1169/B/2009. AB határozat
Miről szól ez a jogszabály?
Ez a határozat arról szól, hogy az Alkotmánybíróság elutasította azt a kérelmet, amely a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény egy részének alkotmányellenességét és megsemmisítését kérte. A kérelem az aktív korúak ellátásának igényléséhez kapcsolódó tizenkét hónapos határidőt kifogásolta.
Kire vonatkozik: Azokra az aktív korú személyekre, akik hátrányos munkaerő-piaci helyzetben vannak és aktív korúak ellátására jogosultak lehetnek; Azokra, akik álláskeresési támogatásban részesültek, keresőtevékenységük megszűnt, vagy bizonyos rendszeres pénzellátásuk szűnt meg.
Fő adatok
- Ország
- Magyarország
- Jogterület
- Energia- és hálózatos ágazati jog
- Forrás
- MultiLegalPile/
- Szöveg letöltve
- Magyarázat frissítve
Mit szabályoz ez a jogszabály?
- Az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapításának határidejét.
- Az álláskeresési támogatás, keresőtevékenység megszűnése vagy rendszeres pénzellátás folyósításának megszűnése utáni kérelmezési időszakot.
- Az Alkotmány 17. §-ában és 70/E. § (1) bekezdésében foglalt szociális gondoskodás és szociális biztonsághoz való jog értelmezését.
Kire vonatkozik ez a jogszabály?
- Azokra az aktív korú személyekre, akik hátrányos munkaerő-piaci helyzetben vannak és aktív korúak ellátására jogosultak lehetnek.
- Azokra, akik álláskeresési támogatásban részesültek, keresőtevékenységük megszűnt, vagy bizonyos rendszeres pénzellátásuk szűnt meg.
Melyek a főbb pontok?
- Az aktív korúak ellátására vonatkozó kérelmet a jogosultságot megalapozó eseménytől (pl. álláskeresési támogatás kimerítése, keresőtevékenység megszűnése) számított tizenkét hónapon belül kell benyújtani.
- Az Alkotmánybíróság szerint a szociális biztonsághoz való jog nem jelenti azt, hogy a munkanélküliség ténye önmagában jogot ad a támogatásra, és a jogszabály szabadon meghatározhatja a jövedelempótló támogatás feltételeit.
- Az aktív korúak ellátása nem jár alanyi jogon, és a határidő célja, hogy a tartósan munkanélküli személyek rövid időn belül visszatérjenek a munkaerőpiacra.
- Az Alkotmánybíróság elutasította az indítványt, mert a határidő előírása nem sérti az Alkotmány 70/E. §-át.
Energia- és hálózatos ágazati jog
Energia- és hálózatos ágazati jog
Jogszabály szövege
Jogszabály szövege
1169/B/2009. AB határozat. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő h a t á r o z a t o t: Az Alkotmánybíróság a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. III. törvény 33. § (4) bekezdése „számított tizenkettő hónapon belül” szövegrésze alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
I. Az indítványozó a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban:
Szt.) 33. § (4) bekezdése „számított tizenkettő hónapon belül” szövegrésze alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. Kifejtette, hogy az Szt. 33. §
II. Az Alkotmánybíróság az indítvány elbírálásánál a következő jogszabályi rendelkezéseket vette figyelembe:
III. Az indítvány nem megalapozott. Az Szt. 33. § (1) bekezdése az aktív korú munkanélküliek szociális rászorultságtól függő ellátását tartalmazza, amely az Szt. korábbi 37/A. §-ában szabályozott rendszeres szociális segélyt váltotta fel szélesebb támogatási formákkal. Az aktív korúak ellátása keretében pénzbeli ellátásként rendelkezésre állási támogatás [37. § (1) bekezdése], rendszeres szociális segély [37/B. § (1) bekezdése] állapítható meg, az igénylő közfoglalkoztatásban, képzésben vehet részt (35. §, 37/D. §), valamint egyéb szociális szolgáltatások illetik meg [35. § (9) bekezdése]. Az ellátásra jogosultság mindegyik eseténél konjunktív feltétel, hogy a kérelmező és családja megélhetése más módon nem biztosított, és keresőtevékenységet nem folytat.
