8/2014. (IV. 30.) GVH utasítása a Gazdasági Versenyhivatal számviteli politikájáról.

8/2014. (IV. 30.) GVH utasítása a Gazdasági Versenyhivatal számviteli politikájáról. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 14.  § (3)–(5)  bekezdése, továbbá az  államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 50.  §-a alapján, a  jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23.  § (4)  bekezdés c)  pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a Gazdasági Versenyhivatal számviteli politikájával kapcsolatos előírásokat az alábbiak szerint állapítom meg: 1. Általános rendelkezések 1. § (1) Magyarország költségvetésének XXX. fejezete tartalmazza a Gazdasági Versenyhivatal igazgatása (a továbbiakban: Hivatal) és a fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetését. (2) A Hivatal kincstári körbe tartozó autonóm államigazgatási szerv. (3) A tervezéssel, az előirányzat-felhasználással, a hatáskörébe tartozó előirányzat-módosítással, a készpénzkezeléssel, a  könyvvezetéssel és a  beszámolási kötelezettséggel, valamint az  adatszolgáltatással valamint a  fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos feladatokat a Költségvetési Iroda végzi. (4) A Hivatal szakmai tevékenysége szerinti a) kormányzati funkció száma: 041110 Általános gazdasági és kereskedelmi ügyek igazgatása, b) szakágazati besorolása: 841318 Gazdasági, kereskedelmi, munkaügyi igazgatás. (5) A Hivatal az Alapító Okiratban meghatározott alaptevékenységet látja el, vállalkozási tevékenységet nem folytat. (6) A Hivatal közhatalmi tevékenysége alapján nem alanya az általános forgalmi adónak. (7) A Hivatal gazdasági társaságban való részvétele nem engedélyezett. (8) A költségvetési számviteli és a  pénzügyi számviteli nyilvántartások, valamint a  jogszabályban előírt analitikai nyilvántartások vezetése a Saldo Rt. által kidolgozott integrált pénzügyi nyilvántartási rendszerrel történik. A rendszer biztosítja a két számvitel közötti kötelező egyezőségek meglétét. 2. A számviteli elszámolás és az értékelés szempontjából lényeges, nem lényeges információ, jelentős, nem jelentős összeg 2. § (1) A számviteli elszámolás és az értékelés szempontjából a) lényeges szempont aa) minden olyan információ, amely hatással van a  Hivatal feladatainak ellátására, vagyoni, pénzügyi helyzetére, így különösen a  Hivatal feladataiban bekövetkezett változások, a  szervezeti és/vagy szerkezeti változások, továbbá rendkívüli események, ab) a kisértékű tárgyi eszközök, vagyoni értékű jogok és szellemi termékek éven belül elhasználódónak vagy éven túl elhasználódónak minősítésénél a tulajdon védelmének biztosítása, ac) a terven felüli értékcsökkenés elszámolásánál az, hogy az  immateriális javak és a  tárgyi eszközök rendeltetésszerű használatra alkalmasak-e, ad) hosszúlejáratú kölcsön és más követelések esetében az értékvesztésének elszámolásánál a megtérülés bizonytalanná válása, ae) a bekerülési érték megállapításánál a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 47.  § (1)–(8)  bekezdésében és az  államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) 15–16/A. §-ában meghatározottak érvényesítése; b) nem lényeges az  információ, amely nem befolyásolja a  Hivatal alaptevékenysége ellátását, gazdálkodási tevékenységét; c) jelentős összegű ca) a hiba, ha az eléri vagy meghaladja az Áhsz. 1. § 3. pontjában meghatározott minden esetben jelentős összegű hibaértéket, cb) az eltérés, amely eléri vagy meghaladja bekerülési értéknél az  Áhsz. 15.  § (1)  bekezdésében meghatározott értékhatárt. (2) Nem tekinthető lényegesnek, illetve jelentősnek az, ami az (1) bekezdés feltételeinek nem felel meg, illetve a megadott határok alatt van. (3) Az általános kiadások közvetlenül a kormányzati funkción jelennek meg. 3. Az eszközgazdálkodásra vonatkozó alapelvek 3. § (1) Befektetett eszközként kell kimutatni – a (3) és (4) bekezdésben meghatározott kivételekkel – azt az eszközt, amely a Hivatal tevékenységét egy éven túl szolgálja. (2) Az eszköz minősítését a  beszerzés szakmai tartalmáért felelős szervezeti egység végzi a  számvitelei bizonylatra történő rögzítéssel. (3) Az adathordozó céljára beszerzett winchestert azonnali felhasználású készletként kell elszámolni. (4) A bekerülési érték megállapításához az Szt. 3. § (4) bekezdés 8. pontjában, 47. § (9) bekezdésében, 48. § (7) bekezdésében, 50. § (1), (2), (4) és (6) bekezdésében, 51. § (1)–(4) bekezdésében és 62. § (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. (5) A Szt. 47. § (9) bekezdésében szabályozott esetben a „becsült” bekerülési érték meghatározását a beszerzés szakmai tartalmáért felelős szervezeti egység végzi. (6) Az immateriális javak és tárgyi eszközök üzembe helyezésének dokumentálásához a  Saldo Rt. által kidolgozott integrált pénzügyi nyilvántartási rendszerrel készített Üzembe helyezési okmányt kell használni. (7) Az immateriális javak és a  tárgyi eszközök után negyedévente az  Áhsz. 17.  §-ának rendelkezései szerint kell értékcsökkenést elszámolni. (8) Az eszközök értékcsökkenésének, értékvesztésének megállapításához a  Szt. 52.  § (1), (2) és (5)–(7)  bekezdésében, 53. § (1) bekezdés b) és c) pontjában, 54–56. §-ában, 57. § (2) és (3) bekezdésében, 58. § (1)–(3) és (5)–(9) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. (9) Épületberuházás esetén a  beszerzés szakmai tartalmáért felelős szervezeti egységnek írásban nyilatkoztatnia kell a beruházást végző vállalkozást arról, hogy az adott eszköz hosszú, közép vagy rövid élettartamú szerkezettel rendelkezik. (10) Terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni a  feleslegessé vált, megrongálódott, megsemmisült, rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan szellemi termék és tárgyi eszköz esetében. (11) A Hivatal vagyonkezelésében lévő immateriális javak és tárgyi eszközök tekintetében értékhelyesbítés nem kerül elszámolásra. (12) Az Áhsz. 19. § (2) bekezdését nem kell alkalmazni, mivel a Hivatal nem alkalmazza a piaci értéken történő értékelést. (13) Követelések esetében az értékvesztés elszámolását, illetve az értékvesztés visszaírását a főtitkár hagyja jóvá. (14) A mérlegben nem szereplő tételekről is nyilvántartás kell vezetni: a) a nulláig leírt, de használatban lévő tárgyi eszközök esetében a Saldo Rt. által kidolgozott integrált pénzügyi nyilvántartási rendszerben, b) biztos jövőbeni követelést és függő követelést, a  biztos jövőbeni kötelezettséget, valamint a  függő kötelezettséget a  követelést, illetve kötelezettséget keletkeztető dokumentum alapján külön analitikus nyilvántartásban. 4. Beszámolási kötelezettség 4. § (1) Az időközi mérlegjelentés, az éves intézményi és fejezeti elemi költségvetési beszámoló elkészítéséért a Költségvetési Iroda vezetője felel. (2) Az éves intézményi és fejezeti elemi költségvetési beszámolót a főtitkár javaslata alapján az elnök fogadja el. (3) A Gazdasági Versenyhivatal fejezeti sajátosságára tekintettel nem végez a beszámolókkal kapcsolatban külön fejezeti irányítószervi felülvizsgálatot. A beszámoló összeállítása után át kell tekinteni a) a költségvetési előirányzattal együtt jóváhagyott – alaptevékenységbe tartozó – szakmai feladatok teljesítését, értékelését, b) a költségvetési előirányzat megállapításának módjától függően a pénzügyi teljesítés és a feladatmegvalósítás összhangját, c) az eredeti és a módosított terv- és tényadatok eltérését, valamint d) a költségvetési és a pénzügyi számvitel összefüggéseinek érvényesülését. 5. A számviteli politika keretében elkészítendő szabályzatok 5. § A számviteli politika keretében elkészítendő szabályzatokat a mellékletek tartalmazzák az alábbiak szerint: a) az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatát az 1. melléklet, b) az eszközök és források értékelésének szabályozását a 2. melléklet, c) az önköltségszámítás rendjét a 3. melléklet, d) a pénz- és értékkezelési szabályzatot a 4. melléklet, e) a felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének rendjét az 5. melléklet. 6. Záró rendelkezések 6. § Ez az utasítás 2014. május 1-jén lép hatályba. Dr. Juhász Miklós s. k., elnök