. §-a (3) bekezdésének a), c)–e) pontja szerinti százaléka.
(2) A bányavállalkozó köteles a kitermelt földgáz
mennyiségét (E m3-ben) és hőmennyiségét (GJ-ban) meghatározni és bizonylatolni.
(3) A föld alatti gáztárolás kényszerű párnagáz lecseréléséből származó földgáz kitermelése, valamint az 1998.
január 1. után termelésbe állított mezőkön kitermelt földgáz esetében az önbevallást az 5/a. és az 5/b. melléklet szerinti nyomtatványokon kell megtenni.
6. § (1) Az 1998. január 1. előtt termelésbe állított mezőkön
kitermelt földgáz esetében
a) a kitermelt földgáz mennyisége után keletkező érték
a kitermelt földgáz hőmennyiségének (GJ) és az 1/b. melléklet A. pontjában meghatározott fajlagos értéknek
(Ft/GJ) szorzata (E Ft),
b) a fizetendő bányajáradék hatósági engedély alapján
végzett kitermelés esetén az a) pont szerint számított értéknek a Bt. 20. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerinti
százaléka.
(2) A bányavállalkozó köteles a kitermelt földgáz
mennyiségét (E m3-ben) és hőmennyiségét (GJ-ban) meghatározni és bizonylatolni.
(3) Az 1998. január 1. előtt termelésbe állított mezőkön
kitermelt földgáz esetében (kivéve a föld alatti gáztárolás
kényszerű párnagáz lecseréléséből származó földgáz kitermelését), az önbevallást a 6/a. és a 6/b. melléklet szerinti
nyomtatványokon kell megtenni.
7. § (1) Széndioxid földgáz esetében
a) a kitermelt széndioxid földgáz után keletkező érték a
kitermelt széndioxid mennyiségének (E m3) és az 1/b. melléklet A. pontjában meghatározott fajlagos értéknek
(Ft/E m3) ezer forintra kerekített szorzata (E Ft),
b) a fizetendő bányajáradék hatósági engedély alapján
végzett kitermelés esetén az a) pont szerint számított értéknek a Bt. 20. §-a (3) bekezdésének d) pontja szerinti
százaléka.
(2) A bányavállalkozó köteles a kitermelt széndioxid
földgáz mennyiségét meghatározni és bizonylatolni.
(3) A bányajáradék önbevallásokat a 7. melléklet szerinti
nyomtatványon kell megtenni.
A bányajáradék bevallására és befizetésére vonatkozó
rendelkezések 8. §
(1) A bányajáradék önbevallást a bányászatról szóló
1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998.
(XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Bt. Vhr.)
4. §-ának (5) bekezdésében előírt határidőre az e rendelet
mellékletei szerinti nyomtatványokon kell teljesíteni, és
egyidejűleg befizetni. Késedelmes befizetés esetén a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 301. §-ának (2) bekezdésében meghatározott késedelmi kamatot számít fel.
(2) A bányajáradékot a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01031513-00000000 számú „Bányajáradék
befizetés” elnevezésű számlára kell befizetni.
(3) A bányajáradék önbevallást a Bt. Vhr. 4. §-ának
(4) bekezdésében meghatározott kezdeti időponttól akkor
is meg kell tenni, ha az adott időszakban bányajáradék fizetési kötelezettség nem keletkezett.
(4) A bányavállalkozó és az egyéb hatósági engedéllyel
ásványi nyersanyagot kitermelő vállalkozó köteles olyan
nyilvántartást vezetni, amelyből megállapítható és ellenőrizhető egy adott időszakra bevallott bányajáradék meghatározásának és megfizetésének jogszerűsége.
A nyilvántartásnak tartalmaznia kell
a) a kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségének
meghatározására vonatkozó belső szabályzatot,
b) az ásványi nyersanyag tárgyévre vonatkozó mennyi
ségi változását bemutató hites bányamérő által ellenjegyzett geodéziai felmérésen alapuló számítást (térfogatszámítást),
c) mérőműszeres mennyiség meghatározás esetén a
mérőműszer hitelesítését igazoló bizonylatot.
(5) A bányavállalkozó és az egyéb hatósági engedéllyel
ásványi nyersanyagot kitermelő vállalkozó köteles az (1)
és a (4) bekezdésben meghatározott nyilvántartást és bizonylatokat 5 évig megőrizni.
Záró rendelkezések 9. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a szilárd ásványi nyersanyagok
és a geotermikus energia fajlagos értékének, illetve az érték számítására vonatkozó szabályoknak megállapításáról
szóló 118/2003. (VIII. 8.) Korm. rendelet hatályát veszti.
(2) Ezt a rendeletet az alkalmazás tapasztalatai, az ásványi nyersanyagok értékének módosítási igénye, valamint a
környezet védelmével és a természeti erőforrások fenntartható használatával kapcsolatos szempontok alapján első
esetben 2008. december 31-ig, azt követően kétévenként
felül kell vizsgálni.
Gyurcsány Ferenc s. k.,
miniszterelnök
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.