29/2017. (XII. 27.) IM rendelete az áldozatsegítő támogatások engedélyezése iránti kérelem tartalmára és kitöltésére, valamint a szolgáltatások nyújtá

29/2017. (XII. 27.) IM rendelete az áldozatsegítő támogatások engedélyezése iránti kérelem tartalmára és kitöltésére, valamint a szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos egyes nem hatósági eljárási kérdésekre vonatkozó szabályokról. A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az  állami kárenyhítésről szóló 2005.  évi CXXXV.  törvény 46.  § (2)  bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79. § 3. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. A támogatás engedélyezése iránti kérelem 1. § (1) Az érdekérvényesítés elősegítése bármely módon, formai megkötés nélkül kérhető. (2) Az  áldozatsegítésért felelős miniszter (a  továbbiakban: miniszter) az  érdekérvényesítés elősegítése keretében az Áldozatsegítő Központ (a továbbiakban: Központ) útján telefonon, illetve a Központot felkereső ügyfelek részére személyesen tájékoztatást nyújt, valamint az érzelmi segítségnyújtás igénybevételének lehetőségét a Központban biztosítja. (3) A  miniszter a  (2)  bekezdésben foglaltakon túl az  érdekérvényesítés elősegítése érdekében az  e  célra fenntartott, díjmentesen hívható Áldozatsegítő Vonalon folyamatosan tájékoztatást nyújt. (4) Az azonnali pénzügyi segély és az állami kárenyhítés iránti kérelem adattartalmát az 1. melléklet, az áldozati státusz igazolása iránti kérelem adattartalmát a 2. melléklet tartalmazza. 2. Az esetnapló 2. § (1) A  bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az  állami kárenyhítésről szóló 2005.  évi CXXXV.  törvény (a  továbbiakban: Ást.) 4.  § (1)  bekezdés a)–c)  pontjában felsorolt szolgáltatások iránt benyújtott kérelemről az  áldozatsegítő szolgálatként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a  továbbiakban: területi áldozatsegítő szolgálat) és a Központ esetnaplót vezet. Az esetnapló a következő adatokat tartalmazza: a) az ügyintéző neve és az ügy száma, b) a kapcsolatfelvétel ideje és módja, c) az Ást. 10. § (3) bekezdés a)–c) pontjában foglalt adatok, d) azt, hogy sor került-e az  áldozat szükségleteinek a  miniszter által összeállított kérdőív (a  továbbiakban: kérdőív) alapján történő felmérésére, és ha nem, ennek okát, e) az áldozatsegítő szolgálat által felkínált segítség típusai, f ) az áldozat által igényelt segítség, g) az áldozatsegítő szolgálat által megtett intézkedések. (2) Az  Ást. 10.  § (3)  bekezdés b) és c)  pontjában foglalt adatokat nem kell feltüntetni az  esetnaplóban, ha azok a kérdőíven már szerepelnek. (3) Az  (1)  bekezdés a)–e)  pontjában foglalt adatokat a  területi áldozatsegítő szolgálat vagy a  Központ ügyintézője az  ügyintézés megkezdésekor, az  (1)  bekezdés g)  pontjában foglalt adatokat pedig folyamatosan, az  adott intézkedés megtételekor rögzíti. Az  esetnaplóba azonos alkalommal tett bejegyzéseket az  ügyintéző a  bejegyzés megtörténtének dátumával és aláírásával látja el. (4) Az esetnaplóhoz mellékelni kell az Ást. 10. § (5) bekezdésében felsorolt iratok (a továbbiakban: irat) valamelyikét. (5) Érdekérvényesítés elősegítése esetén az  iratot csak akkor kell mellékelni, ha az  rendelkezésre áll. Az  irat hiánya a szolgáltatás nyújtásának nem akadálya. (6) Érdekérvényesítés elősegítése esetén a  területi áldozatsegítő szolgálat vagy a  Központ soron kívül, de legkésőbb nyolc napon belül megteszi az első intézkedést az esetnaplóban rögzítettek alapján. Ha további segítségnyújtásra van szükség, annak elintézése iránt a területi áldozatsegítő szolgálat soron kívül, de legkésőbb az ok felmerülésétől számított nyolc napon belül intézkedik. 3. Az áldozatsegítő támogatások iránti kérelem benyújtására szolgáló nyomtatvány 3. § A miniszter az  áldozatsegítő támogatások iránti kérelem benyújtására rendszeresített, e  rendelet szerinti adattartalmú nyomtatványokat (a  továbbiakban: nyomtatvány) díjmentesen, kitölthető és letölthető formában közzéteszi a honlapján. 