📄 Jogszabály szövege
28/2013. (XII. 31.) NGM utasítása a játékkaszinó üzemeltetésére szóló ajánlatokkal kapcsolatos eljárás egyes kérdéseiről és döntés-előkészítő bizottság létrehozásáról.
A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 10/C. §-a, valamint a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 3. §
(2) bekezdése és 4. § (6) bekezdése szerinti eljárással kapcsolatos transzparens, diszkriminációmentes és hatékony eljárásrend
biztosítása érdekében – figyelemmel a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjára – a következő
utasítást adom ki:
1. § (1) A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 10/C. §-a alapján előterjesztett, játékkaszinó
üzemeltetésére szóló ajánlatok elbírálása és a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény
(a továbbiakban: Szjtv.) 4. § (6) bekezdése szerinti koncessziós szerződések előkészítése iránti eljárásban
(a továbbiakban: Ajánlattételi eljárás) a döntés-előkészítéshez kapcsolódó adminisztratív és előzetes jogi
tevékenységet (közigazgatási szervek megkeresése, egyéb eljárási lépések előkészítése) az adózásért és számvitelért
felelős helyettes államtitkárság szervezeti egysége (Adó- és Vámigazgatási Főosztály) végzi.
(2) Az Ajánlattételi eljárással kapcsolatos (1) bekezdés szerinti eljárás során egyes jogi kérdésekben az adózásért és
számvitelért felelős helyettes államtitkár (illetve a helyettes államtitkárság szervezeti egysége) megkeresésére a jogi
és koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár (illetve szervezeti egysége) jogi állásfoglalást ad és egyéb jogi
támogató tevékenységet végez (különösen: cégjegyzék adatok lekérdezése).
2. § (1) Az Ajánlattételi eljárással kapcsolatos hatáskör jogszabályoknak megfelelő gyakorlása érdekében döntés-előkészítő
bizottság (a továbbiakban: Bizottság) jön létre.
(2) A Bizottság feladata:
a) az ajánlat elbírálása érdekében a miniszter részére a jogszabályi feltételek – különösen a Ktv. 10/C. §-ában és
az Szjtv. 37. § 30. pontjában foglaltak – teljesüléséről vélemény készítése az ajánlat elbírálására nyitva álló
30 nap elteltét megelőző legkésőbb 5 nappal. A vélemény készítése során a tagok vizsgálata különösen arra
terjed ki, hogy a szerencsejáték-szervező, valamint annak többségi tulajdonosa:
aa) átlátható szervezet-e,
ab) valamennyi közteherre vonatkozó bevallási és fizetési kötelezettségének eleget tett-e, és egyszer sem
esett harminc napot meghaladó késedelembe,
ac) egyik bankszámláján sem volt azonnali beszedési megbízás az adóhatóság részéről, illetve működése
során nem indult ellene végrehajtási eljárás,
ad) a működése során, azzal összefüggésben, történt-e olyan jogsértés, amely miatt esetenként öt millió
forint összeget meghaladó bírsággal sújtották volna,
ae) legalább 10 éven keresztül folytatott-e szerencsejáték szervezésére irányuló tevékenységet
Magyarországon,
af ) a játékosok személyazonosságának megállapítására, valamint az ahhoz kapcsolódó adatkezelésre
vonatkozó szabályokat maradéktalanul betartotta-e, amennyiben ilyen kötelezettség terhelte,
ag) megjelölte-e az üzemeltetni kívánt, az Szjtv.-ben meghatározott egység vagy egységek település
szerinti helyszínét,
ah) vállalta-e, hogy egységenként a mindenkori központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott
koncessziós díj összege legalább kétszeresének megfelelő összegű éves koncessziós díjat fizet;
b) elfogadott ajánlat esetén a miniszter részére a Ktv., valamint az Szjtv. rendelkezései alapján vélemény készítése
a koncessziós szerződés megkötésével kapcsolatos döntéshez (ideértve a szerződés tervezet előkészítését is)
a koncessziós szerződés megkötésére nyitva álló 30 nap elteltét megelőző legkésőbb 5 nappal.
(3) A Bizottság állandó feladat ellátására létrehozott testület, munkáját határozatlan ideig végzi.
(4) A (2) bekezdés pontja szerinti döntés kizárólag a Bizottság által jóváhagyott álláspont és a (2) bekezdés b) pontja
esetén a Bizottság által jóváhagyott szerződéstervezet szerint terjeszthető a miniszter elé.
3. § (1) A Bizottság vezetője a Miniszteri Kabinet kabinetfőnöke.
(2) A Bizottság tagjai szavazati joggal:
a) a Miniszteri Kabinet kabinetfőnöke,
b) az adózásért és számvitelért felelős helyettes államtitkár és
c) a jogi és koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár.
(3) A Bizottság elnöke és tagja helyettesítésére a Nemzetgazdasági Minisztérium szervezeti és működési szabályzata
szerint kerülhet sor.
(4) A Bizottság elnökének döntése alapján a (2) bekezdésben felsorolt személyeken kívül konzultációs joggal más
személy is a Bizottság tagja lehet. E személy bevonására a miniszter, illetve Bizottság bármely tagja indítványt tehet,
és a Bizottság elnöke ilyen indítvány hiányában is dönthet e személy bevonásáról.
(5) A Bizottság tagjait a Bizottságban ellátott tevékenységükért külön díjazás, költségtérítés nem illeti meg.
(6) A Bizottság tagjai – ideértve a (3) bekezdés szerinti helyettes tagokat, és a (4) bekezdés szerinti konzultációs joggal
rendelkező tagokat is – kötelesek az 1. melléklet szerinti összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot tenni.
Az összeférhetetlenségre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény 42–43. §-át kell megfelelően alkalmazni. A titoktartási kötelezettség a megbízatás időtartamának
megszűnését követő két évig áll fenn. Ez alól kizárólag a miniszter adhat felmentést.
(7) A Bizottság ülésein a tagokon kívül a Bizottság elnöke által meghívott vagy engedélyezett személyek vehetnek részt,
akik kötelesek a (7) bekezdés szerinti összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot tenni.
(8) A Bizottság szavazati joggal rendelkező tagjai egyenlő szavazattal rendelkeznek. A Bizottság döntéseit valamennyi
szavazati joggal rendelkező tag – illetve a (3) bekezdés szerinti helyettese – jelenlétében, nyílt szavazással,
a szavazatok egyszerű többségével hozza. Ülésen kívüli döntéshozatal esetén a szavazatokat az elnök, illetve a tag
írásbeli nyilatkozata tartalmazza. Szavazategyenlőség esetén a Bizottság elnökének szavazata dönt.
4. § (1) A Bizottság titkárságának (a továbbiakban: Titkárság) feladatait az adózásért és számvitelért felelős helyettes
államtitkárság és szervezeti egysége látja el.
(2) A Titkárság feladatai:
a) gondoskodik a Bizottság ügyeinek viteléről, az ülések előkészítéséről, ennek keretében:
aa) az ülésre szóló meghívók, az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó anyagok előkészítéséről és
a tagoknak való megküldéséről,
ab) a Bizottság ülésein elhangzottakról az ülést követő 2 munkanapon belül – a 2. melléklet szerinti –
emlékeztetőt készít, hitelesítteti az elnökkel és az elnök által kijelölt taggal, és gondoskodik annak
a tagok részére haladéktalan megküldéséről;
b) ellátja a Bizottság működésével kapcsolatos levelezési, irat- és dokumentumkezelési, nyilvántartási feladatokat;
c) őrzi a Bizottság ügyrendjét és a tagok összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatait.
5. § (1) A Bizottság az Ajánlattételi eljárásban szükség szerinti gyakorisággal ülésezik.
(2) A Bizottság ülését a Bizottság elnöke hívja össze a Titkárság közreműködésével, elektronikus formában, a napirend
és a kapcsolódó dokumentumok egyidejű megküldésével lehetőség szerint legalább 1 munkanappal az ülést
megelőzően.
(3) A Bizottság elnökének döntése alapján a Bizottság ülés nélkül, elektronikus úton lefolytatott írásbeli szavazással
is hozhat döntéseket a tagoknak a Titkársághoz eljuttatott véleménye alapján. A szavazati jog ebben az esetben
az írásbeli szavazás iránti megkeresés megküldése napját követő 1 munkanapon belül – a Bizottság elnöke döntése
alapján elrendelt sürgős írásbeli szavazás esetén legkésőbb az írásos szavazás iránti megkeresés megküldése napján –
megküldött elektronikus levél útján gyakorolható. A sürgős írásbeli szavazást a Bizottság elnöke a szavazati joggal
rendelkező tag indítványára, illetve ilyen indítvány nélkül, saját hatáskörben is elrendelheti. Az írásbeli szavazásra
egyebekben a jelen utasítás szavazásra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.
6. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.
7. § Jelen utasítás rendelkezéseit a hatálybalépés napján folyamatban levő Ajánlattételi eljárásokra is alkalmazni kell.
Varga Mihály s. k.,
nemzetgazdasági miniszter
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.