📄 Jogszabály szövege
10/2017. (II. 21.) ORFK utasítása az igazgatásrendészeti szolgálati ág által ellátott hatósági feladatokhoz kapcsolódó biztonsági okmányok védelméről.
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában, valamint a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény
6. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján az igazgatásrendészeti szolgálati ág által ellátott hatósági feladatokhoz
kapcsolódó biztonsági okmányok védelme érdekében kiadom az alábbi utasítást:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az utasítás hatálya
a) az Országos Rendőr-főkapitányságra (a továbbiakban: ORFK);
b) a Készenléti Rendőrségre, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságra, a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságokra,
valamint
c) a rendőrkapitányságokra
terjed ki. 2. Az utasítás tárgyi hatálya alá tartozó biztonsági okmányok (a továbbiakban: okmány) körét az utasítás Melléklete
tartalmazza.
II. FEJEZET
A BIZTONSÁGI OKMÁNYOK VÉDELMÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
3. Az okmányok gyártótól történő átvétele során az átvevő az okmányok tételes ellenőrzése nélkül csak az okmány
gyártója által csomagolt, lezárt és sértetlen csomagolású okmányokat vehet át, amelyen az okmány fajtája
(megnevezése), sorszámmal ellátott okmány esetén sorszáma (-tól, -ig) és darabszáma megállapítható.
4. Amennyiben az okmányok csomagolása a 3. pontban foglaltaknak nem felel meg, az átvevő a csomag felbontásával
az okmányokat sorszám és darabszám szerint ellenőrzi, erről két példányban jegyzőkönyvet vesz fel. A jegyzőkönyv
első példányát az átadónak átadja, és az okmányokat a 3. pontban meghatározott formai követelményeknek
megfelelően a jegyzőkönyv második példányával együtt csomagolja.
5. Az igazgatásrendészeti szolgálati ág okmányt felhasználó szervezeti elemének (a továbbiakban: felhasználó szervezeti
elem) a vezetője vagy az általa megbízott személy köteles figyelemmel kísérni az okmányok készletét és elkészíteni
a szükséges megrendeléseket.
6. A 22. pontban meghatározott kivétellel az okmányoknak az igazgatásrendészeti szolgálati ághoz történő továbbítása
történhet
a) kijelölt személyek által (alkalmi futár), lezárt csomagban, a csomagoláson a küldő és a címzett szerv
megnevezésével, a „biztonsági okmány” szöveg és az okmányok fajtájának (megnevezésének), sorszámának
és/vagy darabszámának (-tól, -ig) feltüntetésével;
b) az Állami Futárszolgálat útján, ha azt az okmányok mennyisége lehetővé teszi.
7. Az okmányt csak zárt csomagterű járművel lehet szállítani. A járművet vagy az okmányok átvételével, szállításával
megbízott személyeket segélyhívásra alkalmas hírközlő berendezéssel kell ellátni. A járművet a szállítás megkezdésétől
annak befejezéséig nem lehet őrizetlenül hagyni.
8. Amennyiben a felhasználó szervezeti elem által igényelt okmány mennyisége megegyezik a gyártói csomagolásban
lévő mennyiséggel, úgy azt az eredeti csomagolásban kell továbbítani a felhasználó szervezeti elem számára.
9. Amennyiben a felhasználó szervezeti elem által igényelt okmány mennyisége a gyártó által csomagolt okmányok
számánál kevesebb, az átadó köteles az új csomagoláson feltüntetni az okmány fajtáját, sorszámát (-tól, -ig),
darabszámát és a „biztonsági okmány” szöveget.
10. Az okmányok átvétele során az okmányokat tartalmazó csomagot (küldeményt) a felhasználó szervezeti elem
vezetője vagy az általa megbízott személy és legalább további egy, tanúként igénybe vett személy jelenlétében lehet
felbontani.
11. A csomag (küldemény) felbontásakor annak sérüléséről vagy hiányos tartalmáról a helyszínen a felhasználó szervezeti
elem vezetőjének vagy az általa megbízott személynek jegyzőkönyvet kell felvenni, amit a 10. pont szerint tanúként
igénybe vett személy is aláír. A jegyzőkönyv egy példányát a küldő szervnek haladéktalanul meg kell küldeni.
12. A felhasználó szervezeti elem az okmányok átvételének, felhasználásának nyilvántartására sorszámozott és hitelesített
bevételezési-kiadási füzetet (könyvet) rendszeresít, amelyben el kell helyezni a küldő szerv által kiállított utalványt,
illetve a jegyzőkönyv egy példányát. A bevételezési-kiadási füzetben (könyvben) a bevételezés vonatkozásában
rögzíteni kell az okmány fajtáját, sorszámát, a bevételezés dátumát.