4. § (1) A nyomtatványt úgy kell kialakítani, hogy azon elegendő hely álljon rendelkezésre a nyilatkozatok megtételéhez, és azon az aláírások és a bélyegzőlenyomat helyét is ki kell alakítani. (2) Ha a nyomtatványon nincs elegendő hely a szükséges nyilatkozatok megtételéhez, vagy a nyomtatvány rovatainak száma nem elegendő, az  ügyfél a  nyomtatvány szerinti tartalommal pótlapot csatolhat a  nyomtatványhoz. Erre a tényre a nyomtatvány közlemény rovatában utalni kell. 4. A nyomtatványok kitöltésének részletes szabályai 5. § A nyomtatványt az  ügyfél tölti ki és írja alá büntetőjogi felelőssége mellett. Ha az  ügyfél nem jogosult személyes eljárásra, a nyomtatványt törvényes képviselője írja alá. 6. § (1) A nyomtatványon minden, a kérelem előterjesztésekor fennálló munkaviszony, közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati és közalkalmazotti jogviszony, egyéb szolgálati jogviszony, tagsági viszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján elért jövedelemről és társadalombiztosítási vagy egyéb jogviszonyon alapuló járandóságról, munkanélküli-ellátásról, illetve egyéb támogatásról (a  továbbiakban együtt: jövedelem) nyilatkozni kell. (2) A  jövedelem igazolásakor a  rendszeres havi nettó (adó, adóelőleg, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék, magánnyugdíjpénztári tagdíj, egyéb járulékok levonása után fennmaradó) jövedelemről kell nyilatkozni. 7. § (1) Állami kárenyhítés iránti kérelemben az  ügyféllel közös háztartásban élő személy – kivéve, ha a  büntetőeljárás terheltje, vagy bírósági vagy hatósági eljárásban ellenérdekű fél – jövedelméről is nyilatkozni kell. Ha a  jövedelem igazolására valamely okból nincs mód, e tényt, valamint annak okát a közlemény rovatában fel kell tüntetni. (2) Az ügyféllel közös háztartásban élő nagykorú, cselekvőképes vagy e körben cselekvőképességében nem korlátozott személynek – kivéve, ha az  eljárásban ellenérdekű fél – a  nyomtatvány rá vonatkozó részét alá kell írnia. Ha az aláírásnak akadálya van, ennek okát a nyomtatvány közlemény rovatában fel kell tüntetni. 8. § (1) E  rendelet alkalmazásában vállalkozónak kell tekinteni a  személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozót, mezőgazdasági őstermelőt és társas vállalkozás tagját. (2) A vállalkozónak a kérelem előterjesztését megelőző naptári évben elért jövedelme alapján kell nyilatkoznia a havi nettó jövedelméről, melyet igazolnia kell. Havi jövedelemként az  éves adózott jövedelem tizenketted részét kell feltüntetni a  nyomtatványon. Ez  a  rendelkezés nem mentesíti az  ügyfelet a  6.  § szerinti egyéb jövedelmének megfelelő igazolása alól. (3) Ha a  mezőgazdasági őstermelő ügyfél a  kérelem előterjesztését megelőző naptári évben adóbevallásra és egyszerűsített bevallási nyilatkozat tételére sem volt köteles, ennek tényét jeleznie kell a  nyomtatvány megfelelő rovatában. Ebben az  esetben a  kérelem előterjesztését megelőző naptári évben megszerzett nettó jövedelem tizenketted részét kell – külön igazolás nélkül – a nyomtatványon havi nettó jövedelemként feltüntetni. 9. § Ha az ügyfél az Ást. 6. § (3) bekezdése alapján jövedelmi helyzetére tekintet nélkül rászorulónak tekintendő áldozat, az 1. melléklet szerinti nyomtatványnak az ügyfél és a vele közös háztartásban élő személy jövedelmére vonatkozó pontjait nem kell kitölteni. 5. Záró rendelkezések 10. § Ez a rendelet 2018. január 1. napján lép hatályba. 11. § E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni. 12. § Ez a rendelet a) a  bűncselekmények áldozatainak kárenyhítéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/80/EK tanácsi irányelvnek, valamint b) a  bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a  2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2012. október 25-i 2012/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. Dr. Trócsányi László s. k., igazságügyi miniszter