Röviden
Ez a rendelet a területrendezési tervezési tevékenység végzéséhez szükséges jogosultság feltételeit, valamint a tevékenység felügyeletét ellátó hatóság kijelölését szabályozza. Meghatározza, hogy ki és milyen feltételekkel végezhet területrendezési tervezést.
Amit szabályoz
- A területrendezési tervezési tevékenység végzéséhez szükséges végzettséget és szakmai gyakorlatot.
- A szakmai gyakorlat időtartamát és elismerhető típusait.
- A területrendezési tervezési tevékenység felügyeletét ellátó hatóságot.
- A nyilvántartásba vétel és a nyilvántartási szám használatának szabályait.
Akire vonatkozik
- Azokra a személyekre, akik területrendezési tervezési tevékenységet kívánnak végezni.
- A Budapesti Építész Kamarára, mint felügyeleti hatóságra.
Főbb pontok
- Területrendezési tervezési tevékenységet csak az végezhet, aki rendelkezik egyetemi végzettséggel és szakirányú továbbképzésben szerzett oklevéllel, vagy bizonyos szakirányú mérnöki végzettséggel.
- A szükséges szakmai gyakorlat időtartama végzettségtől függően 4, 7 vagy 10 év.
- A szakmai gyakorlat egy részét (2, 5 vagy 8 évet) területrendezési tervezési jogosultsággal rendelkező tervező irányítása alatt végzett közreműködéssel vagy államigazgatási szervek területrendezéssel kapcsolatos feladatainak ellátásával kell teljesíteni.
- A területrendezési tervezési tevékenység felügyeletét a Budapesti Építész Kamara látja el, amely TR minősítésű nyilvántartási számot ad ki.
📄 Jogszabály szövege
77/2010. (III. 25.) Korm. rendelete a területrendezési tervezési jogosultságról és a területrendezési tervezési tevékenység felügyeletét ellátó hatóság kijelöléséről.
A Kormány a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (6) bekezdésében, valamint a szolgáltatási
tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 53. § a) pontjában,
a 8. § tekintetében a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (1) bekezdés p) pontjában,
a 9. § tekintetében a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (1) bekezdés d) pontjában és
a 10. § (1) bekezdése tekintetében az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi
LXXXII. törvény 6. § (2) bekezdésében
kapott felhatalmazás alapján,
az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva
a következőket rendeli el:
1. § (1) Területrendezési tervezési tevékenységet az végezhet, aki – a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló
törvény ben foglaltakon túl – rendelkezik az e §-ban meghatározott végzettséggel és szakmai gyakorlattal.
(2) Területrendezési tervezési tevékenységet az folytathat, aki rendelkezik
a) egyetemi szintű vagy mesterfokozatú végzettséggel (a továb biak ban: egyetemi végzettség) és az 1. mellékletben
meghatározott – legalább kétéves képzési programú, felsőoktatási intézményben megszerzett – szakirányú
továbbképzésben kiállított oklevéllel, vagy
b) okleveles tájépítészmérnöki, okleveles táj- és kertépítészmérnöki, okleveles táj- és kertépítész szakos
kertészmérnöki, okleveles településmérnöki, okleveles építészmérnöki vagy ezekkel egyenértékű végzettséggel
(a továb biak ban: részlegesen szakirányú végzettség).
(3) Szakmai gyakorlati időként a következő, hazai vagy külföldi szakmai gyakorlatot lehet figye lembe venni:
a) a területrendezési terv elfogadásra kerülő munkarészei, a területrendezési hatósági eljárás megindítására
vonatkozó kérelemhez benyújtandó tervi javaslat vagy a területrendezési hatósági eljárás során készített területi
(környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat elkészítésében való, területrendezési tervezési
jogosultsággal rendelkező tervező irányítása alatt végzett közreműködés,
b) az államigazgatási szervek területrendezéssel kapcsolatos feladatainak ellátásában folytatott tevékenység,
c) a területrendezési tervezési szakterületen végzett kutatói tevékenység,
d) felsőoktatási intézményben a területi tervezéshez, a tájtervezéshez, a településtervezéshez vagy
az urbanisztikához kapcsolódó tárgy oktatása, vagy
e) a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság
szabályairól szóló kormányrendelet szerinti, településtervezési szakterületeken végzett tervezési tevékenység.
(4) A területrendezési tervezési tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat időtartama
a) a (2) bekezdés a) pontja esetén 10 év,
b) a részlegesen szakirányú végzettség esetén 7 év,
c) a szakirányú végzettségnek minősülő, a részlegesen szakirányú végzettség és a (2) bekezdés a) pontja szerinti
szakirányú továbbképzésben kiállított oklevél együttes megléte esetén 4 év.
