1042/B/2001. AB végzés. Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeletek alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghoz

1042/B/2001. AB végzés. Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeletek alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő v é g z é s t: 1. Az Alkotmánybíróság Üröm Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Cigány árok – Budai út – Erdősáv által határolt terület helyi építési szabályzatáról szóló 16/2000. (VIII. 24.) Kt. számú rendelete, valamint a Jókai Mór utca – Belterületi határ – Vízmű terület által határolt terület helyi építési szabályzatáról szóló 25/2000. (XII. 20.) Kt. számú rendelete alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárást megszünteti. 2. Az Alkotmánybíróság Üröm Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Jókai Mór utca–belterületi határ–Vízmű terület által határolt terület helyi építési szabályzatáról szóló 26/2002. (I. 9.) Kt. számú rendelete, valamint a Cigány-árok–Budai út–Erdősáv által határolt terület helyi építési szabályzatáról szóló 14/2003. (VI. 27.) Kt. számú rendelete alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja. 1. Az indítványozó Üröm Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Cigány árok–Budai út–Erdősáv által határolt terület helyi építési szabályzatáról szóló 16/2000. (VIII. 24.) Kt. számú rendelete (a továbbiakban: HÉSZ 1.), valamint a Jókai Mór utca–Belterületi határ–Vízmű terület által határolt terület helyi építési szabályzatáról szóló 25/2000. (XII. 20.) Kt. számú rendelete (a továbbiakban: HÉSZ 2.) alkotmányellenességének megállapítását kéri, mert ellentétesnek tartja az Alkotmány 18. és 70/D. §-ával. Előadja, hogy a rendeletekkel külterületet von belterületbe az önkormányzat, az így kialakítandó új telkeken pedig 620 lakás építését tervezi, szerinte azonban a képviselő-testület nem vonhat külterületet belterületbe addig, amíg az így kialakított építési telkek szennyvízelvezetése nincs megoldva. Az indítványozó szerint így sérül az egészséges környezethez való jog, erre tekintettel kéri a rendeletek megsemmisítését. 2. Az Alkotmánybíróság az indítvánnyal összefüggésben megkereste a Pest Megyei Közigazgatási Hivatal hivatalvezetőjét. A hivatalvezető 45.502/2002. számú levelében arról tájékoztatta az Alkotmánybíróságot, hogy a rendeletekre vo natkozóan 45.519/2002., valamint 45.472/2002. számon – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) eljárása megindulásakor hatályban volt 98. §-a alapján – törvényességi észrevételt tett, melyekben a törvényesség helyreállítása érdekében a rendeletek módosítását kezdeményezte. Tájékoztató levelében utalt arra is, hogy intézkedései nem eredményezik az indítványozó azon panaszának megoldását, hogy a kérdéses területeket belterületbe kívánja vonni az önkormányzat, és e területen a szennyvízelvezetés nem megoldott. Hivatkozott ugyanakkor az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ékt.) 28. § (1) bekezdésére is, mely kimondta, hogy a területre előírt kiszolgáló utakat és a közműveket az újonnan beépítésre szánt, illetve a rehabilitációra kijelölt területeken legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatbavételéig meg kell valósítani. E kötelezettség teljesítése, ha jogszabály vagy megállapodás arra mást nem kötelez, a települési önkormányzat feladata. A hivatalvezető álláspontja szerint a vizsgált rendeletek rögzítették azokat a közművesítési és útépítési feladatokat, amelyek megvalósítását az Ékt. fenti rendelkezése garantálja. 3. Üröm Község Önkormányzata képviselő-testülete a hivatalvezető törvényességi észrevételében foglaltakat elfogadta, és a HÉSZ 1.-et a Cigány-árok–Budai út–Erdősáv által határolt terület helyi építési szabályzatáról szóló 14/2003. (VI. 27.) Kt. számú rendeletével (a továbbiakban: Ör.1.), a HÉSZ 2.-t a Jókai Mór utca–belterületi határ–Vízmű terület által határolt terület helyi építési szabályzatáról szóló 26/2002. (I. 9.) Kt. számú rendeletével (a továbbiakban: Ör.2.), e rendeletek kihirdetése napján hatályon kívül helyezte. 4. Az Alkotmánybíróság a megváltozott szabályozásra tekintettel határidő tűzésével felhívta az indítványozót, hogy nyilatkozzon arról, indítványát az új szabályozásra fenntartja-e. Az indítványozó újabb beadványában megerősítette korábbi indítványát, és kérte a támadott rendeletek alkotmányossági vizsgálatát, mert szerinte megalkotásuknál figyelmen kívül maradtak az Ékt. egyes rendelkezései, így 8. § a)-i) pontjai, 9. § a), c) pontjai [helyesen: 9. § (2) bekezdés a), c) pontjai], 10. § (1) bekezdése, 12. § (3) bekezdése; az Ékt. mellőzése szerinte megerősíti a rendeletek alkotmányellenességét. Erre tekintettel – eredeti indítványában foglaltakat továbbra is fenntartva – a „2001 októberében kért eljárás lefolytatását”, azaz a hatályon kívül helyezett rendeletek alkotmányossági vizsgálatát kérte. 5. Az Alkotmánybíróság a HÉSZ 1. és a HÉSZ 2. hatályon kívül helyezésére tekintettel határidő tűzésével ismé telten felhívta az indítványozót, hogy nyilatkozzon arról, eredeti indítványát kívánja-e pontosítani, illetőleg fenntartja-e, és ha igen, milyen tartalommal. Az indítványozótól a megadott határidőn belül (sem azon túl) válasz nem érkezett. Az Alkotmánybíróságnak utólagos normakontroll keretében – az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 38. § (1) bekezdése szerinti bírói kezdeményezés, valamint 48. §-a szerinti alkotmányjogi panasz kivételével – csak hatályos jogszabály alkotmányosságának vizsgálatára van hatásköre. Ezért az Alkotmánybíróság a HÉSZ 1. és a HÉSZ 2. alkotmányossági vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában az eljárást az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat (ABK 2009. január, 3., a továbbiakban: Ügyrend) 31. § a) pontja alapján megszüntette. 6. Az indítványozó korábbi hiánypótlásra adott válaszában arra is hivatkozott, hogy a hatályos Ör.1. és Ör.2. sem intézkedik a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 14. §-a végrehajtásáról, valamint a szennyvízgyűjtő rendszer fejlesztéséről sem. Ezzel az indítványrésszel kapcsolatban az Alkotmánybíróság a következőkre mutat rá: az Alkotmánybíróság korábbi döntéseiben – az Abtv. alapján – meghatározta az érdemi elbírálásra alkalmas indítványok minimális tartalmi és formai kellékeit. Eszerint az indítványnak meg kell felelnie az Abtv. 22. § (2) bekezdésében megfogalmazott követelményeknek: pontosan meg kell jelölni a támadott jogszabályi rendelkezést, az Alkotmány megfelelő rendelkezését, a kérelem alapjául szolgáló okot (azt, hogy az Alkotmány egyes rendelkezéseit a vitatott jogszabály miért és mennyiben sérti). Az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia a vitatott rendelkezés alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére [összefoglalóan: pl. 31/2007. (V. 30.) AB határozat, ABH 2007, 368, 381–382.]. Az Ügyrend 21. § (1) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság eljárására irányuló indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia, és meg kell jelölnie a kérelem alapjául szolgáló okot [Abtv. 22. § (2) bekezdés]. A (2) bekezdés szerint pedig az (1) bekezdésnek megfelelően az indítványnak tartalmaznia kell a vizsgálandó jogszabály megjelölése mellett az Alkotmánynak azokat a rendelkezéseit, amelyeket – az indítványozó állítása szerint – a hivatkozott jogszabály sért, valamint az Abtv.-nek és egyéb törvényeknek azokat a rendelkezéseit, amelyekből az indítványozó jogosultsága és az Alkotmánybíróság hatásköre megállapítható. Az Ör.1. és az Ör.2. vizsgálatára irányuló kérelem az Abtv.-ben és az Ügyrendben foglalt követelményeknek nem felel meg. Az indítványozó nem jelölte meg, hogy az Ör.1. és az Ör.2. mely konkrét rendelkezésének alkotmá nyossági vizsgálatát kéri, az Ör.1. és az Ör.2. az Alkotmány mely rendelkezését (rendelkezéseit) sértik, így nem indokolja azt sem, hogy mely támadott rendelkezés az Alkotmány mely §-át sérti, és e §-ok miért és mennyiben sérülnek. Az indítvány alkotmányos érvelést nem tartalmaz. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint érdemi vizsgálat nélkül visszautasítja azokat az indítványokat, amelyek nem felelnek meg az Abtv. által támasztott követelményeknek, így az indítványt ebben a részében az Ügyrend 29. § d) pontja alapján vissza kellett utasítania. Budapest, 2011. március 29. Dr. Balogh Elemér s. k., Dr. Bragyova András s. k., alkotmánybíró előadó alkotmánybíró