32/2013. (XI. 20.) NVB határozata. A Nemzeti Választási Bizottság H. G. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavaz

32/2013. (XI. 20.) NVB határozata. A Nemzeti Választási Bizottság H. G. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítése tárgyában meghozta a következő határozatot: A Nemzeti Választási Bizottság az „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés semmilyen nemzetközi szerződést se mondhasson fel 2015. január 1. után?” kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a  Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – a  Kúriához címzett kifogást lehet benyújtani a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest, Pf. 547; fax: 06-1-795-0304). A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A  jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. Az  illeték mértéke 15 000 Ft. A kifogás benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg. Indokolás I. A beadványozó 2013. október 14-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz az  országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998.  évi III.  törvény (a  továbbiakban: Nsztv.) 2.  §-a szerinti hitelesítés céljából. A népszuverenitás gyakorlásának kivételes módja az  országos népszavazás, amelyet az  Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben lehet tartani. Magyarország Alaptörvénye (a  továbbiakban: Alaptörvény) 8.  cikkének (3)  bekezdése tartalmazza azon tárgykörök teljes körű felsorolását, amelyek nem bocsáthatók országos népszavazásra. A  hivatkozott jogszabályhely a)  pontja alapján nem lehet országos népszavazást tartani az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről. Az Alaptörvény Q) cikkének (2)–(3) bekezdései szerint: „(2) Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját. (3) Magyarország elfogadja a  nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. A  nemzetközi jog más forrásai jogszabályban történő kihirdetésükkel válnak a magyar jogrendszer részévé.” Az Alaptörvény T) cikkének (2) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik: „Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az  önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete és az  önkormányzati rendelet. Jogszabály továbbá a  Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a  köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott rendelete.” Az Alaptörvény 1.  cikk (2)  bekezdésének d)  pontja az  Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződések kötelező hatályának elismerésére adott felhatalmazásra vonatkozó szabályt tartalmazza. A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint az  Alaptörvény hivatkozott rendelkezéseit egymásra tekintettel kell értelmezni. A Bizottság megállapítja, hogy a  beadványozó által benyújtott népszavazási kezdemény egyértelműen az  Alaptörvény előzőekben idézett és hivatkozott rendelkezéseinek kiegészítésére és módosítására irányul, mely az  Alaptörvény 8.  cikk (3)  bekezdés a)  pontja szerint tiltott tárgykörnek minősül, ezáltal az  népszavazás tárgyává nem tehető. A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti továbbá, hogy az  Alaptörvény 8.  cikk (3)  bekezdés d)  pontja alapján népszavazás sem magáról a  nemzetközi szerződésről, sem az  abban vállalt kötelezettségekről nem tartható alkotmányosan, teljesen függetlenül attól, hogy a  kezdeményezés egy már hatályos szerződésre vonatkozik-e, illetve, hogy a  népszavazás eredménye ellentmond, vagy éppen megerősíti az  abban foglalt kötelezettségeket. A Nemzeti Választási Bizottság – egyetértve az Alkotmánybíróság 18/2008. (III. 12.) AB határozatában kifejtettekkel – megállapítja továbbá, hogy az  országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ívek hitelesítése során az  Nsztv. 10.  § e)  pontja alapján vizsgálandó az  is, hogy a  népszavazási eljárás kezdeményezése megfelel-e a  választási eljárásról szóló 1997.  évi C.  törvény (a  továbbiakban: régi Ve.) 3.  §-ában szabályozott eljárási alapelveknek, ezek között a  jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének. A  választási eljárási alapelvekben megfogalmazott követelmények, így a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének érvényesítése a  népszavazási eljárás kezdeményezése során következik magából az  Alaptörvényből is. Ez  az  alapelv szoros összefüggésben van a  választópolgárok által kezdeményezett népszavazásnak az  alkotmányos rendszerben betöltött kiemelkedő szerepével, alkotmányos rendeltetésével és a hitelesítési eljárásnak a népszavazási eljárásban betöltött szerepével. A  választópolgárok által kezdeményezett ügydöntő országos népszavazás a  közvetlen hatalomgyakorlás intézménye, azzal az  alkotmányos céllal, hogy az  ország sorsát érintő legfontosabb, és egyben az  Országgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben a  nép, mint a  hatalom birtokosa közvetlenül hozzon döntést. A hitelesítési eljárás során kiemelten fontos ezért annak vizsgálata, hogy a benyújtott kezdeményezés a népszavazás alkotmányos rendeltetésével összhangban van-e. Az Alkotmánybíróság hivatkozott döntésében megállapította továbbá, hogy a  rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét a  jogtudomány és a  jogalkalmazói gyakorlat alapvetően a  polgári jogban a  joggal való visszaélés tilalmának alapelvével összefüggésben munkálta ki. A rendeltetésszerű joggyakorlásnak, mint általános alapelvnek az a lényege, hogy a jogosultságok gyakorlása nem irányulhat a jog rendeltetésével össze nem egyeztethető célra, az alanyi jogok gyakorlása akkor számíthat törvényi védelemre és elismerésre, ha az a jogosultság rendeltetésének, céljának megfelelően történik. A  joggal való visszaélés tilalma az  egész jogrendszerben érvényre jut, mely az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből vezethető le. Így tehát érvényesül a közjogban is, és irányadó a jogalkotó, a jogalkalmazó szervek és az ügyfelek magatartására is. A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint továbbá a népszavazási kezdeményezés benyújtására vonatkozó jogszabályok formális előírásainak megfelelő kezdeményezés is jogellenessé válik akkor, ha a  Bizottság a  konkrét tényállások vizsgálata során, így különösen a  benyújtott kezdeményezés(ek) száma, elemzése, a  kezdeményező eljárása, illetve a  kérdés megfogalmazása alapján olyan körülményeket tár fel, amelyek azt bizonyítják, hogy a hitelesítési eljárás kezdeményezője nem a népszavazás alkotmányos rendeltetésének megfelelően élt jogával. Fentiek alapján a  Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy nem tekinthető jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásnak és nem egyeztethető össze a  népszavazás Alaptörvényben foglalt rendeltetésével az  olyan kezdeményezői magatartás, amelynek során egy időben, ugyanabban a  tárgykörben úgynevezett népszavazási kérdéssorozat kerül benyújtásra, amelyek megszövegezésében minimális, több esetben is mindössze egy szó a különbség. A Nemzeti Választási Bizottság tekintettel az  Nsztv. 10.  § b) és e)  pontjaiban foglaltakra – mivel a  kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani és az aláírásgyűjtő ív nem felel meg a régi Ve.-ben foglalt követelményeknek – az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadta. II. A határozat az Alaptörvény Q) cikk (2)–(3) bekezdésein, a B) cikk (1) bekezdésén, a T) cikk (2) bekezdésén, az 1. cikk (2) bekezdés d) pontján, a 8. cikk (3) bekezdés a) és d) pontján, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 349.  § (1)  bekezdés c)  pontján és (2)  bekezdésén, az  Nsztv. 2.  §-án és a  10.  § b) és e)  pontjain, a  régi Ve. 3.  § d) pontján és a 124/A. § (3) bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a régi Ve. 130. § (1) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 39. § (3) bekezdés d) pontján, 42. § (1) bekezdés g) pontján, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul. Budapest, 2013. november 12. Dr. Patyi András s. k., a Nemzeti Választási Bizottság elnöke