← Magyarország

67/2019. (IV. 3.) Korm. rendelete a közjegyzői kamarák által ellátott egyes hatósági feladatokról.

Röviden

Ez a rendelet a közjegyzői kamarák által ellátott egyes hatósági feladatokról szól, különös tekintettel a közjegyzői, közjegyzőjelölti és közjegyzőhelyettesi névjegyzékek, valamint a közjegyzői irodai ügyintézők nyilvántartására, továbbá az igazolványok kiadására és a munkaviszonyokkal kapcsolatos eljárásokra.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Főbb pontok

📄 Jogszabály szövege
67/2019. (IV. 3.) Korm. rendelete a közjegyzői kamarák által ellátott egyes hatósági feladatokról. A Kormány a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI.  törvény 183/A. § a)–d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A közjegyzői, közjegyzőjelölti és közjegyzőhelyettesi névjegyzék, valamint a közjegyzői irodai ügyintézők nyilvántartása 1. § A közjegyzői, közjegyzőjelölti és közjegyzőhelyettesi névjegyzéket, valamint a  közjegyzői irodai ügyintézők nyilvántartását elektronikusan kell vezetni. 2. § (1) A közjegyzőjelöltként vagy közjegyzőhelyettesként történő névjegyzékbe vétel iránti eljárásban a kérelmezőnek a) igazolnia kell a névjegyzékbe vételhez szükséges adatokat és tényeket, b) nyilatkoznia kell arról, hogy nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt, valamint c) ha a  közjegyzőkről szóló 1991.  évi XLI.  törvény (a  továbbiakban: Kjtv.) 26.  § (1)  bekezdés b)  pontjában, valamint (2)  bekezdésében foglalt feltételek igazolása céljából a  kérelmező kérte, hogy a  Kjtv. 17.  § (3) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a területi kamara elnöksége részére továbbítsa, erre hivatkoznia kell. (2) A közjegyzői irodai ügyintézők nyilvántartásába való bejegyzés iránti eljárásban a kérelmezőnek a) igazolnia kell a nyilvántartásba vételhez szükséges adatokat és tényeket, valamint b) nyilatkoznia kell arról, hogy nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt. (3) A  közjegyzőhelyettessel, a  közjegyzőjelölttel vagy a  közjegyzői irodai ügyintézővel szemben a  nyilvántartásba vételt követően keletkezett összeférhetetlenség esetén a  területi kamara elnöksége a  Kjtv. 22.  § (3a)  bekezdése szerinti összeférhetetlenségről történő miniszteri döntés véglegessé válását követően törli a  közjegyzőhelyettest, a közjegyzőjelöltet vagy a közjegyzői irodai ügyintézőt a nyilvántartásból. 2. A közjegyzői, közjegyzőjelölti és közjegyzőhelyettesi igazolvány, valamint az elnöki igazolvány 3. § (1) A  közjegyző, a  közjegyzőhelyettes és a  közjegyzőjelölt igazolványa, valamint az  elnöki igazolvány ID/1 méretű, laminált műanyag kártya. (2) Az  igazolványokat a  Magyar Országos Közjegyzői Kamara (a  továbbiakban: országos kamara) bocsátja ki, a kibocsátott igazolványokról elektronikus nyilvántartást vezet. (3) Az  igazolványt hivatalból vagy írásbeli kérelemre kell kiadni. Az  igazolvány kiadása iránti kérelemhez adatváltozás esetén meg kell jelölni a megváltozott adatot, amelynek beszerzése iránt az országos kamara intézkedik. (4) Az országos kamara a) ha új igazolvány kiadásának alapjául szolgáló körülmény bekövetkezéséről tudomást szerez, hivatalból, egyébként kérelem alapján gondoskodik az igazolvány bevonásáról és új igazolvány kiadásáról, b) a kiállított igazolványt a személyazonosság és az átvétel igazolása mellett az érintettnek átadja, c) az  érvénytelen igazolványt visszavonja, és intézkedik az  érvénytelen igazolvány sorszámának, valamint az  érvénytelenség tényének a  Hivatalos Értesítőben, illetve az  országos kamara honlapján történő közzététele iránt. (5) Az  igazolványt a  közjegyző, a  közjegyzőhelyettes, a  közjegyzőjelölt, valamint az  országos kamara és a  területi kamara elnöke köteles megőrizni és eljárása során magánál tartani. Az igazolvány másra át nem ruházható, letétbe nem helyezhető, biztosítékul nem adható és nem fogadható el. 4. § (1) Az  igazolvány érvénytelenné válik, ha a  közjegyzői szolgálat megszűnik, az  igazságügyért felelős miniszter a  közjegyzői kinevezés