87/2009. (IX. 24.) AB határozat. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népszavazás kitűzés

87/2009. (IX. 24.) AB határozat. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítése tárgyában hozott határozata ellen benyújtott kifogások alapján indult eljárásban meghozta az alábbi Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság országos népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítéséről hozott 74/2009. (II. 27.) OVB határozatát helybenhagyja. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi. I. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 130. § (1) bekezdése alapján kifogás érkezett az Alkotmánybírósághoz az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 74/2009. (II. 27.) OVB határozata (a továbbiakban: OVBh.) ellen. Az OVB vitatott határozatában hitelesítette az országos népszavazás kezdeményezésre irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldányát, amelyen a következő kérdés szerepel: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak állami, önkormányzati tulajdonban maradjanak?” Az Alkotmánybíróság az OVB korábbi, 350/2007. (IX. 12.) OVB számú határozatát – amely határozat a jelen ügyben szereplő kérdéssel teljes mértékben megegyező kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ívet hitelesített – 6/2009. (II. 4.) AB számú határozatával (ABK 2009, február, 116.) megsemmisítette, és az OVB-t új eljárásra utasította. Határozatában az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a 168/2007. (VII. 18.) OVB határozattal, valamint a 350/2007. (IX. 12.) OVB határozattal hitelesített kérdések lényegi egyezősége folytán az utóbbi hitelesítése magában rejti annak lehetőségét, hogy a kötelező népszavazás elrendelésének feltételei két, egymással megegyező kérdés tekintetében is fennállanának. Az OVB új eljárásában megállapította, hogy a 168/2007. (VII. 18.) határozatával hitelesített kezdeményezés tekintetében az aláírások benyújtására nyitva álló határidő eredménytelenül telt el, a népszavazás kezdeményezője aláírásokat nem nyújtott be, ennek megfelelően az OVB eljárása idején nincs folyamatban olyan kezdeményezés, amely az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 12. §-a szerinti védettséget élvezne. Mindezek alapján az OVB a kezdeményezést hitelesítette. A kifogástevő az OVBh. megsemmisítését és az OVB új eljárásra utasítását kérte. Álláspontja szerint a kérdés nem felel meg az Nsztv. 13. §-ában megfogalmazott egyértelműség követelményének. Nézete szerint a kérdés azért félrevezető, mert ma is sok magánkórház, magánrendelő működik az országban, és nem lehet tudni, hogy egy eredményes népszavazás esetén a magánintézményekkel mi fog történni. Ellentétesnek tartja továbbá a népszavazásra feltenni kívánt kérdést az Alkotmány 2. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéssel is. Hivatkozik az Alkotmánybíróság 130/2008. (XI. 3.) AB számú határozatára (ABH, 2008, 1052.), amelyben a testület állást foglalt az olyan népszavazási kérdések megengedhetőségével kapcsolatban, amelyek a jövendő törvényalkotásra vonatkozóan kívánnak korlátot állítani. A kifogástevő álláspontja szerint a népszavazásra feltenni kívánt kérdés esetében ugyenez a helyzet, mivel a kórházak magánosítására vonatkozóan semmiféle törvényjavaslat, vagy kormányzati előterjesztés sem ismeretes. Az OVBh. a Magyar Közlöny 2009. évi 24. számában, 2009. február 27-én jelent meg, a kifogást 2009. március 13-án – határidőben – terjesztették elő az Alkotmánybíróságon. II. 1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései: „2. § (2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja.” „28/B. § (1) Országos népszavazás és népi kezdeményezés tárgya az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet.” 2. A választási eljárásáról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) érintett rendelkezései: „2. § E törvényt kell alkalmazni: […] e) az országos népszavazásra, […]” „77. § (1) Kifogást a választásra irányadó jogszabály, il letőleg a választás és a választási eljárás alapelveinek (3. §) megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással bárki benyújthat. [...] (2) A kifogásnak tartalmaznia kell a) a jogszabálysértés megjelölését, [...] (5) Ha a kifogás elkésett, vagy nem tartalmazza a (2) be kezdés a)–c) pontjában foglaltakat, a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. […]” „130. § (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív, illetőleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzététe lét követő tizenöt napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani. (…) (3) Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság, illetőleg az Országgyűlés határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot, illetőleg az Országgyűlést új eljárásra utasítja.” 3. A Nsztv.-nek a kifogások elbírálásakor hatályos rendelkezése: „13. § (1) A népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni.” III. A kifogás nem megalapozott. 1. Az Alkotmánybíróságnak a jelen ügyben irányadó hatáskörét az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § h) pontjában foglaltaknak megfelelően a Ve. 130. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróság az OVB határozatai ellen benyújtott kifogások elbírálása során kialakította következetes gyakorlatát. Az Alkotmánybíróság a kifogás alapján lefolytatott jogorvoslati eljárásban azt vizsgálja, hogy a beérkezett kifogás megfelel-e a Ve. 77. § (2) bekezdésének a)–c) pontjaiban, illetve 130. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek, és az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítési eljárásában az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelően járt-e el. Eljárása során az Alkotmánybíróság e feladatát alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban látja el. [25/1999. (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251, 256.] 2. Az OVBh. által hitelesített kérdéssel lényegében azonos tartalmú kérdések egyértelműségét az Alkotmánybíróság már több, korábbi határozatában is vizsgálta. Az „Egyetért-e Ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban” fordulat egyértelműségének hiányát sem az 52/2003. (XI. 11.) AB határozat (ABH 2003, 596.), sem a 33/2004. (IX. 28.) AB határozat (ABH 2004, 457.). sem pedig a 13/2007. (III. 9) AB határozat (ABH 2007, 242.) nem találta megállapíthatónak. Az 52/2003. (XI. 11.) AB határozat kifejezetten a kifogástevő által hivatkozott – az egyértelműség hiányára utaló – körülménnyel összefüggésben mondta ki azt, hogy „[a]z Alkotmánybíróság álláspontja szerint a feltett kérdés nem utal arra, hogy egy eredményes népszavazás esetén a már létrejött status quot (praxis privatizáció, magánklinikák stb.) is meg kellene változtatni.” (ABH 2003, 596, 600.) Az Alkotmánybíróság nem találta indokoltnak azt, hogy a korábbi határozataiban megfogalmazott álláspontjától eltérjen, így az egyértelműség hiányára hivatkozó kifogást nem találta meg- alapozottnak, ezért az országos népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyűjtő ívét hitelesítő 74/2009. (II. 27.) OVB határozatot helybenhagyta. 3. A Ve. 77. § (2) bekezdés a) pontja szerint az OVB határozata ellen benyújtott kifogásnak tartalmaznia kell a jogszabálysértés megjelölését. Az (5) bekezdés értelmében ha a kifogás (…) nem tartalmazza a (2) bekezdés a)–c) pontjában foglaltakat, a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. Az indítványozó kifogásában hivatkozik az Alkotmánybíróság egy más jellegű ügyben (népszavazás elrendelését kimondó országgyűlési határozat vizsgálata során) hozott határozatára, illetve az Alkotmánynak a népszuverenitásra vonatkozó rendelkezésére, konkrét jogszabálysértést, és ennek bizonyítékait azonban nem jelöli meg. Mindezek alapján a kifogást ebben az összefüggésében az Alkotmánybíróság nem találta érdemi vizsgálatra alkalmasnak. 4. Az Alkotmánybíróság – figyelemmel az OVB határozatának a Magyar Közlönyben való megjelenésére – elrendelte ezen határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét. Budapest, 2009. szeptember 21. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke