Rövid összefoglalás
Ez az intézkedés a szerződéses legénységi állományba tartozó katonák ruházati ellátásának szabályait rögzíti, meghatározva, hogy milyen ruházati cikkekre jogosultak, és hogyan kell azokat kezelni.
Amit szabályoz
- A szerződéses legénységi állomány ingyenes ruházati ellátását.
- Az alapfelszerelés típusait és viselésének rendjét.
- A ruházati cikkek kiadásának, cseréjének és pótlásának elveit.
- A ruházat és felszerelés tárolását, megőrzését és ellenőrzését.
Akire vonatkozik
- A Honvédelmi Minisztériumra, annak alárendelt szervezeteire és a Magyar Honvédség katonai szervezeteire.
- A szerződéses legénységi állományba tartozó katonákra.
Főbb pontok
- A katonát az állományba vétel napjától az állományviszony megszűnéséig térítésmentes alapfelszereléssel és ágyfelszereléssel kell ellátni.
- Az alapfelszerelés típusai a beosztástól függően lehetnek általános (harckocsizó), ejtőernyős vagy repülőszerelő.
- A felsőruházatot I. értékcsoportú vagy kifogástalan állapotú II. értékcsoportúként kell kiadni, a lábbelit lehetőség szerint I. értékcsoportban kell biztosítani.
- A katona részére évente egyszer pénzösszeget kell kifizetni a testtel érintkező fehérnemű és tusoló papucs vásárlására.
📄 Jogszabály szövege
49/2009. (HK 13.) HM VTI SZÁT intézkedése a szerződéses legénységi állomány ruházati ellátásáról.
A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló
2004. évi CV. törvény 110. § (2) bekezdése alapján – figyelemmel a Magyar Honvédség irányításának és felsőszintű vezetésének rendjéről szóló 2134/2006 (VII. 27.)
Korm. határozat 6. pontjára – a szerződéses legénységi
állomány ruházati ellátásáról az alábbi
intézkedést adom ki: 1. Az intézkedés hatálya a Honvédelmi Minisztériumra,
a miniszter közvetlen alárendeltségébe, közvetlen és fenntartói irányítása, valamint felügyelete alá tartozó szervezetekre, továbbá a Magyar Honvédség (a továbbiakban:
MH) katonai szervezeteire terjed ki.
2. A szerződéses legénységi állományt (a továbbiakban:
katona) a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV.
törvény (a továbbiakban: Hjt.) 127. § (1) bekezdés alapján
a természetbeni ellátás keretében térítésmentes ruházati ellátás illeti meg. Ennek értelmében a katonát az állományba
vételének napjától az állományviszonya megszűnése időpontjáig alapfelszereléssel és ágyfelszereléssel kell ellátni.
3. Az alapfelszerelés típusai és viselésüknek rendje az
alábbi:
a) általános (harckocsizó): általános hadi- (gyakorló-)
öltözetet visel a katona próbaideje alatt, valamint – az ejtőernyős, a mélységi és csapatfelderítő, a tűzszerész, a hadihajós és a repülőszerelő szakbeosztású katona kivételével – a próbaidőt követően,
b) ejtőernyős: ejtőernyős hadi- (gyakorló-) öltözetet visel az ejtőernyős, a mélységi- és csapatfelderítő, a tűzszerész és a hadihajós szakbeosztású katona,
c) repülőszerelő: repülőszerelő hadi- (gyakorló-) öltözetet visel a repülőszerelő szakbeosztású katona.
4. Az alapkiképzésre vezényelt katonát a kiképzést végrehajtó katonai szervezet (a továbbiakban: kiképző) köteles az 1. számú mellékletben (táblázat 4. oszlop) meghatározott, mérethelyes általános alapfelszereléssel ellátni.
5. A katona felszerelésekor és a cikkek cseréjénél, illetve utánpótlásánál a következő főbb elveket kell betartani:
a) felsőruházat esetében: a készlettől függően I. értékcsoportú vagy kifogástalan állapotban lévő II. értékcsoportút kell kiadni,
b) lábbeli esetében: lehetőség szerint I. értékcsoportban
kell biztosítani. Használt (II. értékcsoportú) lábbeli csak
karban helyezett és fertőtlenített állapotban adható ki a
kiképzés idejére,
c) egyéb cikkek esetében: a meglévő készletek összetételétől függően I. vagy II. értékcsoportban adhatók ki,
d) kiképzési feladatok végrehajtására II. értékcsoportú
hadi- (gyakorló-) öltözetet kell biztosítani.
6. A katona részére biztosított alapfelszerelésről a
3. számú mellékletben meghatározott alapfelszerelési
jegyzéket kell kiadni. A személyhez kötést Részletes Felszerelési Könyvben (RFK) történő bejegyzéssel kell végrehajtani.
7. A katona részére a testtel érintkező fehérnemű (trikó,
alsónadrág, pizsama), valamint tusoló papucs vásárlása érdekében évente egy alkalommal az éves ruházati illetménynorma összegeinek megállapításáról szóló HM utasításban meghatározott összeget kell kifizetni.
8. Az alapkiképzés befejezését követően (a visszavezénylés napján) a katonát a 4. pontban meghatározott általános alapfelszereléssel kell útba indítani. Az alapfelszerelésnek tartalmaznia kell 1 rend I. értékcsoportú vagy kifogástalan állapotban levő II. értékcsoportú hadi- (gyakorló-) öltözetet.
