29/2016. (XI. 24.) KKM utasítása a Külgazdasági és Külügyminisztérium külképviseletei által foglalkoztatott munkavállalóknak adható elismerésekről és

29/2016. (XI. 24.) KKM utasítása a Külgazdasági és Külügyminisztérium külképviseletei által foglalkoztatott munkavállalóknak adható elismerésekről és jutalmakról, továbbá válsághelyzet esetén történő segélyezésről. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következő utasítást adom ki: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. Az utasítás hatálya, értelmező rendelkezések 1. § (1) Az  utasítás hatálya a  külgazdasági és külügyminiszter irányítása és felügyelete alá tartozó külképviseletek (a továbbiakban: külképviselet) által foglalkoztatott munkavállalókra (a továbbiakban: munkavállaló) terjed ki. (2) Az utasítás alkalmazásában a) válsághelyzet: a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban: Külszoltv.) 2. § 18. pontjában meghatározott válsághelyzet; b) munkavállaló: a Külszoltv. 2. § 15. pontjában meghatározott természetes személy. II. Fejezet Az elismerés 2. Az elismerés nyújtásának esetei és az elismerés fajtái 2. § Elismerésben részesülhet a munkavállaló a nyugdíjba vonulása alkalmával, amennyiben a külképviselettel fennálló munkaviszonyának időtartama eléri vagy meghaladja a 10 évet. 3. § Elismerésben részesíthető a munkavállaló: a) ha munkáját tartósan magas színvonalon végzi, és a külképviselettel fennálló munkaviszonyának időtartama eléri az 5 évet; b) a munkaviszonya megszűnésekor, amennyiben a munkaviszony a munkavállalón kívül álló okból szűnt meg, és a munkaviszony időtartama eléri vagy meghaladja a 10 évet; c) válsághelyzetben tanúsított helytálló magatartásáért; d) ha a külképviselet számára kiemelten fontos feladat ellátásában vett részt, és munkáját magas színvonalon látta el. 4. § A munkavállaló részére elismerésként: a) külképviselet-vezetői köszönőlevél; b) emléklap; c) pénzjutalom adható. 5. § A  munkavállalónak a  2.  §-ban meghatározott esetben emléklap és legfeljebb háromhavi bruttó munkabérnek megfelelő pénzjutalom adható. 6. § A 3. § a) pontban előírt feltételek fennállása esetén a munkavállalónak: a) az  5 évet elérő, külképviselettel fennálló munkaviszony esetén külképviselet-vezetői köszönőlevél vagy külképviselet-vezetői köszönőlevél és legfeljebb egyhavi bruttó munkabér összegének megfelelő pénzjutalom; b) a 10 évet elérő, külképviselettel fennálló munkaviszony esetén emléklap vagy emléklap és legfeljebb kéthavi bruttó munkabére összegének megfelelő pénzjutalom adható. 7. § A 3. § b) pontban előírt feltételek fennállása esetén a munkavállalónak emléklap vagy emléklap és legfeljebb kéthavi bruttó munkabére összegének megfelelő pénzjutalom adható. 8. § A 3. § c) pontban foglalt feltétel fennállása esetén a munkavállalónak külképviselet-vezetői köszönőlevél és legfeljebb egyhavi bruttó munkabére összegének megfelelő pénzjutalom adható. 9. § A  3.  § d)  pontban foglalt feltétel fennállása esetén a  munkavállalónak külképviselet-vezetői köszönőlevél vagy külképviselet-vezetői köszönőlevél és legfeljebb egyhavi bruttó munkabére összegének megfelelő, de 1000 euró összeget el nem érő pénzjutalom adható. 3. A pénzjutalom forrása és feltételei 10. § (1) A pénzjutalmat a külképviselet költségvetésének terhére, egyéb megtakarításokból kell biztosítani. (2) A fedezetnek költségoptimalizációs megtakarításból kell származnia (nem eredhet feladatelmaradásból). 11. § A  munkavállaló pénzjutalomban legfeljebb háromévente részesülhet, ide nem értve a  2.  §, valamint a  3.  § b)–d) pontjában foglalt eseteket. 12. § Az  évente pénzjutalomban részesíthetők száma – ide nem értve a  2.  §, valamint a  3.  § b)–d)  pontjában foglalt eseteket – nem haladhatja meg a) a legfeljebb 10 fő létszámú munkavállalót foglalkoztató külképviselet esetében az évi egy; b) a 10 fő létszámot meghaladó munkavállalót foglalkoztató külképviselet esetében az évi kettő főt. 4. Az elismerésről történő döntés és nyilvántartása 13. § Az  elismerésről – pénzjutalom esetében a  külképviselet éves költségvetésének terhére – a  külképviselet vezetője dönt. 14. § Az  elismerésről – annak átadását követő 5 munkanapon belül – a  Költségvetési Főosztályt (a továbbiakban: KFO) és a Személyügyi és Képzési Főosztályt hivatalos úton tájékoztatni szükséges. 15. § Az  elismerésekről évente nyilvántartást szükséges vezetni, amelyet a  munkavállalók személyügyi nyilvántartása részeként kell kezelni. 5. A köszönőlevél és emléklap kiállítására, valamint a pénzjutalom kifizetésére vonatkozó rendelkezések 16. § (1) A külképviselet-vezetői köszönőlevél, valamint az emléklap kiállításáról és átadásáról a külképviselet gondoskodik. (2) Emléklap elismerés esetén az 1. melléklet szerinti emléklapot kell a munkavállaló részére átadni. (3) Az 1. melléklet szerinti emléklap a magyar mellett idegen nyelven – a külképviselet által elkészített fordításban – is kiállítható. 17. § A  pénzjutalom kifizetése kizárólag a  fogadó állam járulék- és adófizetési előírásainak betartása mellett, a munkaszerződés szerinti munkabérnek megfelelő pénznemben történhet. III. Fejezet A munkavállalók segélyezése, a segély folyósításának feltételei, kérelmezésének eljárási szabályai 18. § A  legalább fél éve a  külképviseleten foglalkoztatott munkavállaló életét és vagyonbiztonságát közvetlenül veszélyeztető válsághelyzet esetén háromhavi bruttó munkabérének összegét meg nem haladó összegű segélyben (a továbbiakban: válságsegély) részesíthető. 19. § A  18.  § szerinti válsághelyzet esetén a  külképviselet vezetője haladéktalanul köteles tájékoztatni a  válságsegélyre jogosult munkavállalókat a válságsegély kérelmezésének lehetőségéről. 20. § (1) A munkavállaló a válságsegély iránti írásbeli kérelmet a külképviselet vezetőjéhez köteles benyújtani. (2) Az (1) bekezdés szerinti kérelemnek tartalmaznia kell: a) a munkavállaló személyes adatait; b) a fennálló munkaviszonyának kezdő időpontját; c) a válsághelyzet bekövetkezésének rövid ismertetését. 21. § (1) A külképviselet vezetője a kérelmet javaslatával együtt haladéktalanul felterjeszti a KFO részére, amely soron kívül továbbítja azt az illetékes területi főosztály, valamint a Biztonsági, Informatikai és Távközlési Főosztály részére. (2) Az  (1)  bekezdésben meghatározott szervezeti egységek a  kérelmet 3 munkanapon belül kötelesek véleményezni és azt javaslatukkal együtt a KFO részére megküldeni. (3) A (2) bekezdés szerinti vélemények beérkezését követően a KFO haladéktalanul feljegyzést készít a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár és a közigazgatási államtitkár részére a válságsegély kifizetésére vonatkozó javaslatról. (4) A válságsegély kifizetéséről a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár javaslatára a közigazgatási államtitkár dönt. 22. § A  válságsegély kifizetéséről szóló döntés alapján a  KFO a  válságsegélyt pótelőirányzat formájában biztosítja a külképviselet részére. 23. § A válságsegély kifizetésére kizárólag a fogadó állam járulék- és adófizetési előírásainak betartása mellett, valamint az utasítás 2. melléklete szerinti nyomtatvány kitöltésével kerülhet sor. 24. § (1) A  külképviselet saját hatáskörben, a  közigazgatási államtitkár engedélyének hiányában segélykifizetést nem teljesíthet. (2) Válságsegély nyújtására a külképviselet előirányzatot nem tervezhet. 25. § A válságsegélyek kifizetésének bizonylatolását a KFO munkafolyamatba épített ellenőrzés keretében rendszeresen ellenőrzi. IV. Fejezet Záró rendelkezések 26. § (1) Ez az utasítás a közzétételét követő hónap első napján lép hatályba. (2) Hatályát veszti a) a  Magyar Köztársaság külképviseletei által foglalkoztatott helyi alkalmazottaknak adható elismerésekről és jutalmakról szóló 3/2006. KüM utasítás, b) a külképviseletek által munkaszerződéssel foglalkoztatott helyi alkalmazottak szükséghelyzet, veszélyhelyzet esetén történő segélyezésének rendjéről szóló 3/2005. KÁT ügyviteli rendelkezés. Szijjártó Péter s. k., külgazdasági és külügyminiszter