érvénytelenségét állapítja meg, a  közjegyzőhelyettest és a  közjegyzőjelöltet törlik a névjegyzékből, az országos kamara vagy a területi kamara elnökének megbízatása lejár, továbbá ha az igazolvány megrongálódott, elveszett, eltulajdonították, vagy megsemmisült. Az érvénytelen igazolványt vissza kell vonni. (2) A  közjegyző, a  közjegyzőhelyettes, a  közjegyzőjelölt, valamint az  országos kamara és a  területi kamara elnöke köteles az  igazolvány megrongálódását, elvesztését, eltulajdonítását, megsemmisülését és az  igazolványban feltüntetett adatokban bekövetkezett változás tényét haladéktalanul, de legkésőbb 5 napon belül bejelenteni az országos kamarának, és ezzel egyidejűleg új igazolvány kiállítását kérni. (3) Az  igazolványt be kell vonni, ha visszavonták, vagy ha az  igazolvány adataiban változás következett be. A  bevont igazolványt az országos kamara szabályzatában foglaltak szerint meg kell semmisíteni. 3. A közjegyzői irodai tagság létesítésének engedélyezése 5. § A nem közjegyző, közjegyzőhelyettes vagy közjegyzőjelölt természetes személy kérelmezőnek a  közjegyzői irodai tagság létesítésének engedélyezése iránti eljárásban a) igazolnia kell, hogy megfelel Kjtv. 31/B.  § (5)  bekezdés a)  pontjában meghatározott követelményeknek, valamint b) ha a  Kjtv. 31/B.  § (5)  bekezdés b)  pontjában foglalt feltételek igazolása céljából a  kérelmező kérte, hogy a Kjtv. 17. § (3) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a területi kamara elnöksége részére továbbítsa, erre hivatkoznia kell. 4. A közjegyzőhelyettes, a közjegyzőjelölt és a közjegyzői irodai ügyintéző további munkaviszonyának létesítésével kapcsolatos eljárás 6. § (1) A  közjegyzőhelyettes és a  közjegyzőjelölt névjegyzékbe vétele, valamint a  közjegyzői irodai ügyintéző nyilvántartásba vétele iránti eljárást mindkét munkaviszony tekintetében le kell folytatni. (2) A  területi kamara elnöksége a  munkáltatókat és a  munkavállalót meghallgathatja. A  munkavállaló meghallgatása nem mellőzhető, ha sem a közjegyzőhelyettesek, sem a közjegyzőjelöltek névjegyzékében, sem a közjegyzői irodai ügyintézők nyilvántartásában nem szerepel. (3) A  területi kamara elnöksége a  névjegyzékbe, illetve nyilvántartásba vétel iránti eljárás lefolytatása során azt is mérlegeli, hogy a  Kjtv., egyéb jogszabályok, valamint az  országos kamara iránymutatásai által a  munkavállaló alkalmazásával és működésével szemben támasztott követelmények mindkét munkáltatónál történő alkalmazás tekintetében teljesíthetőek-e. (4) A  közjegyzőhelyettesnek az  utóbb létesített munkaviszony alapján történő bejegyzés esetén ismételten nem kell esküt tennie. (5) A  bejegyzést a  névjegyzékbe, illetve a  nyilvántartásba nem külön bejegyzésként kell foganatosítani, hanem a területi kamara elnöksége a) az  utóbb létesült munkaviszony alapján történő bejegyzés esetén a  korábbi bejegyzést kiegészítve a  munkavállaló adatainál az  alkalmazó közjegyző neve, székhelye, valamint szükség esetén az  alkalmazás megszűnésének időpontjára, módjára vonatkozó adatokat az  utóbb létesített munkaviszonnyal érintett közjegyző tekintetében is feltünteti, b) egyidejűleg létesített munkaviszonyok esetén egy bejegyzésben tünteti fel a  munkavállaló adatainál az alkalmazó közjegyző neve, székhelye, valamint szükség esetén az alkalmazás megszűnésének időpontjára, módjára vonatkozó adatokat mindkét közjegyző tekintetében. (6) A munkavállalónak a névjegyzékbe, illetve a nyilvántartásba vételkor nyilatkoznia kell, hogy áll-e munkaviszonyban más közjegyzővel, illetve közjegyzői irodával. (7) A  munkaviszony létesítését és megszűnését, illetve megszüntetését az  alkalmazó közjegyzők, illetve közjegyzői irodák kötelesek bejelenteni a területi közjegyzői kamarának. Ez a bejelentési kötelezettség a korábban létesült és fennálló munkaviszony tekintetében is fennáll a további munkaviszony létesítése esetén. 5. Záró rendelkezések 7. § Ez a rendelet 2019. április 15-én lép hatályba. 8. § E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.