13. A bevételezési-kiadási füzetben (könyvben) javítást eszközölni csak a téves bejegyzés vékony vonallal történő
áthúzásával lehet, olyan módon, hogy az eredeti adat olvasható maradjon. A helyes adatot a javított bejegyzés alá,
fölé vagy mellé kell írni, és a javítást keltezéssel, valamint olvasható aláírással igazolni kell.
14. Az ügyintézéshez szükséges mennyiségű okmányt – az okmányok sorszáma szerinti sorrendben – a felhasználó
szervezeti elem vezetője vagy az általa megbízott személy a tételes átadás-átvétel aláírással történő elismerésével,
az átadás-átvétel időpontjának feltüntetésével adja át az ügyintézőnek, a 12. pontban foglaltak szerint.
15. Az okmányok tárolásához biztonsági zárral ellátott helyiséget vagy lemezszekrényt kell biztosítani.
16. Az ügyintézés elhelyezési körülményeit úgy kell kialakítani, hogy az okmányokhoz illetéktelen személyek ne férjenek
hozzá.
17. A felhasználó szervezeti elem vezetője köteles biztosítani, hogy az ügyfélfogadó helyiségben csak az arra jogosult
személyek tartózkodjanak.
18. Az okmányok kezelése – átvétele, szállítása, nyilvántartása, tárolása, kiadása – során biztosítani kell, hogy a személyes
felelősség minden esetben egyértelműen megállapítható legyen.
19. Az okmányok eltűnéséről – annak észlelését követően – haladéktalanul a felhasználó szervezeti elem vezetője vagy
az általa megbízott személy jegyzőkönyvet vesz fel, amelyben rögzíteni kell az eltűnt okmányok fajtáját (megnevezését),
sorszámát és darabszámát, az eltűnés körülményeit, illetve kezdeményezni kell a felelősség megállapítását.
20. Az okmányokat felhasználó szervezeti elem vezetője évente ellenőrzi az okmányok nyilvántartásának, kezelésének
rendjét, a tárolás körülményeit, az okmányok meglétét.
III. FEJEZET
A MEGSZEMÉLYESÍTETT OKMÁNYOK KEZELÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
21. A megszemélyesített okmányok kezelése során a II. fejezet rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell
alkalmazni.
22. A biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet értelmében megszemélyesített
okmányokat kísérő irattal együtt, zárt borítékban, „biztonsági okmány” felirattal az Állami Futárszolgálat útján kell
továbbítani a felhasználó szervezeti elem részére.
23. A megszemélyesített okmány kísérő iratai:
a) az igazolványok jegyzéke, amely tartalmazza a küldemény címzettjét, sorszámát, igazolványszámot, a jegyzék
készítés dátumát és aláírást;
b) a küldemények jegyzéke, amely tartalmazza a küldemény sorszámát, címzettjét, dátumot és aláírást.
24. A megszemélyesített okmányokat a sorszámuk szerint növekvő sorrendben lehet kiadni. Az okmány kiadásának
időpontját, az ügyfél nevét, az ügyirat iktatószámát rögzíteni kell a 12–13. pont szerint vezetendő és javítható
bevételezési-kiadási füzetben (könyvben).
25. Az eljáró ügyintézőnek a megszemélyesített okmányok jogi, illetve természetes személynek történő átadása, illetve
postai kézbesítése előtt az okmány adattartalmát ellenőriznie kell. Amennyiben az okmány adataiban hiányosság,
elírás nem állapítható meg, az ügyintéző az okmány átadására, illetve a postai kézbesítésére intézkedik, és ennek
tényét az engedélyügyi iratanyagban dokumentálja.
26. A rontott okmányt annak legalább 4 milliméter átmérőjű átlyukasztásával érvényteleníteni és a nyilvántartáson
történő átvezetését követően a Rendőrség Iratkezelési Szabályzata szerint évente selejtezni kell. A selejtezési
jegyzőkönyv 1 példányát az okmányok nyilvántartására szolgáló bevételezési-kiadási füzettel (könyvvel) együtt kell
kezelni.
IV. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 27. Ez az utasítás a közzétételét követő nyolcadik napon lép hatályba.
28. Hatályát veszti a fegyver jogszabályok alapján a rendőrségre háruló egyes nyilvántartási, engedélyezési feladatokat
támogató ideiglenes számítógépes programrendszer bevezetésére, a kiállított okmányok, engedélykártyák
adminisztratív védelmére kiadott 1/2005. (III. 18.) ORFK Közb. Főig.–ORFK GIGF együttes intézkedés 7–32. pontja.
Papp Károly r. altábornagy s. k.,
országos rendőrfőkapitány
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.