28/2013. (XII. 31.) NGM utasítása a játékkaszinó üzemeltetésére szóló ajánlatokkal kapcsolatos eljárás egyes kérdéseiről és döntés-előkészítő bizottság létrehozásáról
Miről szól ez a jogszabály?
Ez az utasítás a játékkaszinó üzemeltetésére vonatkozó ajánlatok elbírálásának eljárási rendjét és egy döntés-előkészítő bizottság létrehozását szabályozza. Célja a transzparens, diszkriminációmentes és hatékony eljárás biztosítása.
Kire vonatkozik: A játékkaszinó üzemeltetésére ajánlatot tevő szervezetek; A Nemzetgazdasági Minisztérium érintett helyettes államtitkárságai és vezetői.
Határidők:
- A bizottság véleményt készít a miniszter részére az ajánlat elbírálására nyitva álló 30 nap elteltét megelőző legkésőbb 5 nappal.
- A vélemény készítése során vizsgálják, hogy a szerencsejáték-szervező és többségi tulajdonosa átlátható szervezet-e, eleget tett-e közteher-kötelezettségeinek, nem volt-e ellene végrehajtási eljárás, nem sújtották-e 5 millió forintot meghaladó bírsággal, legalább 10 éve folytat-e szerencsejáték-szervezési tevékenységet Magyarországon, betartotta-e a játékosok személyazonosságának megállapítására vonatkozó szabályokat, megjelölte-e az üzemeltetni kívánt egység helyszínét, és vállalta-e az éves koncessziós díj legalább kétszeresének megfelelő összeget.
Fő adatok
- Ország
- Magyarország
- Jogterület
- Egyéb jogszabályok
- Szakaszok
- 7
- Forrás
- MultiLegalPile/
- Szöveg letöltve
- Magyarázat frissítve
Mit szabályoz ez a jogszabály?
- A játékkaszinó üzemeltetésére szóló ajánlatok elbírálásának folyamatát.
- A koncessziós szerződések előkészítését.
- Egy döntés-előkészítő bizottság feladatait és működését.
- A bizottság tagjainak jogait és kötelezettségeit, beleértve az összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatokat.
Kire vonatkozik ez a jogszabály?
- A játékkaszinó üzemeltetésére ajánlatot tevő szervezetek.
- A Nemzetgazdasági Minisztérium érintett helyettes államtitkárságai és vezetői.
Melyek a főbb pontok?
- A bizottság véleményt készít a miniszter részére az ajánlat elbírálására nyitva álló 30 nap elteltét megelőző legkésőbb 5 nappal.
- A vélemény készítése során vizsgálják, hogy a szerencsejáték-szervező és többségi tulajdonosa átlátható szervezet-e, eleget tett-e közteher-kötelezettségeinek, nem volt-e ellene végrehajtási eljárás, nem sújtották-e 5 millió forintot meghaladó bírsággal, legalább 10 éve folytat-e szerencsejáték-szervezési tevékenységet Magyarországon, betartotta-e a játékosok személyazonosságának megállapítására vonatkozó szabályokat, megjelölte-e az üzemeltetni kívánt egység helyszínét, és vállalta-e az éves koncessziós díj legalább kétszeresének megfelelő összeget.
- A bizottság tagjai a Miniszteri Kabinet kabinetfőnöke, az adózásért és számvitelért felelős helyettes államtitkár, valamint a jogi és koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár.
- A bizottság tagjai összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot kötelesek tenni, a titoktartási kötelezettség a megbízatás megszűnését követő két évig áll fenn.
Egyéb jogszabályok
8
Jogszabály szövege
Jogszabály szövege
Tartalomjegyzék (7)
- 1. § (1) A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Ktv
- 2. § (1) Az Ajánlattételi eljárással kapcsolatos hatáskör jogszabályoknak m
- 3. § (1) A Bizottság vezetője a Miniszteri Kabinet kabinetfőnöke
- 4. § (1) A Bizottság titkárságának (a továbbiakban: Titkárság) feladatait
- 5. § (1) A Bizottság az Ajánlattételi eljárásban szükség szerinti gyakorisá
- 6. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba
- 7. § Jelen utasítás rendelkezéseit a hatálybalépés napján folyamatban levő
28/2013. (XII. 31.) NGM utasítása a játékkaszinó üzemeltetésére szóló ajánlatokkal kapcsolatos eljárás egyes kérdéseiről és döntés-előkészítő bizottság létrehozásáról.
A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 10/C. §-a, valamint a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 3. §
(2)bekezdése és 4. § (6) bekezdése szerinti eljárással kapcsolatos transzparens, diszkriminációmentes és hatékony eljárásrend biztosítása érdekében – figyelemmel a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjára – a következő utasítást adom ki:
1. §(1) A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 10/C. §-a alapján előterjesztett, játékkaszinó
üzemeltetésére szóló ajánlatok elbírálása és a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 4. § (6) bekezdése szerinti koncessziós szerződések előkészítése iránti eljárásban (a továbbiakban: Ajánlattételi eljárás) a döntés-előkészítéshez kapcsolódó adminisztratív és előzetes jogi tevékenységet (közigazgatási szervek megkeresése, egyéb eljárási lépések előkészítése) az adózásért és számvitelért felelős helyettes államtitkárság szervezeti egysége (Adó- és Vámigazgatási Főosztály) végzi.
(2)Az Ajánlattételi eljárással kapcsolatos (1) bekezdés szerinti eljárás során egyes jogi kérdésekben az adózásért és számvitelért felelős helyettes államtitkár (illetve a helyettes államtitkárság szervezeti egysége) megkeresésére a jogi és koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár (illetve szervezeti egysége) jogi állásfoglalást ad és egyéb jogi támogató tevékenységet végez (különösen: cégjegyzék adatok lekérdezése).
2. §(1) Az Ajánlattételi eljárással kapcsolatos hatáskör jogszabályoknak megfelelő gyakorlása érdekében döntés-előkészítő
bizottság (a továbbiakban: Bizottság) jön létre.
(2)A Bizottság feladata:
a)az ajánlat elbírálása érdekében a miniszter részére a jogszabályi feltételek – különösen a Ktv. 10/C. §-ában és az Szjtv. 37. § 30. pontjában foglaltak – teljesüléséről vélemény készítése az ajánlat elbírálására nyitva álló 30 nap elteltét megelőző legkésőbb 5 nappal. A vélemény készítése során a tagok vizsgálata különösen arra terjed ki, hogy a szerencsejáték-szervező, valamint annak többségi tulajdonosa:
aa)átlátható szervezet-e,
ab)valamennyi közteherre vonatkozó bevallási és fizetési kötelezettségének eleget tett-e, és egyszer sem esett harminc napot meghaladó késedelembe,
ac)egyik bankszámláján sem volt azonnali beszedési megbízás az adóhatóság részéről, illetve működése során nem indult ellene végrehajtási eljárás,
ad)a működése során, azzal összefüggésben, történt-e olyan jogsértés, amely miatt esetenként öt millió forint összeget meghaladó bírsággal sújtották volna,
ae)legalább 10 éven keresztül folytatott-e szerencsejáték szervezésére irányuló tevékenységet Magyarországon, af ) a játékosok személyazonosságának megállapítására, valamint az ahhoz kapcsolódó adatkezelésre vonatkozó szabályokat maradéktalanul betartotta-e, amennyiben ilyen kötelezettség terhelte,
ag)megjelölte-e az üzemeltetni kívánt, az Szjtv.-ben meghatározott egység vagy egységek település szerinti helyszínét,
ah)vállalta-e, hogy egységenként a mindenkori központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott koncessziós díj összege legalább kétszeresének megfelelő összegű éves koncessziós díjat fizet;
b)elfogadott ajánlat esetén a miniszter részére a Ktv., valamint az Szjtv. rendelkezései alapján vélemény készítése a koncessziós szerződés megkötésével kapcsolatos döntéshez (ideértve a szerződés tervezet előkészítését is) a koncessziós szerződés megkötésére nyitva álló 30 nap elteltét megelőző legkésőbb 5 nappal.
(3)A Bizottság állandó feladat ellátására létrehozott testület, munkáját határozatlan ideig végzi.
(4)A (2) bekezdés pontja szerinti döntés kizárólag a Bizottság által jóváhagyott álláspont és a (2) bekezdés b) pontja esetén a Bizottság által jóváhagyott szerződéstervezet szerint terjeszthető a miniszter elé.
3. §(1) A Bizottság vezetője a Miniszteri Kabinet kabinetfőnöke
(2)A Bizottság tagjai szavazati joggal:
a)a Miniszteri Kabinet kabinetfőnöke,
b)az adózásért és számvitelért felelős helyettes államtitkár és
c)a jogi és koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár.