(5) A szakmai gyakorlat időtartamából
a) a (4) bekezdés a) pontja esetén legalább 8 évet,
b) a (4) bekezdés b) pontja esetén legalább 5 évet,
c) a (4) bekezdés c) pontja esetén legalább 2 évet
a (3) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott szakmai gyakorlattal kell teljesíteni.
(6) Szakmai gyakorlatként az egyetemi végzettség és a részlegesen szakirányú végzettség megszerzését köve tően
teljesített szakmai gyakorlat időtartamát kell figye lembe venni.
2. § A Kormány a területrendezési tervezési tevékenység felügyeletét ellátó hatóságként a Budapesti Építész Kamarát
(a továb biak ban: kamara) jelöli ki.
3. § (1) A kamarának tett bejelentésnek – a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény ben, valamint
a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény ben meghatározott
adatokon kívül – tartalmaznia kell a végzettséget tanúsító oklevél másolatát és a szakmai gyakorlatot bizonyító
(2)–(4) bekezdés szerinti igazolást.
(2) A szakmai gyakorlat időtartamát közszolgálati, közalkalmazotti, hivatásos szolgálati jogviszonyban vagy
munkaviszonyban álló kérelmező esetén a munkáltatója igazolja.
(3) A szakmai gyakorlat időtartamát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, továbbá a kérelmező korábbi
foglalkoztatójának jogutód nélküli megszűnése esetében szerződés vagy a munkavégzés igazolására alkalmas és
a szakmai gyakorlat időtartamát alátámasztó egyéb dokumentum igazolja.
(4) Az igazolás tartalmazza a kérelmező nevét, lakcímét, a munkakör részletes leírását, referencialistát az 1. § (3) bekezdése
szerinti tevékenységek leírásával és időbeli meghatározásával, valamint a szakmai gyakorlat időtartamát.
4. § (1) A kamara a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg TR minősítésű névjegyzéki besorolással, „területrendező tervező”
megnevezéssel nyilvántartási számot ad.
(2) A területrendező tervező köteles a nyilvántartási számot a tervezői szerződésen, a területrendezési terv munkarészein
és a terv előlapján – az aláírása mellett – feltüntetni.
5. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
6. § (1) A területrendezési és településrendezési tervezési jogosultságról szóló 53/2000. (VIII. 11.) FVM rendelet szerint
az e rendelet hatálybalépését megelőző napig megállapított TR-1 minősítésű területrendező tervező névjegyzéki
besorolás egyenértékű a TR minősítésű területrendező tervező névjegyzéki besorolással.
(2) A TR-1 minősítésű területrendező tervezői engedéllyel rendelkező személyt úgy kell tekinteni, mint aki a bejelentési
kötelezettségének eleget tett. A kamara a TR-1 minősítésű területrendező tervezőt 2010. október 31-ig hivatalból,
a 4. § (1) bekezdése szerinti TR minősítésű névjegyzéki besorolással nyilvántartásba veszi.
(3) A TR-1 minősítésű területrendezési tervezési jogosultság megállapítására irányuló kérelem bejelentésnek minősül.
(4) Az e rendelet hatálybalépését megelőző napig megállapított TR-2 minősítésű területrendező tervező jogosultság
2010. október 31-én hatályát veszti, TR-2 minősítésű területrendező tervező jogosultság alapján területrendezési
tervezési tevékenység 2010. október 31-től nem folytatható.
7. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelv 9. cikkének való megfelelést szolgálja.
8. § A területrendezési hatósági eljárásokról szóló 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(2) Területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat csak a területrendezési tervezési jogosultságról
és a területrendezési tervezési tevékenység felügyeletét ellátó hatóság kijelöléséről szóló kormányrendeletben
meghatározott területrendezési tervezési tevékenység folytatására jogosult személy irányításával készíthető el.”
9. § A területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről,
valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló
218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § A területrendezési terv kidolgozásáért felelős szerv a tervet a területrendezési tervezési jogosultságról és
a területrendezési tervezési tevékenység felügyeletét ellátó hatóság kijelöléséről szóló kormányrendeletben
meghatározott területrendezési tervezési tevékenység folytatására jogosult személlyel készítteti el.”
10. § (1) Hatályát veszti a területrendezési és településrendezési tervezési jogosultságról szóló 53/2000. (VIII. 11.) FVM rendelet.
(2) A 6. § (2)–(4) bekezdése, a 8. § és a 9. § 2010. november 1-jén hatályát veszti.
(3) Ez a § 2010. november 2-án hatályát veszti.
Bajnai Gordon s. k.,
miniszterelnök
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.