529/
- (XII. 29.) Korm. rendelete a vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységet végző személyek és szervezetek kötelező baleseti kárfedezeti képessége biztosításának részletes szabályairól. A Kormány a vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló
- évi CII. törvény
- §
(1)bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk
(1)bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
- Általános rendelkezések
- § E rendelet meghatározza a Magyarországon nyilvántartásba vett, vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységet végző személyek és szervezetek (a továbbiakban: tevékenységet végzők) által a felelősségi körükbe tartozó baleseti károk megtérítésére való alkalmasságukkal kapcsolatosan teljesítendő követelményeket és a teljesítés igazolásának módját.
- § E rendelet alkalmazásában a) fedezeti összeghatár: a vagyoni biztosíték értékének legkisebb mértéke, amivel a tevékenységet végzőnek rendelkeznie kell; b) üzemi baleset: a vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenység végzése során bekövetkező személyi sérüléssel vagy anyagi kárral járó esemény.
- Kárfedezeti képesség
- §
(1)A tevékenységet végzők e rendeletben előírt kötelező kárfedezeti képessége annak biztosítására szolgál, hogy a tevékenységet végzők a fedezeti összeghatárig terjedő értékben képesek legyenek az üzemi balesettel összefüggésben a felelősségi körükbe tartozóan az utasoknak és a harmadik személyeknek – különösen a személyek életében, testi épségében és egészségében, a poggyászban, az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszerben és tartozékaiban, a szállított áruban, valamint a környezetben – általuk e minőségükben, vagy a vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenység végzéséhez igénybe vett közreműködő személyek által okozott baleseti károk megtérítésére.
(2)A tevékenységet végzők a vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységhez szükséges, megfelelő kárfedezeti képességgel rendelkeznek, amennyiben a vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvény (a továbbiakban: Ekpt.) 9. §
(2)bekezdés c) pontjában meghatározott, illetve a
- §-a szerint rájuk irányadó fedezeti összeghatárt elérő értékben – az
- §
(1)bekezdésében meghatározott és a
- § rendelkezéseinek megfelelő – egy vagy több vagyoni biztosítékkal rendelkeznek.
- Fedezeti összeghatár
- § Az áruszállítást végző egyéb kötöttpályás rendszerek üzemeltetője köteles a baleseti károk fedezetére vagyoni biztosítékkal rendelkezni, amelynek mértéke legalább 3 millió forint.
- A vagyoni biztosíték
- §
(1)Vagyoni biztosíték lehet
- a)garanciaszerződés,
- b)Magyarország területén biztosítási tevékenység végzésére jogosult biztosítóval kötött felelősségbiztosítási szerződés (a továbbiakban: biztosítás).
(2)Az egyes vagyoni biztosíték formák külön-külön és együttesen is alkalmazhatók. 6. §
(1)A vagyoni biztosítékra vonatkozó szerződés akkor felel meg e rendelet rendelkezéseinek, ha a) a vagyoni biztosíték a 3. §
(1)bekezdésében meghatározott valamennyi kárigény kielégítésére felhasználható,
- b)rendelkezik arról, hogy a szerződés bármely okból történő megszűnése vagy megszüntetése esetén a hitelintézet vagy a biztosító a vasúti igazgatási szervet haladéktalanul elektronikus úton tájékoztatja, továbbá
- c)biztosítás esetén a biztosító az esetlegesen előírt önrésztől függetlenül a biztosítási összeg erejéig a teljes kárt megtéríti.
(2)A garanciaszerződés és a biztosítási összeg pénzneme forint vagy a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett deviza lehet. A devizában meghatározott összeget a fedezeti összeghatár megállapításakor a tárgyévet megelőző évben a Magyar Nemzeti Bank által közzétett utolsó devizaárfolyam szerinti értéken kell figyelembe venni.
(3)Ha a vagyoni biztosíték mértéke a felhasználás következtében a fedezeti összeghatár alá csökkent, a tevékenységet végzők – amennyiben az üzemi balesettel érintett vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységet tovább folytatják – a vagyoni biztosítéknak legalább a fedezeti összeghatár mértékéig történő emeléséről haladéktalanul, de legkésőbb a csökkenés napjától számított harminc napon belül gondoskodnak, és ennek megtörténtéről a vasúti igazgatási szervet elektronikus úton, egy munkanapon belül értesítik. 7. §
(1)A garanciaszerződésben rögzíteni kell, hogy a hitelintézet bármely olyan személynek kifizetést teljesít a vagyoni biztosíték terhére, aki a tevékenységet végzők felelősségi körébe tartozóan elszenvedett kárának jogalapját és összegét a) a tevékenységet végzők írásbeli elismerő nyilatkozatával vagy b) a bíróság végrehajtható határozatával igazolja.
(2)Ha a tevékenységet végzők a bejelentéshez kötött vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységgel felhagynak és ezt a vasúti igazgatási szerv részére bejelentették vagy a tevékenység folytatását a vasúti igazgatási szerv megtiltotta, a garanciaszerződés hatályát csak azt követően szüntethetik meg, hogy a vasúti igazgatási szervnél igazolták a következőket:
- a)valamennyi, velük szemben bejelentett, nem vitatott vagy a bíróság végrehajtható határozata által megalapozott kárigényt kielégítettek, valamint
- b)az egyéb, jogvita tárgyává tett kárigények vonatkozásában az eljárás a tevékenységet végzők marasztalása nélkül jogerősen befejeződött.
(3)A
(2)bekezdésben foglaltaktól eltérően a tevékenységet végzők a garanciaszerződés hatályát a bejelentéshez kötött, vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenység felhagyását és ennek a vasúti igazgatási szerv részére történő bejelentését vagy a vasúti igazgatási szervnek a tevékenység folytatását megtiltó határozata véglegessé válását követően bármikor megszüntethetik, ha velük szemben a garanciaszerződés időbeli hatálya alatt bejelentett kárigény nem volt és erről a vasúti igazgatási szerv részére cégszerűen aláírt, vagy természetes személy esetén teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot tesznek. 5. A kárfedezeti képesség igazolása 8. §
(1)A vagyoni biztosítékra vonatkozó szerződés megkötését, valamint annak folyamatos hatályban tartását
- a)a biztosítási szerződés különös szerződési feltételeket tartalmazó része eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolati példánya, a biztosítási kötvény eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolati példánya és a biztosítási díjjal rendezett időszakról – ideértve a díjhalasztást is – a biztosító által kiállított igazolás eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolati példánya vagy
- b)a garanciaszerződés eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolat példánya tanúsítja.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti igazolás tartalmazza
- a)a szerződés azonosítóját (szerződésszám, kötvényszám),
- b)a biztosító nevét, székhelyét és elérhetőségeit,
- c)a szerződő biztosított teljes nevét, székhelyét és elérhetőségeit,
- d)a kockázatviselés kezdetét és a biztosítási időszakot,
- e)a biztosítási eseményt, f ) a vállalt kockázatot, annak mértékét és területi hatályát,
- g)az önrész formáját és mértékét,
- h)a mentesüléseket, kizárásokat és záradékokat,
- i)a kárrendezés, valamint a kártérítés kifizetésének módját,
- j)a szerződés keltét,
- k)a kötvényfeltételeket,
- l)a biztosított tevékenység megnevezését.
(3)Az
(1)bekezdésben foglaltaktól eltérően a vagyoni biztosítékra vonatkozó szerződés megkötését, valamint annak folyamatos hatályban tartását tanúsító iratokat a tevékenységet végzők másolatban is benyújthatják, ha a benyújtással egyidejűleg nyilatkoznak arról, hogy a benyújtott másolat az eredetivel mindenben megegyezik. 6. Záró rendelkezések 9. § Ez a rendelet 2018. január 1-jén lép hatályba. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök