1158/B/2005. AB végzés. Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

Miről szól ez a jogszabály?

Ez a végzés arról szól, hogy az Alkotmánybíróság elutasított több indítványt, amelyek jogszabályok és egy bírósági állásfoglalás alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérték. Az elutasítás oka az indítványok formai hiányosságai és az Alkotmánybíróság hatáskörének hiánya volt.

Kire vonatkozik: Azokra, akik jogszabályok vagy bírósági állásfoglalások alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérik az Alkotmánybíróságtól; Az Alkotmánybíróságra, mint az indítványokat elbíráló szervre.

Fő adatok

Ország: Magyarország
Jogterület: Egyéb jogszabályok
Forrás: MultiLegalPile/
Szöveg letöltve: 2026-07-07
Magyarázat frissítve: 2026-07-08

Mit szabályoz ez a jogszabály?

Az Alkotmánybírósághoz benyújtott indítványok formai és tartalmi követelményeit.
Az Alkotmánybíróság hatáskörét jogszabályok alkotmányellenességének vizsgálatában.
Az Alkotmánybíróság eljárását, ha az indítvány nem felel meg a követelményeknek.

Kire vonatkozik ez a jogszabály?

Azokra, akik jogszabályok vagy bírósági állásfoglalások alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérik az Alkotmánybíróságtól.
Az Alkotmánybíróságra, mint az indítványokat elbíráló szervre.

Melyek a főbb pontok?

Az indítványnak pontosan meg kell jelölnie a támadott rendelkezést és az Alkotmány megfelelő rendelkezését.
Az indítványnak meg kell indokolnia, hogy az Alkotmány egyes felhívott rendelkezéseit a vitatott jogszabály miért és mennyiben sérti.
Az Alkotmánybíróság hatásköre nem terjed ki bírósági ítéletek megsemmisítésére vagy bírósági állásfoglalások alkotmányossági vizsgálatára.
Az Alkotmánybíróság érdemi vizsgálat nélkül visszautasítja azokat az indítványokat, amelyek nem felelnek meg a törvényi követelményeknek.

Egyéb jogszabályok

255/2014. (X. 10.) Korm. rendelete a 2014–2020 programozási időszakra rendelt források felhasználására vonatkozó uniós…

5/2012. (III. 1.) NGM rendelete az elemi költségvetésről

2018. XL. törvény Magyarország 2019. központi költségvetésének megalapozásáról

261/2012. (X. 11.) KE határozata kitüntetés adományozásáról

34/2018. (XII. 3.) AM rendelete az élelmiszer-vállalkozás működéséhez szükséges szakképesítésekről

122/2019. (III. 19.) KE határozata kitüntetés adományozásáról

1491/2016. (IX. 15.) Korm. határozata a digitális termékek és szolgáltatások exportjának növeléséről, Magyarország…

1310/2012. (VIII. 23.) Korm. határozata az egyes beruházási projektek kapcsán felmerülő régészeti feltárási költségek…

Egyéb jogszabályok

Jogszabály szövege

1158/B/2005. AB végzés. Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő v é g z é s t: 1. Az Alkotmánybíróság a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény 30 § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja.

2.Az Alkotmánybíróság a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 49. § (6) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja.

3.Az Alkotmánybíróság a Legfelsőbb Bíróság Pk. 9. sz. állásfoglalásának vizsgálatára irányuló indítványt visszautasítja.

4.Az Alkotmánybíróság egyebekben az indítványt visszautasítja. I n d o k o l á s I. Az első beadványában az indítványozó három bírósági ítélet megsemmisítését kérte arra hivatkozással, hogy azok több alkotmányszakasszal ellentétesek, továbbá javasolta a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény kiegészítését. A hiánypótlásra való felhívásokra küldött újabb beadványok sem feleltek meg a formai követelményeknek. Az utolsó beadványában az indítványozó utólagos normakontroll keretében kérte visszaható hatállyal megsemmisíteni a Legfelsőbb Bíróság Pk. 9. sz. állásfoglalását. Ennek okaként azt jelölte meg, hogy az elsőfokú, a másodfokú és felülvizsgálati kérelemre a Legfelsőbb Bíróság is ezen állásfoglalás VIII. pontjára hivatkozással utasította el a keresetét, szerinte „alkotmányellenesen, mert az sérti az Alkotmány 8. §

