1158/B/2005. AB végzés. Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyáb

1158/B/2005. AB végzés. Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő v é g z é s t: 1. Az Alkotmánybíróság a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény 30 § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja. 2. Az Alkotmánybíróság a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 49. § (6) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja. 3. Az Alkotmánybíróság a Legfelsőbb Bíróság Pk. 9. sz. állásfoglalásának vizsgálatára irányuló indítványt visszautasítja. 4. Az Alkotmánybíróság egyebekben az indítványt visszautasítja. I n d o k o l á s I. Az első beadványában az indítványozó három bírósági ítélet megsemmisítését kérte arra hivatkozással, hogy azok több alkotmányszakasszal ellentétesek, továbbá javasolta a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény kiegészítését. A hiánypótlásra való felhívásokra küldött újabb beadványok sem feleltek meg a formai követelményeknek. Az utolsó beadványában az indítványozó utólagos normakontroll keretében kérte visszaható hatállyal megsemmisíteni a Legfelsőbb Bíróság Pk. 9. sz. állásfoglalását. Ennek okaként azt jelölte meg, hogy az elsőfokú, a másodfokú és felülvizsgálati kérelemre a Legfelsőbb Bíróság is ezen állásfoglalás VIII. pontjára hivatkozással utasította el a keresetét, szerinte „alkotmányellenesen, mert az sérti az Alkotmány 8. § (1)–(2) bekezdését, 13. § (1) bekezdését, 19. § (3) bekezdésének b)-c) pontját, 50. § (1) bekezdését, 54 § (1)–(2) bekezdését és 70/A. § (1)–(2) bekezdését”. A Pk. 9. sz. állásfoglalás támadott VIII. pontja szerint, ha az elővásárlásra jogosult annak megállapítása iránt indított pert, hogy a sérelmére megkötött adásvételi szerződés vele szemben hatálytalan, tartozik egyúttal a vételi ajánlatot elfogadó nyilatkozatot is tenni. Az indítványozó kérte továbbá a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény (a továbbiakban: Htv.) 30. § (2) bekezdésének az alkotmányossági vizsgálatát, azzal a kiegészítéssel, hogy „az Alkotmánybíróság mondja ki, hogy a törvényben biztosított elővásárlási jog érvényesítését más vagyontárgyak megvásárlásához kötni nem lehet, mert az (…) sérti az Alkotmány 8. § (1)–(2) bekezdését, 13. § (1) bekezdését, 54 § (1)–(2) bekezdését és 70/A. § (1)–(2) pontjait”. A támadott jogszabálynak az indítvány benyújtásakor hatályos szövege szerint a hegyközség tagját elővásárlási, valamint előhaszonbérleti jog illeti meg a szomszédos, a szőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott földrészletre. A 2007. december 26-ától hatályos jogszabály-kiegészítésnek megfelelően ezek a jogok akkor illetik meg a hegyközségi tagot, ha az érvényesítésüket megelőzően 24 havi folyamatos hegyközségi tagsággal rendelkezett. Végül „szoros tartalmi összefüggés okán” az indítványozó kérte a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 49. § (6) bekezdésének megsemmisítését, mert szerinte az ütközik az Alkotmány 8. § (1)–(2) bekezdésébe, és 13. § (1) bekezdésébe. A támadott jogszabály szövege: „(6) Ha a felszámoló a vagyontárgy értékesítése során az elővásárlási jog figyelembevételére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, az elővásárlásra jogosult az (5) bekezdésben foglalt jogvesztő határidő alatt keresetével a bírósághoz [6. § (1) bek.] fordulhat”. Az indítványozó a kérelmét saját ügyéhez kapcsolódóan terjesztette elő, amelyben a felszámolás alá került szövetkezet pályázat útján értékesített földjét kívánta a Htv. 30. § (2) bekezdésében biztosított elővásárlási jog útján megvásárolni. Az eljáró felszámoló az értékesítésre kiírt pályázat feltételei között előírta, hogy előnyben részesül az a pályázó, aki az értékesítésre kerülő valamennyi, 77 földterületre egy összegben és egy tételben tesz ajánlatot. Az indítványozó álláspontja szerint ez a kitétel okozta sérelmét, mivel őt csak a sajátjával szomszédos egy területre illette volna meg elővásárlási jog, amitől azonban azért esett el, mert a felszámoló jogtalan és törvényes alap nélküli előnyben részesítette azt a pályázót, aki mind a 77 földterültre egyszerre tesz ajánlatot. Ehhez kapcsolódóan az indítványozó állásfoglalást is kért az Alkotmánybíróságtól arról, hogy a kereseti kérelmének megfelelően „a bíróságnak fennálltak-e a szerződésbe való beavatkozást jelentő jogszabályok alkotmányos indokai”, azaz a bíróság módosíthatta volna-e az indítványozó keresetének megfelelően az ingatlanra vonatkozó – indítványozó által megtámadott – adásvételi szerződést. II. Az indítvány érdemi elbírálásra alkalmatlan. 