8/
- (IV. 30.) GVH utasítása a Gazdasági Versenyhivatal számviteli politikájáról. A számvitelről szóló
- évi C. törvény
- §
(3)–
(5)bekezdése, továbbá az államháztartás számviteléről szóló 4/
- (I. 11.) Korm. rendelet
- §-a alapján, a jogalkotásról szóló
- évi CXXX. törvény
- §
(4)bekezdés c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a Gazdasági Versenyhivatal számviteli politikájával kapcsolatos előírásokat az alábbiak szerint állapítom meg: 1. Általános rendelkezések 1. §
(1)Magyarország költségvetésének XXX. fejezete tartalmazza a Gazdasági Versenyhivatal igazgatása (a továbbiakban: Hivatal) és a fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetését.
(2)A Hivatal kincstári körbe tartozó autonóm államigazgatási szerv.
(3)A tervezéssel, az előirányzat-felhasználással, a hatáskörébe tartozó előirányzat-módosítással, a készpénzkezeléssel, a könyvvezetéssel és a beszámolási kötelezettséggel, valamint az adatszolgáltatással valamint a fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos feladatokat a Költségvetési Iroda végzi.
(4)A Hivatal szakmai tevékenysége szerinti
- a)kormányzati funkció száma: 041110 Általános gazdasági és kereskedelmi ügyek igazgatása,
- b)szakágazati besorolása: 841318 Gazdasági, kereskedelmi, munkaügyi igazgatás.
(5)A Hivatal az Alapító Okiratban meghatározott alaptevékenységet látja el, vállalkozási tevékenységet nem folytat.
(6)A Hivatal közhatalmi tevékenysége alapján nem alanya az általános forgalmi adónak.
(7)A Hivatal gazdasági társaságban való részvétele nem engedélyezett.
(8)A költségvetési számviteli és a pénzügyi számviteli nyilvántartások, valamint a jogszabályban előírt analitikai nyilvántartások vezetése a Saldo Rt. által kidolgozott integrált pénzügyi nyilvántartási rendszerrel történik. A rendszer biztosítja a két számvitel közötti kötelező egyezőségek meglétét. 2. A számviteli elszámolás és az értékelés szempontjából lényeges, nem lényeges információ, jelentős, nem jelentős összeg 2. §
(1)A számviteli elszámolás és az értékelés szempontjából
- a)lényeges szempont
- aa)minden olyan információ, amely hatással van a Hivatal feladatainak ellátására, vagyoni, pénzügyi helyzetére, így különösen a Hivatal feladataiban bekövetkezett változások, a szervezeti és/vagy szerkezeti változások, továbbá rendkívüli események,
- ab)a kisértékű tárgyi eszközök, vagyoni értékű jogok és szellemi termékek éven belül elhasználódónak vagy éven túl elhasználódónak minősítésénél a tulajdon védelmének biztosítása,
- ac)a terven felüli értékcsökkenés elszámolásánál az, hogy az immateriális javak és a tárgyi eszközök rendeltetésszerű használatra alkalmasak-e,
- ad)hosszúlejáratú kölcsön és más követelések esetében az értékvesztésének elszámolásánál a megtérülés bizonytalanná válása,
- ae)a bekerülési érték megállapításánál a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 47. §
(1)–
(8)bekezdésében és az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) 15–16/A. §-ában meghatározottak érvényesítése;
- b)nem lényeges az információ, amely nem befolyásolja a Hivatal alaptevékenysége ellátását, gazdálkodási tevékenységét;
- c)jelentős összegű
- ca)a hiba, ha az eléri vagy meghaladja az Áhsz. 1. § 3. pontjában meghatározott minden esetben jelentős összegű hibaértéket,
- cb)az eltérés, amely eléri vagy meghaladja bekerülési értéknél az Áhsz. 15. §
(1)bekezdésében meghatározott értékhatárt.
(2)Nem tekinthető lényegesnek, illetve jelentősnek az, ami az
(1)bekezdés feltételeinek nem felel meg, illetve a megadott határok alatt van.
(3)Az általános kiadások közvetlenül a kormányzati funkción jelennek meg.
- Az eszközgazdálkodásra vonatkozó alapelvek
- §
(1)Befektetett eszközként kell kimutatni – a
(3)és
(4)bekezdésben meghatározott kivételekkel – azt az eszközt, amely a Hivatal tevékenységét egy éven túl szolgálja.
(2)Az eszköz minősítését a beszerzés szakmai tartalmáért felelős szervezeti egység végzi a számvitelei bizonylatra történő rögzítéssel.
(3)Az adathordozó céljára beszerzett winchestert azonnali felhasználású készletként kell elszámolni.
(4)A bekerülési érték megállapításához az Szt. 3. §
(9)bekezdésében, 48. §
(7)bekezdésében, 50. §
(1),
(2),
(4)és
(6)bekezdésében, 51. §
(1)–
(4)bekezdésében és 62. §
(2)bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(5)A Szt. 47. §
(9)bekezdésében szabályozott esetben a „becsült” bekerülési érték meghatározását a beszerzés szakmai tartalmáért felelős szervezeti egység végzi.
(6)Az immateriális javak és tárgyi eszközök üzembe helyezésének dokumentálásához a Saldo Rt. által kidolgozott integrált pénzügyi nyilvántartási rendszerrel készített Üzembe helyezési okmányt kell használni.
(7)Az immateriális javak és a tárgyi eszközök után negyedévente az Áhsz. 17. §-ának rendelkezései szerint kell értékcsökkenést elszámolni.
(8)Az eszközök értékcsökkenésének, értékvesztésének megállapításához a Szt. 52. §
(1),
(2)és
(5)–
(7)bekezdésében, 53. §
(1)bekezdés
- b)és
- c)pontjában, 54–56. §-ában, 57. §
(2)és
(3)bekezdésében, 58. §
(1)–
(3)és
(5)–
(9)bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(9)Épületberuházás esetén a beszerzés szakmai tartalmáért felelős szervezeti egységnek írásban nyilatkoztatnia kell a beruházást végző vállalkozást arról, hogy az adott eszköz hosszú, közép vagy rövid élettartamú szerkezettel rendelkezik.
(10)Terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni a feleslegessé vált, megrongálódott, megsemmisült, rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan szellemi termék és tárgyi eszköz esetében.
(11)A Hivatal vagyonkezelésében lévő immateriális javak és tárgyi eszközök tekintetében értékhelyesbítés nem kerül elszámolásra.
(12)Az Áhsz. 19. §
(2)bekezdését nem kell alkalmazni, mivel a Hivatal nem alkalmazza a piaci értéken történő értékelést.
(13)Követelések esetében az értékvesztés elszámolását, illetve az értékvesztés visszaírását a főtitkár hagyja jóvá.
(14)A mérlegben nem szereplő tételekről is nyilvántartás kell vezetni:
- a)a nulláig leírt, de használatban lévő tárgyi eszközök esetében a Saldo Rt. által kidolgozott integrált pénzügyi nyilvántartási rendszerben,
- b)biztos jövőbeni követelést és függő követelést, a biztos jövőbeni kötelezettséget, valamint a függő kötelezettséget a követelést, illetve kötelezettséget keletkeztető dokumentum alapján külön analitikus nyilvántartásban. 4. Beszámolási kötelezettség 4. §
(1)Az időközi mérlegjelentés, az éves intézményi és fejezeti elemi költségvetési beszámoló elkészítéséért a Költségvetési Iroda vezetője felel.
(2)Az éves intézményi és fejezeti elemi költségvetési beszámolót a főtitkár javaslata alapján az elnök fogadja el.
(3)A Gazdasági Versenyhivatal fejezeti sajátosságára tekintettel nem végez a beszámolókkal kapcsolatban külön fejezeti irányítószervi felülvizsgálatot. A beszámoló összeállítása után át kell tekinteni
- a)a költségvetési előirányzattal együtt jóváhagyott – alaptevékenységbe tartozó – szakmai feladatok teljesítését, értékelését,
- b)a költségvetési előirányzat megállapításának módjától függően a pénzügyi teljesítés és a feladatmegvalósítás összhangját,
- c)az eredeti és a módosított terv- és tényadatok eltérését, valamint
- d)a költségvetési és a pénzügyi számvitel összefüggéseinek érvényesülését. 5. A számviteli politika keretében elkészítendő szabályzatok 5. § A számviteli politika keretében elkészítendő szabályzatokat a mellékletek tartalmazzák az alábbiak szerint:
- a)az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatát az 1. melléklet,
- b)az eszközök és források értékelésének szabályozását a 2. melléklet,
- c)az önköltségszámítás rendjét a 3. melléklet,
- d)a pénz- és értékkezelési szabályzatot a 4. melléklet,
- e)a felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének rendjét az 5. melléklet. 6. Záró rendelkezések 6. § Ez az utasítás 2014. május 1-jén lép hatályba. Dr. Juhász Miklós s. k., elnök