(3)A Bizottság elnöke és tagja helyettesítésére a Nemzetgazdasági Minisztérium szervezeti és működési szabályzata szerint kerülhet sor.
(4)A Bizottság elnökének döntése alapján a (2) bekezdésben felsorolt személyeken kívül konzultációs joggal más személy is a Bizottság tagja lehet. E személy bevonására a miniszter, illetve Bizottság bármely tagja indítványt tehet, és a Bizottság elnöke ilyen indítvány hiányában is dönthet e személy bevonásáról.
(5)A Bizottság tagjait a Bizottságban ellátott tevékenységükért külön díjazás, költségtérítés nem illeti meg.
(6)A Bizottság tagjai – ideértve a (3) bekezdés szerinti helyettes tagokat, és a (4) bekezdés szerinti konzultációs joggal rendelkező tagokat is – kötelesek az 1. melléklet szerinti összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot tenni.
Az összeférhetetlenségre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 42–43. §-át kell megfelelően alkalmazni. A titoktartási kötelezettség a megbízatás időtartamának megszűnését követő két évig áll fenn. Ez alól kizárólag a miniszter adhat felmentést.
(7)A Bizottság ülésein a tagokon kívül a Bizottság elnöke által meghívott vagy engedélyezett személyek vehetnek részt, akik kötelesek a (7) bekezdés szerinti összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot tenni.
(8)A Bizottság szavazati joggal rendelkező tagjai egyenlő szavazattal rendelkeznek. A Bizottság döntéseit valamennyi szavazati joggal rendelkező tag – illetve a (3) bekezdés szerinti helyettese – jelenlétében, nyílt szavazással, a szavazatok egyszerű többségével hozza. Ülésen kívüli döntéshozatal esetén a szavazatokat az elnök, illetve a tag írásbeli nyilatkozata tartalmazza. Szavazategyenlőség esetén a Bizottság elnökének szavazata dönt.
4. §(1) A Bizottság titkárságának (a továbbiakban: Titkárság) feladatait az adózásért és számvitelért felelős helyettes
államtitkárság és szervezeti egysége látja el.
(2)A Titkárság feladatai:
a)gondoskodik a Bizottság ügyeinek viteléről, az ülések előkészítéséről, ennek keretében:
aa)az ülésre szóló meghívók, az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó anyagok előkészítéséről és a tagoknak való megküldéséről,
ab)a Bizottság ülésein elhangzottakról az ülést követő 2 munkanapon belül – a 2. melléklet szerinti – emlékeztetőt készít, hitelesítteti az elnökkel és az elnök által kijelölt taggal, és gondoskodik annak a tagok részére haladéktalan megküldéséről;
b)ellátja a Bizottság működésével kapcsolatos levelezési, irat- és dokumentumkezelési, nyilvántartási feladatokat;
c)őrzi a Bizottság ügyrendjét és a tagok összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatait.
5. §(1) A Bizottság az Ajánlattételi eljárásban szükség szerinti gyakorisággal ülésezik
(2)A Bizottság ülését a Bizottság elnöke hívja össze a Titkárság közreműködésével, elektronikus formában, a napirend és a kapcsolódó dokumentumok egyidejű megküldésével lehetőség szerint legalább 1 munkanappal az ülést megelőzően.
(3)A Bizottság elnökének döntése alapján a Bizottság ülés nélkül, elektronikus úton lefolytatott írásbeli szavazással is hozhat döntéseket a tagoknak a Titkársághoz eljuttatott véleménye alapján. A szavazati jog ebben az esetben az írásbeli szavazás iránti megkeresés megküldése napját követő 1 munkanapon belül – a Bizottság elnöke döntése alapján elrendelt sürgős írásbeli szavazás esetén legkésőbb az írásos szavazás iránti megkeresés megküldése napján – megküldött elektronikus levél útján gyakorolható. A sürgős írásbeli szavazást a Bizottság elnöke a szavazati joggal rendelkező tag indítványára, illetve ilyen indítvány nélkül, saját hatáskörben is elrendelheti. Az írásbeli szavazásra egyebekben a jelen utasítás szavazásra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.
6. §Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba
7. §Jelen utasítás rendelkezéseit a hatálybalépés napján folyamatban levő Ajánlattételi eljárásokra is alkalmazni kell
Varga Mihály s. k., nemzetgazdasági miniszter