529/2017. (XII. 29.) Korm. rendelete a vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységet végző személyek és szervezetek kötelező bale

529/2017. (XII. 29.) Korm. rendelete a vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységet végző személyek és szervezetek kötelező baleseti kárfedezeti képessége biztosításának részletes szabályairól. A Kormány a  vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvény 24.  § (1)  bekezdés g)  pontjában kapott felhatalmazás alapján, az  Alaptörvény 15.  cikk (1)  bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Általános rendelkezések 1. § E rendelet meghatározza a  Magyarországon nyilvántartásba vett, vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységet végző személyek és szervezetek (a továbbiakban: tevékenységet végzők) által a  felelősségi körükbe tartozó baleseti károk megtérítésére való alkalmasságukkal kapcsolatosan teljesítendő követelményeket és a teljesítés igazolásának módját. 2. § E rendelet alkalmazásában a) fedezeti összeghatár: a  vagyoni biztosíték értékének legkisebb mértéke, amivel a  tevékenységet végzőnek rendelkeznie kell; b) üzemi baleset: a  vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenység végzése során bekövetkező személyi sérüléssel vagy anyagi kárral járó esemény. 2. Kárfedezeti képesség 3. § (1) A  tevékenységet végzők e  rendeletben előírt kötelező kárfedezeti képessége annak biztosítására szolgál, hogy a  tevékenységet végzők a  fedezeti összeghatárig terjedő értékben képesek legyenek az  üzemi balesettel összefüggésben a felelősségi körükbe tartozóan az utasoknak és a harmadik személyeknek – különösen a személyek életében, testi épségében és egészségében, a  poggyászban, az  egyéb kötöttpályás közlekedési rendszerben és tartozékaiban, a  szállított áruban, valamint a  környezetben – általuk e  minőségükben, vagy a  vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenység végzéséhez igénybe vett közreműködő személyek által okozott baleseti károk megtérítésére. (2) A  tevékenységet végzők a  vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységhez szükséges, megfelelő kárfedezeti képességgel rendelkeznek, amennyiben a  vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvény (a továbbiakban: Ekpt.) 9.  § (2)  bekezdés c)  pontjában meghatározott, illetve a 4. §-a szerint rájuk irányadó fedezeti összeghatárt elérő értékben – az 5. § (1) bekezdésében meghatározott és a 6. § rendelkezéseinek megfelelő – egy vagy több vagyoni biztosítékkal rendelkeznek. 3. Fedezeti összeghatár 4. § Az áruszállítást végző egyéb kötöttpályás rendszerek üzemeltetője köteles a  baleseti károk fedezetére vagyoni biztosítékkal rendelkezni, amelynek mértéke legalább 3 millió forint. 4. A vagyoni biztosíték 5. § (1) Vagyoni biztosíték lehet a) garanciaszerződés, b) Magyarország területén biztosítási tevékenység végzésére jogosult biztosítóval kötött felelősségbiztosítási szerződés (a továbbiakban: biztosítás). (2) Az egyes vagyoni biztosíték formák külön-külön és együttesen is alkalmazhatók. 6. § (1) A vagyoni biztosítékra vonatkozó szerződés akkor felel meg e rendelet rendelkezéseinek, ha a) a vagyoni biztosíték a 3. § (1) bekezdésében meghatározott valamennyi kárigény kielégítésére felhasználható, b) rendelkezik arról, hogy a  szerződés bármely okból történő megszűnése vagy megszüntetése esetén a  hitelintézet vagy a  biztosító a  vasúti igazgatási szervet haladéktalanul elektronikus úton tájékoztatja, továbbá c) biztosítás esetén a  biztosító az  esetlegesen előírt önrésztől függetlenül a  biztosítási összeg erejéig a  teljes kárt megtéríti. (2) A  garanciaszerződés és a  biztosítási összeg pénzneme forint vagy a  Magyar Nemzeti Bank által jegyzett deviza lehet. A  devizában meghatározott összeget a  fedezeti összeghatár megállapításakor a  tárgyévet megelőző évben a Magyar Nemzeti Bank által közzétett utolsó devizaárfolyam szerinti értéken kell figyelembe venni. (3) Ha a vagyoni biztosíték mértéke a felhasználás következtében a fedezeti összeghatár alá csökkent, a tevékenységet végzők – amennyiben az  üzemi balesettel érintett vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységet tovább folytatják – a  vagyoni biztosítéknak legalább a  fedezeti összeghatár mértékéig történő emeléséről haladéktalanul, de legkésőbb a  csökkenés napjától számított harminc napon belül gondoskodnak, és ennek megtörténtéről a vasúti igazgatási szervet elektronikus úton, egy munkanapon belül értesítik. 