710/E/2009. AB határozat
Miről szól ez a jogszabály?
Ez a határozat egy indítványt utasít el, amely a budapesti teherforgalom szabályozásáról szóló rendelet állítólagos alkotmányellenes mulasztását kifogásolta, mert a rendelet nem rendelkezett a jogorvoslati jogról. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a jogorvoslati lehetőség létezik más jogszabály alapján, ezért mulasztás nem történt.
Kire vonatkozik: Azok a kérelmezők, akik a főpolgármestertől teherforgalmi behajtási engedélyt kérnek Budapesten; A főpolgármester, aki a behajtási engedélyekről dönt.
Fő adatok
Mit szabályoz ez a jogszabály?
- A Budapest főváros közigazgatási területén a teherforgalom közlekedésének szabályozásáról szóló 80/2008. (XII. 30.) Főv. Kgy. rendelet (Ör.) jogorvoslati lehetőségeit.
- A főpolgármester által hozott, teherforgalmi behajtási engedélyekkel kapcsolatos döntések elleni fellebbezés módját.
- Az Alkotmány 57. § (5) bekezdésében foglalt jogorvoslathoz való jog érvényesülését.
Kire vonatkozik ez a jogszabály?
- Azok a kérelmezők, akik a főpolgármestertől teherforgalmi behajtási engedélyt kérnek Budapesten.
- A főpolgármester, aki a behajtási engedélyekről dönt.
Melyek a főbb pontok?
- A főpolgármester megtagadhatja a behajtási hozzájárulás kiadását, ha a szállítmány megbontható, vagy ha a közút teherbírása nem megfelelő.
- A főpolgármester korlátozhatja a kiadható hozzájárulások számát, útvonalat írhat elő, vagy időbeli feltételeket állapíthat meg.
- A főpolgármester önkormányzati jogkörben hozott határozatai ellen a képviselő-testülethez lehet fellebbezést benyújtani.
- A képviselő-testület elutasító határozata ellen jogszabálysértésre hivatkozva bírósághoz lehet fordulni.
Családjog
Jogszabály szövege
Jogszabály szövege
710/E/2009. AB határozat. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő h a t á r o z a t o t : Az Alkotmánybíróság a Budapest főváros közigazgatási területén a teherforgalom közlekedésének szabályozásáról szóló 80/2008. (XII. 30.) Főv. Kgy. rendelettel összefüggésben mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítása iránti indítványt elutasítja.
I. Az indítványozó sérelmezi, hogy a Budapest főváros közigazgatási területén a teherforgalom közlekedésének szabályozásáról szóló 80/2008. (XII. 30.) Főv. Kgy. rendelet (a továbbiakban: Ör.) nem rendelkezik a kérelmezők jogorvoslati jogáról. Véleménye szerint ez a mulasztás sérti az Alkotmány 57. § (5) bekezdésében foglalt jogorvoslathoz való jogot.
Az indítványozó előadta, hogy az Ör. a főpolgármesterhez utalja a korlátozott forgalmú övezetekbe [Ör. 4. §
A főpolgármesternek jogában áll a kérelmet megtagadni [Ör. 7. § (6) bek. a), b) pontjai], vagy a kérelemben foglaltakhoz képest azt csak részlegesen teljesíteni [Ör. 7. §
Az indítványozó beadványát az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (továbbiakban: Abtv.)
21. §
49. §ára is. Az Alkotmánybíróság az indítványt tartalma
szerint, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványként bírálta el.
Az Alkotmánybíróság észlelte, hogy az Ör. a beadvány előterjesztése óta módosult, azonban az Ör. szövegében bekövetkezett változás érdemben nem érintette az indítványban foglaltakat és kifogásoltakat.
II. 1. Az Alkotmány érintett rendelkezése: „57. § (5) A Magyar Köztársaságban a törvényben meg határozottak szerint mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen amely a jogát, vagy jogos érdekét sérti. A jogorvoslati jogot – a jogviták ésszerű időn belüli elbírálásának érdekében, azzal arányosan – a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvény korlátozhatja.”
6. §(4) A korlátozott forgalmú közútra érvényes behajtási hozzájárulást a főpolgármester adja ki
7. §(5) A kérelmet a főpolgármester – szükség szerint
az érintett kerületi önkormányzattal történt egyeztetés alapján – megvizsgálja, és amennyiben az a rendelet előírásainak megfelel, és a benyújtott kérelem hiánytalan, a kérelmező részére a hozzájárulást a kérelem beérkezésétől számított 2 munkanapon belül elbírálja.
III. Az indítvány nem megalapozott. Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló hatáskörét az Abtv. 49. §-a részletesen szabályozza. Az Abtv. 49. §
29/1997. (IV. 29.) AB határozat, ABH 1997, 122, 128.;
15/1998. (V. 8.) AB határozat, ABH 1998, 132, 138.].
Az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta, hogy az indítványban jelzett jogalkotói mulasztás valóban fennáll-e.
Az egyes jogszabályokat nem önmagukban kell vizsgálni, hanem a jogrendszeren belül elfoglalt helyüket is figyelembe véve, a jogszabályok halmazának szerves részeként. A jogalkotó szabadságába tartozik a jogalkotási módszer kiválasztása. A jogszabály tartalmazhat utalást egy másik jogszabályban található rendelkezésre, avagy támaszkodhat a háttérjogszabály normáira is, azokat eltérő rendelkezés hiányában alkalmazandóvá rendelheti. Ennek megfelelően az Ör. vizsgálatakor az Alkotmánybíróság figyelembe vette a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényt (Ötv.) is.
Az Ötv. 11. § (2) bekezdése értelmében „a polgármester (főpolgármester) (…) önkormányzati jogkörben hozott hatósági határozata ellen a képviselő-testülethez lehet fellebbezést benyújtani.”
Az Alkotmánybíróság megvizsgálta, hogy a főpolgármester Ör. alapján hozott határozata önkormányzati jogkörben hozott hatósági határozatnak minősül-e. Önkormányzati hatósági ügynek az olyan egyedi ügyek minősülnek, amelyekben önkormányzati szerv (hatóság) és ügyfél, vagy ügyfél jogállású személy szerepel, és melynek tárgya lehet többek közt az ügyfelet érintő jog vagy kötelezettség megállapítása is. Önkormányzati hatósági ügyet törvény vagy önkormányzati rendelet állapíthat meg. Önkormányzati rendelettel, vagy határozattal egyes önkormányzati hatósági ügyekre vonatkozó hatáskör a polgármesterre delegálható. Az ilyen hatáskör-delegálás az adott ügy önkormányzati hatásköri jellegét nem szünteti meg.
Az Ör. alapján eldöntendő ügyekben egy önkormányzati szerv (a polgármester) egy ügyfél (a behajtási engedélyt kérő) jogáról (behajtásra jogosultság) dönt. Ennek megfelelően a főpolgármesternek az Ör. támadott szakaszai alapján Budapest főváros közigazgatási területén a teherforgalom közlekedésének szabályozása keretein belül hozott, megtagadó vagy a kérelmet részben teljesítő határozatai önkormányzati hatósági ügyben született határozatok.
Mint ilyenek, a főváros közgyűlése előtt fellebbezéssel megtámadhatóak. A közgyűlés esetleges elutasító határozata ellen pedig az Ötv. 11. § (3) bekezdése alapján jogszabálysértésre hivatkozással bírósághoz lehet fordulni.
A fentiek alapján az Alkotmánybíróság rámutat, hogy az indítványozó által jelzett szabályozási hiány – azaz az Ör. alapján hozott határozatok elleni jogorvoslat hiánya – nem áll fent, hiszen a kérelmező a határozatot hozó szervtől elkülönült, magasabb fórumhoz fordulhat a döntés ellen. Így a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség nem állapítható meg. Mindezek miatt az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.
Budapest, 2010. április 27. Dr. Balogh Elemér s. k., Dr. Bragyova András s. k., alkotmánybíró alkotmánybíró