42/2010. (IV. 22.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak az országos népszavazás kitűzé

42/2010. (IV. 22.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak az országos népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyűjtő ív mintapéldányának, illetve az azon szereplő kérdés hitelesítésével kapcsolatban hozott határozata ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő határozatot: Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 68/2009. (II. 27.) OVB határozatát megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot új eljárás lefolytatására utasítja. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi. Indokolás I. Az indítványozó országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát nyújtotta be hitelesítés céljából az Országos Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OVB). Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy jelen népszavazást követő év január 1-jétől Magyarországon a vízszolgáltató köteles legyen a tulajdonában lévő vízmérőkkel lecserélni az elkülönített vízhasználók saját tulajdonú mellékvízmérőit?” Az OVB az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát a 68/2009. (II. 27.) OVB határozatával hitelesítette. Az OVB megállapította, hogy „az aláírásgyűjtő ív a törvényben meghatározott formai, valamint a népszavazásra feltenni kívánt kérdésre vonatkozó tartalmi követelményeknek eleget tesz, ezért a hitelesítésnek akadálya nincs”. Törvényes határidőn belül több kifogás érkezett az Alkotmánybírósághoz az OVB e határozatával szemben. Az egyik kifogást benyújtó hivatkozik az OVB egy korábbi népszavazási ügyben tett megállapítására, miszerint „a beadványozó által feltett kérdés nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe, mert a kérdésben szereplő Kr. lehetővé teszi, hogy a fogyasztásmérő akár a vízhasználó, akár a vízszolgáltató tulajdonában legyen. Az arról történő megállapodás a szerződéses szabadság körébe esik” [8/2009. (I. 9.) OVB határozat]. Ez alapján úgy véli, hogy a jelen esetben népszavazásra feltenni kívánt kérdés sem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe, hanem az „részben kormányrendeleti” részben pedig a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény alapján önkormányzati rendeleti szabályozást igényel. Így az OVB-nek az aláírásgyűjtő ív hitelesítését az Alkotmány 28/B. § (1) bekezdése alapján meg kellett volna tagadnia. A másik kifogás előterjesztője érvelésében előadja, hogy szerinte az OVB által hitelesített népszavazási kérdés sérti az Alkotmány tulajdonhoz való jogot deklaráló 13. § (1) bekezdését. Állítását alátámasztandó kifejti, hogy a mellékvízmérő a 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 2. § 7. pontja szerint a házi ivóvízhálózat része, és mint ilyen az ingatlan tartozéka. A házi ivóvízhálózat fő szabály szerint az ingatlan területén fekszik, annak karbantartásáról, az észlelt hibák kijavításáról a fogyasztó köteles gondoskodni [Kr. 7. § (2) bekezdés]. E fogyasztói kötelezettségek a tulajdonosi státusból következnek. A népszavazásra feltenni kívánt kérdésben tartott eredményes népszavazás esetén a szolgáltató a fogyasztó ingatlanára annak hozzájárulása nélkül válna jogosulttá belépni, mivel az osztott tulajdon feltételezi a karbantartási munkálatok vonatkozásában fennálló osztott felelősséget is. A kifogást tevő a hitelesítés megtagadása mellett szóló másik érvként hozza fel, hogy szerinte a hitelesített kérdés nem felel meg a népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 13. § (1) bekezdésében szabályozott egyértelműség követelményének sem, mivel a kérdés nem jelöli meg, hogy a mellékvízmérők cseréjének költsége kit terhel. Végezetül hivatkozik még arra is, hogy az OVB által hitelesített kérdés diszkriminatív, mivel „indokolatlanul terheli a fogyasztóknak azon körét, akik a viselt költség ellentételezéseként nem részesülnek ellenszolgáltatásban”, továbbá sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdését is azzal, hogy a végrehajtásra vonatkozóan nem ad határidőt. Mindezek alapján indítványozta, hogy az Alkotmánybíróság az OVB határozatát semmisítse meg, és az OVB-t kötelezze új eljárás lefolytatására. II. Az Alkotmánybíróság a kifogást az Alkotmány, a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.), és az Nsztv. alábbi rendelkezései alapján vizsgálta meg: 1. Az Alkotmány kifogásokban megjelölt rendelkezései: „13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot.” „28/B. § (1) Országos népszavazás és népi kezdeményezés tárgya az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet.” „70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.” 2. Az Nsztv. hivatkozott rendelkezései: „10. § Az Országos Választási Bizottság megtagadja az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha a) a kérdés nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe, (...)” „13. § (1) A népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni. (2) A konkrét kérdést a kezdeményezésben megfogalmazott formában kell népszavazásra bocsátani.” 3. A Ve. vizsgálatba bevont rendelkezései: „130. § (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív, illetőleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követő tizenöt napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani. (...) (3) Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság, illetőleg az Országgyűlés határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot, illetőleg az Országgyűlést új eljárásra utasítja.” III. A kifogások megalapozottak. 1. Az Alkotmánybíróság hatáskörét a jelen ügyben az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § h) pontjában foglaltaknak megfelelően a Ve. 130. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróság kifogás alapján lefolytatott eljárása jogorvoslati eljárás, melynek során az Alkotmánybíróság – alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban – azt vizsgálja, hogy a beérkezett kifogás megfelel-e a Ve. 77. § (2) bekezdése a)–c) pontjaiban, valamint a 130. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek, valamint az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítési eljárásában az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelően járt-e el. A kifogás megfelel a törvényi feltételeknek, ezért azt a Ve. 130. § (3) bekezdése alapján érdemben bírálta el. 2. Az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta, hogy a népszavazásra bocsátandó kérdés megfelel-e az Alkotmány 28/B. § (1) bekezdésében foglalt feltételnek. Eszerint országos népszavazás és népi kezdeményezés tárgya az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet. A jelen esetben a népszavazásra feltenni szándékozott kérdés célja a vízszolgáltató kötelezése, amely szándékát a kérdés feltevője „a vízszolgáltató köteles legyen” fordulattal fogalmazza meg. Az Alkotmánybíróság több határozatában rögzítette, hogy a népszavazás tárgyának az Alkotmány 28/B. § (1) bekezdés értelmében az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésnek kell lennie, ezért nem fogadható el, ha a kérdésben más címzett van megjelölve. A jelen esetben a népszavazásra feltenni kívánt kérdés szerint sikeres népszavazás esetén nem az Országgyűlés, hanem a közelebbről meg nem határozott „vízszolgáltató” lenne a kötelezett. Így az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a kérdés nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe és mellőzte annak vizsgálatát, hogy hitelesíthető lenne-e a kérdés, ha az Országgyűlés hatáskörébe tartozna. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az OVB 68/2009. (II. 27.) OVB határozatát megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot új eljárás lefolytatására utasítja. Az Alkotmánybíróság határozatának közzétételét az OVB határozatnak a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el. Budapest, 2010. április 19. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke