136/2010. (VII. 8.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló

136/2010. (VII. 8.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő határozatot: 1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Kapuvár Város Önkormányzata képviselőtestületének az egyes helyi adókról szóló 48/2004. (XII. 20.) rendelet módosításáról szóló 36/2005. (XII. 20.) rendelete 2006. január 1. és 2007. június 30. között alkotmányellenes volt. 2. Az Alkotmánybíróság Kapuvár Város Önkormányzata képviselőtestületének az egyes helyi adókról szóló 48/2004. (XII. 20.) rendelet módosításáról szóló 36/2005. (XII. 20.) rendeletének megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában az eljárást megszünteti. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi. Indokolás I. Az indítványozó közigazgatási hivatalvezető törvényességi ellenőrzési jogkörében eljárva alkotmánysértőnek találta Kapuvár Város Önkormányzata képviselőtestületének az egyes helyi adókról szóló 48/2004. (XII. 20.) rendelet (a továbbiakban: Ör.) módosításáról szóló 36/2005. (XII. 20.) rendeletét (a továbbiakban: Örm.), amely hatályon kívül helyezte az Ör. 11. § (6) bekezdését, valamint 18. § (4) bekezdését. Az Ör. 11. § (6) bekezdése 2002. július 1-jétől 2007. június 30-ig terjedő időtartamra 50%-os telekadó-mentességet biztosított a Petőfi-major és az Ipari Park területére [az Ör. 18. § (4) bekezdése a 11. § (6) bekezdésével összefüggésben a Petőfi-major területét határozta meg]. A módosításra a hivatalvezető törvényességi észrevételt tett és megállapította, hogy a képviselő-testület döntése sérti az Alkotmánynak a jogállamiság és jogbiztonság követelményét biztosító 2. § (1) bekezdését, mivel az Örm. a telekadóra vonatkozó 5 éves adómentességet az Ör. által meghatározott időpont előtt szüntette meg. Az indítványozó az adókedvezmény, illetve az adómentesség megvonásáról rendelkező alkotmánybírósági határozatokra hivatkozva felhívta a képviselő-testület figyelmét arra, hogy a már megszerzett, rövid időtávra szóló adókedvezmények alkotmányos védelmet élveznek, így azoknak a határidő lejártát megelőző csökkentése, illetve megvonása általában alkotmányellenes. Minderre tekintettel azon adózók számára, akik a kedvezményt már megszerezték, a határozott időtartam lejártáig a kedvezményt hatályában fenn kellett volna tartani. Miután a képviselő-testület a törvényességi észrevételben foglaltakat nem fogadta el, a hivatalvezető a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 99. § (2) bekezdés a) pontja alapján az Alkotmánybírósághoz fordult az Örm. alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozva. II. 1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezése: „2. § (1) A Magyar Köztársaság független demokratikus jogállam.” III. Az indítvány részben megalapozott. 1. Az adókedvezményekkel kapcsolatosan az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata során követett, első ízben a 61/1992. (XI. 20.) AB határozatban elvi éllel kifejtett álláspontja az, hogy az adókedvezményekre senkinek nincsen az Alkotmányon alapuló alanyi joga; az adókedvezmények megadása a jogalkotó mérlegelési jogkörébe tartozik, önmagában alkotmányossági problémát nem jelent. Az adókedvezményre vonatkozó jogszabályi rendelkezések vizsgálata során az Alkotmánybíróság hatáskörébe kizárólag annak a megállapítása tartozik, hogy a jogalkotó a mérlegelési jogkörében megállapított kedvezményekkel nem sért-e valamely alkotmányos rendelkezést. (ABH 1992, 280, 280–281.) Az adókedvezmények megvonására vonatkozóan az Alkotmánybíróság korábbi határozatában megállapította; abból eredően, hogy az adókedvezményre senkinek sincs az Alkotmányon alapuló alanyi joga, az államnak jogában áll a korábban biztosított adókedvezmények mértékét, alkalmazási körét, igénybevételi lehetőségének időtartamát a jövőre nézve korlátozni, sőt e kedvezményeket meg is szüntetni. Ez még akkor is így van, ha figyelembe vesszük, hogy az adókedvezmény sajátos gazdaságpolitikai ösztönző eszköz is lehet, amelynek alkalmazásával az állam bizonyos tevékenységi fajtákat vagy beruházásokat kíván támogatni, s ilyen esetben a kedvezmény utólagos mérséklése vagy megszüntetése kedvezőtlen helyzetbe hozza azokat, akik a hatályos jogszabály maradandóságában bízva – esetleg jelentős anyagi kockázatot vállalva – kezdték meg a kedvezménnyel ösztönzött tevékenységüket. [9/1994. (II. 25.) AB határozat, ABH 1994, 74, 76.] Az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlatában az adókedvezmény korlátozását, megvonását tartalmazó jogszabályi rendelkezés alkotmányellenességét a már megszerzett, határozott időre szóló adókedvezményeknek a határidő lejártát megelőző csökkentése, vagy megvonása esetén az Alkotmány 2. § (1) bekezdésének sérelme alapján ítélte megállapíthatónak [16/1996. (V. 3.) AB határozat ABH 1996, 61, 68–70.; 33/1997. (V. 28.) AB határozat ABH 1997, 166, 171–172.] Az Alkotmánybíróság jelen eljárásának tárgyát képező Örm. 1. §-a hatályon kívül helyezte az Ör. azon rendelkezését, amely 2002. július 1-től 2007. június 30. napjáig 50%-os kedvezményt biztosított az önkormányzat meghatározott területén a telekadó tekintetében. Az Örm. 2006. január 1-jén lépett hatályba, így a korábban biztosított kedvezmény megvonására az eredetileg meghatározott időpontot másfél évvel megelőzően került sor. Az Alkotmánybíróság ismertetett gyakorlata alapján így a meghatározott időre szóló adókedvezménynek a határidőt megelőzően történő megvonása a jogállamiság részét képező jogbiztonság elvébe ütközik, tehát sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdését. Ennek alapján állapította meg az Alkotmánybíróság az Örm. alkotmányellenességét. 2. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint nem a módosító rendelkezéseket hatályba léptető, hanem a módosított rendelkezéseket magába foglaló (inkorporáló) jogszabályok rendelkezéseit vizsgálja. [8/2003. (III. 14.) AB határozat, ABH 2003, 74, 81.; 51/2004. (XII. 8.) AB határozat, ABH 2004, 679, 683.; 28/2005. (VII. 14.) AB határozat, ABH 2005, 290, 297.; 55/2008. (IV. 24.) AB határozat, ABH 2008, 525, 530.] A jelen alkotmánybírósági eljárás tárgyát képező Örm. hatályon kívül helyező normát tartalmaz, így valójában a módosított jogszabályhely „megsemmisítését” jelenti. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 40. §-a szerint ha az Alkotmánybíróság a jogszabály, illetőleg az állami irányítás egyéb jogi eszközének alkotmányellenességét állapítja meg, a jogszabályt vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközét teljesen vagy részben megsemmisíti. Hatályon kívül helyező norma esetén azonban az „inkorporált” jogszabályhely nem létezik, nincs megsemmisíthető jogszabályi rendelkezés. Megjegyzi az Alkotmánybíróság azt, hogy egy hatályon kívül helyező norma alkotmányellenességének megállapítása önmagában nem vezet a hatályon kívül helyezéssel érintett rendelkezések hatályának automatikus „feléledéséhez”, az Alkotmánybíróságnak viszont valamely jogszabály „újbóli hatályba helyezésére” hatásköre nincs, mert ez a jogalkotó kompetenciájába tartozik. (Lásd 1437/B/1995. AB határozat, ABH 1998, 616, 618.) (A megsemmisítés lehetőségének fentiekben részletezett kizártságán túlmenően az alkotmányellenesség jogkövetkezményeinek elvi relevanciáját is viszonylagossá teszi az, hogy az Alkotmánybírósághoz 2007. május 9-én érkezett indítvány alapján vizsgált Örm. által hatályon kívül helyezett Ör.-beli rendelkezés által biztosított adókedvezmény mindössze 2007. június 30. napjáig terjedően érvényesült volna.) Az elmondottak alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Örm. megsemmisítésére irányuló indítvány okafogyottá vált, ezért az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat (ABK 2009. január, 3.) 31. § e) pontja alapján az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglaltak szerint az eljárást megszüntette. Az Alkotmánybíróság jelen határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét az alkotmányellenesség megállapítására tekintettel rendelte el. Budapest, 2010. július 5. Dr. Lenkovics Barnabás s. k., Dr. Lévay Miklós s. k., előadó alkotmánybíró alkotmánybíró