(1)–(2) bekezdését, 13. § (1) bekezdését, 19. § (3) bekezdésének b)-c) pontját, 50. § (1) bekezdését, 54 § (1)–(2) bekezdését és 70/A. § (1)–(2) bekezdését”. A Pk. 9. sz. állásfoglalás támadott VIII. pontja szerint, ha az elővásárlásra jogosult annak megállapítása iránt indított pert, hogy a sérelmére megkötött adásvételi szerződés vele szemben hatálytalan, tartozik egyúttal a vételi ajánlatot elfogadó nyilatkozatot is tenni.

Az indítványozó kérte továbbá a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény (a továbbiakban: Htv.) 30. § (2) bekezdésének az alkotmányossági vizsgálatát, azzal a kiegészítéssel, hogy „az Alkotmánybíróság mondja ki, hogy a törvényben biztosított elővásárlási jog érvényesítését más vagyontárgyak megvásárlásához kötni nem lehet, mert az (…) sérti az Alkotmány 8. § (1)–(2) bekezdését, 13. §

(1)bekezdését, 54 § (1)–(2) bekezdését és 70/A. §

(1)–(2) pontjait”. A támadott jogszabálynak az indítvány benyújtásakor hatályos szövege szerint a hegyközség tagját elővásárlási, valamint előhaszonbérleti jog illeti meg a szomszédos, a szőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott földrészletre. A 2007. december 26-ától hatályos jogszabály-kiegészítésnek megfelelően ezek a jogok akkor illetik meg a hegyközségi tagot, ha az érvényesítésüket megelőzően 24 havi folyamatos hegyközségi tagsággal rendelkezett.

Végül „szoros tartalmi összefüggés okán” az indítványozó kérte a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 49. § (6) bekezdésének megsemmisítését, mert szerinte az ütközik az Alkotmány

8. §

(1)–(2) bekezdésébe, és 13. § (1) bekezdésébe. A támadott jogszabály szövege: „(6) Ha a felszámoló a vagyontárgy értékesítése során az elővásárlási jog figyelembevételére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, az elővásárlásra jogosult az (5) bekezdésben foglalt jogvesztő határidő alatt keresetével a bírósághoz [6. §

(1)bek.] fordulhat”.

Az indítványozó a kérelmét saját ügyéhez kapcsolódóan terjesztette elő, amelyben a felszámolás alá került szövetkezet pályázat útján értékesített földjét kívánta a Htv. 30. §

(2)bekezdésében biztosított elővásárlási jog útján megvásárolni. Az eljáró felszámoló az értékesítésre kiírt pályázat feltételei között előírta, hogy előnyben részesül az a pályázó, aki az értékesítésre kerülő valamennyi, 77 földterületre egy összegben és egy tételben tesz ajánlatot. Az indítványozó álláspontja szerint ez a kitétel okozta sérelmét, mivel őt csak a sajátjával szomszédos egy területre illette volna meg elővásárlási jog, amitől azonban azért esett el, mert a felszámoló jogtalan és törvényes alap nélküli előnyben részesítette azt a pályázót, aki mind a 77 földterültre egyszerre tesz ajánlatot.

Ehhez kapcsolódóan az indítványozó állásfoglalást is kért az Alkotmánybíróságtól arról, hogy a kereseti kérelmének megfelelően „a bíróságnak fennálltak-e a szerződésbe való beavatkozást jelentő jogszabályok alkotmányos indokai”, azaz a bíróság módosíthatta volna-e az indítványozó keresetének megfelelően az ingatlanra vonatkozó – indítványozó által megtámadott – adásvételi szerződést.