1. Az Alkotmánybíróság korábbi döntéseiben meghatározta az érdemi elbírálásra alkalmas indítványok minimá- lis tartalmi és formai kellékeit. Eszerint az indítványnak meg kell felelnie az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 22. § (2) bekezdésében megfogalmazott követelményeknek: pontosan meg kell jelölni a támadott rendelkezést, az Alkotmány megfelelő rendelkezését, a kérelem alapjául szolgáló okot, vagyis azt, hogy az Alkotmány egyes rendelkezéseit a vitatott jogszabály miért és mennyiben sérti. Az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia a vitatott rendelkezés alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére [összefoglalóan: pl. 31/2007. (V. 30.) AB határozat, ABH 2007, 368, 381–382.]. Az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat (ABK 2009. január, 3., a továbbiakban: Ügyrend) 21. § (1) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság eljárására irányuló indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia, és meg kell jelölnie a kérelem alapjául szolgáló okot [Abtv. 22. § (2) bekezdés]. A (2) bekezdés szerint pedig az (1) bekezdésnek megfelelően az indítványnak tartalmaznia kell a vizsgálandó jogszabály megjelölése mellett az Alkotmánynak azokat a rendelkezéseit, amelyeket – az indítványozó állítása szerint – a hivatkozott jogszabály sért, valamint az Abtv.-nek és egyéb törvényeknek azokat a rendelkezéseit, amelyekből az indítványozó jogosultsága és az Alkotmánybíróság hatásköre megállapítható. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint nem elegendő az Alkotmány egyes rendelkezéseire hivatkozni: az indítványban meg kell indokolni, hogy az Alkotmány egyes felhívott rendelkezéseit a megsemmisíteni kért jogszabály miért és mennyiben sérti (részletesen pl.: 440/1993. AB végzés, ABH 1993, 910–911.; 472/B/2000. AB határozat, ABH 2001 1655.; 574/B/2000. AB végzés, ABH 2001, 1658.). 2. A fent ismertetetteket figyelembe véve az indítvány nem felel meg az Abtv.-ben és az Ügyrendben foglalt követelményeknek, mivel az indítványozó nem indokolta, hogy a kifogásolt jogszabály miért és mennyiben sérti az általa felhívott alkotmányi rendelkezéseket, a kérelem a támadott jogszabályi rendelkezések és az Alkotmány hivatkozott rendelkezései közötti kapcsolatra vonatkozó alkotmányossági szempontú érvelést nem tartalmaz. Az alkotmányellenességet csupán saját bírósági ügyében hozott döntések és a Legfelsőbb Bíróság Pk. 9. sz. állásfoglalásának – állítása szerint – alkotmányellenes voltával kívánta alátámasztani. Az Alkotmánybíróság – állandó gyakorlata szerint – érdemi vizsgálat nélkül visszautasítja azokat az indítványokat, amelyek nem felelnek meg az Abtv. által támasztott követelményeknek, így az indítványt ebben a részében az Ügyrend 29. § d) pontja alapján visszautasította. 3. A beadványozó kérelmében a Legfelsőbb Bíróság Pk. 9. sz. állásfoglalásának megsemmisítését is kérte az Alkotmánybíróságtól. A beadványozó kérelmezte továbbá az Alkotmánybíróság állásfoglalását konkrét bírósági ügyben. Az Alkotmánybíróság hatáskörét az Alkotmány 32/A. § (1) bekezdése és Abtv. 1. §-a határozza meg, azok azonban a fenti kérelmekben foglaltak egyikét (legfelsőbb bírósági kollégiumi állásfoglalás alkotmányossági vizsgálatát, bírósági határozatról állásfoglalást) sem tartalmazzák. Ezért az Alkotmánybíróság e kérelmeket hatáskör hiányában az Ügyrend 29. § b) pontja alapján visszautasította. Budapest, 2010. május 18. Dr. Holló András s. k., az Alkotmánybíróság helyettes elnöke