9. A felszerelések meglétét az átadó és az átvevő katonai
szervezet ellátásért felelős logisztikai beosztottja a kiképző objektumában köteles tételesen ellenőrizni. Az átadás-átvétel okmánya a kiképző által kiállított ESZKÖZ
utalvány. Az ESZKÖZ utalványt legalább 3 példányban
kell készíteni, melyből egy példányt az átvevő katonai
szervezetnek kell átadni, illetve egy példányt az MH Logisztikai Ellátó Központ (a továbbiakban: MH LEK) részére 10 munkanapon belül kell megküldeni. Az átvevő
katonai szervezet a bevételezett alapfelszerelésről készült
ESZKÖZ utalvány egy példányát az MH LEK részére
köteles 10 munkanapon belül megküldeni.
10. Az MH LEK az átadó, illetve az átvevő katonai szervezetek által megküldött ESZKÖZ utalványok alapján
fektessen fel nyilvántartást az áthelyezett állomány mozgatásáról és arról minden évet követő január 15-ig összesítést terjesszen fel az MH Összhaderőnemi Parancsnokság
hadtápfőnök részére.
11. A katona részére átadott ruházati szakanyagok pótlását a kiképző igénye alapján az MH LEK a kiképző részére, annak pénzkerete terhére végzi.
12. A próbaidő leteltét követően az ejtőernyős, a mélységi- és csapatfelderítő, a hadihajós, a tűzszerész és a repülőszerelő szakbeosztásba kerülő katona általános alapfelszerelési cikkeit az ellátásért felelős katonai szervezetnek
(a továbbiakban: ellátó) be kell vonnia és a katonát az
1. számú mellékletben meghatározott szakbeosztásának
megfelelő alapfelszerelés szerinti ruházati cikkekkel (táblázat 5–6. oszlop) kell felszerelnie. Az így visszavételezett
ruházati szakanyagokat az ellátónak a béke ellátás körébe
kell visszaforgatnia.
13. A 4., a 8. és a 12. pontban végrehajtott alapellátást
követően a kiképzőnek, illetve az ellátónak – a katona teljes szolgálati időtartama alatt – gondoskodni kell a kiadott
ruházati cikkek, felszerelések szükséglet és igény szerinti
cseréjéről, utánpótlásáról, és tisztíttatásáról.
14. Amennyiben a katona elhelyezési körlete a laktanyában van, részére a 2. számú mellékletben meghatározott, – a raktári készletek függvényében – 1. vagy 2. változat szerinti ágyfelszerelést (táblázat 4–5. oszlop) kell biztosítani. Az ágynemű rendszeres cseréjéről és tisztításáról
a kiképzőnek, illetve az ellátónak kell gondoskodnia. A
személyhez kötést a 6. pontban meghatározottak szerint
kell végrehajtani.
15. Szolgálati jogviszony megszűnésekor a katonától az
alapfelszerelést a saját tulajdonba kerülő cikkek kivételével – továbbá a 14. pontban szabályozottak esetén – az
ágyfelszerelést az alapkiképzés ideje alatt a kiképző, az
alapkiképzést követően az ellátó ruházati raktárába kell
bevonni. A hiányzó anyagokról a 18. és 19. pontban meghatározottaknak megfelelően káreljárást kell lefolytatni.
16. A kiképző, illetve az ellátó parancsnoka szabályozza az egység- és az alegységraktárakban, valamint a katonánál lévő ruházati anyagok és felszerelések tárolásának
rendjét, valamint biztosítsa a megőrzés tárgyi és anyagi
feltételeit.
17. A katona teljes szolgálati időtartama alatt köteles a
részére biztosított ruházatot és felszerelést a rendeltetésének megfelelően használni, megőrzéséről, karbantartásáról gondoskodni.
18. A katona ruházatának és felszerelésnek meglétét a
kiképző és az ellátó parancsnokának terve szerint legalább
kéthavonta tételesen ellenőrizni kell. A hiányzó cikkek
pótlására csak hivatalos károkmány alapján kerülhet sor.
Kártérítési ügyben a Hjt. 169–182/A. § és a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonái, valamint az önkéntes jelentkezés alapján tartalékos katonai
szolgálatot teljesítők kártérítési felelősségének egyes szabályairól szóló 18/2006. (VI. 27.) HM rendelet (a továbbiakban: R.) alapján kell eljárni.
19. A katonánál a ruházati szakanyagokban és a felszerelésekben keletkezett kár összegének megállapításakor –
tekintettel az R. 4. § (1) bekezdés b) pont előírásaira –, az
éves ruházati gazdálkodási árjegyzékben meghatározott
áfával növelt ár 50%-át, szándékos károkozás esetén
100%-át kell figyelembe venni, illetve alkalmazni.
20. Ez az intézkedés a közzététele napján lép hatályba.
21. Az intézkedés hatályba lépését követően a próbaidejét letöltött katonát (amennyiben eltérő mennyiségű és típusú ruházattal rendelkezik) az 1. számú mellékletben
meghatározott (táblázat 4-6. oszlop), a tényleges beosztásának megfelelő ruházati felszereléssel, a próbaidejét töltő
katonát (amennyiben eltérő mennyiségű és típusú ruházattal rendelkezik) az 1. számú mellékletben meghatározott
(táblázat 4. oszlop) felszereléssel kell ellátni vagy a felszerelést azzal kiegészíteni.
Dr. Füredi Károly s. k.,
HM VTI szakállamtitkár
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.