II. Az indítvány érdemi elbírálásra alkalmatlan. 1. Az Alkotmánybíróság korábbi döntéseiben meghatározta az érdemi elbírálásra alkalmas indítványok minimá- lis tartalmi és formai kellékeit. Eszerint az indítványnak meg kell felelnie az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 22. § (2) bekezdésében megfogalmazott követelményeknek: pontosan meg kell jelölni a támadott rendelkezést, az Alkotmány megfelelő rendelkezését, a kérelem alapjául szolgáló okot, vagyis azt, hogy az Alkotmány egyes rendelkezéseit a vitatott jogszabály miért és mennyiben sérti. Az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia a vitatott rendelkezés alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére [összefoglalóan: pl. 31/2007. (V. 30.) AB határozat, ABH 2007, 368, 381–382.].

Az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat (ABK 2009. január, 3., a továbbiakban: Ügyrend) 21. § (1) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság eljárására irányuló indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia, és meg kell jelölnie a kérelem alapjául szolgáló okot [Abtv. 22. §

(2)bekezdés]. A (2) bekezdés szerint pedig az (1) bekezdésnek megfelelően az indítványnak tartalmaznia kell a vizsgálandó jogszabály megjelölése mellett az Alkotmánynak azokat a rendelkezéseit, amelyeket – az indítványozó állítása szerint – a hivatkozott jogszabály sért, valamint az Abtv.-nek és egyéb törvényeknek azokat a rendelkezéseit, amelyekből az indítványozó jogosultsága és az Alkotmánybíróság hatásköre megállapítható.

Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint nem elegendő az Alkotmány egyes rendelkezéseire hivatkozni: az indítványban meg kell indokolni, hogy az Alkotmány egyes felhívott rendelkezéseit a megsemmisíteni kért jogszabály miért és mennyiben sérti (részletesen pl.: 440/1993. AB végzés, ABH 1993, 910–911.; 472/B/2000. AB határozat, ABH 2001 1655.; 574/B/2000. AB végzés, ABH 2001, 1658.).

2.A fent ismertetetteket figyelembe véve az indítvány nem felel meg az Abtv.-ben és az Ügyrendben foglalt követelményeknek, mivel az indítványozó nem indokolta, hogy a kifogásolt jogszabály miért és mennyiben sérti az általa felhívott alkotmányi rendelkezéseket, a kérelem a támadott jogszabályi rendelkezések és az Alkotmány hivatkozott rendelkezései közötti kapcsolatra vonatkozó alkotmányossági szempontú érvelést nem tartalmaz. Az alkotmányellenességet csupán saját bírósági ügyében hozott döntések és a Legfelsőbb Bíróság Pk. 9. sz. állásfoglalásának – állítása szerint – alkotmányellenes voltával kívánta alátámasztani.

Az Alkotmánybíróság – állandó gyakorlata szerint – érdemi vizsgálat nélkül visszautasítja azokat az indítványokat, amelyek nem felelnek meg az Abtv. által támasztott követelményeknek, így az indítványt ebben a részében az Ügyrend 29. § d) pontja alapján visszautasította.

3.A beadványozó kérelmében a Legfelsőbb Bíróság Pk.

9.sz. állásfoglalásának megsemmisítését is kérte az Alkotmánybíróságtól. A beadványozó kérelmezte továbbá az Alkotmánybíróság állásfoglalását konkrét bírósági ügyben. Az Alkotmánybíróság hatáskörét az Alkotmány 32/A. §

(1)bekezdése és Abtv. 1. §-a határozza meg, azok azonban a fenti kérelmekben foglaltak egyikét (legfelsőbb bírósági kollégiumi állásfoglalás alkotmányossági vizsgálatát, bírósági határozatról állásfoglalást) sem tartalmazzák. Ezért az Alkotmánybíróság e kérelmeket hatáskör hiányában az Ügyrend 29. § b) pontja alapján visszautasította.

Budapest, 2010. május 18. Dr. Holló András s. k., az Alkotmánybíróság helyettes elnöke

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.