Röviden
Ez a rendelet a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér fejlesztésével kapcsolatos közigazgatási hatósági ügyeket nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánítja, és kijelöli az eljáró hatóságokat. Célja a beruházások megvalósításának gyorsítása és egyszerűsítése.
Amit szabályoz
- A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér fejlesztésével összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségűvé nyilvánítását.
- Az első- és másodfokú hatóságok, valamint szakhatóságok kijelölését ezekben az ügyekben.
- Az ügyintézési határidőket és az előzetes szakhatósági állásfoglalás kiadásának feltételeit.
- Az építészeti-műszaki tervpályázati eljárások, tervtanácsi vélemények és településképi eljárások alóli mentességeket.
Akire vonatkozik
- A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér fejlesztésében érintett beruházók és ügyfelek.
- Azok a közigazgatási hatóságok és szakhatóságok, amelyek a repülőtér fejlesztésével kapcsolatos ügyekben eljárnak.
Főbb pontok
- A beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűek.
- Az ügyfél kérelmére a szakhatóság előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki.
- Az egyeztetésre és az állásfoglalás kiadására legfeljebb nyolc nap áll rendelkezésre.
- A kiemelt jelentőségű ügyekben hozott döntés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.
- Nem kell építészeti-műszaki tervpályázati eljárást lefolytatni, tervtanácsi véleményt beszerezni, településképi véleményezési eljárást lefolytatni, és településképi bejelentési eljárásnak sincs helye.
📄 Jogszabály szövege
181/2016. (VII. 1.) Korm. rendelete a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér fejlesztésére irányuló beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről.
A Kormány
a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló
2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdés a), b), d) és e) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás
általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) és c) pontjában,
az 5. § tekintetében a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (1) bekezdés b), h) és k) pontjában,
a 6. § a) pontja tekintetében a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 198. § (1) bekezdés 3. pontjában,
a 6. § b)–d) pontja tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés
16.2., 17. és 24. pontjában
kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) A Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja az 1. mellékletben felsorolt
közigazgatási hatósági ügyeket, amelyek a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér fejlesztésére irányuló,
a 2. mellékletben megjelölt építményeknek, illetve projektelemeknek – a Budapesten megrendezendő Úszó-,
Vízilabda-, Műugró-, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság megvalósításához szükséges egyes létesítmények
építtetőjének kijelöléséről, valamint a toronyugrás céljából létesítendő óriás ugrótorony létesítését szolgáló
ingatlanok meghatározásáról szóló 451/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 1. mellékletében foglalt táblázat 25. sorában
meghatározott projektelem kivételével – a 2. mellékletben felsorolt ingatlan-nyilvántartás szerinti helyrajzi számú
földrészleteken, illetve az azokból telekalakítási eljárások jogerős befejezését követően kialakított földrészleteken
történő megvalósításával (a továbbiakban együtt: Beruházás) függenek össze.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a Beruházással összefüggőnek kell tekinteni mindazokat a közigazgatási hatósági
ügyeket, amelyek a Beruházás megvalósításához, használatbavételéhez, illetve üzembe helyezéséhez szükségesek.
2. § (1) A Kormány az 1. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási hatósági ügyben eljáró
a) elsőfokú hatóságként – a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével – azt a hatóságot jelöli ki, amely
az adott ügyfajtára vonatkozó jogszabály szerint Budapest XVIII. kerület területe tekintetében illetékes
elsőfokú hatóságként jár el,
b) másodfokú hatóságként – a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével – azt a hatóságot jelöli ki, amely
az adott ügyfajtára vonatkozó jogszabály szerint Budapest XVIII. kerület területe tekintetében illetékes
másodfokú hatóságként jár el.
(2) A Kormány az 1. melléklet 2., 3. és 4. pontja szerinti közigazgatási hatósági ügyekben első fokon eljáró hatóságként
Budapest Főváros Kormányhivatala V. Kerületi Hivatalát, másodfokon eljáró hatóságként Budapest Főváros
Kormányhivatalát jelöli ki.
(3) A Kormány az (1) bekezdés szerinti közigazgatási hatósági ügyben eljáró
a) elsőfokú szakhatóságként – a (4) és az (5) bekezdésben meghatározottak kivételével – azt a hatóságot jelöli
ki, amely az adott ügyfajtára vonatkozó jogszabály szerint Budapest XVIII. kerület területe tekintetében
illetékes elsőfokú szakhatóságként jár el,
b) másodfokú szakhatóságként – a (4) és az (5) bekezdésben meghatározottak kivételével – azt a hatóságot
jelöli ki, amely az adott ügyfajtára vonatkozó jogszabály szerint Budapest XVIII. kerület területe tekintetében
illetékes másodfokú szakhatóságként jár el.
(4) A Kormány
a) az 1. melléklet 1. pontja szerinti közigazgatási hatósági ügyekben a Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló
263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 8/B. § (2) bekezdés a) pontja szerinti eljárásban és
szakkérdésben,
b) az 1. melléklet 2. pontja szerinti közigazgatási hatósági ügyekben az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági
eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.)
Korm. rendelet 6. melléklet II. táblázat 6. sora szerinti eljárásban és szakkérdésben,
c) az 1. melléklet 10. pontja szerinti közigazgatási hatósági ügyekben a Nemzeti Hírközlési Hatóság eljárásában
közreműködő szakhatóságok kijelöléséről, valamint egyes szakhatósági közreműködések megszüntetéséről
és módosításáról szóló 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. mellékletében foglalt táblázat 2. sora szerinti
eljárásban és szakkérdésben,
d) az 1. melléklet 25. pontja szerinti közigazgatási hatósági ügyekben az R. 8/C. § (6) bekezdése, 8/C. §
(7) bekezdés a) pontja és 8/C. § (9) bekezdés a) pontja szerinti eljárásban és szakkérdésben
első fokon eljáró szakhatóságként a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságot, másodfokon eljáró szakhatóságként
az Országos Rendőr-főkapitányságot jelöli ki.
(5) A Kormány az 1. melléklet 16. pontja szerinti közigazgatási hatósági ügyekben az R. 8/D. § (1) bekezdés a) pontja
szerinti eljárásban
a) az államhatár rendje, a határrendsértések és határesemények megelőzéséhez szükséges feltételek
megállapítása szakkérdésben első fokon eljáró szakhatóságként a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságot,
másodfokon eljáró szakhatóságként az Országos Rendőr-főkapitányságot,
b) a közlekedésbiztonsági követelmények megállapítása szakkérdésben első fokon eljáró szakhatóságként
a fővárosi rendőr-főkapitányságot, másodfokon eljáró szakhatóságként az Országos Rendőr-főkapitányságot
jelöli ki.
3. § A Kormány az 1. § (1) bekezdése szerinti kiemelt jelentőségű ügyek koordinációjára feladat- és hatáskörrel
rendelkező kormánymegbízottként a Budapest Főváros Kormányhivatalát vezető kormánymegbízottat jelöli ki.
4. § (1) Az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére az 1. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási
hatósági ügyekben a szakhatóság – a hatóság határozatának jogerőre emelkedéséig felhasználható – előzetes
szakhatósági állásfoglalást ad ki azzal, hogy a kérelemhez benyújtott előzetes szakhatósági hozzájárulást a hatóság
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban:
Ket.) 44. § (8) bekezdése szerint használja fel.
(2) Az 1. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási hatósági ügyekben a Ket. 45. § (2) és (3) bekezdése szerinti esetben
az eljáró hatóságnak, illetve az érintett szakhatóságnak egy alkalommal kell egyeztetnie a szakhatósággal, azzal,
hogy az egyeztetésre és az állásfoglalás kiadására legfeljebb nyolc nap áll rendelkezésre.
(3) Az 1. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási hatósági ügyekben hozott döntés fellebbezésre tekintet nélkül
végrehajtható.
5. § (1) A Beruházással összefüggésben előzetes régészeti dokumentáció készítése nem szükséges, ha a kulturális örökség
védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 23/C. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő örökségvédelmi
hatástanulmány az adott beruházáshoz köthetően már rendelkezésre áll.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti dokumentumok egyike sem áll rendelkezésre, egyszerűsített előzetes régészeti
dokumentációt kell készíteni.
6. § A Beruházással összefüggésben
a) építészeti-műszaki tervpályázati eljárást nem kell lefolytatni,
b) nem kell építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt beszerezni,
c) nem kell településképi véleményezési eljárást lefolytatni, valamint
d) településképi bejelentési eljárásnak nincs helye.
7. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
8. § E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben és
településrendezési eljárásokban is alkalmazni kell.
9. § Hatályát veszti a Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér rövid távú fejlesztése projekthez tartozó egyes
közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 153/2008. (VI. 6.) Korm. rendelet.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.