710/E/2009. AB határozat. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló in

710/E/2009. AB határozat. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő h a t á r o z a t o t : Az Alkotmánybíróság a Budapest főváros közigazgatási területén a teherforgalom közlekedésének szabályozásáról szóló 80/2008. (XII. 30.) Főv. Kgy. rendelettel összefüggésben mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítása iránti indítványt elutasítja. I. Az indítványozó sérelmezi, hogy a Budapest főváros közigazgatási területén a teherforgalom közlekedésének szabályozásáról szóló 80/2008. (XII. 30.) Főv. Kgy. rendelet (a továbbiakban: Ör.) nem rendelkezik a kérelmezők jogorvoslati jogáról. Véleménye szerint ez a mulasztás sérti az Alkotmány 57. § (5) bekezdésében foglalt jogorvoslathoz való jogot. Az indítványozó előadta, hogy az Ör. a főpolgármesterhez utalja a korlátozott forgalmú övezetekbe [Ör. 4. § (6) bek.], illetve a korlátozott forgalmú közutakra való behajtáshoz való hozzájárulás megadását [Ör. 6. § (4) bek.]. A főpolgármesternek jogában áll a kérelmet megtagadni [Ör. 7. § (6) bek. a), b) pontjai], vagy a kérelemben foglaltakhoz képest azt csak részlegesen teljesíteni [Ör. 7. § (7) bek.]. Az Ör. nem rendelkezik arról, hogy mely jogorvoslati fórumhoz fordulhat a kérelmező, ha a kérelmét megtagadják, vagy csak részlegesen teljesítik. Az indítványozó szerint ez a hiányosság alkotmányellenességet okoz. Hivatkozik a Pécsi Ítélőtábla egyik határozatára, amely szerint „a jogorvoslathoz való jog nem teremt közvetlen, jogi lehetőséget a határozatok elleni jogorvoslat benyújtásához” (BH 2004. 140), ezért a jogalkotónak kötelessége lett volna a jogorvoslat konkrét lehetőségéről rendelkezni az Ör.-ben. Az indítványozó beadványát az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (továbbiakban: Abtv.) 21. § (2) bekezdésére alapította, és az Ör. utólagos normakontrollját kérte, azonban hivatkozott az Abtv.-nek az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló eljárásáról szóló 49. §-ára is. Az Alkotmánybíróság az indítványt tartalma szerint, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványként bírálta el. Az Alkotmánybíróság észlelte, hogy az Ör. a beadvány előterjesztése óta módosult, azonban az Ör. szövegében bekövetkezett változás érdemben nem érintette az indítványban foglaltakat és kifogásoltakat. II. 1. Az Alkotmány érintett rendelkezése: „57. § (5) A Magyar Köztársaságban a törvényben meg határozottak szerint mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen amely a jogát, vagy jogos érdekét sérti. A jogorvoslati jogot – a jogviták ésszerű időn belüli elbírálásának érdekében, azzal arányosan – a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvény korlátozhatja.” 2. Az Ör. figyelembe vett szakaszai: „4. § (6) A korlátozott forgalmú övezetbe érvényes be hajtási hozzájárulást és kombinált behajtási hozzájárulást a főpolgármester adja ki. 6. § (4) A korlátozott forgalmú közútra érvényes behajtási hozzájárulást a főpolgármester adja ki. 7. § (5) A kérelmet a főpolgármester – szükség szerint az érintett kerületi önkormányzattal történt egyeztetés alapján – megvizsgálja, és amennyiben az a rendelet előírásainak megfelel, és a benyújtott kérelem hiánytalan, a kérelmező részére a hozzájárulást a kérelem beérkezésétől számított 2 munkanapon belül elbírálja. (6) A főpolgármester a hozzájárulás kiadását megtagadhatja különösen, ha a) a megengedett legnagyobb össztömeg-korlátozást meghaladó szállítmány megbontható, b) a közútkezelő álláspontja szerint a közút teherbírása és állapota alapján nem alkalmas arra, hogy a megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó jármű azon közlekedjék. (7) A főpolgármester az egy kérelmező részére kiadható hozzájárulások számát írásbeli indokolás mellett korlátozhatja, valamint előírhatja azt az útvonalat, amelyen a járműnek közlekednie kell, illetve időbeli feltételeket állapíthat meg.” III. Az indítvány nem megalapozott. Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló hatáskörét az Abtv. 49. §-a részletesen szabályozza. Az Abtv. 49. § (1) bekezdése értelmében, ha az Alkotmánybíróság hivatalból vagy bárki indítványára azt állapítja meg, hogy a jogalkotó szerv a jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotói feladatát elmulasztotta és ezzel alkotmányellenességet idézett elő, a mulasztást elkövető szervet – határidő megjelölésével – felhívja feladatának teljesítésére. Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet állapít meg akkor is, ha valamely alapjog érvényesüléséhez szükséges jogszabályi garanciák hiányoznak [37/1992. (VI. 10.) AB határozat, ABH 1992, 227, 232.]. Az Alkotmánybíróság állandóan követett gyakorlata szerint mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértést nemcsak akkor állapít meg, ha az adott tárgykörre vonatkozóan semmilyen szabály nincs [35/1992. (VI. 10.) AB határozat, ABH 1992, 204, 205.], hanem akkor is, ha az adott szabályozási koncepción belül az Alkotmányból levezethető tartalmú jogszabályi rendelkezés hiányzik [22/1995. (III. 31.) AB határozat, ABH 1995, 108, 113.; 29/1997. (IV. 29.) AB határozat, ABH 1997, 122, 128.; 15/1998. (V. 8.) AB határozat, ABH 1998, 132, 138.]. Az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta, hogy az indítványban jelzett jogalkotói mulasztás valóban fennáll-e. Az egyes jogszabályokat nem önmagukban kell vizsgálni, hanem a jogrendszeren belül elfoglalt helyüket is figyelembe véve, a jogszabályok halmazának szerves részeként. A jogalkotó szabadságába tartozik a jogalkotási módszer kiválasztása. A jogszabály tartalmazhat utalást egy másik jogszabályban található rendelkezésre, avagy támaszkodhat a háttérjogszabály normáira is, azokat eltérő rendelkezés hiányában alkalmazandóvá rendelheti. Ennek megfelelően az Ör. vizsgálatakor az Alkotmánybíróság figyelembe vette a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényt (Ötv.) is. Az Ötv. 11. § (2) bekezdése értelmében „a polgármester (főpolgármester) (…) önkormányzati jogkörben hozott hatósági határozata ellen a képviselő-testülethez lehet fellebbezést benyújtani.” Az Alkotmánybíróság megvizsgálta, hogy a főpolgármester Ör. alapján hozott határozata önkormányzati jogkörben hozott hatósági határozatnak minősül-e. Önkormányzati hatósági ügynek az olyan egyedi ügyek minősülnek, amelyekben önkormányzati szerv (hatóság) és ügyfél, vagy ügyfél jogállású személy szerepel, és melynek tárgya lehet többek közt az ügyfelet érintő jog vagy kötelezettség megállapítása is. Önkormányzati hatósági ügyet törvény vagy önkormányzati rendelet állapíthat meg. Önkormányzati rendelettel, vagy határozattal egyes önkormányzati hatósági ügyekre vonatkozó hatáskör a polgármesterre delegálható. Az ilyen hatáskör-delegálás az adott ügy önkormányzati hatásköri jellegét nem szünteti meg. Az Ör. alapján eldöntendő ügyekben egy önkormányzati szerv (a polgármester) egy ügyfél (a behajtási engedélyt kérő) jogáról (behajtásra jogosultság) dönt. Ennek megfelelően a főpolgármesternek az Ör. támadott szakaszai alapján Budapest főváros közigazgatási területén a teherforgalom közlekedésének szabályozása keretein belül hozott, megtagadó vagy a kérelmet részben teljesítő határozatai önkormányzati hatósági ügyben született határozatok. Mint ilyenek, a főváros közgyűlése előtt fellebbezéssel megtámadhatóak. A közgyűlés esetleges elutasító határozata ellen pedig az Ötv. 11. § (3) bekezdése alapján jogszabálysértésre hivatkozással bírósághoz lehet fordulni. A fentiek alapján az Alkotmánybíróság rámutat, hogy az indítványozó által jelzett szabályozási hiány – azaz az Ör. alapján hozott határozatok elleni jogorvoslat hiánya – nem áll fent, hiszen a kérelmező a határozatot hozó szervtől elkülönült, magasabb fórumhoz fordulhat a döntés ellen. Így a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség nem állapítható meg. Mindezek miatt az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította. Budapest, 2010. április 27. Dr. Balogh Elemér s. k., Dr. Bragyova András s. k., alkotmánybíró alkotmánybíró