146/2011. (VII. 27.) Korm. rendelete a vízkárelhárítási célú tározók létesítésére, az érintett ingatlanok használatára és a kártalanítási eljárásra vo

146/2011. (VII. 27.) Korm. rendelete a vízkárelhárítási célú tározók létesítésére, az érintett ingatlanok használatára és a kártalanítási eljárásra vonatkozó szabályokról. A Kormány a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés v) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § E rendelet hatálya kiterjed a vízkárelhárítási célú tározók a) kijelölésére, létesítésére, az érintett ingatlanok tulajdonosainak fizetendő egyszeri térítésre, b) üzemeltetésére, a tározó területén lévő ingatlanok használatának korlátozására és igénybevételére, c) által érintett ingatlanok használóinak az igénybevétel esetén történő kártalanítására. 2. § (1) A vízkárelhárítási célú tározó létesítése iránti kérelem a vízilétesítmény létesítésére, valamint a földrészleteknek a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 21. § (4) bekezdése szerinti vízkárelhárítási célú tározóként történő kijelölésére és tározóba sorolására irányuló kérelmet tartalmazza. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott kérelemnek a vízilétesítmény létesítésére irányuló részét a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott módon kell benyújtani. A kérelemnek a vízkárelhárítási célú tározóként történő kijelölésre irányuló részéhez a) az érintett ingatlanok tulajdoni lapjának másolatát, b) a helyszínrajzot, c) az érintett ingatlanokat ábrázoló ingatlan-nyilvántartási térkép másolatát, valamint d) termőföld igénybevétele esetén a termőföld más célú hasznosítására vonatkozó jogerős ingatlanügyi hatósági engedélyt kell mellékelni. (3) Ha az ügyfél a vízkárelhárítási célú tározó létesítése iránti kérelemhez a (2) bekezdésben meghatározott adatokat nem mellékeli, akkor a hatóság a kérelem elbírálásához adatszolgáltatás iránti kérelemmel fordul az adatokról nyilvántartást vezető ingatlanügyi hatósághoz. (4) A meglévő állandó vízborítású tározóknál, amennyiben a terület megvásárlásra vagy kisajátításra került, illetve kerül, az (1) bekezdésben meghatározott kérelem csak az állandó vízborítással nem érintett és a kérelmező rendelkezése alatt nem álló ingatlanokat tartalmazza. (5) A vízügyi hatóságnak a földrészletek vízkárelhárítási célú tározóként történő kijelöléséről és tározóba sorolásáról, valamint a kapcsolódó vízilétesítmény vízjogi létesítési engedélyéről egy eljárásban kell döntenie. 3. § (1) A vízkárelhárítási célú tározó kijelölése során a (2)–(4) bekezdésben meghatározott szempontokat, illetve területi adottságokat kell figyelembe venni, egyben vizsgálni kell a kijelölendő terület geomorfológiai adottságait. (2) A vízkárelhárítási célú tározónak árvíz- és belvízszint mentesítő hatást kell elérnie az árvíz- és belvízvédelmi szakaszokra, vízfolyásokra és csatornákra. (3) Előnyben kell részesíteni a kijelölés során: a) a vízfolyás torkolatában lévő szögleteket (deltákat), b) az elöntéssel okozott kár csökkentése érdekében az alacsony fajlagos értékű területeket, c) a beépítésre nem szánt területeket, valamint d) az időszakos vízborítást tűrő művelési ágú területeket. (4) Lehetőleg ne érintsen a kijelölendő terület: a) védett természeti területet, NATURA 2000 területet, b) nyomvonalas létesítményt, c) régészeti lelőhelyet, műemléket, műemléki területet, valamint d) honvédelmi célokat szolgáló ingatlanokat. 4. § A Vgtv. 21/C. § (1) bekezdése szerinti egyszeri térítést a beruházási költségek terhére kell biztosítani. A megfizetés érdekében a beruházó intézkedik az ingatlanügyi hatóság jogi jelleg feljegyzése tárgyában született határozatának jogerőre emelkedését követő 90 napon belül az egyszeri térítésnek egy összegben, a jogosult nevére és címére, vagy az általa megjelölt fizetési számlára történő kifizetéséről. 5. § A vízkárelhárítási célú tározók üzemeltetése a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló kormányrendelet és a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló miniszteri rendelet előírásai szerint készített üzemeltetési szabályzat alapján történik. 6. § (1) A vízkárelhárítási célú tározó árvízi és belvízi szabályozási célú igénybevételét a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól szóló kormányrendelet szerint az Országos Műszaki Irányító Törzs rendeli el, az előzetesen elfogadott üzemelési szabályzat alapján, az abban meghatározott feltételek figyelembevételével. (2) Az igénybevétel várható idejéről, valamint az elöntés mértékéről az elrendelést követően a vízkárelhárítási célú tározó kezelője azonnal értesíti az érintett települések polgármestereit a megyei védelmi bizottságokon keresztül. 7. § (1) A vízkárelhárítási célú tározó területéhez tartozó ingatlan használójának az árvízi és belvízi szabályozási célból történt igénybevétellel okozott kárt a kezelőnél a kár bekövetkeztétől számított 30 napon belül kell bejelentenie. (2) A bejelentés alapján a kár mértékét a kezelő által felkért, az igazságügyi szakértői névjegyzékben szereplő szakértő állapítja meg. (3) Nem kell figyelembe venni a kárnak azt a részét, amely a károsultnak biztosítási szerződés alapján megtérül. (4) Mezőgazdasági művelés alatt álló területeken a növénytermelésben és a gyepgazdálkodásban keletkezett károk esetén a következőket kell figyelembe venni: a) a károsodott növényfajnak, gyepnek, illetőleg – ha a terület az elöntés miatt nem volt művelhető – az ingatlan művelési ágának elöntési kártól mentes előző három évi, egy hektárra jutó termelői, ennek hiányában értékesítési, illetve nyilvántartási áron számított átlagos üzemi hozamértékét, csökkentve az elöntés miatt elmaradt ráfordítás – ugyanazon három év átlagában számított – közvetlen költségeivel; b) a talajjavítás és talajvédelem körében kizárólag az üzemi meliorációs művek és műtárgyak helyreállítási költségét. (5) Erdőgazdasági művelés alatt álló területeken az erdőállományban keletkezett károk esetén a következőket kell figyelembe venni: a) fiatal állományok esetén az elöntés miatt bekövetkező részleges vagy teljes állománypusztulás során az erdőfelújítás költségét, beleértve a sérült állományrészek eltávolításának költségét is, illetve az állomány korától függő elmaradt hasznot és a növedékkiesés ellenértékét; b) befejezett korú állományok esetén az elöntés miatt kipusztult vagy sérült faanyag piaci áron számolt ellenértékét és annak az a) pont szerint részletezett költségeit; c) az erdőgazdálkodást szolgáló létesítményben (feltáró utak, azok műtárgyai, vízelvezető árkok) keletkezett kárt és a létesítmény helyreállításának költségét. (6) A kártalanítás összegét – és az igazságügyi szakértő díját – a védekezési költségek terhére kell biztosítani. A kártalanításnak a jogosult nevére és címére, vagy az általa megjelölt fizetési számlára egy összegben történő kifizetéséről – ha a jogosult az igazságügyi szakértő által megállapított kártalanítás összegét nem vitatja – a kezelő a kártalanítás forrásának rendelkezésre állását követő 30 napon belül gondoskodik. 8. § (1) Ez a rendelet 2011. augusztus 15-én lép hatályba. (2) A rendelet hatálybalépésekor vízjogi létesítési engedéllyel már rendelkező vízkárelhárítási célú tározók esetében az érintett ingatlanok tározóként történő kijelölése iránti kérelmet legkésőbb a vízjogi üzemeltetési engedély iránti kérelemmel egyidejűleg kell benyújtani. (3) A hatálybalépést megelőzően kijelölt, létesített vízkárelhárítási célú tározók esetén csak a tározó igénybevételével okozott kárért jár kártalanítás. (4) Hatályát veszti a Borsóhalmi és a Jászteleki árvízi tározók igénybevételével kapcsolatos kártalanításról szóló 47/2011. (III. 25.) Korm. rendelet 3. §-a. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök