← Magyarország

165/2003. (X. 18.) Korm. rendelete a nukleáris és radiológiai veszélyhelyzet esetén végzett lakossági tájékoztatás rendjéről.

Röviden

Ez a rendelet a nukleáris és radiológiai veszélyhelyzetek esetén a lakosság tájékoztatásának rendjét szabályozza, biztosítva a hiteles és időben történő információáramlást.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Kulcsfontosságú pontok

📄 Jogszabály szövege
165/2003. (X. 18.) Korm. rendelete a nukleáris és radiológiai veszélyhelyzet esetén végzett lakossági tájékoztatás rendjéről. Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 67. §-ának e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el: 1. § A rendelet hatálya az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Rendszer szerveire és szervezeteire terjed ki. 2. § E rendelet alkalmazásában a) nukleáris veszélyhelyzet: bármilyen okból bekövetke ző, az emberek nem tervezett sugárterhelését, valamint radioaktív anyagok környezetbe történő kibocsátását eredményező olyan helyzet, amikor a lakosságra és környezetre káros radioaktív sugárzási szint, vagy szennyezettség jelenik meg, vagy jelenhet meg, illetve áll fenn, és amelyben a lakosságot érintő következmények elhárítása vagy enyhítése érdekében állami, önkormányzati intézkedésre van vagy lehet szükség; b) közvetlenül érintett lakosság: nukleáris veszélyhelyzetben a veszélyforrás közelében élő, a veszélyforrás által közvetlenül veszélyeztetett lakosság, akikre a megelőzés időszaki tájékoztatás különleges felkészítést ír elő (kimenekítés, elzárkóztatás, jódprofilaxis); c) közvetve érintett lakosság: a nukleáris veszélyhelyzet által várhatóan közvetlenül nem érintett lakossági csoport, akik a veszélyforrástól távolabb élnek; d) baleset korai szakasza: a radioaktív anyagok (potenciális) környezeti kibocsátása előtti, alatti és az azt közvetlenül követő, tipikusan 1 hét időtartamú időszak; e) baleset késői szakasza: a radioaktív anyagok környezeti kibocsátását követő hosszabb időszak, mely során a baleset következményeinek felmérése és felszámolása a legfőbb tevékenység; f) tájékoztatás a megelőzési időszakban: veszélyhelyzeten kívüli alapvető és rendszeres tájékoztatási feladat, amely során az intézkedésekre kötelezett állami és önkormányzati szerveken túlmenően, a lakosságot is felkészítik a veszélyhelyzeti teendőkre; g) helyreállítási terv: a nukleáris baleset hosszú távú következményeinek felszámolását meghatározó terv. A Lakossági Tájékoztatási Terv 3. § (1) A lakosság hiteles és időben történő tájékoztatása érdekében Lakossági Tájékoztatási Tervet kell készíteni: a) országos szinten, b) ágazati szinten, c) megyei szinten, d) nukleáris létesítményekben, valamint radioaktív anyagokat előállító, alkalmazó és tároló létesítményben. (2) Az országos Lakossági Tájékoztatási Tervet — a Kormányzati Koordinációs Bizottság (a továbbiakban: KKB) útmutatója alapján — a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság készíti el. (3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott Lakossági Tájékoztatási Tervet az érintett minisztériumok, országos hatáskörű szervek az irányításuk, ellenőrzésük, felügyeletük alá tartozó ágazat sajátosságainak figyelembevételével készítik el. (4) Az (1) bekezdés c)—d) pontjai szerinti Lakossági Tájékoztatási Tervet az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Rendszer központi szervei és szervezetei, továbbá a balesetelhárítási intézkedési tervek készítésére kötelezett szervek, szervezetek készítik el. 4. § Az országos Lakossági Tájékoztatási Terv tartalmazza: a) a tájékoztatás fő területeit, b) az együttműködés rendjét, c) az összehangolt információáramlás módját, d) a közvetlenül és közvetve érintett lakosság körét, e) az ágazati, megyei és létesítményi szinteken készülő tájékoztatási tervek fő feladatait, a tevékenység rendjét, valamint f) a nemzetközi tájékoztatás tervét. 5. § (1) A Lakossági Tájékoztatási Tervek egységes elvek szerinti elkészítését a KKB Nukleárisbaleset-elhárítási Védekezési Munkabizottság vezetője (a továbbiakban: tájékoztatási koordinátor) biztosítja, aki országos szinten irányítja, ellenőrzi a Lakossági Tájékoztatási Tervek megalkotását. Az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Rendszer szerveinél, szervezeteinél a vezető által kijelölt koordinátorok végzik a tájékoztatással összefüggő feladatokat. (2) A tájékoztatási koordinátor feladata biztosítani, hogy a különböző szakterületeken és vezetési szinteken a lakossági tájékoztatás tervezése, gyakorlása és továbbfejlesztése az elfogadott elvek szerint történjen. (3) A tervkészítésre kötelezet szerveknél és szervezeteknél lakossági tájékoztatási munkacsoportot (a továbbiakban: Lakossági Tájékoztatási Munkacsoport) kell létrehozni. (4) A Lakossági Tájékoztatási Terv végrehajtása a megelőzés időszakában a koordinátorok, veszélyhelyzeti időszakban a Lakossági Tájékoztatási Munkacsoportok feladata. (5) A Lakossági Tájékoztatási Tervet a Baleset-elhárítási Intézkedési Terv részeként kell kezelni. A tervek végrehajthatósága ellenőrzését a nukleárisbaleset-elhárítási gyakorlatok alkalmával, pontosítását szükség szerint, de legalább évente kell elvégezni. 6. § (1) A lakossági tájékoztatás alapelveit az 1. számú melléklet tartalmazza. (2) A Lakossági Tájékoztatási Tervek tartalmát, a nukleáris és radiológiai veszélyhelyzet korai és késői fázisának tájékoztatási sajátosságait a 2. számú melléklet tartalmazza. (3) A lakossági tájékoztatás eszközeit a 3. számú melléklet tartalmazza. Az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Rendszer, valamint a nukleáris és radiológiai létesítmények önálló lakossági tájékoztatást végző szervei és szervezetei 7. § (1) Az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Rendszer önálló lakossági tájékoztatás végzésére jogosult szervei: a) BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, b) KKB Nukleárisbaleset-elhárítási Védekezési Mun kabizottság, c) KKB Operatív Törzs, d) KKB Tudományos Tanács, e) Országos Atomenergia Hivatal, f) ágazati nukleárisbaleset-elhárítási szervezetek, g) megyei védelmi bizottságok. (2) Önálló lakossági tájékoztatás végzésére jogosult nukleáris és radiológiai létesítmények: a) Paksi Atomerőmű Részvénytársaság, b) Központi Fizikai Kutató Intézet Atomenergia Kutató Intézete kutató reaktor, c) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatóreaktora, d) Püspökszilágyi Radioaktív Hulladék-feldolgozó és Tároló Telep, e) Co—60 és más sugárforrással működő besugárzó eszközöket működtetők, f) Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója. (3) Az (1) és (2) bekezdésben felsorolt szervek és szervezetek, illetve létesítmények nukleáris és radiológiai veszélyhelyzetben az önálló lakossági tájékoztatással egyidejűleg a KKB Nukleárisbaleset-elhárítási Védekezési Munkabizottság Lakossági Tájékoztatási Munkacsoportját, a megelőzés időszakában a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot kötelesek tájékoztatni. (4) A Nukleáris Baleseti Információs és Értékelő Központban, valamint az ágazati és területi információs központokban keletkezett információkat a KKB Nukleárisbaleset-elhárítási Védekezési Munkabizottság Lakossági Tájékoztatási Munkacsoportja, illetve az (1) és (2) bekezdésben felsorolt szervek és szervezetek, illetve létesítmények teszik közzé a lakosság részére. Záró rendelkezések 8. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. 9. § (1) Az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Rendszerről szóló 248/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 6. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: ,,(3) Nukleáris veszélyhelyzetben a Védekezési Munkabizottság Lakossági Tájékoztatási Munkacsoportot működtet a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság bázisán a kormánybizottsági szintű tájékoztatási feladatok koordinálása érdekében.’’ (2) A Rendelet 16. §-ának j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (16. § Az atomenergia alkalmazása során baleset-elhárítási és intézkedési terv készítésére kötelezett nukleáris létesítmények, valamint technológiai, teleterápiás, laboratóriumi vagy kalibráló sugárforrást alkalmazó létesítmények, továbbá radioaktív hulladéktárolók feladatai és kötelezettségei:) ,,j) a lakosság hiteles és időben történő tájékoztatása érdekében a 6. § (3) bekezdése szerinti Lakosság Tájékoztatási Munkacsoporttal — annak működőképessége eléréséig a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal — egyeztetve sajtótájékoztató tartása. 10. § Ez a rendelet a Magyar Köztársaság az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, az azt kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban, összeegyeztethető szabá lyozást tartalmaz az Európai Közösségek Tanácsának a lakosságnak a radiológiai veszélyhelyzet esetén alkalmazandó egészségvédelmi intézkedésekről és ellátandó feladatokról történő tájékoztatásáról szóló 89/618/EURATOM Tanácsi irányelvvel. Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.