A kifogásolt rendelkezés a kérelem benyújtásához az alábbi esetekben ír elő határidőt: „33. § (1) (…)
Az Alkotmány 17. §-a általánosságban rögzíti az állam számára a rászorulókról való gondoskodás feladatát. Az Alkotmánybíróság már több ízben kifejtette álláspontját, miszerint az Alkotmány általános rendelkezéseinek vizsgálata az alapvető jogok és kötelezettségek körében fellelhető alkotmányos rendelkezések tükrében – éppen azokkal mutatott szoros összefüggése miatt – végzendő el. Így a
17. §
ban foglalt szociális intézkedések a 70/E. § előírásaival egyetemben vizsgálandók. (3/D/1998. AB határozat, ABH 1999, 642, 644.; 65/B/2002. AB határozat, ABH 2004, 1589, 1593.) Az Alkotmánybíróság értelmezésében a szociális biztonsághoz való jog tartalma az állami kötelezettségvállalásban megnyilvánuló jogot jelent. [32/1991. (VI. 6.) AB határozat, ABH 1991, 162, 163.; 26/1993. (IV. 29.) AB határozat, ABH 1993, 196, 199.] Az Szt. rendszeres szociális segélyre vonatkozó, korábban hatályos szabályának az Alkotmány 70/E. §-ával összefüggő alkotmányossági vizsgálata kapcsán az 59/2006. (X. 20.) AB határozat az alábbiakat tartalmazza: „Az Alkotmánybíróság a munkanélküliek jövedelempótló támogatásával kapcsolatban már megállapította, hogy az Alkotmány 70/E. §-a alapján nem áll fenn a támogatásra való jog pusztán a munkanélküliség ténye következtében.
A jogszabály a jövedelempótló támogatás feltételeit – az Alkotmány keretei között – szabadon meghatározhatja; ez a támogatási mód nem kizárólagos eszköz, hanem csak egyike az ellátáshoz való jog megvalósítását szolgáló intézményeknek (1449/B/1992. AB határozat, ABH 1994, 561, 563.). (…) A vizsgálat szempontjából a munkanélküliek jövedelempótló támogatásával azonos természetű a rendszeres szociális segélyezés. Az Alkotmánybíróság hivatkozott határozatainak megállapításai vonatkoznak tehát a szociális segélyezésre (…). Itt sem az ellátáshoz való jog megvalósításának kizárólagos eszközéről van szó és a támogatás törvényben meghatározott feltételei sem ellentétesek az Alkotmány 70/E. §-ának (1) bekezdésével.” (ABH 2006, 661, 670.) Az 577/B/1997. AB határozat ugyancsak a rendszeres szociális segélyre vonatkozó rendelkezés kapcsán, a 28/1994. (V. 20.) AB határozatra [ABH 1994, 134, 140.] utalva mondta ki, hogy alkotmányossági probléma abban a határesetben keletkezhet, ha az állam beavatkozása, vagy – gyakrabban – az állam mulasztása az Alkotmányban előírt feladat teljesítését, vagy valamely védett intézmény, illetőleg jog megvalósulását nyilvánvalóan lehetetlenné teszi; e minimális követelmény felett azonban – más alapjog sérelmét kivéve – nincs alkotmányi ismérv az államcélt vagy szociális jogot szolgáló jogszabályok alkotmányosságának minősítésére. Így nem sérti az Alkotmány 70/E. §-át, ha tartósan nem foglalkoztatottak esetében az ellátás igénybevételét feltételhez köti. (ABH 2006, 1031, 1042, 1043.) A rendszeres szociális segélyhez hasonlóan az aktív korúak ellátása sem jár alanyi jogon. A támadott rendelkezés
33. §
Erre figyelemmel az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította. Budapest, 2010. szeptember 27.
Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke