← Magyarország

54/2008. (III. 20.) Korm. rendelete az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatároz

Röviden

Ez a rendelet az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia értékének, valamint a bányajáradék kiszámításának és befizetésének módját határozza meg. Célja, hogy szabályozza a kitermelt anyagok után fizetendő díjakat.

Mit szabályoz

Kit érint

Kulcspontok

📄 Jogszabály szövege
54/2008. (III. 20.) Korm. rendelete az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 50/A. §-a (1) bekezdésének l) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány a következőket rendeli el: A rendelet hatálya 1. § E rendelet hatálya a Bt. 20. §-ának (2) bekezdése szerint bányajáradék-fizetésre kötelezettekre terjed ki. A kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége után keletkező érték és a fizetendő bányajáradék meghatározása 2. § (1) Szilárd ásványi nyersanyagok esetében a) a kitermelt ásványi nyersanyag után keletkező érték a bányatelket megállapító határozatban vagy egyéb hatósági engedélyben meghatározott ásványi nyersanyag kitermelt mennyiségének (m3) és az 1/a. mellékletben megjelölt fajlagos értéknek (Ft/m3) ezer forintra kerekített szorzata (E Ft), b) a fizetendő bányajáradék hatósági engedély alapján végzett kitermelés esetén az a) pont szerint számított értéknek a Bt. 20. §-a (3) bekezdésének f)–h) pontja szerinti százaléka. (2) A kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségét az egyéb hatósági engedéllyel ásványi nyersanyagot kitermelő engedélyes bányamérési (geodéziai) módszerekkel vagy egyéb alkalmas módon köteles meghatározni. A meghatározás módját és eredményét bizonylatolni kell. Az engedélyes köteles a nyersanyag-kitermelés befejezését követő 60 napon belül az ásványi nyersanyag mennyiségi változását geodéziai számítással (térfogatszámítás) meghatározni, és az erről szóló jelentést a bányafelügyeletnek megküldeni. (3) A bányavállalkozó a kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségét bányamérési (geodéziai) módszerekkel köteles meghatározni. Mélyműveléses bányaüzem esetén a kitermelt mennyiség meghatározása tömegméréssel is történhet. A változást a bányaművelési térképen fel kell tüntetni. Az ásványi nyersanyag tárgyévre vonatkozó mennyiségi változását geodéziai felmérésen alapuló számítással (térfogatszámítás) meg kell határozni. A meghatározás eredményét bizonylatolni kell. (4) A bányajáradék önbevallásokat a 2. melléklet szerinti nyomtatványon kell megtenni. 3. § (1) Energetikai célra hasznosított geotermikus energia esetében a) a kitermelt geotermikus energia után keletkező érték a kitermelt legalább +30 °C-os hőmérsékletű energiahordozóból kinyert energiamennyiségnek (GJ) és az 1/b. melléklet B. pontjában meghatározott fajlagos értéknek (Ft/GJ) ezer forintra kerekített szorzata (E Ft), b) A fizetendő bányajáradék hatósági engedély alapján végzett kitermelés esetén az a) pont szerint számított értéknek a Bt. 20. §-ának (7) bekezdése szerinti százaléka. (2) Az energetikai célra kinyert geotermikus energia mennyiségét a vállalkozó köteles meghatározni. Ennek érdekében mérnie és bizonylatolnia kell az energiahordozó kútfejen mért hőmérsékletét és mennyiségét (m3), valamint az energiahordozó hőmérsékletét a kinyerésre szolgáló berendezés kimeneti pontján. (3) A bányajáradék önbevallásokat a 3/a. és a 3/b. melléklet szerinti nyomtatványon kell megtenni. 4. § (1) Kőolaj esetében a) a kitermelt kőolaj mennyisége után keletkező érték a kitermelt kőolaj mennyiségének (t) és az 1/b. melléklet A. pontjában meghatározott fajlagos értéknek (Ft/t) ezer forintra kerekített szorzata (E Ft), b) a fizetendő bányajáradék hatósági engedély alapján végzett kitermelés esetén az a) pont szerint számított értéknek a Bt. 20. §-a (3) bekezdésének a) és c) pontja szerinti százaléka. (2) A bányavállalkozó köteles a kitermelt kőolaj mennyiségét (t és m3) meghatározni és bizonylatolni. (3) A bányajáradék önbevallásokat a 4/a. és a 4/b. melléklet szerinti nyomtatványon kell megtenni. 5. § (1) Az 1998. január 1. után termelésbe állított mezőkön kitermelt szénhidrogén földgáz esetében a) a kitermelt földgáz mennyisége után keletkező érték a kitermelt földgáz hőmennyiségének (GJ) és az 1/b. melléklet A. pontjában meghatározott fajlagos értéknek (Ft/GJ) ezer forintra kerekített szorzata (E Ft), b) a fizetendő bányajáradék hatósági engedély alapján végzett kitermelés esetén az a) pont szerint számított értéknek a Bt. 20. §-a (3) bekezdésének a), c)–e) pontja szerinti százaléka. (2) A bányavállalkozó köteles a kitermelt földgáz mennyiségét (E m3-ben) és hőmennyiségét (GJ-ban) meghatározni és bizonylatolni. (3) A föld alatti gáztárolás kényszerű párnagáz lecseréléséből származó földgáz kitermelése, valamint az 1998. január 1. után termelésbe állított mezőkön kitermelt földgáz esetében az önbevallást az 5/a. és az 5/b. melléklet szerinti nyomtatványokon kell megtenni. 6. § (1) Az 1998. január 1. előtt termelésbe állított mezőkön kitermelt földgáz esetében a) a kitermelt földgáz mennyisége után keletkező érték a kitermelt földgáz hőmennyiségének (GJ) és az 1/b. melléklet A. pontjában meghatározott fajlagos értéknek (Ft/GJ) szorzata (E Ft), b) a fizetendő bányajáradék hatósági engedély alapján végzett kitermelés esetén az a) pont szerint számított értéknek a Bt. 20. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerinti százaléka. (2) A bányavállalkozó köteles a kitermelt földgáz mennyiségét (E m3-ben) és hőmennyiségét (GJ-ban) meghatározni és bizonylatolni. (3) Az 1998. január 1. előtt termelésbe állított mezőkön kitermelt földgáz esetében (kivéve a föld alatti gáztárolás kényszerű párnagáz lecseréléséből származó földgáz kitermelését), az önbevallást a 6/a. és a 6/b. melléklet szerinti nyomtatványokon kell megtenni. 7. § (1) Széndioxid földgáz esetében a) a kitermelt széndioxid földgáz után keletkező érték a kitermelt széndioxid mennyiségének (E m3) és az 1/b. melléklet A. pontjában meghatározott fajlagos értéknek (Ft/E m3) ezer forintra kerekített szorzata (E Ft), b) a fizetendő bányajáradék hatósági engedély alapján végzett kitermelés esetén az a) pont szerint számított értéknek a Bt. 20. §-a (3) bekezdésének d) pontja szerinti százaléka. (2) A bányavállalkozó köteles a kitermelt széndioxid földgáz mennyiségét meghatározni és bizonylatolni. (3) A bányajáradék önbevallásokat a 7. melléklet szerinti nyomtatványon kell megtenni. A bányajáradék bevallására és befizetésére vonatkozó rendelkezések 8. § (1) A bányajáradék önbevallást a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Bt. Vhr.) 4. §-ának (5) bekezdésében előírt határidőre az e rendelet mellékletei szerinti nyomtatványokon kell teljesíteni, és egyidejűleg befizetni. Késedelmes befizetés esetén a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 301. §-ának (2) bekezdésében meghatározott késedelmi kamatot számít fel. (2) A bányajáradékot a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01031513-00000000 számú „Bányajáradék befizetés” elnevezésű számlára kell befizetni. (3) A bányajáradék önbevallást a Bt. Vhr. 4. §-ának (4) bekezdésében meghatározott kezdeti időponttól akkor is meg kell tenni, ha az adott időszakban bányajáradék fizetési kötelezettség nem keletkezett. (4) A bányavállalkozó és az egyéb hatósági engedéllyel ásványi nyersanyagot kitermelő vállalkozó köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből megállapítható és ellenőrizhető egy adott időszakra bevallott bányajáradék meghatározásának és megfizetésének jogszerűsége. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a) a kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségének meghatározására vonatkozó belső szabályzatot, b) az ásványi nyersanyag tárgyévre vonatkozó mennyi ségi változását bemutató hites bányamérő által ellenjegyzett geodéziai felmérésen alapuló számítást (térfogatszámítást), c) mérőműszeres mennyiség meghatározás esetén a mérőműszer hitelesítését igazoló bizonylatot. (5) A bányavállalkozó és az egyéb hatósági engedéllyel ásványi nyersanyagot kitermelő vállalkozó köteles az (1) és a (4) bekezdésben meghatározott nyilvántartást és bizonylatokat 5 évig megőrizni. Záró rendelkezések 9. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a szilárd ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, illetve az érték számítására vonatkozó szabályoknak megállapításáról szóló 118/2003. (VIII. 8.) Korm. rendelet hatályát veszti. (2) Ezt a rendeletet az alkalmazás tapasztalatai, az ásványi nyersanyagok értékének módosítási igénye, valamint a környezet védelmével és a természeti erőforrások fenntartható használatával kapcsolatos szempontok alapján első esetben 2008. december 31-ig, azt követően kétévenként felül kell vizsgálni. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.