7. § (1) A  garanciaszerződésben rögzíteni kell, hogy a  hitelintézet bármely olyan személynek kifizetést teljesít a  vagyoni biztosíték terhére, aki a  tevékenységet végzők felelősségi körébe tartozóan elszenvedett kárának jogalapját és összegét a) a tevékenységet végzők írásbeli elismerő nyilatkozatával vagy b) a bíróság végrehajtható határozatával igazolja. (2) Ha a  tevékenységet végzők a  bejelentéshez kötött vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységgel felhagynak és ezt a  vasúti igazgatási szerv részére bejelentették vagy a  tevékenység folytatását a vasúti igazgatási szerv megtiltotta, a garanciaszerződés hatályát csak azt követően szüntethetik meg, hogy a vasúti igazgatási szervnél igazolták a következőket: a) valamennyi, velük szemben bejelentett, nem vitatott vagy a  bíróság végrehajtható határozata által megalapozott kárigényt kielégítettek, valamint b) az  egyéb, jogvita tárgyává tett kárigények vonatkozásában az  eljárás a  tevékenységet végzők marasztalása nélkül jogerősen befejeződött. (3) A  (2)  bekezdésben foglaltaktól eltérően a  tevékenységet végzők a  garanciaszerződés hatályát a  bejelentéshez kötött, vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenység felhagyását és ennek a  vasúti igazgatási szerv részére történő bejelentését vagy a  vasúti igazgatási szervnek a  tevékenység folytatását megtiltó határozata véglegessé válását követően bármikor megszüntethetik, ha velük szemben a  garanciaszerződés időbeli hatálya alatt bejelentett kárigény nem volt és erről a vasúti igazgatási szerv részére cégszerűen aláírt, vagy természetes személy esetén teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot tesznek. 5. A kárfedezeti képesség igazolása 8. § (1) A vagyoni biztosítékra vonatkozó szerződés megkötését, valamint annak folyamatos hatályban tartását a) a  biztosítási szerződés különös szerződési feltételeket tartalmazó része eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolati példánya, a biztosítási kötvény eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolati példánya és a  biztosítási díjjal rendezett időszakról – ideértve a  díjhalasztást is – a  biztosító által kiállított igazolás eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolati példánya vagy b) a garanciaszerződés eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolat példánya tanúsítja. (2) Az (1) bekezdés szerinti igazolás tartalmazza a) a szerződés azonosítóját (szerződésszám, kötvényszám), b) a biztosító nevét, székhelyét és elérhetőségeit, c) a szerződő biztosított teljes nevét, székhelyét és elérhetőségeit, d) a kockázatviselés kezdetét és a biztosítási időszakot, e) a biztosítási eseményt, f ) a vállalt kockázatot, annak mértékét és területi hatályát, g) az önrész formáját és mértékét, h) a mentesüléseket, kizárásokat és záradékokat, i) a kárrendezés, valamint a kártérítés kifizetésének módját, j) a szerződés keltét, k) a kötvényfeltételeket, l) a biztosított tevékenység megnevezését. (3) Az  (1)  bekezdésben foglaltaktól eltérően a  vagyoni biztosítékra vonatkozó szerződés megkötését, valamint annak folyamatos hatályban tartását tanúsító iratokat a  tevékenységet végzők másolatban is benyújthatják, ha a benyújtással egyidejűleg nyilatkoznak arról, hogy a benyújtott másolat az eredetivel mindenben megegyezik. 6. Záró rendelkezések 9. § Ez a rendelet 2018. január 1-jén lép hatályba. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök